Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-24 / 276. szám
2 ^fepÜJSÀG 1982. november 24. A Legfelsőbb Tanács őszi ülésszaka Két beszéd - két világ Kedd esti kommentálnunk. Ritkán kínálkozik alkalom, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államnak külpolitikájáról szinte egyidejűjég elemezhetünk felelős megnyilatkozá sokat, Mi több, íegimag'asaíbb szintű véleményt, hiszen Jurij Andropov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára hétfőn a Központi Bizottság ülésén, Ronald Reagan élnök pedig a televízióiban mondott beszédét. Olcsó fordultat lenne csupán a két fővá'ro!s közti időéitofódáisal magyarázni a két álláspont közti irdatlan. különbséget. Lényegesen többről van szó: mintha fényévnyi távolság mutatkoznék a világméretű problémák szovjet és amerikai megközéfítéste 'között. Tegyük hozzá : sajnálatos, hogy így van. Aligha csodálkozhatunk, hogy egyre többen és többen mélységes aggodalommal fi- gyél'ik a Fehér Hódból érkező állásfoglalásokat, amelyekből mindinkább a feszültség tudatos éltezése olvasható ki. Andropov rendkívül határozottan szólt arról, hogy a szovjet külpolitika változatlan célja a tartós béke biztosítása. Felelősségteljes nézetről tett tanúbizonyságot, amikor kifejtette: hacsak az emberiség nem alkarja kockáztatni a jövőjét, nem békélhet meg örökre a fegyverkezési hajszával és a háború gondolatával. S azokkal szemben, akik az enyhülés jegyében élteit hetvenes éveket szeretnék véletlen epizódnak miinősíteni, az S2KP főtitkára azt a Nyu- gat-Európában, sőt az USA-!bam is sok politikus által képviselt nézetet támogatta, miszerint az enyhülés korántsem túlhaladott politikai célkitűzés. 'Ami Reagan beszédét illeti, az amerikai sajtó jóelőre felcsigázta az érdeklődést, állítólagos fontos kezdeményezéseket kilátásba helyezve. Nos, az elnök alapos csalódást okozott mindazoknak, akik új, építő javaslatokat vártak tőle. Szólt viszont, nem is keveset — az elrettentés új katonai eszközeiről. Az MX-rakéták elhelyezése a Wairren-támaszponton, a B—1-es bombázók flottájának gyors fejlesztése Reagan értelmezésében szükségszerű lépés, mert az Egyesült Államok a békét „az elrettentés és a leszerelés egymással párhuzamos útján" keresi. ÍMi tagadás, ez-rendkívül kockázatos vállalkozás. Különösen akkor, ha az USA mereven rágászkodik korábbi, jól ismert nézetéhez a genfi tárgyalásokon. A „nulla-változat” és a hadásztati nukleáris eszközök csökkentése tekintetében Washingtonban nyoma sincs o leghalványabb készségnek az ésszerű kompromisszumra. Abban pedig hasztalan reménykednek, hogy a Szovjetunióra az erőegyensúly felborulásához vezető meg állá podá sókat kényszerít- hetnek. Jurij Andropov Világosan utalt erre beszédében: senki ne várjön a Szovjetuniótól egyoldalú leszerelést. CsJalkugyan naivitás lenne ilyen körülmények között bármely egyoldalú engedmény. Mint ahogy naivitás az aggasztóan megromlott nemzetközi helyzetben néhány korántsem eredeti, még kevésbé korszakalkotónak nevezhető bizalomerősítő javaslatra .korlátozni a kezdeményezések körét. Márpedig Ronald Reagan ezt tette. Sajnos, a két megnyilatkozást összevetve a Világ aggodalma aligha enyhülhet. Sőt, az MX-rakétak rendszerbe állításának hivatalos bejelentése, a B—1 -esek szómánta'k erőteljes növelése - minthogy ezek is az új stratégiai fegyverrendszer körébe tartoznak - nem hat a feszültség föloldása, az enyhülés irányában. Ellenkezőleg a két beszéd - két Világ. Hogy melyik milyen nézeték hordozója, azt nem nehéz eldönteni. GYAPAY DÉNES Tanácskozás az újjáalakuló lengyel szakszervezetekről (Folytatás az 1. oldalról.) A Szovjetunió 1983. évi állami költségvetésének tervezetét a 'Legfelsőbb Tanács ülésszakának keddi ülésén Vosz'ilij Garbuzov pénzügyminiszter terjesztette a küldöttek elé. A. tervezet a jövő pénzügyi évben 354 milliárd rubel bevétellel és 353,8 milliárd rubel ki- adóssal számol. A népgazdaság féjlesztésére 349,3 milliárd rubelt, a folyó pénzügyi évben félhasznált összegnél 16,1 milliárd rubellel többet fordítanak. A Szovjetunió ez év májusában jóváhagyott élólimi'szerprog ram - jávtal összhangban jelentős ösz- szeget, 126,9 milliárd rubelt szánnak az agráripari komplexum fejlesztésiére. Mint a költségvetés-tervezetből kitűnik, a Szovjetunió a jövőben is arra törekszik, hogy fejlessze gazdasági kapcsolaHármas csúcs Algírban Hétfőn Algírban Bendzsedid SasMi algériai elnök, a hivatalos látogatáson ott tartózkodó Fahd szaúd-arábiai uralkodó és Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke együttes tanácskozást tartott. Arafat hétfőn már el is utazott Algírból Tuniszba. Az algériai sajtó jelentései szerint a háromoldalú megbeszélésen az arab egység erősítéséről, az izraeli hadsereg minden megszállt arab területről való kivonulásának eléréséről, a Palesztinái arab nép törvényes nemzeti jogainak megvalósításáról volt szó. Új államfő Albániában Hétfőn megtartotta alakuló ülését az újjáválasztott albán néai gyűlés. Először a népi gyűlés elnökének megválasztására került sor, majd elfogadták az ülésszak napirendjét és megválasztották a népi gyűlés elnökségét. Az albán népi gyűlés (parlament) elnökévé Pali Miskát választották meq. Az elnökség elnöke (államfő) — az egészségi állapota miatt lemondott Had- zsi Lesi helyett — Ramiz Alia lett, óki eddig az Albán Munkapárt Központi Bizottságának titkára volt. Végül a parliament megerősítette hivatalában Adil Carcani miniszterelnököt és meqbízita őt az új kormány megalakításával. tait minden országgal, függetlenül azok társadalmi és politikai rendszerétől. Méretüket és növekedésük ütemét tekintve továbbra is a szocialista orrzá- g okkal folytatott kapcsolatok maradnak a legjelentősebbek. A tervezet előirányozza a szocialista gazdásági integráció komplex programjában szereplő feladótok és a KG5T-célprogramok tervszerű megvalósítását. 1983-ban tovább bővülnék a Szovjetunió és a fejlődő országok kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatai is. Szovjet'részről továbbra is arra törekednek, hogy az amerikai kormányzatnak a Szovjetunióval fennálló üzleti kapcsolatok visszafejlesztését célzó szándékai ellenére szélesítsék az egyenlőségen alapuló és kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal. A célegyenesbe érkeztek a Japánban kormányzó Liberális Demokrata Párt elnöki tisztéért - és a miniszterelnöki tisztségért - versengő jelöltek. A választási kampány ugyanis kedden véget ért, s a párttagság levélben elküldött szavazatainak legkésőbb éjfélig kellett beérkezniük az LDP tokiói főhadiszállására. Mint ismeretes, a kormánypárt vezetői — miután nem tudtak megegyezni Szuzuki Zenko utódjának kijelölésében — még október végén írták ki az előválasztásokat. Négyen jelentették be indulásukat, Nakaszone Ja- szuhiro, a közigazgatási hivatal vezérigazgatója, Komoto Tosio, a gazdaságtervezési hivatal vezérigazgatója, Abe Sintaro, külkereskedelmi és ipari miniszter, lElőterjesztésében Vaszilij Garbuzov Végezetül arról szólt, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet védelmi képességének megfelelő szinten tartására kényszeríti a Szovjetuniót. A szovjet állam azonbtan semmivel sem költ többet e célra annál, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy szavatolni lehessen a szovjet nép, barátai és szövetségesei biztonságát. Az 1983. évi állami költségvetés ezért 17,05 milliárd rubelt, a költségvetési kiadások 4,8 százalékát irányozza elő védelmi célokra. A nap második felében a tanács két házában, a szövetségi tanácsban és a nemzetiségi tanácsban megkezdődött az előterjesztett jelentések feletti vita. A Legfelsőbb Tanács ülésszaka szerdán folytatja munkáját. valamint Nakagava lesiro, a tudományos és technológiai hivatal vezérigazgatója. Az előválasztások során a párt 1 040 000 szavazásra jogosult tagja kapott lehetőséget arra, hogy a négy jelölt közül hármat kiválasszon, s 'így meghatározza a november 25-i utolsó fordulóban indulók személyét. Csütörtökön azonban majd az LDP 421 parlamenti képviselője mondja ki a döntő szót. Ezzel azonban még nem ér véget a választások menete, hisz november 26-án a parlament rendikívüli ülésszakán jelölik ki az új miniszterelnököt. Az LDP többségéből következően minden bizonnyal az újdonsült pártelnök lesz Japán új kormányfője is. PANORÁMA BUDAPEST Kedden a Magyar Kereskedelmi Kamarában megemlékezést tartottak a brit tagozat fennállásának 20. évfordulóján. Az ünnepségen — mélyen részt vett Bryain Cartledge, Nagy- Britanniia és Észak-lrország Egyesült Királyság budapesti nagykövete is — Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke és Sir David Steel, a Londoni Kereskedelmi és Iparkamara élnöke, értékelte az eddigi együttműködés eredményeit. * Trevor Huddleston, angol érsek, a brit apartheid-ellenes mozgalom elnöke a közelmúltban nemzetközi kampányt indított Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus egyik vezetője és harcostársai szabadon bocsátása érdekében. A kezdeményezésihez csatlakoztak a Magyar Szolidaritási Bizottságban tömörült társadalmi és tömegszervezetek is. Nelson Mandelát a pretoriai hatóságok több mint 20 éve tartják börtönben, mert elszántain és következetesen küzdött azért, hogy Dél-Afriká'bam is megszűnjön a faji megkülönböztetés. Péter János, az országgyűlés alelnöke kedden fogadta a hazánkban tartózkodó szír békemozgalmi küldöttséget, amelyet Abdel Gani Kannut, az Arab Szocialista Párt főtitkára, a Szí. riai Nemzeti Haladó Front és a Szír Béketanács végrehajtó bizottságának tagja vezet BECS Becsben kedden folytatódtak a magyar—osztrák parlamentközi tárgyalások. Az országgyűlés küldöttsége Apró Antal vezetésével hétfőn érkezett ötnapos hivatalos látogatásra Ausztriába. A magyar delegáció kedden Béos nevezetességeivel ismerkedett, majd látogatást tett dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi elnöknél és dr. Willibald Pahr külügyminiszternél. Anton Benya, az osztrák nemzeti tanács elnöke kedden ebédet adott a magyar parlamenti küldöttség tiszteletére. HANOI Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter táviratban kö. szöntötte újonnan kinevezett kínai kollegáját, Vu Hszüe-csient. A vietnami üdvözlet aláhúzza: Hanoi a 'két ország kapcsolatainak mielőbbi normalizálását szeretné, mert az megfelel mindkét nép érdekeinek, hagyományos barátságuk szellemének. A lengyel parlamentben találkozóra került sor az államtanács álltai létrehozott -társadalmi 'konzultatív bizottság és a szakszervezetek ügyében működő 'információs és konzultatív csoport képviselői között. Az információs és konzultatív csoportok a vajdasági tanácsok elnökségéi mellett működnek. A találkozó résztvevői kölcsönösen tájékoztatták egymást a szak- szervezetek megalakulásával összefüggő kérdésekről, ugyanakkor véleményt és taipasztala- tokat cserélték azokról a nehézségekről, amelyekkel az újonnan megalakult szakszervezeteknek kell megküzdeniük. Megvitatták, milyen módon lehetne jogi segítséget nyújtani a mozgalom kezdeményezőinek. A vita tanúsága szerint a szakszervezeti mozgalom újjászervezése előrehaladt. Eddig 250 szakszervezet jegyeztette be magát az országban és mintegy 1400 szervezet várakozik bejegyzésre. Az üzemekben több mint tízezer alapító bizottság működik. Ugyanakkor az újjáalakulás jóval gyorsabb a közép- és kisüzemekben, mint a na g yvá lia la toknál. A lemondott japán kormányfő négy legesélyesebb utódjelöltje a tv-kamerák előtt: Abe Sintaro, Nakagava lesiro, Nakaszone Jaszuhiro és Komoto Tosio. (Telefotó - AP-MTI-KS) Levélszavazatok Szuzuki utódjára ■, , 11 ' ■■■ ' • ............................ ............. .7 " ,V::V ■ T Kö zel-keleti mérleg A Libanon körüli feszültség várhatóan sajnos méq hosszú ideig nem csitul el. Nem hozhat igazi megnyugvást a több- nemzetiségű ellenőrző erők újabb visszatérése sem. Mégis, most már megpróbálhatunk egyfajta közel-keleti mérleget vonni az elmúlt véres hónapok után. Amikor az izraeli kormány a Libanon elleni -támadást elhatározta, feltehetően három alaptételből indult ki. Először is, hogy a palesztinok nem képesék ellenállni Izrael 'katonai erejének, ütőképességének. Erre sem a terep, sem létszámuk, sem fegyverzetük nem tette őket alkalmassá. Számoltak azzal is, hogy az arab világ ölbe tett kézzel szemléli majd a fejleményeket, mert a palesztin-ügyet szívesebben támogatják szóvirágokkal, mint fegyverekkel. Végül Begin feltételezte, hogy az Egyesült Államok a haladó arab mozgalmak sorába tartozó palesztinok felmorzsolását egyetértőén fogadja. E számítások részben igazolódtak. Az arab világ valóban páholyból figyelte a történteket. Az is hamarosan kitűnt, hogy a palesztin ellenállás hathatós helyi támogatás nélkül képtelen feltartóztatni az izraeli hadigépezetet. így a palesztin alakulatok kénytelenek voltak gyorsan visszavonulni Nyugat-Bejrútba, s a világ döbbenten figyelte, elkezdődik-e a libanoni főváros ostroma. Ennek elmaradása semmiképp nem a Begin—Sáron duó politikai megértésének, együttérzésének következménye. Hisz az izraeli csapatok úgy bombázták ennék a városnak a lakónegyedeit, 'kórházait, mintha valamennyi épület rakétakilövő vagy -lőszerraktár lenne. Az ostromról amerikai nyomásra kellett lemondaniuk, azért az ígéretért cserébe, hogy a városból kivonják a palesztin ellenállás harcosait. A világ máig is találgatja ennek az alkuinak a hátterét. Vagyis, hogy ki, kinek és mit ígért. De beszéljünk inkább a tényekről. A palesztin fegyveresek fegyelmezetten elhagyták Bejrut térségét, ihótra- maradt viszont a palesztin polgári lakosság. Ez vált az első fontos fejlemény. A második pedig az', 'hogy sikerült végre ösz- szehívn.i az arab vezetőket a Libanontól legtávolabb eső arab országban, Marokkóban. A bejrúti tanulságokat a megjelentek itt úgy vonták le, hogv most már hajlandóak voltaik elfogadni a felmelegített Faihd-tervet, vagyis az önálló palesztin államért cserébe adnák Izrael elismerését. A harmadik esemény kicsit meglepő módon robbant - Reagan is béketenvet fogalmazott. Ez eltért az Arab Liga tervezetétől: nem beszélt önálló Dalesztin államról; de eltért a be- qin-i koncepciótól is, sőt épp Begin hazai ellenekének elképzeléseit fogadta el, vagyis azt, hogv palesztin—jordániai föderáció keretében biztosítsák a palesztin autonómiát. Ezután szabadult el a pokol. Merénylet végzett Libanon keménykezűnek beharangozott elnökével, majd elindult a leszámolás és a bosszú olyan véres forgataga a bejrúti palesztin menekült- táborokban, amelyre a második világháború nagy történelmi drámái óta alig akadt példa. Ma már nyilvánvaló, hogy a brutális tömegmészárlást a jobboldali falaagisták követték el. Izrael „csak” szabad kezet engedett nékik, s a táborok 'köré vont gyűrűvel „csupán” biztosította a hajtóvadászaton az ezernyi polgári személy legyil- kolását. A cél ugyanaz volt, mint amiért a dél-libanoni háború elkezdődött: a fegyveres és fegyvertelen palesztinok megtörése, fizikai megsemmisítése. A következmények azonban felmérhetetlenek. A bejrúti vérengzésekről még az izraeli közvélemény egy része is elborzadt. De talán mindezeknél figyelmet érdemlőbb következmény a Wa- shington-Tel Aviv viszonyban mutatkozó törés. Az amerikai külügyminiszter-csere már a nyár elején sejtette, hogy a be- gini politika feltétlen támogatásának ideje elmúlt. Erről most még inkább megbizonyosodhatott a világ a közel-keleti kérdés rendezésének amerikai terve kapcsán, hiszen ez lényegében megegyezik Begin hazai ellenzékének pa I e szti n -'ka ncepci ójával. ÓNODY GYÖRGY Begin a „kiút” fonalával (Lengyel Gyula karikatúrája - KS) A palesztin menekülttáborokban történt vérengzés áldozatait azonosítják
