Tolna Megyei Népújság, 1982. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-17 / 270. szám
a Képújság 1982. november 17. Pannonok évszázada Fordulópont volt a 193. év Réeóta v°ratott kiadásra -----2------- Fitz Jenőnek, a Fejér megyei múzeumok európai hírű régész igazgatójának most megjelent könyve, mely a „He- reditas” archeológiái sorozat legújabb kötete, a Corvina Kiadó gondozásában. A szerző a 193-től 284-ig terjedő időszak történetét taglalja írásos dokumentumok és régészeti források alapján. A 193. év fordulópont Pannónia történetében, Az utolsó Antoninus, Commodus császár meggyilkolása után kitört polgár- háborúból SeptimSus Severus került ki győztesen, aki a megtizedelt római uralkodó osztályt közvetlen híveivel, rátermett katonákkal egészítette kiJ Ez azonban kevéssé érintette Pannóniát, melynek senator! családjai ekkor még nem játszottak szerepet a birodalmi ügyek intézésében. Mégis a polgárháború és az új éra indította el azt a folyamatot, mely Pannónia különleges, III. századi szerepét kialakította. Az új császár nem felejtette el, hogy győzelmét nagyrészt a Pannóniái légióknak köszönheti. A severusi változások következményei sehol sem voltak olyan mélyrehatóak, mint Pannóniában. Ugyanis a germánok elleni háborúk után nemcsak Pannóniában, hanem az egész Római Birodalomban visszaesésnek vagyunk tanúi gazdasági téren is, amit a polgárháborúk még csak növeltek., Septrmius Severus intézkedése, mellyel jelentősen megemelte a' légionáriusok járandóságát, váratlan jóléthez juttatta a katonák tízezreit : ennek következtében a Vindobonától (Bées) a Száva torkolatáig terjedő határsávban évente 8—10 millió denari ussal nőtt a pénzforgalom. Másik fontos tényező a gazdasági élet fellendítésében a császár Pannóniát érintő látogatása 202-ben. A látogatás előkészületei alatt, illetve az ünnepségek során forgalomba került nagy mennyiségű pénz többsége helyben maradt, s új építkezésekre, igényesebb költekezésekre ösztönzött. Pannónia gazdasági virágzását azonban nemcsak az általános konjunktúra teremtette meg, hanem a béke évtizedei is. Amikor a pannonjai városok legszebb évei kezdődtek, Itália legtöbb városa már túl volt virágkorán. A kibontakozó fellendülés a colonia címet nyert Carnuntum és Aquincum városokban volt a legnagyobb.1 A városok szinte átalakultak az új építkezések következtében : szentélyék,, középületek, magánházak újultak meg vagy épülték újonnan. Míg a jelentősebb Helységekből nagyobb részéket ismerünk, addig — ásatások hiányában — a határzóna falusias télepüléseinék sorsa ismeretlen ébben az időben, amikor is a provincia belsejében semmi sem akadályozhatta meg a nagybirtok terjeszkedését: A birtokok tulajdonosai! 'luxusvilláikban laktak, melyek köziül az egyik legismertebb a ba'lácai. A gazdasági élet arányainak eltolódása következtében az ipari termelés és a kereskedelmi forgalom csúcspontja' a- jobban romaaizált városokból a határmenti településekre tevődött át. Az általános konjunktúra hatására az igények azonban alacsonyabb minőségi szinten jelentkeztek, a műhelyeik a tömeges termelésre rendezkedtek be, aminek a használati tárgyak uniformizálódá- sa lett a következménye. De a pannóniai áruk ennek ellenére sem jutottak -lényegesebb szerephez a pannóniai provinciák határain túl. Jelentős yá;!toz?.sok fsz‘ í _________ lelhetők a társ adalomban is. A romanizálás- ban a hosszú katonai szolgálat volt egységesítő erejű, és nem kis szerep jutott a pannon öntudat kifejlődésének. Legszembetűnőbb a korábbi helyi jellegek fokozatos eltűnése. A bennszülöttek kultúrája bizonyos idő után elvesztette önálló jegyeit, a bennszülött lakosság társadalmi és gazdasági befolyásából is sokat veszíthetett. A társadalomban végbemenő kiegyenlítődés, a katona- és bennszülött tömgek összefonódása, a gazdasági megerősödés tovább erősítést kapott a római polgárjog kiterjesztése révén Caracal la uralkodása a fait. A vallási élet vizsgálatában is az átalakulás jelenségei a fontosak.. A gazdasági és társadalmi viszonyok átalakulása a vallási elképzelések új megfogalmazásával járt együtt. A tudatos római magatartás nem tudott ikapcsolatot teremteni a kelta—'pannon lakosság régi szellemeivel, nem jött létre szintézis. Az itteniek műveltségéről már az I—II. században sem mondtak sok hízelgőt: „...sem a többi pannóniai . . .. nem értett ..... a müveit világ' nyelv én". A műveltség korlátái miatt nem keletkezhettek maradandó kulturális értékek, a szellemi élethez a fellendülés legszebb éveiben sem járultak hozzá az itteniek semmivel. A helyi poétáktól sem telik több egyszerű közhelyeknél, akadozó ritmusú sírverseknél. Pannónia kiemelkedő III, szá. zadi szerepéhez még egy határmódosítás is hozzájárult 214-ben, amikor a katonai súlypont keletebbre került. Erre volt szüksén ahhoz, hogy pannóniai részvétellel fejlődhessen ki a Duma-vidéki összetartozás tudata. Az utolsó Severus alatt leáldoztak a béke és a gazdasági fellendülés napjai. A II. század közepe óta tartó Ny—K-i irányú népmozgás hirtelen DNy- ira váltott, a gótok megindultak az Al-Duna felé. Ráadásul gazdasági válság is. gyöngítette a birodalom erejét. 235-ben a pannóniai légiók Severus Alexander holttestén átgázolva vetettek véget a dinasztiának is. Ezután több uralkodó is tett részben sikeres, de többnyire tartós eredmény nélküli intézkedéseket a katonai és gazdasági stabilitás helyreállítására. 254-től a pénz érték- csökkenés meggyorsult, válságosra fordult a katonai helyzet is, melyen végül — hosszas háborúk utón — Gallienus császár lett úrrá, és 262-ben hozzákezdett Pannónia újjászervezéséhez. De a százszámra elpusztult településeken még évtizedekkel később is fű nőtte be a romokat. Pannónia katoní,i ,szere___________ pe Aurenanus u ralkodása alatt, ettől kezdve lett kimelkedő. Ugyanis a rómaiak kénytelenek voltak feladni Dacia provinciát, és átengedni az ott élő gotoknak, vandáloknak és gepidáknak — ettől kezdve közvetlenül a Pannónia! limes volt kénytelen feltartóztatni a kelet felől támadó „barbárokat". DR. ZALAI-GAAL ISTVÁN aspiráns MTA Régészeti Intézet Minden végletet ismert. Volt agyonnyaggatott sztár és agyonhallgatott sz'ínész. Volt korszak, amikor a neve egyet jelentett a nevetéssel - és volt korszak, a miikor tmegpróbálták kijátszani már-már elfelejtett komikus szí- nészecskék ellen. Volt idő, amikor szinte el sem tűnt a filmvászonról — és volt lidő, amikor a filmgyárban megkérdezték: „Mii van a Latabarral?...” A közönség, amely természetesen nem dőlt 'be a sznob esztétizá- lásnalk a humor „alacsonyabb- rendŐségéről" — fittyet hányt az éppen divatos véleménynek és ugyanúgy megtapsolta a hülye grófot vagy a kispolgári csö- kevényt kifigurázó színészt -, mint évekkel azelőtt. Latabár Kálmán ugyanis a nagy nevet- tetők — vagy merjük bevallani -, ta nagy, igazán nagy „bohócok" közé tartozott, aki képes volt mindennek meglelni a fonákját, mindenben észrevenni a mosolykeltés oly ritka alkalmát... Mint kétbalkezes afrikai vőlegény, kötöznivaló bolond, szépreményű gavallér, ügye- fogyott tanár, szerencsétlen mondabeli király, megcsalt férj, óvatos orvos, gyáva idomár - új és Új arcok mögött láttatta régi önmagát, takln egyre több lett a ránc, s akit egyre inkább megjelölt a betegség. Mérnöki pontossággal megtervezett, százszor elpröbált rögtönzései frisseség ükkel alapozták meg azt a legendát, hogy az egyik szerző úgy vitte be legújabb nagyoperettjét a Nagymező utcai színházba, hogy bizonyos részeknél csak annyit írt: „Itt bejön a Latabár és jókat mond". És Latyi, ahoqy a furfangos cukrászinasTÓI alkotott gyerek darab óta egy ország becézte, csakugyan bejött és annál is ‘jobbakat mondott... lEmögött nemcsak egy nagy színészdinasztia vérré vált szin- ptadismerete rejlett, rengeteg megélt tapasztalat, hanem egy a tehetség minden oldalát egyaránt 'edző folytonos munka is, amelyben a test és szellem egyaránt megtette a magáét. Fergeteges tánc- és ének- tudásához még valami társult, amit az úgynevezett „könnyű műfajban" nem szokás észrevenni, a remek dikció, hogy a néző értse, aimin nevet... libegős, mozgékony alakja már jó ideje nincs közöttünk, de a neve még ma is mosolyt csal az arcunkra. N. Gy. Latabár Kálmán a Hegyen-völgyön lakodalom című operettben Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ Negyven éve, 1942. június 17. és 1943. február 2. között zajlott le a történelem legnagyobb ütközete, a sztálingrádi csata. Miiként fordult meg a második világháború sorsa az alatt a 200 véres naip alatt? Milyen hadászati megfontolások vezették a szembenálló erőket? Hogyan érintette a szovjet felet a nyugati front megígért, de elmaradt megnyitása? Szovjet hadtörténész és író, német hadvezérek és katonák, különböző pártál- Tású nyugat-európai közéleti személyiségiek megnyilatkozásainak tükrében tárulnak fel annak a fegyverténynek körülményei, amelynek emlékét a Volgograd! Mamajev-Kurgán őrzi. A kéz melege címmel Jevdo- kija Gorohova, a Jakut Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság államfője folytat lírai hangulatú beszélgetést a folyóirat munkatársával Idilli, mégis modern képekkel indítják a szerzők Kútásók és komputerek című riportjukat. Körvonalazzák, hogy a Moldáviai SZSZK — a mezőgazdasági, ipari és tudományos erők egyesítésével — miként készül az országos élel- miszerprogromból rá háruló feladatok megoldására. Az orvosi rovat egyebek között arról a számítógépes bajmeg- álloDÍtósi módszerről szól, amellyel évente sok ezer munkaórát lehet megtakarítani az ellenőrző orvosi vizsgálatok során. Az élő természet kínálta építészeti minták felhasználására irányítja a figyelmet A légyszem és egyéb modellek című írás. Európa 'legnagyobb ilyen létesítményét, a 360 hektár területű moszkvai Központi Növénykertet mutatja be a Kaktuszok a nyírfák mellett című cikk. A szőri-gibraltári törésvonalban a Vityaz Ikutatóhajó által felfedezett különlegesen érdekes vulkánikus eredetű falmaradványokról ad hírt a Még nem az Atlantisz, de ... című információ. Bakui benzinvegyészek, szerszámkonstruktőrök és a természeti kincseket űrbéli megfigyelések segítségével kutató szakemberek berkeibe visz el az Azerbajdzsán tudományos műhelyekben című összeállítás. Frans Hals, a kiváló holland festő Ogyesszában előkerült eddig ismeretlen bibliai tárgyú képeinek sorsába avat be a képzőművészeti rovat. Paganini és az orosz kultúra kapcsolatairól is ízelítőt kaphatunk A történelem lapjairól című rovatban. Oleg Szpasszkij, az ismert szakíró a szovjet és a külföldi jégkorong- sportban végbemenő nemzedék- váltás tényeit és okait Világítja meg Megfiatalodott együttesek című írásában. LÁNYOK,ASSZONYOK A Lányok, Asszonyaik novemberi száma sok érdekes anyaggal köszönti a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulóját. Közli valamennyi szovjet köztársaság címerét, ismerteti a szövetségi köztársaságok kötelékébe tartozó autonóm köztársaságok felépítését, az alkotmány rájuk vonatkozó előírásait stb. A 60. évfordulót köszönti Csin- giz Ajtmatav, a világihírű író színes, lírai Ibongú írása is. A lop ismerteti a világ második női űrhajósa, Szvetlána Szavickaja életútját, űrrepülését. A Hagyolmányak, ünnepek, népszokások című sorozatból egy vidám, nyüzsgő, őszi ünnepet ismerhetnek meg az olvasók. Grúzia minden vidékéről összegyűlnek az emberek Tbilisziben, október egyik vasárnapján, hogy megünnepeljék a betakarított termést, s a jól végzett munkát. Az ünnepről szóló hangulatos írást színes képek teszik még élvezetesebbé. Sok kép és egy írás mutatja be a Budapesten működő Szovjet Kultúra és Tudomány Házának sokoldalú tevékenységét. O. 'Kozapaljanszkij A mi városunk sem hitványabb a többinél című elbeszélése kedves történet egy fiatal férjről, aki virággal szeretné foaodni a sarkkörön túli városba étkező feleségét. A gát című Cikk az 50 éves áinyeperi vízerőmű építéséről, háború alatti sorsáról, helyre- állításáról, jelenéről és jövőjéről ad képet. A Pergő filmkockákon című írás a szovjet filmhétén 'bemutatásra 'kerülő új filmekről ad előzetest. Orosz nyelvlecke és divatrovat, mese és a nemzetközi fotó- pályázatra beküldött legjobb felvételek találhatók még a lapban, valamint a hagyományos melléklet. SZOVJET IRODALOM A novemberi szám közli Alek- szandr Csajkovszkij Győzelem című regényének egy újabb részét, amely a Harminc év múlva alcímet viseli. A regény az utóbbi három és fél évtized két legfontosabb eseményéről, az 1945- ös potsdami és az 1975-ös helsinki konferenciáról szól. A folyóiratban közölt részlet ez utóbbi eseményt írja le. Alapját Mihail Voronov visszaemlékezéséi képezik. Megtudhatjuk, hogyan készítették elő a történelmi találkozót, hogyan folytak a tárgyalások, betekintést nyerhetünk a legjelentősebb politikusok felszólalásaiba. A regényrészletet Király Zsuzsa fordította. Részlet jelenik meg Szavva Dangulov Hajnali mise iRapal- Jában című regényéből is Soproni András fordításában. Az író akárcsak korábbi regényeiben, új művében is a diplomáciáról, a diplomaták életéről szól: a szovjet diplomácia egyik döntő fontosságú időszakát, a lenini iskola diplomatáinak ér- lelődését mutatja be. A regényben Csicseriné a főszerep, a nagy tudású, művelt, tehetséges diplomatáé, akinek révén sok mindent sikerült elérni az 1922- es genovai nemzetközi konferencián. A többi felidézett történelmi alak — Kitaszin, Varovsz- kij, Litvinov — segít a kor teljes, hű képének megismerésében, és ezt erősítik a levéltárak mélyéről előkerült dékumeotumok, mindeddig ismeretlen mozzanatok is. Tizenkét szovjet költő verseit olvashatják a líra rovatban. Közöttük olyanokét, mint Jevtusenko, Rozsqyesztvenszkij, Cibin, Szimonov, Gamzatov és Tyiho- nov. A magyarul korábban meg nem jelent verseket Weöres Sándor, Hegedűs Géza, Rab Zsuzsa, Veress Miklós, Szentmíhályi Szabó Péter, Apáti Miklós, Bóka István, Györke Zoltán, Konczek József és Pór Judit fordították. Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójáról önálló rovatban emlékezik meg a folyóirat. Breuer János Eleven kapcsolatban címmel Kodály Zoltán és a szovjet zenei élet évtizedekre telhető kapcsolatait elemzi, s dokumentum-összeállítást közöl Kodálynak a szovjet zenekultúráról tett nyilatkozataiból. A rovatban szovjet zeneszerzők vallomásai és Ivan Mar- tinov Találkozás Kodállyal című tanulmánya idézi végül a nagy magyar zeneszerző alak* jót. Mit tehet az író? címmel közli a folyóirat Fodor András, Földeák János, Garai Gábor, Gerő János, Hegyi Béla, Jókai Anna, Molnár Géza, Nemes György, Szabó Mtagda, Szentmíhályi Szabó Péter, Tamási Aladár és Vészi Endre válaszát a szerkesztőség körkérdésére, mely az író szerepét takarja bemutatni a béke megőrzéséért folytatott harcban. szputnyik A nyitó anyag megemlékezik az 1917-es forradalomról, elemzi a történelmi esemény egy-egy kimagasló állomását. A vezércikk az eredmények felidézése mellett kritikusan szól a múltban elkövetett hibáikról is, és óva int azok megismétlésétől. A szovjet színipadi irodalom sokszor és különböző oldaláról mutatta be Lenint. Merőben új megközelítéssel próbálkozott a Moszkvai Művész Színház, amikor sikerrel színre vitte az Így győzünk! című új darabot. Az előadás során Lenin beszélget munkásemberekkel, a nép véleményére figyelve keresi az igazságot, s ha úgy adódik . .. nem fél beismerni: „Tévedtünk... Tévedtem." A folyóirat folytatja a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulójára elkezdett cikksorozat közlését. A sorozat utolsó rioortja az Oroszországi Föderációba kalauzolja el az olvasót. Gazdag és sokoldalú olvasmányt kínál a folyóirat a tudomány témaköréből. A lap közli egy amerikai tudós és több szovjet szakember véleményét a rák elleni küzdelem mai helyzetéről. A tanulmány címe: „Onkológia: remények és lehetőségek". Húsz évvel ezelőtt láttak hozzá a szakemberek a Földön kívüli Civilizációk jeleinek vételéhez. „Miért hallgat a világűr?” — teszi fel a kérdést azonos című értekezésében Dmitrij Bilenkin soi-fi író. A folyóirat kulturális és irodalmi rovata a többi között Nyinel Bejlina Születésap című elbeszélését, valamint Vaszilij Szuharevics Az első feleség című humoreszkjét közli. A könyvespolc rovat Konsztantyin Ro- kosszovszkij marsall A nagy Volga! csata című könyvéből közöl részleteket. Színes írást olvashatunk a bálnákról Vidám tánc a vízen címmel, egy kis hírt pedig a mesterséges an galoa ivadékokról. A világ egyik legnagyobb emlékmúzeuma Jasznaja Pol jártában található, ahol egykor a Tolsztoj család birtoka volt. Alla Kuznyecava riportjának a címe: Tolsztojnál, Jasznaja Poljaná- ban. A felsqroltakon kívül a többi között közli az 1983. évi szov- jetunióbeli nemzetközi kiállítások naptárát. Országjárás nyereménnyel A téli turizmus fellendítése érdekében közös országjáró akciót szervezett a Magyar Autóklub és a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat. Az akció lényege, hogy azok a vendégek, akik március 18-ig a Pannónia 10 kijelölt szállodája — a zalaegerszegi Arany Bárány és Balaton, a tatabányai Árpád, a nagykanizsai Centről és Pannónia, a tatai Diana Touring, a kaposvári Dorottya, a szekszárdi Gemenc, a dobogókői Nimród és a visegrádi Silvanus szálló — közül háromban legalább egy-egy napot éltöltenek, sorsoláson vesznék részi. A nyertes - 2 személy — egy hétig a siófoki szállodasor egyik szállodájának vendége lesz 1983. nyarán. Aki 'mlind a 10 szállodában eltölt egy-egy napot, külön sorsoláson 2 személyes, hatnapos külföldi utazást nyerhet. Az érdeklődők speciális túra- füzetét kaphatnak a Pannónia- szerviziben, az IBUSZ-irodákban, vagy a kijelölt szállodák portáin, ahol egyébként a füzetben igazolják is a szállodai tartózkodást. Az országjáró akcióban a Pannónia kedvezményes hétvégeinek vendégei is bekapcsolódhatnak.
