Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-19 / 298. szám
a NÉPÚJSÁG 1982. december 19. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Húsboltban... Sörös Istvánná Őcsényből tette az alábbi bejelentést: „Sokak nevében kérdezem, hogy az öcsényi húsboltban miért nem lehet hentesárut kapni. Ha kérünk egy kiló húst, akkor azt a választ kapjuk, hogy nincs, miközben a hűtő tele van. Bizony sokan kapnak a húsból, de azok csak a „pult alól”, s nem kevés esetben van -50 kilószám félretéve..." A panaszbejelentést a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályára tovább tettük, ahonnan Sólyom Zoltán osztály- vezető válaszolt: ,,A községi tanácson keresztül intézkedtünk, hogy a hatósági húsbolt vezetője a jövőben egy személyinek három kilogrammnál több húst nem adhat el egyszerre, s köteles — amíg a készlet tart — valamennyi húsrészt árusításra kihelyezni, valamint a hatósági állatorvos minősítését, s az ártáblát szembetűnő helyen elhelyezni.” „Megindult” a megálló ügye Marosi Istvántól, Szedresből kaptuk az alábbi sorokat: „Építkezés miatt a szekszárd- palánki műszergyári autóbuszmegállót körülbelül egy éve áthelyezték. Az építkezés már régen befejeződött, ám az ide járó dolgozók még mindig ki vannak téve a balesetveszélynek — járda híján az úttesten gyalogolnak az ideiglenes megállóig. Kérésünk, hogy mielőbb helyezzék vissza a megállót oda, ahol korábban vált." Rápolti Árpád, a szekszárdi városi tanács elnökhelyettese így nyilatkozott: Telefonszámunk : 12-284 — Az autóbusz-megálló áthelyezését o Metalloglóbus Vállalat telephelyének útcsatlakozása tette szükségessé, melynek kiépítésére a KPM Közúti, Igazgatóság adott engedélyt. Az útcsatlakozás tervezője a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat. A KPM a kezelésében lévő 5112. számú dirnaszentgyörgy—fadd—szekszárdi út 25-j-650 kilométerszelvényében lévő két autóbusz- megálló áthelyezését írta elő a 25—590 kilométerszelvénybe, autóbusz-megáliósávok szabály szerinti kiépítésével. A megálló azonban nem épült meg, oz ideiglenes megállóhelyek rendezetlenek, az ide irányuló gyalogosközlekedés valóban baleset- veszélyes. A KPM Közúti Igazgatóságot levélben kértük, hogy tegyen további intézkedéseket ebben az ügyben, hogy a korszerűsített csomópont közelében mielőbb megvalósuljanak a biztonságos autóbusz-megállók. — Ezek szerint nem oda kerülnek, ahol korábban voltak? — Sajnos, nem, hiszen a biztonságos közlekedés nem engedheti meg a megállók csomópontban történő elhelyezését. De úgy érzem, ez az oda járó dolgozók érdeke is, s a biztonságuk megér egy kis gyaloglást. S hogy a sok gyaloglásból csak kevés legyen, az nem a KRM-en múlik, hiszen a Metalloglóbus telephelyének végleges üzembe helyezési engedélyére a ..pecsétet" csak akkor „ütik ró”, ha elkészítteti a megállót. Az mikor lesz? Ha megtervezi a Bács-Kiskün megyei Tervező Vállalat... — Miért húzódik ilyen sokáig a megállók megépítése? — kerestük fel kérdésünkkel Tarsoly Sándort, a Metalloglóbus beruházási osztályvezetőjét. — A generáltervező az építkezés második üteménél tervezte a megállókat, s így adta át a BACSTERV-nek. — A tervegyeztetés során ez nem derült ki? — Nézze, és tudok a KPM- határozatról, de o generálkivitelező ezt úgy értelmezte, hogy a második ütemben kell megépíteni. — Mikorra várható az építés? ■— Nagymértékben lerövidíti a tervezés folyomatát az, hogy a KPM soron kívül egy típustervet tud átadni, melyet a BACSTERV- nek csak a helyi viszonyokra kell adaptálnia. Ez nem vesz igénybe sok időt, ám, mégsem tudok időpontot mondani, mivel az útburkolási munkákat nagyban befolyásolja az időjárás is. Mindent összevetve januárban már bizonyára elkészülnek a megállók. — A végleges üzembe helyezés miatt önöknek is érdekük, hogy ne húzódjon él sokáig a kivitelezés. — így van. S nemcsak a véglegesítés miatt, hanem azért is, mert a mi dolgozóink is nap mint nap érzik a megállók hiányát. Levelek sora mutatja már intézkedéseinket, s a szekszárdi kivitelező is csak a kész tervre vár. —he Nem kell, csak lehet Két éjjeliőrtől kaptuk az alábbi levelet: , „Még 1976 előtt mentünk nyugdíjba. Hosszas, a szövetkezettel kialakult vitánk tárgyát az képezi, hogy a szövetkezet vezetősége szerint csak 840 vagy 1260 órát dolgozhatunk. Ezzel szemben a Népszabadság is világosan közli, hogy van olyan munkakör, amelyben a foglalkoztatás nem esik korlátozás alá, s itt irja az éjjeliőröket is. A Jogi Tanácsadóban is hasonlókat olvashattunk: a nyugdijat a foglalkozási kereten belül addig kell folyósítani, amíg keresete a naptári év folyamán a 30 000 forintot, de ezen belül is legfeljebb addig, amig a nyugdíj és a keresete együttes ösz- szegének a naptári évre számított havi átlaga a 10 000 forintot nem haladja meg. Kérjük, hogy írják meg, mennyit is dolgozhatunk mi tulajdonképpen?" A Tolna megyei Főügyészségről dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész válaszolt: „Levelükben helyesen idézik — a Népszabadságból és a Házi Jogtanácsadóból — a nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkozó szabályokat, ezeket itt megismételni felesleges, legfeljebb orra utalhatunk, hogy ezek a rendelkezések a több vonatkozásban módosított 17 1975. (VI. 14.) MT számú rendeletben és a 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat mellékletében olvashatók. (A hivatkozott minisztertanácsi rendeletet legutóbb a Magyar Közlöny idei 73. számában megjelent 66/1982. MT számú rendelet módosította.) Fel 'kell azonban hívnunk a figyelmüket arra, miszerint az önök által ismert rendelkezések nem azt írják elő, hogy a nyugdíjasokat nyugdíjuk korlátozása nélkül hogyan, mennyi munkaidőre kell foglalkoztatni, hanem azt, hogy hogyan foglalkoztathatók. Nem sért tehát jogszabályt a munkáltató, ha a nyugdíjas dolgozót rövidebb munkaidőben foglalkoztatja, mint amennyiben f og la fkoztathatná. A nem nyugdíjas dolgozót is lehet nem teljes, hanem rész- munkaidőben foglalkoztatni, fehet valakinek a munkaideje napi hat, vagy akár napi négy óra is, ha1 a munkaszerződésben a munkáltató és a munkavállaló így egyeznek meg." Ml VÁLASZOLUNK Jósvafőn vizsgálják a gyógybarlangi klímát A Föld gyomrában lévő természetes sziklaüreg szellőztetésével készülnek a jövő májusban kezdődő új szezonra a jós- vafői klímaterápiás gyógybar- langban. A felszín alatt mintegy negyven méter mélységben 1959-ben kezdték meg a gyógyítókúrákat: a barlangot 1969- ben nyilvánították gyógyhellyé. Azóta évről évre májustól szeptemberig hat csoportban fogadják a légzőszervi és asztmatikus megbetegedésben szenvedőket, elsősorban a bányaüzemekben dolgozókat. A Borsodi Szénbánya Vállalat szakszervezeti bizottságának kezelésében lévő gyógyhelyen turnusonként hatvanon részesülnek klímaterápiában három héten keresztül, állandó orvosi felügyelettel. Jövőre légzőszervi és asztmatikus megbetegedésben szenvedő gyerekek is részt vesznek a kú- ráztatásban. A téli hónapokban is végzett klimatikus vizsgálatok azt a célt szolgálják, hogy ellenőrizzék, nem változtak-e a barlangi levegő gyógytényezői, amelyek közé tartozik a magas relatív páratartalom, a külszíntől független, átlagosan plusz tízfokos hőmérséklet, a levegő tekintélyes mennyiségű kalciumion és átlagosnál magasabb széndioxidtartalma. Ezek alakulása szabja meg ugyanis, menynyien tartózkodhatnak egyszerre a kényelmesen berendezett föld alatti barlangüregben a gyógykúrán. Századunk nagy orvosi felfedezései Európa talán legfélelmetesebb betegsége — a középkortól a századfordulóig — a szifilisz volt, amely ellen az orvostudomány a bakteriológia térhódításáig teljesen eredménytelennek bizonyult. A XIX. század végének orvostudományát forradalmasító bakteriológia fényt derített a fertőző betegségek okaira, az oltóanyagok és gyógyszérumok segítségével már remény ébredt a pusztító járványok felszámolására, az eredményes terápia alkalmazására. Viszont több járványos betegség — közöttük a szifilisz - ellen más anyagokhoz kellett nyúlni. A szifilisz elleni küzdelem első szakaszában Schaudinn felfedezte a kórokozókat, a spi- rochétákat, majd Wassermann kidolgozta azt a szellemes szérumreakciót, amelynek segítségével meg lehett állapítani a fertőzés tényét és a betegség állapotát. Ez utóbbi azért is volt fontos, mert az orvosok kezébe került az ellenőrzés lehetősége, s egyben elősegítette a hatásos gyógyszer kikísérletezésének módjait. Maga a Wassermann-vizsgá- lat egy csepp vérből megállapítja a fertőzés tényét, képet ad a spirochéták jelenlétéről. A vizsgálat úgy történik, hogy kevés emberi vérhez bikavért és házinyúlvérsavót kevernek. Ha a vér egészséges, akkor abban a bikavér vértestecskéi feloldódnak. Ha nem, akkor a bikavér leülepedig a próbacső aljára, felette tiszta, átlátszó folyadékként visszamarad a beteg vérsavója. Először arra gondoltak, hogy e jelenséget a spirochéták okozzák. Wassermann bebizonyította, hogy olyan jelenségről van szó, amely az egész szervezetben lejátszódik. A betegség következtében a vérben bizonyos zsíranyagok jelennek meg, amelyekkel a spirochéták táplálkoznak, és ezek „szállítására” kényszerítik a szervezetet. Valójában a betegség az emberi szervezet minden sejtjét megtámadja. ígv olyan ellenszerre volt szükség, aminek hatására a sejtek „megtagadják az engedelmességet”, eqyben akadályt jelentenek a kórokozók táplálkozásának és szaporodásának, így fokozatosan elhalnak. Az orvostudomány előtt már a századfordulón ismeretes volt, hogy a baktériumok ellen gyakran a vegyi anyagok a leghatásosabbak. A kemoterápia egyik megalapozója, Paul Ehrlich (1854-1915) Nobel-díjas német tudós felfigyelt arra, hogy a spirochétákkal rokon trypanosomák okozzák az álomkórt, és ez ellen eredménnyel alkalmazták már az atoxyl nevű arzénes vegyületet. Azt is tudta, hogy e vegyület eredményessége mellett megtámadja a látóidegeket és vakságot okoz. Arra gondolt, hogy e vegyületet addig kell finomítani, míg a spirochéták ellen hatásos vegyi preparátumot nem sikerül megtalálni. 1906-ban Uhlenhuthtal megkezdte ilyen irányú kísérleteit, és olyan finomítást akart elérni, amely károsítja a kórokozót, de bontatlanul hagyja a sejteket. A kísérlet igen hosz- szadalmas volt, hiszen minden vegyületet előbb állatokon kellett kipróbálni, választ kapni arra, vajon nem ártalmas-e élő szervezetre, majd pedig hogyan reagál rá a kórokozó. 606 vegyületet próbáltak ki, míg az utolsónál Sohachiro Hata (1872 -1938) Nobel-díjas japán farmakológus rábukkant a hatásos vegyületre, a Salvarsanra. Ehrlich a szenzációs bejelentést 1910-ben tette meg, óriási érdeklődést váltott ki szakmai körökben. Maga Ehrlich a felfedezéstől, illetve annak továbbfejlesztésétől a „nagy fertőtlenítő szer" feltalálását várta, amely minden fertőző betegség ellen bevezethető, egycsapásra megsemmisülnek a kórokozók, az emberiséget pusztító járványok. Igaz, a bejelentés pillanatában sokan kételkedtek a Sal- varsan eredményességében, de az eredmények a felfedezőket iqazolták. Az igazsághoz tartozik, hogy maga a Sálvarsan nem vöt az az ideális szer, de előállítása és alkalmazása új távlatokat nyitott a gyógyászat történetében. Ehrlich a túlfeszített munka következtében 1915-ben elhunyt, de a Salvarsan alkalmazásának első eredményeit még megláthatta. Nagy álma, az általános hatású vegvi anyag előállítása nem valósult meg, de a Salvarsan módosított formája (a Neosavarsan) döntő csapást mért az emberiség legpusztítóbb beteaségeinek egyikére, noha annak egyes formái továbbra is dacoltak ellene. E gyógyszer kitűnő szernek bizonyult más betegségekkel, például a maláriával, a trópusi lázzal szemben is. A kiváló német bak- teriolóqus — más kiemelkedő érdemével egvütt — az orvostörténelem halhatatlan nagyságai sorába emelkedett. Kapronczay Károly dr. A társadalombiztosításról szóló törvényt és az ennek végrehajtására kiadott rendeletet módosítja a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának 1982. évi 29. számú törvényerejű rendelete, illetve a Minisztertanács 66/1982. (XII. 4.) számú rendelete. A módosítások részletes ismertetésére - a terjedelem korlátáira figyelemmel — nincs lehetőség, ezért csupán arra utalunk, hogy a módosító szabályozás elsősorban a betegségi és anyasági ellátásra, családi pótlékra, nyugellátásra és baleseti ellátásra jogosultak körét bővíti, hogy a társadalombiztosítás kiterjed — többi között — a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének, továbbá a szerződéses rendszerben üzemeltetett ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást végző részleg vezetőjének a tevékenysége gyakorlásában rendszeresen körreműiködő közeli hozzátartozójára is, rendelkezik arról, hogy ezek táppénzét hogyan kell megállapítani, mely idő számít szolgálati időnek, s külön fejezetben foglalkozik az egyéni gazdálkodók társadalom- biztosítási ellátásával. Az igazságügy-miniszter 6/1982. (XII. 4.) ÍM. számú rendelete a javító-nevelő munka végrehajtásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja és kimondja, hogy az elítéltet a javító-nevelő munka végrehajtása alatt megilleti tizenöt nap alapszabadság, a fiatalkorút, a dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát, valamint óz egészségre ártalmas munkakörben dolgozót pótszabadság, a terhes, illetőleg a szülő nőt szülési szabadság, gyermekének gondozása céljából, illetőleg gyermeke betegsége tortamára fizetés nélküli szabadság is. Az autóbusz-járulékról szól a pénzügyminiszter 85/1982. (XII. 4.) PM számú rendelete, amely szerint autóbusz-járulékot kell fizetni a közületnek a tulajdonában levő, érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező, húsz főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz utón. A járulék- fizetési kötelezettség a forgalmi engedélybe üzemben tartóként bejegyzett közületet terheli. A jogszabály megjelöli — kategóriák szerint - a járulék mértékét és meghatározza a járulékfizetés alóli mentesség esetéit. A fent hivatkozott jogszabályok kivétel nélkül a Magyar Közlöny 1982. évi 73. számában jelentek meg. Ugyanitt jelent meg a Magyar Nemzeti Banknak az utazási valutaellátásról szóló — a korábbit módosító — 418/1982. MNB számú közleménye, amely szerint a valutaellátás mértéke aként módosul, hogy: a turista kiutazási engedéllyel utazók tartózkodási költségeikre háromévenként, egyszeri fel- használásra’, személyenként és naponta 950 forintnak, legfeljebb 14 napra 13 200 forintnak, a szülő útlevelében szereplő 14 éven aluli gyermekek részére, a kinttartózkodás időtartamától függetlenül, a szülők gyermekenként 2000 forintnak megfelelő konvertibilis valutát vásárolhatnak. A látogató kiutazóéi engedéllyel rendelkezők — a szülő útlevelében szereplő gyermekéknek is — személyenként 1800 forintnak megfelelő konvertibilis elszámolású valutát vásárolhatnak. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az Építésügyi Értesítő idei 32. számában megjelent arra a közérdekű közié- mé n y r e , amely a mUTika- ruhákkal való takarékos gazdálkodás feladatairól szól. A munkaruha juttatásának szabályait a kollektív szerződések tartalmazzák, a köztemény azonban utal arra, hogy a munkaruházattal kapcsolatos ésszerű takarékosság érdekében d kollektív szerződések 1983. évi módosítása során ü gazdálkodó szervezeteknek mérlegelniük kell, hogy a dolgozók jogos érdékeinek sérelme nélkül höl lehetséges a juttatások szűkítése, vagy más takarékossági intézkedések foganatosítása, így vizsgálni kell — többi között — azt, hogy hogyan lehetne a munkavállalókat érdekeltté tenni a munkaruha gondos kezelésében, élettartamának meg- ho ssrab bításáöon. DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész Felújították a Debreceni Csokonai Színházat Debrecenben befejeződött a Csokonai Színház felújítása. A Hajdú-Bihar megyei Állami Épitőipari Vállalat és alvállalkozói több éves munkával újjávarázsolták az épületet és modern technikai, műszaki berendezésekkel szerelték fel. Bütykös ásólúd a Hortobágyon Még mindig harminc-negy- venezerre becsülik a szakemberek a Hortobágyi Nemzeti Parkban időző vadlibák számát. Más esztendőkben december második felében csak elvétve lehet látni ezen a tájon a mindig éhes madarakat. Most a legelőkön, vetéseken, a halastavak vizeiben bőségesen találnak .táplálékot. Az idei őszön a nagy vadliba- csapatokban nálunk ritkán látható fajtákat is megfigyeltek, például a vörösnyakú lúdat és a bütykös ásó vadlibát. Ez utóbbi madár az északi homoki tengerpartoktól repült a Horto- bágyra. A nálunk ismert vadlibánál valamivel kisebb testű, csillogó tollazata vöröses-feke- te-zöldes színezetű. A bütykös ásólúd nem fészekben, hanem a föld alatt lakik. Vagy maga ás magának üreget a földben, de nem szégyellj elfoglalni az üregi nyulak árván hagyott otthonát sem. Ehrlich és a Salvarsan
