Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-12 / 266. szám

1982. október 12. NÉPÚJSÁG 3 Önállósodó élelmiszeripar Elapadó erőforrások, növekvő feladatok. Ebből a kettős szorításból az élelmiszeripar a vállaldti önállóság növelésével próbál kibontakozni. De az önállóság jóval több és bonyo­lultabb dolog, mint a cégtábla kicserélése. Erről a kérdésről faggattuk dr. Kovács Imre MÉM-miniszterhelyettest. Bankavató Szekszárdon — Mi volt az alapvető oka a korábban meglehetősen köz­pontosított élelmiszeripar átszer­vezésének?- A mezőgazdaság állami és szövetkezeti vállalatai eddig is önállóan gazdálkodtak. Az élel­miszeriparban viszont meglehe­tősen tarka volt a kép. A sütő­ipari vállalatok, továbbá a me­zőgazdasági üzemek, fogyasztá­si szövetkezetek élelmiszeripari üzemei önállóan dolgoztak, az állami élelmiszeripar (amely a tevékenység 80 százalékát adja) vállalatai, gyáregységei azon­ban tröszti, -illetve nagyvállalati rendszerben tevékenykedtek korlátozott önállóság mellett. Ezen a felemás helyzeten vál­toztatni kellett. Az elmúlt két év során teljes önállóságot kaptak a baromfi-, bor-, cukor-, do­hány-, édes-, konzerv- és sör­ipari vállalatok. A középirányí­tó trösztöt megszüntették, a vál­lalatok közvetlenül a miniszté­rium felügyelete alá kerültek.- Ez azt jelenti, hogy minde­nütt bevonták a tröszti zászlót? — Nem! Egyes ágazatokban a tröszti (gabona-, hús-, tej-, szeszipar), máshol a nagyválla­lati ’(hűtő-, növényolajipar) szervezetek megmaradtak. Ez utóbbiaknál olyan belső szerve­zeti korszerűsítés készül, aminek értelmében a partneri kapcsola­tok, a műszaki fejlesztés, az ér­tékesítés, az érdekeltségi rend­szer stb. területén 1983. január 1-től nagyobb önállóságot kap­nak a vállalatok, és a gyáregy­ségek. A tröszti nagyvállalati központ gazdálkodási és irányí­tó szerepe csak azokra a fel­adatokra korlátozódik (ágaza­tonként differenciáltan), ame­lyeket jelenleg így célszerűbb ellátni.- Milyenek az eddigi tapasz­talatok? — A cukor-, a bor-, a dohány­ipar vállalatai már két, az édes­ipari gyárak másfél esztendeje, a ibairamfi-, a konzerv- és a söripar vállalatai pedig ez év eleje óta dolgoznak önállóan. Tapasztalatok összegzésére te­hát már van lehetőség. Az ön­állósult vállalatok eltérő műsza­ki, technikai, személyi feltéte­lekkel indultak, azokat a leg­alaposabb — az érdekelt funk­cionális szervekkel együttesen végzett - előkészítés sem szün­tette meg. így az önállóvá vált vállalatok gazdálkodási színvo­nala természetesen eltérő. Na­gyon lényeges viszont, hogy az átszervezés miatt egyetlen vál­lalat gazdálkodásában sem kö­vetkezett be átmeneti zavar, vagy visszaesés. A korábban át­szervezett vállalatok közül egyik sem vált veszteségessé, vagy alaphiányossá. Ugyanakkor köz­vetlenebbé vált a kapcsolatuk a mezőgazdasági termelőkkel, a háttériparral és a kereskede­lemmel. Erőteljesebben töreked­tek a termékszerkezet korszerű­sítésére, javítani tudták a mi­nőséget, s növeltek az export- árualapokat. ^ — Elmondható tehát, hogy ezek a vállalatok, eltérő felsze­reltségük és vezetési színvona­luk miatt igaz különböző mér­tékben, de éltek az önállóság- adta lehetőségekkel, bár a tar­talékokat még korántsem merí­tették ki. A dohányiparban pél­dául kétszeres, a cukoriparban pedig négyszeres a fajlagos nyereségmutatók közötti különb­ség a legeredményesebb és a legkevésbé eredményes vállala­tok között. — Az önállóvá vált vállalatok egy részénél kifejezetten kedve­zőek az eddigi tapasztalatok. Azok a vállalatok, amelyek ter­mékeikkel befolyásolhatják a fogyasztói szokásokat, mint pél­dául a Békéscsabai Konzerv­gyár vagy az Egri Dohánygyár, egyre több új árut dobnak a piacra, bővítik a tevékenységi körüket. Mások, mint például a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat vagy a Közép-magyar­országi Pincegazdaság kölcsö­nös előnyökön alapuló hosszú távú kapcsolatok kialakítására törekednék a mezőgazdasági üzemekkel, a bel- és külkeres­kedelemmel. Keresik az új le­hetőségeket, mert tudják és ér­zékelik, hogy áruikat nekik kell eladniuk és ebből kell megél­niük. — Engedelmet a hitetlenke­désért, de aligha képzelhető el, hogy az évtizedes beidegződés után valamennyi újsütetű válla­latnak minden a legjobban menne ... — Több önálló vállalat vi­szont - bár ezek is előreléptek - még keresi a helyét. A kez­deményezésben, az önálló gon­dolkodásban, a kockázatválla­lásban, egyszóval a korszerű gazdálkodásban még nem olyan egyértelmű az előrelendülés, mint az előbb említetteknél. — Az önállóvá vált vállalatok­nál természetesen továbbra is sor kerülhet kisebb-nagyobb belső szervezeti kiigazításokra, korszerűsítésekre (például leány- vállalat alapítására), ha annak jó gazdasági indítékai vannak. Az a cél, hogy az önálló válla­latok üzemeinek, gyáregységei­nek önállósága és az ott dol­gozók közvetlen érdekeltsége tovább növekedjen, hiszen ez sok gazdálkodási tartalékot tár­hat fel.- Most folyik a vállalati bel­ső szervezet korszerűsítése. Pél­dául a vállalatok egyike-mási- ka (például a Hajdúsági Cu­korgyár, a Kőbányai Sörgyár) nagyon jól él a kisszervezetek adta lehetőségekkel. Egy sor, korábban nehezen szervezhető, megvalósítható munkát sikerül így saját dolgozóikkal együtt el­végeztetni.- Az önállóság esetleg több területen párhuzamos tevékeny­séghez vezet. Hogyan próbálják ezt elkerülni?- Az élelmiszeripor átszerve­zése után több olyan feladat adódott, amelyet célszerűbb és főként gazdaságosabb közösen elvégezni. Ezért az önálló válla­latok létrehoztak olyan társulá­sokat (egyesüléseket, jogi sze­mélyiségű, vagy jogi személyi­ség nélküli társulást), amelyek kis létszámmal, a vállalatok megbízása alapján különféle szolgáltatást, koordinációt vé­geznek. Vannak olyan ágazatok, ahol a szolgáltató egységeket kifejezetten a szállításra, vagy az alapanyag-beszerzésre kon­centrálják. Máshol az export- import munkát bízzák közös vál­lalatokra. Nagyon lényeges, hogy ezek­nek a társulásoknak a munká­ját, létszámát, anyagi érdekelt­ségét az önálló vállalatok veze­tőiből alakult igazgató taná­csok határozzák meg.- Milyen az önállóvá vált, il­letve a nagyobb önállóságot kapott élelmiszeripari vállalatok kapcsolata a mezőgazdasági üzemekkel?- Az élelmiszertermelés a szántóföldtől az élelmiszerüzle­tekig olyan vertikális folyamat, amelyben elkülönült szervezet­ben dolgozó (mezőgazdasági, élelmiszeripari, kereskedelmi) vállalatok, szövetkezetek vesz­nek részt. Ezért változatlanul a legfontosabb feladat a kapcso­lat kölcsönös előnyök alapján való elmélyítése.- Az élelmiszeripar számára meghatározó a nyersanyagot termelő mezőgazdasággal ki­épített kapcsolatrendszer. A piachoz való rugalmasabb al­kalmazkodás, a gazdaságos szerkezetváltás, egyáltalán: eredményes ipari tevékenység csak akkor lehetséges, ha van elegendő mennyiségű és minő­ségű nyersanyag. Ennek érdeké­ben az éves és a több éves szerződéses rendszer fenntartá­sa mellett a közös érdekeltsé­gen alapuló szerződéseket is ál­talánossá kell tenni. Váczi Imrének, a Tolna me­gyei Tervező Vállalat főmérnö­kének tervei állapján, a TÁÉV kivitelezésében Szekszárdon el­készült az MNB megyei igaz­gatóságának székháza. Bár már az épületet birtokba vették a bank dolgozói és az ügyfelek, az ünnepélyes avatásra tegnap Építkezés Ópusztaszeren A hideg idő beköszöntéve) bezárta kapuit az ópusztaiszeri történeti nemzeti emlékpark, negyveinhelktáiros területén azon. bon nincs csend. A kör­nyékbeli téeszek építőipari bri­gádjai dolgoznak most a falu­múzeumban, hogy az április elejei nyitáskor a népi építőmű­vészet újabb emlékeivel ismer­kedhessenek meg a látogatók. Közvetlen befejezés előtt áll egy olyan olvasókör felépítése, amelyből a Dél-Alföldön a szá­zadfordulón még több tucat szolgálta a tanyai emberek mű­velődését, szórakozását, és a téli estéken egy kis politizálásra is lehetőséget adott a külterüle­ten élő parasztembernek. A skanzenbe került olvasókör épü­letelemei hetven kilométert utaz­tak: a házat Székkutas puszta- feketehalmi kerületiében bontot. tá’k le, nagy gonddal, hogy a hódfarkú cserepek, a faszögek­kel összeerősített szarufák és az épület más tartozékai sérülés- mentesen kerüljenek el Ópusz­taszerre, ahol az ügyes kezű mes­terek újra- eredeti formájában felépítették. A hajópadiós bál­terem, könyvtárhelyiség, a kávé- s teafőzésre szolgáló szabad- kéményes üstház után, rövide­sen tető alá kerül a kuglipálya is, amely egykor jó szórakozást nyújtott az olvasókör látogatói­nak. Exportlehetőségek Külkereskedelmi megbízottak Már megkezdte működését a Külkereskede Imi Min! sztéri u m első megyei megbízottja Vas megyében, s a közeljövőiben to­vábbi megbízottak látnak mun­kához az ország különböző terü­letein. A Külkereskedelmi Mi­nisztériumban Kísérleti jelleggel kezdték meg a kiküildötti háló. zat kialakítását, amelynek célja a 'kisebb tételek nem rubel el­számolású exportjának elősegí­tése. A tervek szerint a küldöttek sorra látogatják a vállalatokat és a szövetkezeteket, s feltér­képezik az olyan termékeket, amelyek exportjára lehetőség kínálkozik. Munkájuk során gon­doskodnak arról, hogy a terme­lők megtalálják a megfelelő külkereskedelmi vállalatot, a to­vábbiakban pedig figyelemmel kísérik az üzlet megvalósítását. Ugyanakkor külkereskedelmi in­formációkkal segítik a termelő­ket, és a termelői elképzelése­ket, a terveket pedig közvetítik a külkereskedelmi vállalatokhoz. délelőtt került sor, melyen részt vett dr. Páres Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese is. A pénzintézet új székháza ké­nyelmes, korszerű körülménye­ket ad a dolgozóknak felelős­ségteljes munkájuk végzéséhez és benne megteremtették az Jelentős eseményre került sor Szekszárdon tegnap délután. Szerződést kötött a Szekszárdi Húsipari Vállalat, az Országos Takarékpénztár megyei Igazga­tósága és az Iparszerű Húster­melést Szervező Vállalat a ser­téshústermelés növelésére. A megállapodást Decsen ír­ták alá, amely szerint nagy hi­teleket, kedvező törlesztéssel adnak a kisgazdaságoknak is. — Jó ütemben halad a mellék- termék- és hulladékhasznosítási program megvalósítása, javult a begyűjtés szervezettsége, a tervezettnek megfelelő mennyi­ségű hulladék kerül újrahasz­nosításra — állapította meg szer­dai ülésén a Minisztertanács. A begyűjtés növelését első­sorban szervezési intézkedések­kel sikerült elérni. Több olyan szervezet kapcsolódott be a munkába, amelyek bővítették a begyűjtésre kerülő hulladékok körét. A MÉH Tröszt együttmű­ködési megállapodást kötött a SZÖVOSZ-szal, és az AFOR-ral, aminek eredményeként az ipari és fogyasztási szövetkezetek a korábbinál több, illetve többfaj­ta hulladék begyűjtésére, illet­ve hasznosítására vállalkoztak. Az AFOR-ral kialakult együtt­működés tette lehetővé a hasz­nált ólomakkumulátorok — ko­rábban megoldatlan — korszerű, konténeres begyűjtését. Az utóbbi két esztendőben a gazdaságilag érdekelt vállala­tokon kívül a hulladékgyűjtés fokozásában jelentős részt vál­laltak a társadalmi és tömeg­szervezetek. A KISZ , Központi Bizottsága és az Alkotó Ifjúság Egyesülés keretében létrehozta a komplex anyaggazdálkodási iro­dát. A Hazafias Népfront Vas megye 132 településén sikeres hulladékgyűjtési akciót szerve­zett, s egymagában csak a kez­deményezés csaknem 1 millió forint értékű különböző hulla­dék begyűjtését eredményezte. Korszerűsödtek a begyűjtés feltételei is a MÉH Tröszt vál­lalatainál. Több helyen mozgó felvevőhelyéket létesítettek, az új városi lakótelepeken pedig konténerekből alakították ki a szükséges begyűjtőhálózatot. Kí­sérleti jelleggel az idén több MÉH-átvevőhelyet szerződéses formában üzemeltetnek. A ked­ügyfelek fogadásának és kiszol­gálásának kulturált feltételeit. Az MNB költségén készült épület helyiségeinek tetszetős kialakítása, korszerű berende­zése mellett gondot fordítottak a székház környezetének város­képbe illő megformálására is. A termelőszövetkezeteket is bekapcsolták a hitelkonstrukció­ba. Ezek szerint hitelt adnak a telepek fejlesztéséhez, műszaki segítséget adnak a sertésneve­lők építéséhez, és kötelezettsé­get vállalnak, hogy tovább fej­lesztik a sertéstermesztést. Ebből az alkalomból írta alá a szer­ződést az OTP megyei igazga­tója Dudás Antal, a Húsipari Vállalat igazgatója Kiss Sándor és Szilágyi Sándor, az ISV ve-' zérigazgatója. vező tapasztalatok alapján ter­vezik, hogy ezt a formát az ed­digi 9 helyett 40 átvevőhelyükön alkalmazzák. A programnak megfelelő mér­tékben bővült a hulladék-elő készítő, -feldolgozó és újrahasz­nosító ipari kapacitás. A válla­latok fejlesztéseikben többnyi­re az olcsóbb, egyszerűbb meg­oldásokat választották, s ked­vező, hogy ezeknél a befekte­tés is gyorsabban térül meg. A múlt évben 14 beruházás feje­ződött be, az idén több mint húsz befejezése várható. Ugyan­csak kedvező, hogy a hulladék- feldolgozással, -hasznosítással eredetileg nem foglalkozó, ipari termővállalatok is bekapcsolód­tak a programba, és kisebb be­ruházást igénylő fejlesztésekkel oldották meg a termelés során keletkező melléktermékeik újra­hasznosítását. A Minisztertanács felhívta a figyelmet arra, hogy a mellék- termék- és hulladékhasznosítási program további, jó ütemű meg­valósításához mindenekelőtt a lakosságnál keletkező, még hasznosítható hulladékok be­gyűjtésének fokozása szükséges, ehhez elengedhetetlen a be­gyűjtőmunka szolgáltató jelle­gének erősítése. Az eddigi ta­pasztalatok alapján célszerű a MÉH-átvevöhelyek szerződéses üzemeltetésének gyorsabb be­vezetése. Az újrahasznosításban, a hulladékfeldolgozásban is je­lentős tartalékokat tárhatnak fel az új vállalkozási formák. Fon­tos, hogy a VI. ötéves terv hát­ralévő időszakára tervezett fej­lesztések, beruházások időre, s a tervezett költségeken belül valósuljanak meg, jelentős fel­adat a vegyi, a mező- és erdő- gazdasági hulladékok fokozott hasznosítása, s éhhez a feltéte­lek megteremtése. BONYHÁDI PÉTER Fólia alatt Hódmezővásárhely határában újkőkori lakótelep maradványait tárták fel a régészek. Az idei ásatások befejeztével a már feltárt ötezer éves házra fóliát húztak, hogy megvédjék az idő­járás viszontagságaitól. Jövőre folytatják a feltárást. Az MNB megyei igazgatóságának új székháza A sertéshúsellátásért Több hulladék válik ismét értékessé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom