Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-20 / 273. szám
1982. november 20. Képújság 5 Szakszervezeti jogsegélyszolgálat Tanácsot, jogi segítséget ad, ha kell képviseletet lát el Nem egyszer foglalkoztunk már mi is, lapunk hasábjain ---------------iLí_____ azzal, hogy jogi ismereteink mennyire hiányosak, hogy jogi műveltségünk igen sok kívánnivalót hagy imaga után. Ezt természetesen mások is felismerték, előttünk is, de ez mit sem változtat a lényegen. K ülönböző szervek, intézmények megteremtették a segítségnyújtás módjait, ezek közül az egyik — ha nem „a” — leghatékonyabb a szakszervezeti jogsegélyszolgálat. A szakszervezeti jogsegélyszolgálat bevezetését és intézményessé tételét két fontos társadalmi-gazdasági feladat tette szükségessé: az egyik a munkásosztály helyzetének javítása, a másik a munkaidő-kiesés csökkentése. A jogsegélyszolgálat megszervezése elsődlegesen politikai kérdés, rendeltetése az, hogy a dolgozók munkahelyükön kapjanak felvilágosítást, tanácsot, jogi segítséget és — ha kell — képviseletet. A jogsegélyszolgálatnak nevelési téren is fontos feladatai vannak. Nemcsak védi és segíti, hanem a jogtudat helyes alakítása révén neveli a dolgozókat a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására, kötelességeik pontos teljesítésére, a munka- és álilötmpollgáini fegyelemre. Talán nem felesleges egy rövid történeti ismertetés, hiszen ez is szolgálhatja a dolgozók jobb tájékozódását. A Minisztertanács egy 1974-ben hozott határozatával felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy az igazságügy-miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben adjon ki irányelveket a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megszervezéséihez és működéséhez. Az 1975-ös tapasztalatok igazolták, hogy a kísérletként kijelöli ötven vállalaton és egy ipari szövetkezeten túlmenően, széles körben, indokolt és szükséges a jogsegélyszolgálat működtetése. A kísérleti időszak azt is megmutatta, melyek azok a szervezeti keiretek és formák, amelyeken belül a feladat a leghatékonyabban oldható meg. Ezután még sok finomításra és továbbfejlesztésre került sor és máira elmondhatjuk, a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megtalálta a helyét, a dolgozók igénylik létét és működését, és támogatják is azt. A jogsegélyszolgálat feladatai közé tartozik a felvilágosítás, a tanácsadás, a dolgozók jogi képviselete. Ez utóbbinál azonban jegyezzük meg, hogy a jogsegélyszolgálat annak a személynek, aki ellen szándékos bűncselekmény miatt eljárást indítottak, csak általános jellegű felvilágosítást adhat. Néhány mondat erejéig azt is el kell mondani, hogy a jogsegélyszolgálat nem önálló szakszervezeti szerv, hanem a szakszervezeti szerv elvi-politikai irányításával és ellenőrzéséivel végzi tevékenységét. A szakszervezeti alapszervezet önálló jogi személy, a jogsegélyszolgálat azonban nem, hanem a szakszervezeti alapszervezet egy része. Ellenérdekű felek egyidejű képviseletét nem láthatja el, ilyenkor a szakszervezeti bizottság dönt, hogy az ellenérdekű személyek közül melyik félnek nyújt jogsegélyt. A jogsegélyszolgálatot tevékenysége során az ügyvéd jogállása illeti meg. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa jogsegély—«----------------------------------------szolgálati bizottságát 1978-ban s zervezték meg, tagjait az ágazati szakszervezetek megyei bizottságai, az SZMT egyes osztályai, valamint az ügyvédi kamarák delegálták. Azóta folytatott tevékenysége betekintést nyújt a jogsegélyszolgálat gyakorlati munkájába és alkalmat ad a főbb tendenciáik föl vázolására. A segítséget igénylők köre, foglalkozás és munkahely szerinti megoszlása alapján megái lapítható, hogy a jogsegélyszoigálati bizottság létrehozása indokolt és időszerű volt. A bizottsághoz fordulók többsége oktatási, illetve kulturális intézmények, továbbá olyan kisebb ürmek dolgozói, ahol ilyen szolgáltatásban nem részesülhetnék. A fentiek igazolására néhány számadatot indokoltnak látszik közölni. Négy év alatt (az idei végleges adatok még nem állnak rendelkezésre) a jogsegélyszolgálathoz forduló ügyfelek mintegy ötven százaléka fizilkai dolgozó volt, közel negyvenöt százaléka pedagógus és más iskolai dolgozó. A nyugdíjasok száma sem volt csekély, tizennégy százalék. Legfontosabb feladatuknak a jogi tájékoztatást, felvilágosítást, tanácsadómunkát tekintették. Ezen túlmenően is közreműködtek a felmerült problémák megoldásában, a tényállás feltárásában és eljártak különböző szerveknél (Állami Biztosító, KÖJÁL, társadalombiztosítási igazgatóság, tanácsok stb.), ha úgy látták, hogy a dolgozók jogos érdekeinek megvédése, az ügyintézés meggyorsítása és a törvényesség biztosítása érdekében arra szükség van. Az ügyforgalmi adatokból kitűnik, hogy az előfordult jogesetek többsége a munkajog és társadalombiztosítási jog körébe vág. Ezeket követi a családjog és polgári jog körébe tartozó problémák száma. Kedvezőnek mondható, hogy általában tanácsadással tudták megadni az igényelt segítséget és viszonylag ritkán volt szükség egyéb tevékenységre. Az esetek több mint 60 százalékában elég volt a felvilágosítás, illetve a tanácsadás, képviseletet tíz százalékban vállaltak, a többi beadványszerikesztés vagy eljárás volt. Ha a százá'ékokat vagy az abszolút adatokat vizsgáljuk, néhány érdekes tény hívja fel magára a figyelmet. Anélkül, hogy most é.s itt bármiféle következtetések levonására vállalkoznánk — ezt megteszik az arra hivatottak —, megmaradunk a puszta ismertetésnél, hiszen az is önmagáért beszél. Az SZMT jogsegélyszolgálati bizottságához az elemzett időszakban fordult dolgozók 55 százaléka nő volt. Ebből egyértelműen arra lehet következtetni, a nők érzékenyebben reagálnak az őket vagy családjukat érintő eseményekre, mint a férfiak. Talán még azt is meg lehet kockáztatni, hogy ők a férfiaknál bátrabban veszik igénybe a jogsegélyszolgálat segítségét. Egy másik figyelmet érdemlő adat, hogy az alkalmazotti kategóriába tartozó ügyfelek 48 százaléka pedagógus, vagy más iskolai dolgozó volt az SZMT jogsegélyszolgálati bizottságánál. Az ismertetettek úgy véljük, nemcsak azt mutatták be,--------------------------------------— hogy milyen sokrétű munkát végez a s zakszervezeti jogsegélyszolgálat, hanem a szolgálat létének szükségességét is igazolja. Hadd ne haragítsuk magunkra a jogsegély- szolgálatot végzőket, írjuk ide: akinek jogi ismeretei hiányosak, vagy önmagát nem tartja képesnek arra, hogy ügyében eljárjon, bizalommal forduljon hozzájuk. L. Gy. Szakszolgálat a mezőgazdaságnak Modern munkahely: jól képzett szakemberek, korszerű eszközök, közvetlen haszonnal járó tevékenység. így lehet röviden jellemezni az állami gazdaságok szakszolgálati állomását, amely Szekszárdon dolgozik, csaknem a fél ország mezőgazdasági üzemeit szolgálva, segítve a termelésben. Röviden: aglab. Vagyis állami gazdaságok laboratóriuma. Valóban van itt laboratórium, nem is akármilyen, mint első oldalas képünk mutatja, hatalmas, de a laboratóriumi munkán régen túlnőtt az állomás, ezért módosították a nevét is. Szakszolgálat. Dr. Iváncsics József igazgató tájékoztat: 1963- ban létesült az állomás, 1978-ban jelentős beruházással bővítették, a műszerezettséget modernizálták, hogy a mezőgazda- sági üzemek speciális vizsgálati, információs igényeit kielégítse: az üzemekben folyó termelési tevékenység tervezéséhez, operatív irányításához, valamint a termelésfejlesztési feladatok megoldásához analizáló, értékelemző tevékenységet végezzen. Ez Így nagyon hivatalos megfogalmazás, de ami mögötte van, az kifejezetten érdekes. Például: Tolna megye összes szántóéi szőlőterületére műtrágyázási tervet készítenek minden évben. Rengeteg adat, elemzés, javaslat. A KSZE termelési rendszer egész területének (600 ezer hektár) adatbank-kezelése a szak- szolgálati állomás számítógépével történik. Vagy: megyénkben az összes állami gazdasági és 20 tsz állattenyésztő telepeire készítenek számitógépes takarmányozási tervet, takarmánymérleget és receptúrát. Az adaptáció, tehát az itt elkészült recept átültetése a gyakorlatba nem csupán javaslat, hanem konzultálnak is az üzemek szakembereivel. Az állomás 32 dolgozójából 12 mezőgazdasági, vegyész-, illetve szakmérnök, például agrárközgazdász, rendszerszervező, számi tógép-programozó szakemeberek. Gottvald Károly képriportja Takarmányfehérje-meghatározás A számítóközpont Rázógép, tápanyagok kémiai kioldását végzi el ÁSS spektrofotométer, a mikroelemek vizsgálatára Magasnyomású kromatográf Takarmányminták bemérése, hamuoldatok előkészítése ásványi anyagok méréséhez.
