Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-09 / 289. szám

1982. december 9. NÉPÚJSÁG 5 Oldal-összeállításunkban nem képtelen rekor- dókról, nem „Bolondos leg-szikonba” kívánko­zó tényekről írunk, hanem olyan „leg”-ekről, amelyek Tolna megye ter­mészetes sajátjai. Eközben nem tartottuk távol magunktól az iróniát sem, s mindezt a teljesség igénye nélkül tettük, hiszen a „legyek szá­ma — még egy megyét tekintve is — szinte végtelen. Annyi azonban bi­zonyos, hogy hosszú-hosszú időre visszatekintve is a Népújságnak ezen az oldalán olvasható a legtöbbször a „lég". Adománylevél 1238-ból V.--------------------------------------3------,------.------------:-----------------■— A három dokumentum. A kép jobb alsó részén az 1238-as adománylevél. A megye „teteje”: Dobogó Egy turisztikai találkozón - amelyen jelen volt Bodor Ár­pád, a szekszárdi Garay Gim­názium tanára is - felvetődött a kérdés: Vajon hol található Tolna megye legmagasabb pontja? Bodor Árpád Váralja környékén vélte fellelhetőnek e helyet, s mint későbbi vizsgá­lódásai nyomán kiderült, jó he­lyen kereste.- Baranya és Tolna határán magaslik az 594 méter magas Dobogó, amit korábban ördög­hegynek neveztek — mondotta. — Ez a Keleti-Mecsek egyik leg­magasabb csúcsa, s megyénk legmagasabb pontja.- Nem vitatják el tőlünk ezt a „leg"-et a baranyaiak?- Nem — válaszolta Bodor Árpád. — Egyrészt azért, mert Baranya legmagasabb pontja a 682 méteres Zengővár, másrészt a Dobogó éppen a megyeha­táron van, a határ a csúcson vonul át. Kissé merész hason­lattal élve például a világ „te­teje”, a csaknem 9 ezer mé­teres Mount Everest, tibeti ne­vén Csomo Lungma csúcsa sem lehet kizárólag csak Nepálé vagy csupán Kínáé, ugyanis ott szintén azon húzódik a határ. A Tolna megyei Levéltárban lévő okleveleket aszerint cso­portosítják, hogy 1526, tehát „Mohács előtt”, vagy „Mohács után" keltek. Nos, a 198 Mo­hács előtti oklevél közül a leg­régebbi 1238-ból származik, s a féltve őrzött dokumentum egy Számok tükrében Az 1981. évi országos statisz­tikai adatokból kitűnik: a Tol­na megyei beruházások 1 lakos­ra jutó értéke 44 ezer 648 fo­rint, amiben legelsők vagyunk, mert az atomerőmű-építés jó­voltából ez a szám minden más megyéjét és a fővárosét is fe­lülmúlja. Az elmúlt évben or­szágosan Tolnában volt a leg­jobb a kukorica és az árpa át­lagtermése, s a felépült laká­sokból a 3 és többszobásak aránya nálunk volt a legmaga­sabb: a 67,5 százalék jócskán meghaladja a 45,6 százalékos országos átlagot. A 100 bölcsődés korú gyerek­re jutó bölcsődei helyeket te­kintve Tolna megye tavaly Csongráddal együtt állt az élen, s az óvodai helyek szá­ma, aránya - 100 gyerekre 83 hely jutott — szintén legelsővé tette szűkebb hazánkat a me­gyék ranglistáján. Az idén minden bizonnyal tovább bővültek és bővülnek az ilyen „típusú” „leg”-ek, s re­mélhetőleg csökkennek a most következőkhöz hasonlók: Ná­lunk volt 1981-ben a legkeve­sebb szállodai hely (422), üdü­lési szálláshely (494), és ezek­nek megfelelően itt bizonyult a legkevesebbnek a szállodai vendégek száma (35 000), illet­ve az üdülési szálláshelyet igénybe vevőké (4000). A me­gyék közötti ranglista legutol­só helyére kerültünk a közvilá­gítási lámpahelyek számát te­kintve is. Erősen a lista végén foglalunk helyet a lakónépes­ség szempontjából (a 268 ezres népesség a 18. helyet jelenti), s a megye 3337 négyzetkilométe­res területe pedig 1-7. a me­gyék között. De nézzünk néhány megyén belüli adatot! A legnagyobb közigazgatási határa Paksnak van (152,1 km), a legkisebb Kis- mányoknak (5,5 km). A legna­gyobb népességű község Tolna, a legkisebb Murga. A községek közül Dunaföld- váron épült 1981-ben a legtöbb lakás, a legkevesebb pedig Murgán. A murgai legkisebb élelmiszer-forgalmat (788 ezer forintot) Tolnán „ellensúlyoz­ták" tavaly a legnagyobbal, 89 millió 604 ezer forinttal. IV. Béla által kiadott birtok- adománylevél. Szintén levéltári kuriózum az a megyegyűlési jegyzőkönyv, amely e Tolna megyei doku­mentumok sorában a legrégeb­bi, mégpedig 1696-os keltezé­sű. A török elnyomás után új­Kedves gesztus megyénk ál­lami, társadalmi szerveitől az, hogy ha valamelyik községünk­ben, városunkban valaki eléri a 100 éves kort, az illetőt virág­gal, ajándékkal köszöntik. így történt ez a nyáron Závodon is, ahol az 1882-ben született özv. Szendrei Jánosné lakik. Me­gyénk egyik legidősebb állam­polgárán bizony - sajnos — már egyre többször erőt vesz­nek a magas kor jelei. Köszöntőit, köztük 4 gyere­jászervezett közigazgatás tény­kedésének ez az első írásos em­léke még latin szövegű, s a legkorábbi, a levéltárban meg­található magyar nyelvű me­gyegyűlési jegyzőkönyv 1807- ben kelt. A vaskos kötet 1458 eredeti számozott oldalon 1864 határozatot tartalmaz. két, 6 unokáját, 13 dédunoká­ját és 8 ükunokáját korához ké­pest még jó egészségben fo­gadta, s mint ottjártunkkor — e hét elején — megtudtuk, a 80. életévét betöltve is „jó ideig kapált is, mosott, is, sokáig erős volt." A hosszú élet titkára csupán annyi fény derült Závodon: özv. Szendrei Jánosné fiatal korától kezdve egész életében sokat dolgozott.- Járt már a Dobogón?- A gimnázium ifjúgárdistái­val éjszakai túrát tettünk koráb­ban azon a vidéken, s e csúcs volt a találkozóhely, de akkor még nem tudtuk, hogy a megye legmagasabb pontján „rande­vúzunk”. Az elmúlt hét végén viszont már ennek tudatában kerestük fel az ifjúgárdisták egy csoportjával a Dobogót, amelynek csúcsa kúp alakú, de a kilátást mintegy 20 méteres fák akadályozzák.- Milyen volt „fönt”?- A ködös völgyekből felfe­lé haladva körülbelül 400 mé­ter magasságban szikrázó nap­sütésbe értünk, úgyhogy alig volt kedvünk később visszafelé indulni.- Honnan legkönnyebb meg­közelíteni e helyet?- A Baranya megyei Óbá­nyáról.- S melyik irányból látszik a legjobban?- A legszebb látrajzot az aparhanti határból lehet készí­teni róla.- Mi volt a legelső gondola­ta a legmagasabb ponttal kap­csolatban?- Jó lenne egy kilátót létesí­teni ott, a megye „tetején”. Az oldalt írták: Bálint György és Vitaszek Zoltán. A fényképeket Czakó Sán­dor és Bencze István készí­tette. Charlie egyik angyalának el­jövetelét eddig nem cáfolta senki. Tolnaszépe, avagy Miss Tolna megye Mivel nem rendeztek — tudomásunk szerint — hiva­talos szépségversenyt megyénkben, így alaposan fel­adták a leckét azon olvasóink, akiknek kívánsága sze­rint nem maradhat ki a ,,'leg”-ek sorából a legszebb leány vagy asszony. Olyan kósza hírről is értesültünk, miszerint rövidesen Szekszárdra érkezik karatetanfo­lyam megtartása céljából a tv-ből ismert Charlie an­gyalainak képünkön látható egyik legcsinosobbika, s többen javasolták: legyen ő Tolnaszépe. Mások — heves lokálpatriotizmusuktól vezérelve — amellett tör­tek lándzsát, hogy Miss Tolna megye nem lehet más, mint helybeli, s ki-ki meg is nevezte az illető hölgyet, természetesen mindenki mást és mást. Olvasói igényünknek tehát csak a rövidesen követ­kező farsangi szezonban esetlegesen sorra kerülő szépség királynő-választás után tudunk pártatlan mó­don eleget tenni. Felsőfok és alsófok A „leg" hivatalosan a felső­fok jele. Használatakor azt akarjuk kifejezni: a többit fe­lülmúló mértékben, fokban, így például: „a legjobb", a „leg­első”. Azonban ennek ellenté­te is igaz, hiszen mindenben akad legrosszabb és legutolsó is, mégsem beszélünk az „alsó­fok" jeléről. Kétségtelen viszont, hogy a „leg”-et pozitív és negatív ér­telemben egyaránt sok-sok al­kalommal használjuk, s a leg­többen a valami jó dologban, tulajdonságban, cselekedetben élen járók közé akarunk kerülni. (Még többen eleve oda sorol­ják magukat. Nem egy isme­rősöm például a legokosabb embernek vallja magát, holott igazából az lenne a legoko­sabb, ha mélyen hallgatna e téveszméjéről...) Természetesen a leghaszno­sabb dolgokban nem lehet min­denki az élen álló, s például nem találhattunk olyan embert, akiről elmondhattuk volna: ő Tolna megye legjobb dolgozó­ja. Ilyen személyt, vagy példá­ul egy legjobban tevékenykedő kollektíva tagjait nem szólaltat­hattunk meg. De e téren nem is egy- vagy néhányszemélyes „leg" a legfontosabb, hiszen köztudottan nem csinál nyarat egyetlen fecske, hanem az, hogy minél többen legyenek az élen járók, a kiválóan dolgozók vagy tanulók, s az úgynevezett alsó­fok jeléről minél kevesebbet kelljen, beszélnünk. Pattintott eszközök és réz ékszerek Legelső tárgyi emlékeinket bárki könnyen megtalálhatja, ha belépve a szekszárdi múzeum­ba, balra fordul, ugyanis az ottani tárlók kellően érzékelte­tik a jégkortól kezdve az em­ber megjelenését a mai Tolna megye földjén, s szemléltetik eszközeit, használati tárgyait. A legelső „Tolna megyei” ember a jégkor vége felé (i. e. 18 000 körül) a löszpusztákon mammut után vándorló vala­melyik vadászcsoport egyik tag­ja volt, s legrégebbi tárgyi em­lékünk is ez időből való, mivel Dunaföldvóron egy elejtett mammutborjú csontvázán kívül vörös kovakőből pattintott esz­közöket találtak a kutatók. Később, a mérsékelt éghajlat beköszöntével (i. e. 10 000 kö­rül) a legfőbb vadászott állat az őstulok és az erdei szarvas volt, s Szekszárd-Palánkon buk­kantak rá az ez időből szárma­zó, tehát mai ismereteink sze­rint legkorábbi vadásztanya legelső tűzhelyére. A legkorábban egyébként egy balkáni eredetű népcsoport (a Kőrös-Starcevo kultúra népe) telepedett le a Sió völgyében. Az újkőkor végén megjelent legelső fémet, a rezet először csak ékszerként használták, ké­sőbb elkészültek belőlük Tolna megye földjének legelső réz­szerszámai és rézfegyverei is. ■ „Súlyos” beszélgetés — Ki a világ legerősebb embere? — vetődött fel már évtizedek­kel ezelőtt a kérdés. Nehéz volt megválaszolni, hiszen az abszolút és relatív erő kifejtésére számos lehetőség van. Hosszú vajúdás után megszületett a válasz: „aki a súlyemelő világversenyeken a legtöbbet emel.” Jelenleg a szovjetek ólomsúlyú nehéz embere, a Vlaszovot is megelőző Piszorenkó e büszke cím birtokosa. En­nek alapján a megyében Mátrai Gyulára esik a választás, aki 185 kg teljesítésére képes. Ilyen kidagadó izomzatút mint amilyennel ő rendelkezik, csak jobb matrózkocsmákban látni. — Tud arról, hogy a megye legerősebb embere? — Őszintén szólva ezen még nem gondolkoztam el, de ha így van, akkor egy újabb nagyszerű érzés kerít hatalmába: érdemes volt a súllyal küszködnöm éveken keresztül. — Feltételezem, hogy egy öltönyvásárlásnál is néha úgy „szen­ved", mint a súllyal. — így igaz. Ami „fönt” jó, abban „lent” kétszer beleférek, ami meg derékban stimmel, az fölül nem jó. De ez kellemes gond. — A kivételes erő jól jön néha a mindennapi életben is. — Például disznóvágásnál. Tavaly a háziaknak megmutattam, hogy egy kétmázsás disznó leterítésére egy ember is képes. Hogy mire még. Mátrai Gyula sportágában, azt pontosan még edzője sem tudja. Mindenesetre az elkövetkezendő években sze­retné megdönteni Baczakó Péter olimpiai bajnok 200 kg-os orszá­gos csúcsát a középsúlyúak mezőnyében. Edzés közben a megye legerősebb embere Százéves asszony Az augusztusi 100. szülaténapon

Next

/
Oldalképek
Tartalom