Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

1982. november 2. ÜËPÜJSÀG 3 Atomerőmű-építkezés Megkezdődött a indítás fizikai A szovjet szakértők a daruzási manővert figyelik. Az átrakógép irányitófülkéjében Finta István csoportvezető. Pakson, 1982. október 31-én 18 órakor megkezdték az atom­erőmű üzemanyagának beraká­sát, miután dr. Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár aláírásával megérkezett az in­dító bizottság engedélye. Teg­napig, hétfő reggelig 30 darab üzemanyag-kazettát már a he­lyére raktak a Paksi Atomerő­mű Vállalat szakemberei. Ezzel megkezdődött az atomerőmű fi­zikai indításának több hetes manővere. A fizikai indítás három fázis­ból áll. Először az üzemanyag berakása szerepel a program­ban. összesen 312 darab nor­mál üzemi kazettát és 37 darab szabályzórúd-elnyelő kazettát kell elhelyezni a reaktorban. Az első ütember a kazetták mint­egy felét rakják be, majd ezt követően fokozatosan feltöltik li­terenként 12 gramm bárt tartal­mazó vízzel a kazettatartó ko­sarat, s ezután már boros vízen keresztül folytatják az üzem­anyag berakását. Nagyon fon­tos, hogy mindez báros vízben történjék, mivel a bár elnyeli a neutronokat, ezzel megakadá­lyozza a láncreakció beindulá­sát. Amikor a közel négyszáz ka­zetta berakásával végeztek, ak­kor az úgynevezett köztes fázis következik. Lezárják a reaktor- tartályt, majd feltöltik a rend­szereket és újabb nyomáspróba után a védelmi rendszerek pró­báját is elvégzik. A harmadik fő mozzanat a reaktor fizikai tesztelése. Ekkor megvizsgálják a védelmi és sza­bályozó rendszereket. Megálla­pítják a reaktor fizikai jellem­zőit. Itt az a cél, hogy feltét­lenül biztonságos és üzembiz­tos körülményeket alakítsanak ki. A fizikai indítás ezekkel a műveletekkel végződik. A követ­kező lépcsőben az erőmű ener­getikai indítása lesz napiren­den. Ekkor már elvégzik az egész erőmű — a primer és a szekunder kör - tesztelését. Tegnap délelőtt Maróthy Lászlótól, a PAV nukleáris főosz­tályának vezetőjétől kértünk in­formációt a fizikai indítás első napjáról. — Eddig beraktunk harminc kazettát. A munka folyamatos, s várhatóan egy héten belül kész leszünk ezzel a művelet­tel. — Hányán végzik ezt a mun­kát? — Kevesen. A reaktor környé­kén mindössze négyen dolgoz­nak. Vasárnap az üzemanyag­tárolóban előkészítettük az első konténert, majd behelyeztük az egyes aknába. Ezután- már a magyar gyártmányú átrakógép végzi a munkát. Aprólékos és nagy figyelmet követelő feladat ez. Dolgozik két kezelő, egy magyar és egy szovjet fizikus. Minden mozdulatot ellenőriz­nek. — Úgy tudom, hogy már mű­ködnek biztonsági berendezé­sek. — Egymástól függetlenül két mérőrendszer él. Az egyik az, amelyik üzem közben is ellen­őriz, a másik pedig kimondot­tan a berakás miatt van. Any- nyit még hozzá kell fűzni, hogy mindkét rendszer három párhu­zamos ágból áll. Ez azt is je­lenti, hogy hatszoros ellenőrzés történik. Külön biztonsági intéz­kedéseket hoztunk ezenfelül. A primer körben bór nélküli víz nincs. Leürítettük azokat a be­rendezéseket,-sőt még le is la­katosuk, amelyek rendes körül­mények között tiszta vizet szál­lítanak. A tartályokat is leeresz­tettük, ezenfelül a szivattyú- motorokat ellátó kábeleket elektromosan megszakítottuk. Tehát még nagy tévedésből sem juthat víz az üzemanyag közelébe, mivel a tiszta víz elő­segíti a láncreakció beindulá­sát. Jelentős állomáshoz érkezett az atomerőmű-építkezés. Az üzemanyag berakásának meg­kezdésével az üzembe helyezési folyamat rendkívüli figyelmet igénylő szakasza kezdődött Pakson, vasárnap este hat óra­kor. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly. \l f4 Faragó Zoltán indításvezető fizikus tájékoztatja Maróthy László főosztályvezetőt A magyar gyártmányú átrakógép Hatarjaras A múlt hét végén leszedték az utolsó fürtöket a szőlőter­mesztő üzemekben: véget ért ezt az iszonyúan nagy munka is. Igaz, sokan segítettek a szőlészetben dolgozóknak, hisz azok úgy sem bírtak a hatal­mas terméssel. Jöttek hát, segí­tettek a családtagok, a nyug­díjasok, az állattenyésztők, gé­pészek és irodisták, meg a testvérvá I lalatok is. Egyelőre így is megy a szüret, de ha termőre fordul az idén, tavaly, meg tavaly előtt telepített sző­lő, mindenképpen szükség len­ne jól konstruált, kevés veszte­séggel dolgozó . szüiretelőkom- bájnra. Remélhető, hogy addig­ra a fejlesztőmérnökök meg­szerkesztik azt a gépet, amely a hazai viszonyok között a leg­eredményesebb munkát végzi. A határban mindig lehet ta­lálkozni a legújabb típusú gé­pekkel. Most vetés idején pél­dául Decsen van az a szórva- vető gép, amely a Kecskeméti Mezőgép terméke. A gép nagy teljesítménnyel dolgozik az ed­dig megszokott sorba vető gé­pekkel szemben, s ennek főleg a Sárközben van jelentősége, ahol egy-egy kisebb eső után mór nem lehet a talajra ilien- ni. Idén nem vetettek még na­gyobb területen vele, most csak próbálgatják a szakemberek, nézik, mire képes Várdombon, Decsen és Őcsényben. A szór- vaivető gép egyébként a re- pítőtárcsás műtrágyaszóróhoz hasonló elven működik. Ilyen gép dolgozik a mözsi tsz zöld babtábláján. A Tornádó műtrágyaszóró vezetője Balogh Imre, aki amikor nem a mű­trágyát szórja, akkor kaszál az E-301 -essél. — Mióta szórja a műtrágyát?­— Három hete egyfolytában, majdnem az egész határban én szórtam ki. Most a nitrogén van soron, a káliumot, meg a foszfort már kijuttattuk a ta­lajra. Elég gyorsan lőhet men­ni: 16 méter szélesen vetik szét a műtrágyát a tárcsák, s hek­táronként 4 mázsa nitrogént számolunk. — Meddig dolgozik még? — Körülbelül három hétre Való munkánk van még vissza. Sáriban, esőben nem tudok menni, remélem jó lesz még egy darabig az idő, s dolgoz­hatok addig, míg leesik a hó. — Honnan hozza a műtrá­gyát? — A mözsii Agrokémia-telep­ről. Sajnos borzasztóan dara­bos a nitrogén, s ezért renge­teg a munlka vele. A vezető­fülkében tartom a vésőt és a kalapácsot, azzal verem szét az összeállt tömböket. A markoló a 4-5 mázsás hantokat is föl­dobja, úgyhogy nem unatko­zom, van mit csinálni. Ilyen nagy műtrágyatömböt nem dobhat el az ember, kény­telen nekiállni, és szétverni. Csak az a baj, hogy elmegy véle a drága idő — ezalatt ha szemcsés lenne a műtrágya, 'nyugodtan szórhatnám is. Továbbindulunk. A már le­aratott kukoricatáblákon meg­lehetősen gyakran látni sze­mélygépkocsikat. Böngésznek. Pedig a Oldás, a John Deer gépek után alig-alig marad néhány cső a táblákon. Meg­néztük mi is: körülbelül 3 négy­zetméternyi területen találtunk egy apró, 28 szemes csövet. Annál több viszont az elszórt kukoricaszem az utak szóién, néhol akár söpörni is lehetne. Az oka: a komfoájnosok, von­tatóvezetők teljesítménybérben dolgoznak, igyekeznék hát mi­nél többet kiüríteni a tartó ly- Ibóll, s telepakolni a pótkocsit. Még csak .nem is kéll döccenős földúton menniük, hogy az el­vetett, vegyszerrel kezelt, le­aratott, energiát és életet hor­dozó szem az út szélére ke­rüljön... (Meglehet, nemcsak az ég madarai, hanem az haszon­állatok is megtalálják. Mond­juk a legelőre hajtott tehenek. Győri János, a kajdacsi Aranykalász Tsz tehenésze és gulyása. A dús fűre 50 állatot hajtott ki legelni. — Meddig lesz kinn az álla­tokkal ? — Amíg az időjárás meg­engedi, amíg a hó le nem esik. Utána behajtom őket az istál­lóba. Velük vagyok én január­tól januárig. Huszonöt a tár­saimé, Németh Istváné, 25 az enyém. Reggel, este abrakot kapnak, koncentrátot, darát, mindenük megvan ezeknek az állatoknak. — Milyen istállóban tartják őket? — Nádasban. Jó helyük van az állatoknak, az ilyen régi­módi istálló többet ér akár­milyen újfajta építménynél. A levegő tisztább, mert állandóan Cserélődik, nincs büdös, mert jól széli őzük, nyáron hűs, télen meleg ez az épület. — Géppel fejnek? — Alfával. A legjobb tehén, a Tangó 28 litert is ad naponta. Jó te­jelők ezek mind. Igaz, kinn va­gyok velük május 3-a óta, s remélem nem kerget be ben­nünket egyhamar a hó. A nagydofogi tsz szárítóüze­me előtt vagonszám áll a ku­korica. Még egy kiadósabb eső sem árthat, legfeljebb a fölső egy centiméteres réteg ázik ót. A szárítógép kapaci­tása lényegesen kisebb, mint a A szövetkezetben a múlt hét végén befejezték a vetést: 801 hektáron került földbe a búza vetőmagja, 82 hektáron vetet­tek árpát, és 23 hektáron őszi takarmánykeveréket. A búza­vetést október 5-én kezdték, s nyújtott műszakban y4 vetőgép dolgozott. Idén ősszel 2 Rába Steigerre'l és egy John Deer erőgéppel húzták a tárcsát, il­letve a kambinátort. A kisgé­pek, az MTZ—50-esek kiszolgáló munkát végeztek, kivitték a táb­la szélére a magot, gyűrűs- Ihengerékkel lezárták a vetést - tájékoztat Liktor Bálint, a tsz főagronámusa. — A vetéssel egy időben a kukoricát is törték. Hány em­ber dolgozott csúcsidőben a tsz-ben ? — A vetési, betakarítási mun­kacsúcs idején 50—52 személy dolgozott állandóan. Nagyon sókat dolgoztak, és dolgoznak még most is. összesem 942 hek­tárról kell leszedni a ku­koricát. Kedd reggelre körül­belül 260—280 hektár ma­rad. Sajnos, a hét végén nem tudtak menni a nagy teljesít­ményű gépeink, mert sok kuko­rica áll még a szárító előtt. — Mikorra fejezik be a be­takarítást? — Nem valószínű, hogy szom­batra készen leszünk. Pedig a' 3 John Deer kombájnnal na­ponta 35 vagon kukoricát le tudunk vágni. A szárító viszont ha éjjél-nappal üzemel is, csu­pán 30 vagonnyit tud megszá­rítani, holott amit most sze­dünk, nem is vizes. A jövő hé­ten már nedvesebb lesz-r mert a kukoricának vékony lett a szára, nem tudott megerősöd­ni, a nagy termés meg lefektet­te a szárat a földre. — Hova kerül a kukorica? — A leszárított termés nagy­részét eladjuk a Gabonaíor- gallmi és Malomipari Vállalat­nak. Az állatoknak szükséges mennyiséget a magtárba visz- szük, a takarmányozási alapba Ikerül. Jelentős az a mennyiség, amelyet a háztájiba visznek, de sokan vásárolnak készpénzért ÍS. Amennyiben a termés meny- nyiisége meghaladja a szerző­dött, illetőleg a szövetkezetben szükséges’ mennyiséget, annak adjuk el, aki több pénzt ad érte. Erre számítani lehet, hisz a tényleges mennyiség jóval meghaladja a tervezettet. — Milyen munka van még Vissza ? — Az őszi mélyszántás: az 1700 hektárból eddig 500 hek­táron végeztük el. A tábla szé­lére állnak a szártépők, szór­juk a szerves és a műtrágyát. Aztán elcsendesül a határ, s kezdhetjük fölmérni: mit vé­geztünk az 1982-es esztendő­ben.' D. (VARGA MÁRTA A szárítókapacitás szabja meg a betakarítás ütemét Lassan behajtják az állatokat a legelőkről

Next

/
Oldalképek
Tartalom