Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
1982. december 18. Képújság 3 Pártcsoportok a Simontornyai Bőrgyárban Elismeréssel szólt a vezetőség beszámolója a bőrgyóri összevont taggyűlésen a tizenkilenc pártcsoportról. Élénk, politizáló légkör van ezekben a kis kollektívákban, nem ritka az olyan pártcsoport-értekezlet, ahol valamennyi résztvevő felszólal. Mint a beszámoló megállapította, „magas a vitakészség a pártcsoportokban, tanácskozásaik hangulatát helyes lenne néhány gyengébben sikerült párttaggyűlésre átmenteni — elképzelhető lenne, hogy a pártcsoportvezető a csoport véleményét a taggyűlésen kifejtené.” A pártcsoportok a politikai munka „első vonalában” küzdenek a párt politikájának megvalósításáért. Nem „kis alapszervezetek" a bőrgyárban sem, nem is akarnak azzá válni, ám egyre jobban segítik alapszervezetük munkáját. Nevelik saját tagjaikat, informálják a gyár életéről, a munkahelyi feladatokról őket és a munkaterületükön dolgozó pártonkívü- lieket, megvitatják a közvetlen munkahelyen felmerülő termelési problémákat, jelzik az esetleges hibákat „fölfelé". Tevékenységük már rég túlnőtt azon, hogy csak beszedje a bizalmi a tagdijat és taggyűlésre mozgósítsa a csoportot. Egy példa: Az év első felében napirendre került a vixos üzemben egy nagy horderejű technológiai újítás bevezetése. A lényege: jobb minőségű a bőr, ugyanakkor munkát és vegyszert, anyagot lehet megtakarítani. Jövő évben, amikor már egész esztendőben „fut" az újítás, 12-13 millió forint megtakarítást várnak tőle. Igen ám, de bevezetése „felforgatja" a korábbi munkarendet. Embereknek, kell a megszokott munka helyett mást végezni, néhányuknak sokkal szigorúbb minőségi követelményeknek eleget tenni, tíz munkásnak pedig más területre menni. A pártcsoport ülésén Sárkány Ferenc részlegvezető — maga is tagja a pártcsoportnak - beszámolt a tervezett intézkedésekről, azok várható hatásáról, az emberekkel szemben támasztott új követelményekről. Alapos vita után alakult ki az egységes álláspont arról, hogy miként támogassa politikai fel- világosító munkával a csoport az új bevezetését. Sikerült meggyőzni az érintetteket, érdekelteket, mindenki megtalálta helyét és - számítását. A pártvezetőség — az 1981-es beszámoló taggyűlésen hozott határozat alapján - úgy döntött, hogy ez évben megszervezi a bizalmiak továbbképzését. Szükség volt' erre, mert az elmúlt években kitűnt: a pártcsoportok munkája nem olyan, mint kellene. A vezetőség állította össze a tizenkét — havonta egy — foglalkozás tematikáját, a titkár és a vezetőségi tagok az előadók. Az ez év márciusi nyitófoglalkozáson Csep- regi János pórtvezetőségi titkár a pártcsoport szerepéről, feladatairól tartott előadást és természetesen válaszolt a bizalmiak által feltett, a gyakorlati pártmunkával kapcsolatos kérdésekre. A következő előadást ugyancsak ő tartotta április 19-én „A pártbizalmi feladata a pártcsoport irányításában". A májusi előadás Varga Lászlóé, a pártvezetőség agit. prop, felelőséé volt, „A bizalmi szerepe a párttagok eszmei-politikai képzésénél, feladatai a tömegszervezetekkel kapcsolatban". Varga László még egy előadást tartott - októberben, a propagandamunkáról, arról, hogy hogyan vesz részt a pártcsoport a párton kívüliek tájékoztatásában. Rovó Péter szervező titkáré volt a júniusi előadás „A bizalmi szerepe a béremelések, kitüntetések adásánál, kapcsolata a gazdasági vezetéssel.” A következő hármat - a júliusi, az augusztusi és szeptemberi — előadást ismét a pártvezetőség titkára tartotta, a pártcsoport szerepéről a taggyűlések, megmozdulások szervezésénél, valamint a pártcsoportbizalmi feladatairól a pártépítésben, majd a bizalmi szerepéről a pártmegbízatások teljesítésében, számon kérésében. Novemberben Sitkéi Ferenc gazdasági felelős tájékoztatta a pártcsoportbizal- miakat a tagdíjbesorolással kapcsolatos feladatokról. Hétfőn lesz a tizedik előadás, ezt Dravecz Ferenc, a „B" alapszervezet titkára tartja, a pártcso- port-értekezletek megtartásáról, megszervezéséről. Az utolsó két előadáson a nyugdíjas, illetve a beteg párttagokkal való foglalkozásról lesz szó. A továbbképzés eredményes, az utóbbi hónapokban fellendült a gyári pártszervezetekben a pártcsoportok munkája. Köszönhető ez nemcsak az előadásoknak, hanem annak is, hogy e — havonta egyszer megtartott — foglalkozásokon széles körű tapasztalatcserére nyílt lehetőség a bizalmiak között. Mint azt már április végén megállapította a vezetőség:, „Kezdetben kissé kételkedtünk módszerünk helyességében, kétségeink voltak, hogy a több éve funkcionáló bizalmiak hogyan fogadják az üzemi pártvezetőség határozatát.«, ám az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy korán voltunk kishitűek. Az összejöveteleken egyértelműen kitűnt, hogy milyen sok javítani-, illetve tennivalónk van ezen a területen, és sok esetben milyen gondokkal, problémákkal állnak szemben a bizalmiak, amelyekről nincs is tudomásunk". J. J. KISZÖV-küldöttközgyűlés Tegnap délelőtt Szekszárdon a KISZÖV-székházban az ipari szövetkezetek megyei szövetsége küldöttközgyűlést tartott. Részt vett a tanácskozáson dr. Gyugyi János, a megyei párt- bizottság titkára, Tamás Istvánná, a megyei tanács elnökhelyettese és Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese. A napirend első pontjaként terjesztette elő Fodor Tibor elnök a megye ipari szövetkezetei 1982. évi terveinek várható teljesítéséről és az 1983. évi feladatokról szóló tájékoztatót és fűzött ahhoz szóbeli kiegészítést. Mint elmondta, a szövetkezetekben dolgozó mintegy tízezer ember döntő többsége ez évben is lelkiismeretesen végezte munkáját, a szövetkezetek ennek eredményeképpen ösz- szességében jó évet zártak. A termelés megközelíti a két és fél milliárd forintot, az országos 1,5 százalékos növekedéssel szemben a Tolna megyei szövetkezetek termelése 7 százalékkal, a tervezettnél is magasabb mértékben nő. A differenciálódás fokozódott, három szövetkezet nem érte el az 1981- es szintet, tíz viszont jelentősen meghaladta. Az átlagosnál nagyobb termelésnövekedés a belföldi áruellátás javítását, a választék bővítését és a tőkés importot pótló termelést szolgálja. Ám a bázishoz képest mindössze 1 százalékkal nőtt a tőkés export, a tervezettet nem érte el, annak ellenére, hogy a szövetkezetek minden eszközt megragadtak az értékesítés fokozása, sok helyütt a piac megtartása érdekében. Jelentős mértékű javulásra van szükség e téren a következő évben, a jelenleg még nem exportáló szövetkezetek bevonásával, új külpiaci kapcsolatok kiépítésével is. Intenzív beruházáspolitikát folytattak a szövetkezetek ez évben. Valamennyi szövetkezet gazdálkodása nyereséges. Az össznyereség 6 százalékkal haladja meg az előző évit és a tervezettet. Szólt a szövetség elnöke a mozgalmi munkáról, amely nagymértékben fejlődött ebben az évben, újabb lendület következett be a szocialista versenymozgalomban. Az 1983. évi feladatokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy változatlanul cél a külkereskedelmi mérleg javítása, a termelés hatékonyságának és nemzetközi versenyképességének növelése. Erőteljesen fokozni kell a tőkés exportot, de igen fontos a rubel elszámolású export növelése is az előbbinél a szövetkezeti ipar országos előirányzata 12—14, az utóbbinál 10—12 százalék növekedés, a megye szövetkezeteié összességében 10 százalék, illetve szin- tentartás. Mint arra dr. Gyugyi János hozzászólásában rámutatott, a termelésnövelési előirányzatok a megye szövetkezeteiben nincsenek arányban az export „megcélzott" növekedésével, ez megkérdőielezi a termelés tervbe vett növelésének lehetőségét. Növekednie kell a szolgáltatási tevékenységnek is 1983- ban, az építőipari termelésnél 3-4 százalékos növekedés várható. A vitában többen szóltak a jövő évi várható nehézségekről, ezek leküzdésének lehetőségeiről. Dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság elismerését tolmácsolta az ez évi jó munkáért és az 1983-as tennivalókról beszélt, Mészáros Vilmos az ország szövetkezeti iparának helyzetéről és jövő évi feladatairól szólt. Az előterjesztett határozati javaslat elfogadása után a küldöttközgyűlés elfogadta a jogi iroda és az ellenőrzési iroda tevékenységéről, a felügyelő bizottság munkájáról szóló beszámolót, az elnökség és a bizottságok munkatervét, a szövetség intézkedési tervét, valamint a KISZÖV, az ellenőrzési és a jogi iroda, a megyei szövetkezeti bizottság, a reklám- és propagandaalap 1982. évi költségvetésének teljesítéséről szóló jelentést és az 1983. évi költségvetést. Végül döntött két újonnan alakult kisszövetkezet felvételéről, több OKISZ-ajánlás elfogadásáról. Északi városkörzet A pártszervezet sokat foglalkozik a lakosság problémáival A szekszárdi északi városkörzet! párta lapszervezet taggyűlésén a vezetőség beszámolója tö. mören és mindenki számára érthetően summázta ai pártalap- szervezet munkáját. Nem hallgatta el az izgalmas, gazdasági témákat és a tényeket Képet adott a páirltvezetőség munkájáról, a politikai rendezvények látogatottságáról. Bírálta a hellyel-iközzel megnyilvánuló érdektelenséget, a szélsőséges nézetekkel szembeni visszahúzódást. A pártiaillaip szervezet sajátos helyzetéből adódóan sokat foglalkozik a lakóterület problémáival és — mivel a tagságnak nagyobbik fele idős ember — a nyugdíjasok gondjaival. Ennek ellenére mind o beszámolóból, mind a felszólalásokból az csendült ki, hogy az eredményeket sem becsülik le. Kifejezésre jutott, nagyobb ösz- szefogásra é,s segítőkészségre lenne szükség a társadalmi és tömegszervezetek részéről, mivel helyileg is megold hatnának egyet s mást. A taggyűlésen Izsák Lajos, a városi pártbizottság tagja a végrehajtó bizottság jókívánságait tolmácsolta, és mint szakember választ adott a kereskedelemmel kapcsolatban tett észrevételekre. Pozsonyi Ignácné Gazdasági szervezetek Az elmúlt hónapokban Tolna megyében tovább bővült az új típusú gazdasági szervezetek száma. November 30-ig 2 kisszövetkezet, 23 önálló gazdasági munkaközösség, 62 vállalati gazdasági munkaközösség, 22 szövetkezeti szakcsoport és 3 polgári jogi társaság jelentette be megalakulását a PM Ellenőrzési Főigazgatóságnak Tolna megyei Igazgatósagán. HÉTRŐL I ! I hírre! hírről Az ünnepek előtti hangulatnak, azt hiszem, számtalan összetevője van. Egész biztosan más kedvvel néz az év vége táján törvényszerűen esedékes csúcsforgalom elé az a bolti eladó, akinek ilyenkor a megszokottnál sokkal több vásárló kedvét kell keresnie (higgyük, hogy ezt teszi és nem csupán megbirkózik velük!), és az, aki pénztárcája tartalmának bizonyos részét készül az üzletekben hagyni. Vásárlások Csúcsforgalom a dombóvári Napsugárban Akár így, akár úgy, a vásárlások ilyenkor mindenkit foglalkoztatnak. Kissé átforgatva a közmondást, az a módszer is: miként nyújtózkodjunk a takarónk alatt, amíg az ér, hogy ugyanakkor mindenki érezze jól magát alatta. Mármint a családtagjaink, akik a magyar állampolgárok jelentős százalékánál úgy vannak nevelve, hogy ne az árát nézzék az ajándékoknak, hanem az ajándékozó örömszerzési szándékát. Ilyesmire tett félreérthetetlen célzást szerdai számunk vezércikkének írója, amikor „Beosztással, takarékosan” cím alatt elmélkedett egyről, s másról, e gondolatkörhöz tartozókról. A gyakorlott olvasó jól tudja, hogy a dolgok összecsengenek egymással. A kicsiben érvényes igazságok a nagyok függvényében jelentkeznek. Ezekről a nagyokról pedig nyíltan, őszintén, nemcsak közérthetően, hanem félreérthetetlenül is szólt Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, úgy is, mint Komárom megye egyik képviselője az ország- gyűlésen. Alig hiszem, hogy akadt volna valaki, aki felszólalását ne olvasta volna el lapunk tegnapi számában. Mindettől független a vásárlás lehetőségei; áruellátás, fenyőfa, ezüstvasárnap, bőségesen szerepeltek lapunk hasábjain. Nem biztos, hogy mindig az olvasó örömére. Hiszen elvben tagadhatatlanul igaz, hogy bőségesen van áru, de az átlagvásárló érthetően önző módon arra kíváncsi, hogy azt a két-három- félét megtalálja-e, amire éppen szüksége van. Már-már ősz szakálla nő annak az évről évre visszaköszönő témának, hogy karácsony előtt szinte vaskövetkezetességgel épp a játék- választékkal lehetünk konzekvensen elégedetlenek. Hazai játékaink igen jelentős része öt- lettelen és közkeletű szóval minősítve, egész egyszerűen „bóvli". Ami persze ugyanakkor nem jelenti azt, mintha olcsó is lenne. Rubik Ernő jóvoltából a logikai játékok birodalmában a világranglista élére kerültünk. Kpján- kodjunk egy kevéssé! Nem lehetne a játéktervezés élére Rubik Ernőt kinevezni? Ez az oldal azonban nem a humornak van fenntartva. Beszéljünk komolyabb dolgokról... Az atomerőmű A legnagyobb hazai beruházásnak — mi sem érthetőbb ennél, hiszen Tolna megyében történik — mi vagyunk a leghívebb sajtókrónikásai. Az olvasó évek hosszú során át ta* lálkozhatott lapunkban az atomerőmű építkezésével kapcsolatos beszámolókkal, szinte mindig ugyanazon két kollégánk tolla, illetve fényképezőgépe jóvoltából. Még szerkesztőségi belügynek se mondható, hiszen az én dolgom,-de hadd áruljam el az olvasónak, hogy nem irigyeltem őket túlságosan. Persze én török a könnyebb ellenállás irányába, hiszen sokkal kevesebb fáradtságba kerül a változatosságot a megye minden szegletében keresni, mint állandóan ugyanott. Nem közönséges teljesítmény, hogy ez sikerült, sőt a fotóriporter esetében egy nagy feltűnést keltett, azóta már megyeszerte „vándorló" kiállítást is eredményezett. Irigységem azonban ezen a héten osztatlan és egyöntetű volt. Az atomerőmű kísérleti indításánál szemtanúnak lenni, ez páratlan élmény lehetett. Cseppet sem érzem igazságtalannak, hogy erről az országos lapoknál is frissebben, bővebben számot adni épp a mi kollégáinknak adatott osztályrészül. Eszébe jut az embernek azonban minderről más is. Az idősebbek alighanem osztoznak véleményemben. Ott voltam, amikor az egykori perkátai, mezőfalvi, és rácalmási gépállomások traktorai szántották azt a területet, melyen ma a 6-os utat, továbbá a vasművet a várostól elválasztó erdősáv húzódik Dunaújvárosban. így gazdag emlékeket őrzök az első szocialista város építésének hőskorából, melynek voltak kalandregénybe kívánkozó részletei is. Azóta felnőttünk. Az atomerőmű építkezését semmivel se lehet mérni a hazai gyakorlatban. Mégis - összehasonlíthatatlanul „csendesebben” zajlott, noha amúgy mellékesen átalakult közben és várossá vedlett egy Duna menti nagyközség, Paks is. Semmilyen újságírói túlzást nem érzek abban a vélekedésemben, hogy a karácsonyi ajándékok közé sorolhatjuk az atomerőmű létrejöttének e heti döntő fázisát is. Várospolitika A nagy szekszárdi bérházban, melyben lakom, a közelmúltban megjelent egy kézírásos hirdetmény. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakások felmérése elkezdődött, szíveskedjünk 17 óra után otthon tartózkodni, mert ezzel segítjük a felmérők munkáját. 72 család szíveskedhet és szíveskedik is minden bízony- nyal, hiszen ha van ami érdekli, ez azok közé tartozik. Mégis szívesebben vettem volna, ha a felmérők szíveskednek közölni érkezésük vagylagos időpontját és nem várják el, hogy egy kisközségnyi lakó ugrásra készen lesse jöttüket. Az ugyanis nem derül ki, hogy meddig szüneteltessük délutáni más irányú elfoglaltságainkat. A szekszárdi várospolitikai fórumról szóló híradásunkból végre megtudtam, hogy „csak” február 28-ig, mert a felmérés addigra véget ér, tehát minden bizonynyal ez történik nálunk is. Mindezt persze túlságosan kiéleztem, mert kínálkozó bizonyság annak igazolására, hogy a várospolitikának milyen sokféle összetevője van. Ha botcsinálta prókátor létemre definíciógyártásra kényszerítenének, alighanem valami olyasmit írnék, hogy a várospolitika az ott lakók jó közérzetének biztosítására irányuló tudatos tevékenység. Olvasom, hogy dr. Ferincz János biztos érzékkel választotta ki a legnagyobb közérdeklődést kiváltó témát és a lakásügyi jogszabályok módosításáról tájékoztatta a megjelenteket. Az ilyen fórumoknak már szép múltja van és esküdni mernék rá, hogy haszna is. Folytatni kell és jó, hogy folytatni tervezik. Méghozzá a lehető legalkalmasabb helyen, a közgondok megvitatásának parlamentjéül egyre inkább kínálkozó megyei művelődési központban. Persze ugyanakkor nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy épp ezert a héten néhány fényképpel mi is megoldandó várospolitikai feladatokra hívtuk fel a figyelmet lapunk hasábjain. A jó közérzetre sok minden hat, ha nagyon ad abszurdum akarom gombolyítani a gondolatok fonalát, akkor azt is állíthatnám, hogy e téren talán nincsenek is apróságok... (Egyébként hadd nyugtázzam örömmel: a képek megjelenése napján a múzeum mellől eltűnt a törmelék.) ORDAS IVÁN Zsánerkép az Arany János utcából
