Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

2 rtÉPÜJSÀG 1982. október 22. Az Arab Liga küldöttsége Washingtonban II. Hasszán marokkói ural­kodó vezetésével szerdán Wa­shingtonba érkezett az Arab Liga küldöttsége. A delegációt várhatóan pénteken .fogadja Ronald Reagan amerikai el­nök. A washingtoni tárgyaláso­kon a1 fez! csúcstalálkozón élet­re hívott „hetek bizottságának" csak hat ta'gja vesz részt, a PFSZ képviselője New Yorkban csatlakozik a delegációhoz. A Reagan-kormány ugyanis be­jelentette, hogy nem hajlandó fogadni a PFSZ képviselőjét. Az arab küldöttség amerikai tárgyalásainak az célja, hogy ismertesse az Arab Liga fezi tanácskozó són született béke­tervet. „Nem tárgyalni fogunk, nem írunk alá semmilyen do­kumentumot, hanem csak véle­ményt cserélünk majd az arab országok, valamint az Egyesült Államok béketervéről" — .mondta 'megérkezésekor a ma­rokkói király. Az Arab Liga küldöttsége október 26-án az ENSZ székhelyére látogat, ahol többek között tárgyal Pérez de Cuélilar ENSZ-főtitkárral. • Izrael mind újabb feltételek­hez köti távozását Libanonból. Ezúttal J.idhak Samir izraeli kül­ügyminiszter nyilatkozott az ügyben. A floridai Miamiban tartott rövid 'sajtóértekezletén azt hangoztatta1, hogy Izrael kivonul Libanon terülte térő!1, mi­helyt „biztossá válik, hogy a libanoni hadsereg fenn tudja tartani a békét”. A külügymi­niszter elmondta1, hogy kormá­nya „biztonsági övezetet” sze­retne létrehozni Dél-Libanon- ban, de ellenzi, hogy többnem­zet! ség ű erők ellenőrizték az izraeli—libanoni határt. Vé­leménye szerint egy libanoni1— izraeli szerződéssel minden biztonsági kérdést rendezhet­nénk. * Jasszer Arafat, a PFSZ VB el­nöke befejezte Fa.hd szaúdi uralkodóval folytatott megbe­széléseit és elutazott Rijadból. Arafat egy hónapon belül har­madszor tárgyalt Szaúd-Ará- biábain. A tárgyalásokról hiva­taloson semmit nem közöltek. Jiaisszer Arafat, a 'PFSZ VB el­nöke csütörtökön a,z 'Egyesült Aralb 'Emírségekbe érkezett. Brandt az enyhülésről Elnökválasztás Sri Lankán A Sri Lanka-i elnökválasztás hivatalos végeredménye alap­ján Richard Dzsajavardene to­vábbi hat évre a szigetország államfője marad. A 76 éves el- inök a leadott szavazatok 52,5 százalékát nyerte el. Fő vetélytársa, a 66 éves Hector Kobbekaduva, a Sza­badságpárt jelöltje a szavaza­tok 43 százalékát szerezte meg. A fennmaradó 'szavazatokon további négy jelölt osztozott. 'Az 'indiai-óceáni szigetor­szág történetében ez volt az el­ső elnökválasztás. Dzsajavarde­ne az Egyesült Nemzeti Párt vezetőjeként 1977-ben lett mi­niszterelnök, majd megváltoz­tatta az alkotmányt és elnökké nyilvánította magát. Az elnök a szavazóhelyiségek bezárása után kihirdette a rendkívüli állapotot és az „erőszakhullám feléledésének veszélyére" hivatkozva 30 ezer rendőrt és katonát vezényelt a városokba. Bonn,, Follünus Könyves Já­nos, az MTil tudósítója jelenti : Willy Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke az enyhülési politika folytatásáért és a leszerelési tárgyalások si­keres befejezéséért szállt síkra abban a beszédében, amelyet a Friedrich Ebert-aiapítvány szervezésében megtartott nyu­gat n émet—szovjet ta ná cs'kozá - son mondott el csütörtökön Bonniban. Az SPD a jövőben is teljes erőjével támogatja a kelet- nyugati kapcsolatok 'megszilár­dítását, az enyhülés és az együttműködés elmélyítését, el­lenzi a fegyverkezési versenyt és a hidegháborúhoz való visz- sztatérést - mondta Brandt. Brandt üdvözölte, hogy az NSZK új 'kormánya ígéretet tett a folytonosság megőrzésére a 'keletenyugati viszonyban. Tá­mogatjuk ezt az ígéretet és annak értékét a tettéken fog­juk lemérni - jelentette ki a szociáldemokrata politikus, majd közvetve isimét figyelmez­tette a íRed'gan-kormányt: sen­ki sem akadályozhatja meg, hogy a Szovjetunió és az NSZK folytassa és továbbfej­lessze a mindkét fél számára előnyös gazdasági és műszaki kapcsolatokat. Az SPD elnöke megerősítet­te: pártja az ellenzékben is a nyugati szövetségi rendszer szi­lárd tagjának tekinti az NSZK-t, a Kohl-kormánnyal el­lentétben azonban a szocialis­ta országokkal való „bizton­ságpolitikai partnerség” hive, vagyis a Nyugtat biztonságát csakis a Kelettel való együtt­működéssel tartja megvalósít­ható ntalk. PANORÁMA GENF 'Genfiben csütörtökön teljes ülést tartott az európai 'közép- Ihatótóvolságú nukleáris fegy­vereik korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. STOCKHOLM A „Száz év magány” wiilág'- ihiirű szerzője, a kolumbiai no­vellista és regényíró, Gábriel Gárda Marquez nyerte el az idei irodalmi iNoibeiWd'íjqt - 'j'e- 'lentette be a Svéd Királyi 'Tu­dományos 'Akadémia csütörtö­kön Stockholmban. BÉCS Csütörtökön Becsben megtar­tották a Iközép-európaí fegyve­res erők és fegyverzet kölcsö­nös csökkentéséről folyó tár­gyalássorozat 318. teljes ülését, amelyen Nagy-IBritannia kül­dötte, Murray Simons nagykö­vet imondott beszédet. A brit küldöttség vezetője a létszám­adatok tisztázatlanságában je­lölte meg az előrehaladás leg­főbb alktadályát. A szocialista országok szóvivője a nyugati felszólalást értékelve rámuta­tott, hogy a létszámvitára való hivatkozás célja továbbra is az időhúzás, mert - mint emlé­keztetett rá - a szocialista or­szágok 1980-ban 'benyújtották a létszámadataikat tartalmazó új listát. WASHINGTON RonaW Reagan amerikai el­nök, aki csütörtökön is válasz­tási kaimpánykörúton tartózko­dott, személyesen jelentette be, hogy a Közös Piac országai megihátráltak az Egyesült Álla­mok és közöttük egyre széle­sebb fronton folyó kereskedel­mi háború újabb ütközetében és „önként" csökkentették ame­rikai a célkivitel ü'ket. Reagan közölte, hogy a három évre szó­ló és 15 százalékig terjedő ki­viteli csökkentés ellenértéke­ként az amerikai kereskedelmi minisztérium lemond a Nyugat- Európa ellen tervezett védővá- mókrélP, s megszüntetik a kü­lönféle nyugat-európai cégek ellen kezdeményezett dömping- eljárásokat. Egy szavazás margójára Csütörtök esti kommentárunk. Amikor a telexgép kopogni kezdte a hirt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt új, nem állandó tagja között ott van Nicaragua is, a kommentátornak azonnal egy két év­vel ezelőtti szavazás ötlött emlékezetébe. A történelmi pár­huzamok szükségképpen sántítanak, ezúttal azonban elke­rülhetetlen a közelmúlt fölidézése. Akkor Kuba és Kolumbia versengett a tagságért. Az Egyesült Államok azonban tel­jes erővel „bedobta magát" a küzdelembe, s a színfalak mögött mindent megpróbált Havanna lejáratására. Erő­feszítéseinek eredményeként végül [mindkét ország vissza­lépett Mexikó javára. Most kísértetiesen azonos forgatókönyvet írtak meg Wa­shingtonban, ezúttal a térség másik forradalmi mozgalmá­nak hazája, Nicaragua ellen. Hiába „lobbiztak" azonban saját jelöltjük, a Dominikai Köztársaság érdekében, az amerikaiak keserű kudarcként könyvelhették el, hogy vé­dencük csupán 50 szavazatot kapott az ENSZ közgyűlésé­től, míg Nicaragua mellett 104 ország tette le voksát. Washington nem kerülheti el a tanulságok levonását. Mindenekelőtt rá kell ébrednie, hogy többé nem hozhatja vissza azokat az időket, amikor a világszervezet, az ameri­kaiak szavazógépezeteként — szinte futószalagon hozta a Fehér Házból sugalmazott döntéseket. Ellenkezőleg, az USA az ENSZ-ben mind gyakrabban kerül olyan helyzetbe, hogy másként szavaz, mint a tagállamok túlnyomó több­sége; elszigeteleződik. Ez történt most Nicaragua BT-tagsá- ga esetében is. Pedig Washington éppen Managuát szerette volna el­szigetelni. Ez nem sikerült; a szavazás a sandinisták nö­vekvő nemzetközi tekintélyét bizonyította. Az amerikai ve­zetés Nicaragua ellen már régóta szövi a különféle terve­ket, s a forradalom győzelme után azonnal megkezdték a megbuktatott Somoza külföldre menekült híveinek táborok­ba gyűjtését és felfegyverzését. A Nicaraguával szomszé­dos Honduras jobboldali rezsimjében alkalmas partnerre leltek olyannyira, hogy a két ország határvidékén gyülekező nicaraguai ellenforradalmárok ezrei gyakorlatilag akadály­talanul — vagy éppen a hondurasi hadsereg támogatásával — hajtják végre szabotázsakcióikat. Tervei valóraváltása érdekében az USA megsokszorozta a Hondurasnak juttatott katonai segélyek összegét, s az amerikai tanácsadók iszámát. Eközben teljes gőzzel folyik a Nicaragua elleni nyílt provokációnak, a decemberben a határvidéken tartandó közös amerikai hondurasi hadgyakor­latnak az előkészítése. A managuai forradalmi rendszer, amely többször is hiába szorgalmazta a térség problémái­nak tárgyalásos rendezését, joggal tart attól, hogy nyílt intervenció készült ellene. Alig több mint két évtizede Fidel Castro Kubája ellen kí­sérelt meg Washington fegyveres támadást. A diszná- öbölbeli vállalkozás kudarcára tán hasznos lenne emlékez­niük az amerikai stratégáknak. Mert a történelmi párhuza­mok végiggondolása alkalmas lehetne a kilátástalan, ám a nemzetközi feszültséget növelő kalandorakciók elkerülésére. KÜRTI GÁBOR Tét: a biológiai lét Megatonnák és atomrobbanófejek P. Nitze amerikai (balra) és J. Kvicinszki szovjet delegációve­zető a genfi hadászati fegyverzetkorlátozási tárgyaláson. Mo­solygásukból korai lenne levonni bárminő következtetést. Einstein jó harminc évvel ez­előttit! IszaivOii 'napjainkban' még megdöbbentőbben Ihoitiniak, miiint Óimnak ideijén : „iNeim tudom egészen pontosan, melyek 'lesz­nek a 'következő háború fegy­verei. De azt 'tudom, mlilk lehet­nék a.z azutánii háború harci eszközei : a nyíl és a bunkó". A világhírű fizikus ttlévedbietetfeinüir jósolta meg, milyen súlyos, az egész emberi civilizációit fenye­gető veszéllyel' kell szembenéz­nünk a 80-ias é's a 90-es élveik­ben. 'Az to'lyan fogalmiak» mint a ballisztikus rakéta, ta kilo- és megiatomma, a inulklleáiris robba­nófej Ima már az újságolvasóik számára teljesein megszokottak, bár kevesen tudják pontosam, hogy miit 'jelentenek : közvetlen tapasztaltat — szerencsére — minds, ta fainltáziijai ipedliíg itat nem segít. 'Edidlg még 'senkii stem élit át általános ralkéta-btomlhábo­rút a Földön, sen'kinék nincsenek tehát közvetítem „élményei" üz eddiig isimé,retten pulszitító erejű fegyvereik tömeges alkalmazásá­ról'. Tolóin csak IHiiroslilmö és Nia- gaszalkli szerencsétlenül1 járt túlélői tudják, 'hogy Imit jelent az atombombázás. Deihát az a két atombomba, amelyet 1945 augusztusában az amerikai lé­gierő llédoibott a két japán vá­rosra, egyenként „csupán" 20 killtaitommás volt. l(IEgy !Kt = ezer tonna trinitrotoluol' — TNT — ha - gyomáinyos robbiainólamyOg ener­giája.) Mii ez tahihoz a fantaszti­kus készlethez képest, tamely napjainkra a nagyhatalmak ar­zenáljában felihalmozódott? A SZORZÓSZÁM: 10 000 Szakértők Ibeoslése szerint a különböző tlípuisú és rendelteté­sű atomfegyverek robhainóereje az idléin elérte az 50 ezer me­gatonnát. ‘A felhalmozás — bár ennék katonai szempontból töb­bé semmi értelme - változatta - nuil folyik. Hogy inémi elképze­lésünk tegyen' ütrrólll, 'mekkora romboló energiát, képvisel ez az „overkill”, vagyis a „túlgyMko- lási kapacitás”, elegendő figye­lembe vennünk az átszámítási értékeit. 'Eszerint egy megatonna azonos egymillió tonna TiNiT-vell. Az említett 50 ezer megatominá- nyi készlet körülbelül tízezer- szer múlja feliül a második Vi­lágháborúiban. féllhlaiszinállit ösz- szeS 'robbtamólciinylalgot! Az eddiig ellőálllíltottt legmta- gyiolbb miuUdleáriis Ibombo száz megntonnás, (Ilyennel azonban sohasem végeztek robibamtásii kísérletet. Sok mindent elánul', hogy a1 'Hirosimánál 'ledöboibt „LliMIfe lboy”-intalk, „kisfiúinak” becézett uráinlboimlba' szokotta­mul nagy tömegű, mintegy 5500 kilogrammos volt» viszont az en­nél tízszer nagyobb 'hatású, műi 200 kiiltotonnás nukleáris tölte­tek — a tedhnilkali 'korszerűsítés folytán' — Óig' több Imiiint 150— 200 kilogrammosak. Jelenleg egyetlen 'hadászati bombázó, vagy iimterkomfiineintáiliis irakié ta képes olyan atomroblbamó-erőt célból 'juttatni, mint lameininyli robbainótanyagot 1939-tőll 1945- ig ta hadviselő felek összesen bevetettek. Ezzie'F a vernéi fan­táziát imésSze feJiüllimiúilo gyilkos készlettel alig néhány óna állatit meg telhet Sémm isíltemli a földi életet. AZ USA LÉPÉSEI doggal 'merülhet fel hát o kérdés: az USA álltai erőltetett fegyverkezési verseny vajon nem lépett-e át minden ésszerűségi határon? 'Hiszen az taitomihábo­rú — Imivel az emberiség bioló­giai létet tenné ktodkána' - győz­tes megvívása szinte iléhe,tettein. A 70-es évék eleje óta Q' két vezető nukleáris hatalom, a Szovjetunió és az USA katonai erőviszonyai nagyijából ki­egyenlítődtek. Azóta miindiklét félnek megvan a kölcsönös megse mim isítési képessége lés ezen az. amerikai fölényszerzési törekvés Sem változtathat. Bár a két fél erőimé (legében — a nukleáris robbainiótölteteik vagy a hordozóeszlközlök ímeminylilsógét és 'minőségét tekintve — lehet­nék és vonnak különb ségek , a hadászati egyensúifyam ezek semmit nem változtatnak. A megatonnáik és ta nukiiéá- ris robbanófejek öszehiasOnlliítá- sálnáil szembetűnő, hogy az Egyesült Államok imhndlig első­nek 'lépett a fegyverkezési ver­seny magasabb fokára. így volt ez az első blidrogénbomba ki­próbálásától a több atamtöltet- tél felszerelhető rakéták rend­szerbe állításáig. Az amerikai MilRV ás MARV mintájú raké­ták (taz egyszerre több robba­nófejet hordozó, illetve ezeket küllön-külön délira irányító fegy- venremdszerek) élőbb jelenitek meg, mint az ennek megfelelő» vagy velük egyenértékű szovjet hadászati eszközlök. Jelenleg mindkét félnek ezer dairalbnáil több ilyen ho rdozáeszköze van ; hatótávolságuk meghaladja az 5500 Willométert. A Földön 12—13 eze r km-es Ihiatótóvolságglail bármilyen célpont elérhető. Egy-egy interkontinentális bal­lisztikus rakéta elvileg akár több tucat nukleáris töltet to­vábbítására alkalmas. iMiind- egyliikük lehet 100, 200 vagy 400—600 kilátómmá s. A NATO kádjélzéssel' SS—20-:aisként szá­mon tartott szovjet rakéta 'pél­dául 'három rofabainátötetltél yarn felszerelve, s mindég ylikülk külön -küllőn délrá' 'irányítható, laz SS-Jl8-as tíz roblbalnófejet hor­dozhat. A hadászati rendelteté­sű taimeililktaíi teingerallolttjá rá- fedélzeti, vlagy 0 szárazföldi te­lepítésű, földirész-lközötlti raké­ták ugyancsak többföltetűefc, hatótávolságúik ugyancsak több ezer klillá'm'éfer. Nagyarányú ko:rszieTŰ!s'íitéSükl, sőt egészen, ú(j típusú rakéta,-atomfegyverek - mint amilyen az 'MX és ta, Tri­dent—2-es — rendszerbe állítá­sának előkészítése most Van fo­lyamatban. GROMIKO AJÁNLATA Elsőrendű kérdés íiitt — szov­jet-amerikai vonatkozásban — a hadászati fegyvereik Ikötasönös ellenörzlilhet,őségé, a, SALT-lmeg- álltaipö'dásokbain vállalt kötete,- zettségek 'kölcsönös betairtásá­rnak figyelése. A nemzeti esz­közök, vagyis iái felderítő műhöl1- dialk ferre kiválóan allkallimasok. Segítségükkel centim ét.e nnyi pontossággal Imeghtatá nozlhbtá, hogy hol vannak a rtalklétasiillálk. Ennélfogva olytain helyszínű el­lenőrzésre', 'mint 'amilyenre taz amerikaiak törekednek, nincs szükség. A Szovjetunió, amint ezt Groimiilko küllüg y miniszter az ENSZ idei, ,rendkívüli leszerelési ülésszakán 'bejélemteítte, a- nuk­leáris leszerelés érdélkében, kiész arra, hogy a 'Nemzetközi Atom­energia 'ügynökség ellenőrzése alá helyezze békés célú atom- be nemde zéseliinék eigy részét, a nukleáris erőműveiket és ki ku­tató reaktorokat. Nem- hajlítandó azonban laijtót-kaiput nyitni a katonai felderítésnek, miköz­ben az amerikaiak mindenáron fokozzák, hlaídálszlati !tó,maidó fegyvereik reijltetttSiégét, igyekez­nek 'megnehezítem», sőt lehetet­lenné tenni űlrfeldériítésülket. A szovjet-Oimerilklali „kétcsa­tornás” genfi tárgyaláson bármi­féle e'lőréhaladáshoz legalább a kölcsönös bizalom miiniimiuima kélllene. A Reagan-kormányza­tot Illetően erőls a1 (gyanú, hogy a tárgyalás látszatát keltve, a párbeszédet csupán az elkövet­kező öt évre kidolgozott nagy­arányú fegyverkezési program álcázása ra> használják fel, nem törődve azztail, 'hogy zsaroló 'ma­nőverűik tovább toszíttja az em­beriséget a nukleáris háború szülktadléika' fellé... SERFŐZŐ LÁSZLÓ alezredes Az atombomba tűzgömbje Hirosima felett... és a szerencsétlen* séget túlélt egyik család sérült tagjai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom