Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-22 / 248. szám
1982. október 22. IRiiÉPÜJSÀG 3 Tambovi vendéglátósok Szekszárdim A sertésdagadó haraso! A konyha adagolópultjánál körbefogják Blejova Galina Pavlovna tambovi szakácsnőt. Kicsit mindenki tud pár szót oroszul, s így „nemzetközi” nyelven próbálkoznak a napi menü el m'agya rá zásával. Blejova Gallina Pavlovna fején nagy szakácstu-ibá-n, néha a homlokát ráncolja, papírra ír valamit. Lehet, hogy érti, mit mondanak a többiek... Hét szovjet vendéglátós szakember tartózkodik már lassan egy hónapja a megyében a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat vendégeként. Szakácsok, cukrászok és felszolgálók próbálják ellesni a magyar vendéglátós hagyományokat, az ételek készítésének csínját- b ínját. Szulcer Rajissza Joszifovna, a küldöttség vezetője arról tájékoztat bennünket: a tanulmányút célja az, hogy a Tam- bovban induló Tolna étterem :m u nkatá rsaiké nt szeret n é nek otthonos magyaros ételekkel, ízekkel kirukkolni. — Azt tudjuk, hogy a magyar 'konyha világihírű. Ezért amit itt látunk, mindent feljegyzünk, hogy otthon hasznosítani tudjuk a tanultakat. Nagy a választék a Garay étteremben. Itt találkoztunk először a zsírospogácsa, a fahéjas csiga készítésével. Természetesen ellessük, mert otthon is biztosan sikere 'lenne ezeknek a tésztáknak, ötvenfajta étel került a jegyzetfüzetbe - mondja a küldöttség vezetője. — A paprika? — a kérdést még be sem fejezhetem, már mondja is: — A magyarok szeretik a paprikás, zsíros ételt. Most már mi is. De, ha otthon ilyet akarunk főzni, akkor gond lesz a paprika beszerzése, mert felénk ilyen nincs, és a magyaros étel „sója” a paprika. Egyébként azt is megfigyeltük, hogy nagyon sok zöldséget használnak, főleg különböző levesek készítésekor. — Mit tanult? - kérdezem Blejova Galina Pav’lövnától. — Húsleves, csontleves és krumplis tészta -készítését. — Mi a legfinomabb? — A füstölt hús és a halászlé. A sertésdagadó meg ocseny Iharaso! A tambovi vendégek Szek- Szárdon, a Garay étteremben, a cukrászüzemben, Bonyhádon -pedig a Béke étteremben tanultak. E héten, szombaton pedig Székszárdon egy lakodalom vendéglátós lebonyolításában vesznek részt. H. J.-G. K. Napirenden: a kórház rekonstrukciója-ülést tartott a bonyhádi Városi Tanáas 'Végrehajtó Bizottsága. Jelentés hangzott el a lejárt határidejű végrehajtó bizottsági határozatok végrehajtásáról dr. Hegedűs János tan ács©! n ök e töte rjésztésé ben, majd a kórház--rendeli Sintézet beindulásának -és rekonstrukciójának tapasztalatairól számolt be d-r. -Váczy József -igazgató főorvos. Harmadik napirendként a szövetkezetiek és az egyesületek állalmi törvényességi felügyeletének ellátásáról tárgyalt a testület. Miért a riadalom? Rendre ismétlődő — s egyre ingerültebb hangvételű - kérdések: „Mi lesz velünk, ha legjobb embereink sorra elhagynak bennünket, mert a tsz-melléküzemek, a különböző kisvállalkozások jóval kedvezőbb fizetési feltételeket kínálnak? Egyáltalán: miként lehetséges, hogy egy kis kóceráj sokkal magasabb bért fizethet, mint egy szocialista nagyvállalat?" Esetenként talán megfontolandó a gazdasági alaptörvény: érték csakis munkával, több érték pedig csakis több - jobb, hatékonyabb, jól szervezett és gazdaságos - munkavégzéssel állítható elő. S bár a kisvállalkozásokra érvényes bér- és jövedelemszabályozás semmivel nem liberálisabb (sőt), mint a nagyvállalatok esetében, a több és jobb munkával előállított értékből — az imént idézett alaptörvény logikája szerint - több juthat a személyi bérekre is. Miközben sokan értetlenkednek a tsz-mellék- üzemekben, vagy éppenséggel bizonyos kisvállalkozásoknál elérhető — viszonylag — magasabb keresetek miatt, sokkal kevesebb szó esik arról, hogy például e melléküzemágak jó részében - az átlaghoz képest — csak nagyon alacsony keresetek érhetők el. Ahol viszont valóban magasabbak a keresetek — az összehasonlitható ipari és építőipari munkakörökhöz képest -, ott is figyelembe kell (kellene) venni, hogy általában alacsonyabb technikai felszereltséggel, sokkal rosszabb munkakörülmények között dolgoznak, és többnyire olyan szükségletek kielégítését vállalják ezek az üzemek, amelyekre egyszerűen nincs más vállalkozó. Vitathatatlan : a tsz-melléküzemek, a különböző kisvállalkozások egyetlen, lehetséges munkaerőforrása az állami nagyvállalat. Csakhogy: például a Iává rosi tsz-ek melléküzemeiben mindössze 35-40 ezer budapesti illetőségű munkavállaló dolgozott 1980-ban, s bár ez a szám tavaly növekedett, a fővárosba települt ipari létszámhoz képest a termelőszövetkezetek ipari részlegeinél foglalkoztatottak aránya mindössze 2-3 százalék. A különböző „jogállású" kisvállalkozások ma sem foglalkoztatnak több embert, mint amennyivel az elmúlt két-három évben, spontán módon csökkent a nagyipari létszám. Ráadásul az új vállalkozási formák többnyire az úgynevezett „töredék-munkaidőt" hasznosítják. Ily módon csak minimálisan érintik a főfoglalkozásúak munkaviszonyát. És mert e kisvállalkozások működésének központi szabályozása korántsem olyan liberális, mint ahogy azt a közvélemény feltételezi, az érdeklődés a vártnál jóval csekélyebb e vállalkozási formák iránt. Akkor meg miért ez ö nagy riadalom? Emlékezzünk csak: annak idején, amikor a munkavállalók mozgását úgyszólván semmiféle adminisztratív szabály nem korlátozta, mindenki a munkaerő-fluktuáció károsnak ítélt következményeit hangsúlyozta. Amikor szigorú adminisztratív rendszabályokkal próbálták „helyhez kötni" a munkavállalókat, akkor ugyanez a kórus e rendszabályok ellen harsogott, mondván: mozdíthatatlan munkaerőállománnyal aligha lehetséges rugalmasan változó termékstruktúra. S milyen lurcsa: az adminisztratív rendszabályok eltörlése már önmagában is fölborzolta a kedélyeket; a kisvállalkozások - magyarán: a versenytársak - létjogosultságát elismerő rendelkezések pedig úgyszólván „kétségbeesésbe" kergetik az ál-, lami nagyvállalatokat. S még furcsább, hogy e nagyvállalatok vezetői és munkaügyi szakemberei, minden valamire való szakmai tanácskozáson rendre és feltétel nélkül elismerik; jócskán van imit javítani gazdálkodási módszereiken, munkaerő-gazdálkodásukon, szervezettségükön, hatékonyságukon stb. Ám úgy tűnik, hogy könnyebb és egyszerűbb minderről különböző szakmai tanácskozásokon eszmét cserélni, mint tudomásul venni e feltételek és követelmények szerint működő versenytársak jelenlétét. Ha jól meggondoljuk: ez a jó ideig „kényeztetett" állami vállalatok természetes reakciója; s ha az állami szabályozás netán fölhagyna e kényeztetéssel, akkor előbb-utóbb remélhető, hogy eddigi dé- delgetettjei végre-valahára rádöbbennek: tenni is kellene valamit annak érdekében, hogy legjobb embereiket megtarthassák. VÉRTES CSABA Lóárverés Szántód-pusztán-Miiért vesz va-la-kl pómilovat? Fuvarozni nem a legalkalmasabb. Talán -hogy íjátsszana-k vele a gyerekek, tanuljanak lovagolni ? Elmentem az országos árverésre Szá-n-tód-puisztára, a múlt szombaton. -Korán in dúltunk Paksról Va-daíi Mihállyal-, a pó- n-iJovak „gazdájával '. -Ö mint az OTÁF bezzegpusz-tali teljesítmény-vizsgáló állomásának igazgatója. a fölöslegessé vált pánik -eladásáról -úgy intézkedett, hogy a PEGAZUS tényé sz- és sportl-ó-értékesítő i-rod-a bonyolítsa le az árverést. Megvannak a ka-pcsola-ta-i „lóü-gyek-ben". A PEGAZUS meg is 'hirdette a-z árverést -rend-je-módja szerint az összes 'megyei újságban, -és az országos lapokból 'is értesülhettek ',az -érdeklődők', fenhették a fogatat egy-egy Szép paripára. Bezzeg-pus-z-tán, tehát a Tol-na megyei telepen -igen szép pánik nyairgalásznak, mint a-r-ról nemrég hírt ‘és ík-épet adtunk egy riportban, de a Bezzeghez tartozó Szántódnak is jutott a kedves állatokból' -bőven. A -nyári balatoni -szezonban ihús-z-huszonötezer -gyerek lovagolt iitt kedvére, jóval olcsóbban, -mint amennyiért felnőttek űzhetik a pasls-z'iót Ikülölnlböző idegenforgalmi -programok -jóvoltá bó-l, persze -nagyobb lovaikon. Az lélet rendje — a. tenyésztés velejárója —, hogy selejtezni ke-lii. Fölöslegessé vált egy kii-s csapat pónli, családon 'belül nem szaporodhatott. Kalapács alá küldték. Izgalmas, várakozás előzte m-e-g a szántód! árverést, mert tudták u-gybin a szakemberek, 'hogy a- -póni irá-n-t van kereslet, de az is tudott do-l'og: nem túlságosan- irége-n egy nagyilóárvenés teljesen sikertelennek -bizonyult Ollón. Koráin el-robog-tunik tehát Szántódra, hogy Vadai Mihály ellenőrizni, segíteni tudja a-z előkészületeket. Az árverést 11 árára tűzték ki, számítva-rá, hogy az ország távoli vidékeiből is jönnek. Furcsa -ilyenkor a balOtoni út, -reggel -teljesen kihalt ez -a- r-é-sz; is, ahol nyáron a legn-agyo-bb forgalom nyüzsög: Siófoktól a- szán-tód-i -révig. Csak -néhány magán-üdülő előtt álltaik -a-utók, házépítő- ja-vító e-mbe-rek kocsijai. -Egyébként -csönd, nyugalom.-Bőven jutott időm körülnézni a pusztán. Az érdeklődő turistának -remek szórakozás, ha végigjárja !a- felújított, patinás épültetek kiállítási szobáit, a Tolna megyei embernek -pedig még ennél -is főbb: meglepő fölfedezés. A szépen restaurált, volit cs'e- lédház egyik kiállítási anyaga a- bu-latonend-rédi -csipke. Rengeteg, sokféle csipke -között egy dekoratív oklevél. Legfölüil ez olvasható benne: „Isten áldd meg a tisztes ipart!” Legalul, ki-s betűkkel ez: „'Nyomatott Engel- -Józsefnél Gyönk”. A Iköz-be- e-ső szöveg sem akármilyen : „Elismerő oklevél1. IBplatonen-d- ré-d-i iháziiiipair számára a Gyön- kön 1921. -december löitól’ 28- ig ta-rtott kézműipari 'kiállításon k iáliliíitott cs-ipkeverés m-u-nlká ért. A bíráló bizottság". -Nyolc aláírás. A több mint 60 éves dokumentum kifogástalan állapotnak örvend, -a gyömiki nyom-dósz tisztes munkát végzett. Az -épület-ben a csipkéken kívül látható a -rév története, Pá- lóczi Horváth Adóm emlékszobája, jó -néhány szőlőművelés! és borászati eszköz a- -régmúltból és egy cselédihózi szo-bO- konyiha eredeti 'berendezése. A szó nitódpusztaii „főépület", a nemesi kúriákhoz hasonló szép kis kastély ugyancsak múzeum. Alul, a piincekiáMűtős fotói között ott van az őcSlényi vadászházról -készült kép, továbbá kettő 'Geme-noről-, 'Keselyűsről- és égy a lengyefi kastélyról. A kiállítás címe: Agrártörténeti em-- J’ékek védelme a Dunántúlon. A házban csinos és tágas termek adtak helyet az amatőr gyógyszerész művészek munkáinak. Itt megtalá-lltlam Gse- miczky István ozorai gyógyszerész fából- fa-rago-tt gyönyörű sakk-készletét és faszobrait. 'Más helyen népművészeti értékű, g-ondosságú -hímzések pompáznak, ezek többségiét -Tolna -megyei gyqgy'szerésznők készítették : M'ayte-r Klóira, Sági Ilona, Szlan-yli Vendel-né és Vár- -da Szl-vio Szekszándról!, Papp Feren-cn-é -Ftoldd-ról', -Ulri-dh 'Má- tyásné Bátá-ról' küldött remek látnivalót. Csaik a teljesség kedvéért említem, ha már beszámollak 'Szántódról : a- -belső teremben -RipplJRóna-i József 17 és Csant-vá-ry IKosztlka Tivadar 3 festményét nézegetheti a vend-ég. 'Kilenc órakor már népes társaság 'musttá Igatta a pánikat a nyitott oldalú -istállónál'. 'Minden -rend-ben : van 'katalógus, -megfelelő szóm a lovaik feje fölött, kézzel magas-ra nyújtható -licitáló tábla, izgatott 'és higgadt szemrevételezés. Teljesen laikusok és nagyon hozzáértőik tömege ihúilámzilk óráikon át a szép kis lovak mögött. Pontosain 1‘1-lkor föllép a -pódiumra — kötelekkel körülzárt, viszonylag kites! térség szélén — -Hecker Walter, a -PEGAZUS irodavezetője. Személyesen ő árverez. Az asztalon húskiopfo- lóhoz hasonló, -jó faika-lapács. Vezetik az ehő lovat. Nem póni. — A .r-inglben- önö-k előtt sétál Alpár, bábáinál -szürke mén... Kikiáltási óra 28 ezer forint. •Nem veszik -meg. Még két ilyen, átlagosnál kisebb termetű „nagyiavat" vezetnek fei, de semmi érdeklődés. Hanem amikor ibetámcoi az első póni, föl csillámnak a szemek. -Ettől kérdve feszültség van a levegőben. 'Nagy vetélkedés tanúi vagyunk-, megtörténik, hogy a 14 -ezerért kikiáltott egyéves. csikó 29 ezerért talál' gazdára. iMás esetben is fölmennek — 500 fo-rli-ntonként — a kétszeres összegig-. Bárdos György fo- gafhajfó-Mi'lágibajnok is -megvesz egy lovat. A llegszívósab- ba-n egy fiatal, szakembernek látszó, jól' -öltözött férfi, meg egy vi bőrkabátos öregember nyújtogatja a számtáibláját. Mindegyik megszerez három lá-va-t. Hecker Walter mem győzi kiüibáínii az összegeket és hogy először, másodszor, megint először... Néhány, kisebb összeggel 'induló IH-ditó lásmá! öten-hatain is próbálkoznak, de hainminaezerné! abbahagyja k. Az áiryerés utón -megkérdeztem- egyiküktől, a szél cserzette arcú a'szonyitól, boay miiért vett volna ipán'it, bta isiikéről'. Szomorkásán á llít egy ideig az iroda - ■ba-n, ahol a vevők sorakoztak szerződlést köt-nii és fizetni. Azt mondta a ZalOi 'megyéből valló asszony: — A gyerekeknek szerettem volna,. Vannak ilava-im-k, elfért volna, egy póni fis... A vilha'rkabátos öregember vonakodott a válaszadástól,-üzleti 0'kokiból. -Gsak ain-nylif árult el, 'hogy Jászberénybe visz! a három lovat. Egy sánta, jó kedélyű férfi viszont szívesen beszélt : — A -nevemet pe írja le, csak annyit, hogy a szama-ras. Mindenki -így ismer Szék-kutason. Szamarakkal' fuvarozok munka ■utóin. ÍTsz-tag vagyok, a szabad időmben fuvO-rozok. Van már otthon egy -pánim-, ez lesz a párja, ez a- fakó -kanca. — Mennyiért is vetté? — Huszoaaégyezeré-rt. A szállítás 'is -pénz'be ke-rü'l, -messze van Székkutas. Hódmezővásárhely és -Orosháza között. Később, a puszta hatalmas udvarán ismét a 'közelébe kerültem, a szállítású manővereket figyelve. A Győri Húsipari Válllláilat állatszállító teherkocsijára könnyén fölvezettek ik-é-t pánit, aztán Imég egy „maszekot” is, -mert a vevő 'helye útbaesik. De a személykocsii utánfutóját nagyon igazgatták, miagasít- gaitfálk, akik valahova- 200 kilométere készülődtek a, zsákmánnyal1. A széklkutasi embert megszólította egy -maszek te-her- taxi-s, fölajánlotta szolgálatait. Oda-viBsza összesen 500 kilométer, az annyi mint ’négyezerötszáz forint. Nem jött tétre az üzlet, így máig sem tudom, hogyan é's 'mennyiért került a távoli Alföldre a fakó kanca. A jól öltözött fiotalem bér, Oki szívósain licitált és végül -három szép lovat „megszerzett”, d,r, Illés István Mosonmagyaróvárról', a La-jta-Ha-nságii 'Állalmi Tangazdaság első kerületének igazgatója. 'Ketten jöttek a gazdaságból ipóiniit vá-sárolni, tenyésztési loéllOll! IDir. Réti József á'llatte-nyésztésii főosztó lyvezető ellmondta, hogy a 22 ezer hektár -szántófölddé I rendelkező gazdaság- lovasiskolájá-ban 21 sportlövőt ta-rta-nok és most a pánik számát növelni akarják, hadid tanuljon lovagolni -miinél több gyerek, mert -ezt is korán kell kezdeni. A gazd’aság dolgozóinak gyérekéi kiis 'pénzért ülhetnek pánira, a város többi gyereke -már valamivel többért, a turisták pedig a-n-nyi fizetnek, hogy gazdaságos legyen a lo- vasiskald tevékenysége. Remek szórakozás, sport és üz'le-t, Vadai Mihály ék számítása 1-s 'bevált, harminc százalékkal magasabb áron kelt el a pónii- csapat, mint amennyiért kikiáltották. Tizennégy lovacskáért összesen 441 ezer forintot hozott a kalapács, GEMENCI JÓZSEF Schrick Jánossal, a Garay főszakácsával a konyhában, munka közben. Egy értékes, szép tenyészmén
