Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-21 / 247. szám

1982. október 21. "ÎnÈPUJSÀG 3 Vannak tartalékaink Atomerőmű-építkezés Ünnepi megemlékezés a takarékosságról A takarékossági hetek Tollna megyei megnyitó rendezvényiét Pakson tartottá k 'kedden este a munkásiműyelődésii központ szín­háztermében: ünnepli megemlé­kez étet a takarékossá giról. A rendező szerveik, a 'Paksi 'Atom­erőmű .Vállalat, az OTíP megyei igazgatósága, a 'MÉSZÖV el­nöksége, valamint a plaksii vá­rosi OTlP-fióik vezetői, dolgozói több mint kétszáz paksi érde'k- I ód övei együtt hallgatták meg Ríiibliimg 'Ferenanek, a megyei tanács állta,lános elnökhelyette­sének beszédlét. Megemlékezésében Rrbl'ing Ferenc a takarékosságról, mint feladatról és sokrétű lehetőség­ről beszélt. — A takarékosság gondolata vagy m'ég i-nikáhb követelménye előtérbe került az egész Vilá­gon - mondotta a Szánok. - A nemzetgazdaságokat ért kedve­zőben hatások... kivédése vagy csökkentése az élet 'minden te­rületén megköveteli a 'körülte­kintő gazdálkodást, a szellemi és anyagi jövök ésszerű hasz­nosítását. A takarékosság nem egy-egy időszakban végrehaj­tandó kaim pónyfelta'dtat, mint ahogyan sajnos még a 'közel­múlt gazdasági feladótoknak meg valósítása'ban is 'hajlamo­saik voltunk értelmezni éls ke­zelni... A megye lakosságának az OTlP segítségével történt gyara­podását, a lakásépítés eredmé­nyeit és más pozitív tényeket felsorolva, imáltatva1 a megyei tanács általános e l nőkbe lyetta- se részletesen szólt a tenniva­lókról, — Megcsontosodott szokása- inikltól nehezen tudunk lemon­dani. Ma 'még kevés család mondhatja, el há ztartá sá ró'l, hogy aminek szerkezetét a meg­vá ltozott követelményeiknek megfelelően, tervszerűen átala­kítottját abból kiiktatta a feles­leges fogyasztást. Pedig elöbb- utább 'meg kell ezt tennünk, íbi­szen az elért színvonal 'megitair- tása sem egyszerű: próbatétel a számiunkra... Azt hiszem, ,ma már elmondihbtljiulk, hoay általá­nos egyetértésre és helyeslésre tall álnak a> központi szervek ésszerű takarékosságra való fel­hívásai, törekvései.. A szemlélet gyakorlatban való érvényesítése bizony még sok kívánnivalót hagy maga után. Miközben erő­feszítéseket teszünk az élőm,un­kával Való takarékossá gmai, a le csökkentett munkaidő védel­miére, egyesek minden lehető­séget megragadnak a csorbí­tására, ai lógásra, vagy a> sza­bad szombatot már 'plénteik dél­ben megkezdik... Az sem válik javunkra, Ihogy nyersanyag- szegény ország lévén, terméke­ink gyakran nélkülözik az anyagtakarékosság alapvető követelményeit... A takarékos­ság minőségi kategóriái, meg­követeli a tudatos gondolko­dást és cselekvésit - mondot­ta a többi között Riiiblling Fe­renc. lAz ünnepli megemlékezés után ‘pénzjutalmat adott a PAV Radln,óti IMiiMós szocialista bri­gádjának a vállalat vezérigaz­gatója, Pánya József és Dudás Antal1, 'az OTP megyei igazga­tója. A brigád kezdeményezte a „gőz-,őrjáratot", az atomerő­műinél1 megvalósítható egyik energiatakarékossági módszert. Ezt 'követően 15 tárgyjutalmat sorsoltak k!i azok között, akik­nek megyénkben mumkabér-lle- vonásos átutalási 'betétszámla- juk van* az OTiP-inél. 'Az estet budapesti művészek műsorával folytatták a ipalksi mumikásműve- lődé'si központban. (gemenci) Fotó: Rauh Szabályzók és tartalékok a mezőgazdaságban Több mint egymillióid----------------------------- forinttal nőnek a mezőgazdaság terme­lési költségei az 1983. jaunár elsejével életbelépő árintézke­dések következtében. Ez az összeg a mezőgazdaság összes tevékenységének több rnigt 330 milliárd forintos bruttó termelési értékéhez viszonyítva jelentéktelennek tűnik. De mert az árintézkedések elsősorban a nagy ü zemek a la p tevéken y s ég ét érintik, az egymilliórd „csak” 150 milliárd forintos bruttó termelési értékkel áll szemben. Az áremeléssel tovább nem lehetett várni: kényszerhelyzet­ben vagyunk! A mezőgazdasá­gi termelés költségeit is meg­határozó iparcikkek árai jelen­tősen emelkednek. Ám az ár­emelkedéseket még a maxi­mált árú mezőgazdasági ter­mékek esetében is csak átme­netileg lehetett támogatással semlegesíteni. Fogalmazhat­nánk úgy is, hogy az egyen­súlyjavító intézkedéseknek a mezőgazdaságban is érvényt kellett szerezni. Ezek a tények indokolják a gépek és növényvédő szerek áremelkedését, illetve támoga­tásuk csökkentését, megszün­tetését. Abban, hogy a világpiaci árak a kezőgazdaság termelé­si költségeiben tükröződjenek, a szabályozás következetesen járt el. Hiszen mindkét irányú ármozgást — és nemcsak az áremelkedéséket! — vették fi­gyelembe! Ezért például nem nő a műtrágya ára. Igaz, eh­hez az is hozzájárult, hogy a korábbi áremelkedések miatt olyannyira visszaesett a mű­trágya felhasználása, hogy csak 1982-ben sikerült elérni az 1975-ös szintet. A másik ok viszont az, hogy a hazai műtrá­gya termelői óra az exportár­tól függ, s az exportárak nem mozdulnak, sőt úgy tűnik, hosz- szú távon további csökkenésre tehet számítani. Az árintézkedések azonban nemcsak a terheket csoporto­sítják át. A nem rubel elszá­molású export növelésében nagy az élelmiszer-termelés szerepe. Ezt a szerepvállalást a hatékonyság növelését szol gáló intézkedésekkel kell ösz­tönözni. Ennek érdekében eme­lik néhány alapvető mezőgaz­dasági termék felvásárlási árát. Az áremelések mértékét, egymáshoz való arányát több­féle összefüggés alapján hatá­rozták meg. A búza exportára például nagyobb arányú ár­emelést indokolt volna, de még így ,is ez a legjövedelmezőbb gabonaféle! Más a helyzet a kukoricával ! Ennek jövedelem- pozídój'a sokkal gyengébb a búzáénál (az ipari áremelések jobban sújtották), de csak 20 százalékkal olcsóbban lehet exportálni, mint a búzát. És aimi a kukorica árának 'meg­határozásában fontos szempont volt: a magasabb árú kukorica megdrágította volna a hús és az állati termékek termelését, s ezzel rontotta volna külpiaci versenyképességét. A közzétett árintézkedé­------------------------ sek közül e gy tétel, a cukorrépa után fizetett prémium megszünteté­se okozhat a termelők köré­ben meglepetést. Tény, hogy a jelenlegi, úgy tűnik alacsony világpiaci árak mellett, nem a legokosabb dolog a cukorrépa- terület növelésére ösztönözni a gazdaságokat. Am ha a világ­piaci áralakulások úgy kíván­ják, a termelőket ismét több­lettermelési prémiummal ösz­tönzik a többlettermelésre. A gazdálkodós nehezebb kö­rülményei között alapvető kér­dés, hogy a gazdaságok ho­gyan, milyen gyorson reagál­nak a szabályozók változásai­ra? Természetesen ma még ko­rai lenne nemcsak az 1982. júliusi, de még a januári in­tézkedések hatásáról is egyér­telmű véleményt alkotni, s ugyanígy lehetetlen a jövő évi változások hatását megbízha­tóan föltérképezni. De néhány gazdaság tapasztalata alapján a szabályozó változtatások ha­tásáról már képet lehet kapni. A Ballatlon-felvidék egyik gaz­dasága, a nemesvóimosi Cso­pak tája Tsz elnöke szerint érthető a szabályozórendszer folyamatos szigorítása. (Nye­reség ági fejlesztési alap és az amortizáció hat százalékának - tartalékalapba való zárolása, a másfélszeresére emelt jöve- delemmövekmény-adó, a beru­házások utáni illeték fizetése, a tartalékalap utáni kamatok csökkentése és zárolása, a kö­zép és hosszú lejáratú hitel­kamatok növelése.) Ezek az intézkedések a jövedelemkép­ződés feltételeit szigorítják, ez­zel a hatékonyság növelésére kényszerítik a gazdaságokat. De egy olyan tsz-ben, mint a nemesvámosi gazdaság, ahol az egy főre jutó nyereség 100, az egy főre jutó bruttó terme­lési érték pedig 40 százalék­kal magasabb az országos át­lagnál, a hatékonyság növelé­se is nehezebb. Bármennyire is erős és ijól szervezett egy gazdaság, ilyen nagy „érvágást" változatlan termelési színvonal me (fett ne­hezen tudna elviselni. Egyéb­ként Is, a nyereségben érde­kólt tagság nehezen nyugodna bele a gazdaság és saját jö­vedelmének csökkentésébe. A nemesvámosi szövetkezet a szabályozóváltozás okozta csaknem 12 millió forintos nye­reségcsökkenés ellenére, 1982- ben is az 1981. évi nyereséget tervezi. Ezt a termelési érték 100 millió forintnyi növelésé­vel kívánják elérni. Ennek zö­mét az ipari szolgáltató tevé­kenységnek kél'l fedeznie, hi­szen a mezőgazdaság alapte­vékenységében látványos elő­relépésre nincs sok lehetőség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alaptevékenységben le kellene, vagy le lehetne mondani a gazdálkodási tor­ta lék ak kiaknázásáról. Például 20 százalékkal kí­vánják növelni a tejtermelést. Ennek érdekében bevezetik a napi háromszori fejest. Ez persze bizonyos többletmunká­val jár, de a tsz számításai szerint egy forintnyi költségre 6—7 forintnyi eredmény jut. A módszerül egyér­-, telmuen gaz­daságos, amit az is bizonyít, hogy a szövetkezet tehenésze­ti telepein a sikeres kísérleteik után saját maguk kezdemé­nyezik e módszer bevezetését, hiszen az ágazatok az egy fő­re jutó ágazati eredményben érdekeltek. BONYHÁDI PÉTER Fiúk a blokkvezénylőből... Meséltük, hogy Pakson az ügyeletes mérnökök mindenható emberek. Ezt inem az ügyeletes mérnökök htezilk. Mások. Egy történet: A vasútállomáson le­szállt a vonatról' egy angol hölgy. Bajára igyekezett. Rossz vonatra szállt. A vasutasok ta- nalkodta'k. „Majd laz ügyeletes mérnökök” — mondták. Egy perc múlva csengett o telefon ta blokkvezénylőiben. Végül az an­gol hölgy Szekszárdra került, a Gemenc-'szállóba. A fiúk jóvol­tából. Persze azt tudjuk, hogy nem mindenható „'gyerekek” a blokk- vezénylőben dolgozóik. ‘Faragó Péter erős nézésű, olyain mérnök ti pus. Határozott, energikus fiatalember. A har­madik x körül jár — a többiek is. 'Arhint 'beszél, olyan a keze, mint ,a késpenge. A hót ügye­letes mérnök körül az egyik miondjta : „,'Büszke vagyok airra, hogy ilyen beosztásban csak mi Hatan Vagyunk az egész ország­ban”. Kapocs György, a másik „csi­kó" (a vezérigazgató jellemezte így őket), tudás kinézetű. Ke­vesebb beszédű, mint a társa. Az ember nem atomerőműbe képzelné, hanem laboratórium­ba, vagy testes könyvek mellé, csendes könyvtárba. Nem. téve­dek sokat. Kapocs György köl­tő is. „Nem nőttem !ki a gye­rekkori álmot, csak hát most nincs idő a Versre", mondja ki­csit szomorúan', kicsit szégyen­lősen. Mintha egy 'mérnökem­bernek titkolnia keltene a líra iránti vonzalmát. KIK EZEK A MÉRNÖKÖK? ‘Prózaibb témára szorítko­zunk. lévén, hogy egyre inkább gz ügyeletes mérnökök veszik át a terepet, itt Pakson. Sőt. Ma imár a blokikvezénylöben ők a gazdák. Több mint egy éve az erőmű üzemét és ’üzembe helye­zését, műszakban irányítják. Mii a feladatúik? Mondják el ők: 'Kapocs György: — 'Az ügyeletes mérnök az atomerőmű műszakvezetője. A teljes erőmű folyamatos üze­meléséért felel. Faragó Péter: — Felelős la menetrend sze­rinti gazdaságos és biztonsá­gos üzemelésért. A „hátak” a Szovjetunióban végeztek 'atomenergetikai sza­kon. 'Pontosítani IkeJÍ: a hatodik fiú Magyarországon végzett a műszaki egyetemen, de a szak­ai érnÖkün szerzett újabb diplo­mát. Tehát az alapké ptesítés rendiben. Ezen felül: átlag,ban személyenként egy-egy évet el- töltőttek a ‘Szovjetunióiban, Csehszlovákiában, az N'DK-lban és Bulgáriában szakmai gyakor­laton. Itt 'Pakson négy-'öt lév alatt letettek 50—60 vizsgát. „Megszerezték a második egye­temi diplomát, de ez már gya­korlati diploma”, - mondják. !Sőt. A legfontosabb; jogosít­ványuk van a paksi atomerőmű irányítására is. Állami bizott­ság előtt vizsgáztak, s a jogo­sítvány, a díszes oklevél két évig érvényes. Akikor újból érvénye­síteni kelt, de (mór csak ferne­re t -fele leiven íté slklént. Miég vissz,avan a pszichológiai vizsgálat - Faitoigó Péter be­szélgetésünk napján ment. Kapocs György Faragó Péter iA feladatról : IMiiinlt már mondottuk, 'az ügye-, letes 'm ér nök irányítja' üz atom­erőművet. Munkájába senki sem szólhat bele, vagy csak kü­lönleges esetben. ÍTéhát a megjegyzendők közü'l a z első : A műszak személyzete köteles végrehajtani az 'ügyeletes mér­nök utasításaik. lEzeket hatásta­lan íltihla.tijia f mintha a hadsereg­ben tennénk) : ő maga, laz üzemvitel ifőosztályvezetője, ta főmérnök, a műszaki Igazgató- helyettes és a vezérigazgató. Másodszor: ha a végrehajtó személy úgy ítéli meg o hely­zetet, hogy embéri élet, vagy berendezés van veszélyben, ak­kor megtagadhatja a piaran- osat. De, ebben az esetben' kö­telesek értesíteni a felettesei­ket. A legfontosabb ismérv: a blokk teljesítőképességét veszé­lyeztető üzemzava'r 'elhárításá­ért egy személyben felél az ügyeletes 'mérnök, ugyanez ér­vényes, ha nukleáris, vagy su- gá'röiztoinsági zavart kiett elhá­rítani. I'lyénlkor az utasításitesalk saját 'maga wonhtaíijta vissza', te­hát minden esetben végrehaj­tandó, aimit mond. ..Mindenkor merev és kato­nás a szöbá lyzait, amikor el­döntötték, hogy írni tesz a kö­vetkező lépés, addlig azon,ban az ügyeletes 'mérnök kikéri a műszak személyzetének vélemé­nyét.” mondják, de az irányí­tásban: „sziimpátiániak és aníi- pátiiának nincs szerepe”. EMBERI TULAJDONSÁGOK 'Gyorsan lebeszélnek minden­féle mítoszteremtés,röil1. Az ügye­letes 'mérnökinek is embernek kell' lennie. Egyetértek. Sőt, ezért kerestem őket. De azért meg 'keltene álliaippdhunk, hogy milyen emberi tulajdonsággal 'kell rendtelikezmiie annak, aki ezt a beosztást szeretné betöl­teni. Természetesen segítségül kell hívni a,z osztályvezetőt, Tal- lósy Já nost. iNern elég az átlagos tudás. A tudást gyorsam, hatékonyam kell alkalmazni. Az,tán ilyen szavak kő vetkeznek : lelkiiilsme­retesiség, felelősségtudat, hatá­rozottság és egy nagyon fon­tos szó; miérlegeilőképessiég. Tudni kell mérlegelni, hogy mikor vállai termeléscsökken­tést, vagy bizonyos reális 'koc­kázatot vállalva teljes ’kapaci­tással' működteti üz erőművet. Csak ezzel az egy ponttal mil­lióikat takaríthat meg, vagy dob­hat IkS az Obiakon. Mindezt úgy, hogy tudnia, kell : egymillió veszteségért még meg Sem ,bün­tetik, Hiszen az erőmű naponta 20-30 millió forint 'értékű ára­mot termelhet. De o végösszeg mindig a kezelőszemélyzeten múlik. Folytatva az emberi ténye­zőket: fontosaik az emberi kap­csolatok. Tudni kell, hogy mit várhat el' a másik embertől. Mii­kor, milyen feladatot adhtat ki, és imég 'azt lis, hogy kinek. A rámenősség 'is mint kulcsszó szerepel. Céljait — Imlég akkor i,s ha más vélemények vannak - el 'kell fogadtatni és végre­hajtatnia. JNyugodtam leírhatja', hogy mililíiót érő 'em,berek ezek _ a srácok” — mondja az osztály- vezető. Ennyit 'legalább költött rájuk az ország. Nem 'beszélve airróll, hogy az eszmei értékük mennyi tehet, 'mert „szögről” le­akasztani kiképzett ügyeletes mérnököt nem lehet. SZAKBARBÁROK? Az előbbiekből1 következik, hogy szakipar,bárokntak 'képzel­jük őket. 'Ez ellen erősen, tilta­koznak. Pedig, ma napsáig b műszaki értelmiségiről nagyon sokan mondják; a gépeken és a különböző szerkenytűkön- kí­vül nem érdekli őket jóformán semmi, sem a zene, sem. a könyv. „Az alakult kii a közvélemény­ben,, hogy aki nem humán ér­telmiségi, taz már nem1 is fern­her”, mondják felháborodva'. Visszavonulásra már nincs te­hetőség, 'hát igy aztán elWital- kozuinik a iműszaikiiákirál', meg más okiról is. Végül a követke­zőt ‘kell elfogadnom : iKtaipocs György költő-mérnök­ember, 'szereti a kor,társak és a klasszikusok verseit. Olvassta őket. Faragó Péternek pedig a legikedVesehb szórakozásai kö­zé tartozik 'a- zene és b' turiz­mus. Tehát a műszaki Icullitúrta mellett még érdéklődoe'k más iránit is. 'Egyébként kültúnaügyben csak azzal hajlandóak vitatkozni, aki tudja-, 'hogy a fényév nem idő, hanem távollság. HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KAROLY A blokkvezénylőben Ribling Ferenc beszédét mondja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom