Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-19 / 245. szám

1982. október 19. ( TOLNÁN _ 2 TmÉPCUSAG PANORÁMA Gemajel az Egyesült w Államokban tárgyal New Yorkba érkezett vasár­nap este Amin Gemajel, Liba­non négy hétté! ezelőtt megvá­lasztott köztársa sági elnöke. Repülőtéri nyilatkozatában je­lezte: washingtoni tárgyalásain hangsúlyozni fogja, hogy hazá­jából sürgősen k!i kell vonni az összes külföldi erőket, s hogy Libanonnak segítségre van szüksége az újjáépítéshez. Amin Gemajel 'a libanoni el­nökök közül! elsőként lépi át ma a Fehér Ház küszöbét. Bejrúti kormánykörökben erősen remé­lik, hogy a Reagan elnökkel el­költendő villásregqelin végre bejelentik, hogy milyen össze­get szán az Egyesült Államok a libanoni újjáépítésre hitelek, vissza nem térítendő kölcsönök és más segélyek formájában. A libanoni újjáépítési és fej­lesztési tanács becslése szerint az országnak 13—16, más becs­lések szerint legalább 30 milli­árd dollárra van szüksége, hoav magához térjen a háborúk ál­tal okozott pusztításból. A fa- langiista párt lápja, az AI Ama! úgy tudja, hogy Amin Gemajel egy libanoni mini-Marsall-terv Törökország Politikai monstre-per Héttőin Ankarában megkez­dődött a Dev-Yol elnevezésű szélsőbaloldali szervezet 574 tagjának pere. A vádllottalk kö­züli 418 áll a bíróság előtt, 156- an szökésben vannak. A kato­nai ügyész 186 vádlottra halál­büntetést kiért. A vádirat szerint a Dev-Yol tagjai fegyveres erőszakkal meg akarták dönteni a (koráb­bi) alkotmányos rendszert. A csoport 1975 és 1981 között ál­lítólag 414 erőszakos akcióit, köztük 78 gylillkosisâigot, 75 em­berölési kísérletet, 28 fegyveres támadást és 233 robbantásos merényletet Hajított végre. íNyolovanlkét ezer foglyot tar­tanaik őrizetben Törökország 640, eredetileg köztörvémyes bűnözők számára létesített bör­tönében, amelyeknek befoga­dóképessége elviilleg csak 50 ezer személy lenne — isimerte be a MilHiiyet című lapnak adott nyilatkozatában Cevdet Mentes iigiazsá g'üigymiimfcziter. Egyes bör­tönök olyan zsúfoltak, hogy két fogoly allszlilk egy ágyon — mondta a mimiilsziter, hozzátéve, hogy bár folyaimtatbao van 46 új börtön építése, a túlzsúfolt­ságot ez sem oltíjO' meg. lehetőségét is megvitatja Rea- gan-nel. A tervben részt venné­nek az Egyesült Államok, hlyu- gat-Európa és a gazdag arab államok. Ők adnák a megvaló­sításhoz szükséges pénzalapot, amely fölött a Világbank ren­delkezne. A lap szerint Gema­jel washingtoni látogatása ide­jén amerikai vállalatok ajánla­tot fognak tenni Bej rút elpusz­tult részeinek felépítésére. Eh­hez az újjáépítési tanács szerint körülbelül 500 millió dollárra van szükség. Bejrútiján ara szá­mítanak, hogy az amerikai kor­mány 110 millió dolláros köl­csönnel járul hozzá ehhez a programhoz. Gemajel az 1975—76-os pol­gárháború óta gyakorlatilag nem létező hadsereg feltámasz­tására is kér pénzt Washing­tontól : 220 milliót gyorssegély­ként, míg a többiről később tárgyalnak. Gemajel környezete biztos a washingtoni látogatás gazda­sági sikerében, — Az elnök ke­zében tartja az adut — mond­ják hívei: az Egyesült Államok Izrael „jóvoltából" most olyan A Német Szakszervezeti Szö­vetség (DGB) országos elnök­sége vasárnapi ülésén elfoga­dott határozatában élesen bí­rálta az új nyugatnémet kor­mány programját. Helmut Kohl kancellár kormánynyilatkozata „antiszociális és nem fogja elő­segíteni a munkanélküliség csökkentését" — közölte vasár­nap esti tévényilatkozatában Emst Breit, a DGB elnöke. Willy Brandt, a szociálde­mokrata párt elnöke, a Der Spiegel legújabb számában megismételte: az SPD érdeke azt kívánja, hogy ha március­ban megtartják az idő előtti, országos választást, Helmut Schmidt legyen a párt kancel- láirjelöltje. Brandt elutasította a nyugatnémet választójog megváltoztatását és a parla mentbe való bejutáshoz szük­séges ötszázalékos határ eltör­lését. Az interjúban az SPD elnöke lényegében fenntartotta azt az elképzelést, hogy a szociálde­mokrata párt úgynevezett nép­párt legyen. Ennek érdekében Helmut Schmidtnek elsősorban Libanont kapott, amely megfe­lel közel-keleti katonai és po­litikai érdekeinek. Ezért most az is érdeke, hogy ez a Libanon gazdaságilag és politikailag szilárd legyen. Gemajel hívei valóságos reklámkampányt indítottak an­nak bizonyítására, hogy az Egyesült Allamók számára ö a legmegfelelőbb ember az elnö­ki székben. „Gemajél erős, bá­tor és nem alkuszik meg. Bár­sonykesztyűbe bújtatott vas- ököl" — így hirdette elnökét a washingtoni látoqatást beha­rangozó sajtótájékoztatón az egyik magas rangú kormányhi­vatalnok. Nyomatékosan emlé­keztetnek erre is: Gemajel meg­választása utáni első nyilatko­zataiban arról beszélt, hogy rendkívül nagy fontosságot tu­lajdonít az Egyesült Államok­kal való barátságnak. „Állandó kapcsolatokra van szükség Li­banon túlélése és Amerika ér­dekei miatt” — ez az új libano­ni elnök politikájának tailpkö- ve. a polgári középrétegeket, a párt más vezetőinek pedig a balol­dali választókat kei! megnyer­niük. Hans-Jochen Vogel, az SPD elnökségének tagja, akit Brandt korábban szintén lehetséges koncéi Iá rjelöltként említett, „időszerűtlennek" nevezte ezt a kérdést. Vogel szerint hamaro­san Helmut Schmidt is orra a következtetésre fog jutni, hogy a legközelebbi választáson Schmidt—Kohl1 összecsapásra van szükség. Schmidt válaszát várhatóan legkésőbb az SPD november 18—19-i országos pártkonferenciájáig adja meg. Helmut Kohl, a Német Szö­vetségi Köztársaság kancellár­ja Ronald Reagan amerikai el­nök meghívására 1982. novem­ber 15-én az Egyesült Államok­ba látogat — jelentették be hétfőn hivatalosan Bonnban. A munikalátogató'sra a kan­cellárt Hans-Dietrich Genscher aíkancelíár és külügyminiszter is elkíséri. Kohl és Genscher — Reagan elnökön kívül — az amerikai kormányzat más tag­jaival és közéleti személyiségek­kel is találkozik. BUDAPEST Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, búesúlátogaáson fogadta Frits Kuperst, a Holland Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg eluta­zott Budapestről. * Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának él nőké hétfőn fogadta Abdel Moneim Ahmed Atlilk rendkívüli és meg- hatailimazot nagykövetet, az Egyiptomi Arab Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. * Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutat­kozó látogatáson fogadta dr. Arthur Agstnert, az Osztrák Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. * Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására Va'lerij Piimenovnak, az SZKP KB osz­tályvezető-helyettesének vezeté­sével október 11-17. között szovjet pá rtmunkás-lkü Idöttség tett látogatást hazánkban. A délegáaiót fogadta Ballal László, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A szövjet vendégek tanulmányozták hazánk tapasz­talatait az anyag- és energia- gazdálkodás terén, látogatást tették az Ipari Minisztérium­ban, az Országos Tervhivatal­ban, Csongrád és Borsod me­gyében, tc^vábbá több ipari nagyüzemünkben. OTTAWA A hét végén 75 éves korában elhunyt Montrealban Selye Já­nos világhírű, magyar szárma­zású kanadai orvos-biológus, egyetemi tanár. PEKING Pekiingben vasárnap befeje­ződtek Hu Jao-pang és George Marchais tárgyalásai. Megálla­podtak a Kínai Kommunista Párt és a Francia Kommunista Párt 1965-ben megszakadt kapcsolatainak fe lúj ítá sá ba n. A két párt együttműködésére tervet dolgoznak ki. George Marchais franciaországi láto­gatásra hívta meg Hu Jao- pangot. BELGRAD Belgrádban nyilvánosságra hozták a szövetségi kormány írendelletét, amelynék értelmé­ben az először külföldre utazó jugoszláv állaim polgá rakna k 5000 dinárt letétbe kell helyez­niük. Minden további utazás­nál ez az összeg 2000 dinárral növekszik, így a második útnál már 7000, harmadiknál 9000 dinár a letéti összeg. Schmidt lesz az SPD kancellárjelöltje? A DGB bírálja a kormányprogramot Ualasztasok Eszak-lrorszagban iNagy-lBmitannlia északír tarto­mányaiban, Ullsterben, tízéves szünet után ezen a Héten vá­lasztanaik isimét parlamentet, — vagy legalábbis egy Hasonmást az éppen egy évtizede feloszla­tott Stormont helyére. lEz a hajdani testület a pro­testáns egyeduralom eszköze volt, és ebben, a minőségiben nem gyóigyíltó(jla>, hüntem serken­tője a két nagy északír közös­ség véres viszályának. A pro­testáns közösség politikai kép­viselői, élve a lélelkszá m -arányt kifejező 2:1 arányú többséggel, úgy gyakorolták a> Hatalmait, mintha katolikusok nem. is létez­tek vollnO'. A brit kormány 1972-lheo' fel­oszlatta a stormontot, katona­ságot küldött Uilsterbe, és át­vette a tartomány közvetlen igazgatását. James Priornak, az észak-ír­országi ügyek jelenlegi minisz­terének terve, hogy Észak- Irország Ismét kapjon bizonyos fajta önállóságot, a közvetlen igazgatás bevezetésének évfor­dulójára született. Hetvennyolc képviselő megválasztását irá­nyozza elő. Minthogy teljesein, bizonyos, hogy a protesta nsok lakta körzetek saját jelöltet vá'- Itasítainalk, és ugyanúgy tesz­nek a katolikus többségű kör­zetek is, az új tartományi gyű­lés megoszlása a régi választó­vonalaikat és arányokat fogijO visszatükrözni. Ennyiben a hely­zet menthetetlen. Manühető'nek véli viszont Prior annyiban, hogy a törvény — amelyet a londoni parlamenttel nag y nehezen. elfo­gadtatott — aslalk abban az eset­ben jogosítja fel a hatalom tényleges gyakorlására az if!S- teri parlamentet, Ha valamely indítvány — törvényjOvíaslat - a képviselők legalább 70 százalé­kának támogatását élvezi,, vagy­is létrejön az, almit errefelé Jkö- zösségközii együttműködésnek” neveznek. Más szóval a Prior-terv azt „lüzente” és üzeni az északír lakosságnak, hagy választott képviselői dsüik akikor jutnak is­mét hatalomhoz, ha készek lö- vészáirlkOiilklból kilépni és kezet nyújtaíni egymásnak. James Prior szerint ebben van az „értelmes kibontakozás” egyetlen reménye. IÁ miniszternek annyit kétség­kívül sikerült elérnie, hogy a nagy ul'steni pollWkali páirtok — protestáns résziről a 'hivatalos unionliisták és a démOfcrafilkiUls uiniDniisták, 'katolikus részről a szociális demokrata és munkás­párt (SIDUP) — készek Voltaik el­indulni ai választási versenyben. Ám, hogy ezután mi következik, arról kevesen mennek derűlátó­an nyilatkozni. A szóban forgó pártok kinyilvánított szándékai ugyanis lényegesen eltér attól, amli.t a brit konzervatív kormány észok-írországii ügyekben ille­tékes minisztere, remél. A protestáns naciboa! isták, akiknek minden gyanús, ami katolikus és am.i bármilyen for­máiban. is szigetük déli felére, az lir Köztársaságra, utal, halla­ni sem alkg.nnlalk a hatalom meg­osztásáról. Paisley tiszteJetes- nie'k, a fanatikus „Ikatollükusfaló- nlalk" ugyOinaz a receptje, mint 1971—72-iben volt: a hatalom o többségé, következésképp , a protestánsoké ; Londoninak nincs választása, minthogy Vissza­adja ezt a Hatalmat azok kezé­be, alkilket többségi jogon meg­illet. Történetesen, a. POisley-fe- le demokratikus union Istók az egyetlenek, akikről biztosan, le­het tudni, hogy beülnek az új pa nia.mentibe, visszalhód ita.ndó, amit London elvert tőlük. A másik oldalon a katolikus SDLP — Ha tartja magát minapi határozatához - bojlkottőllni fogja. a. tartományi gyűlést, s vele az egész Prior-féle ,,ön­ikormányzat-Visszairulházást". Felfogása szerint az egész terv hilbás, mert kizárólag „Iközös- S'égk&zii” kategóriákban gondol­kodik, figyelmen kívül hagv.jd az „ír kérdést”, mint olyat. Azaz: olyan perspektívát nem 'tairtlalllmaz, amely a katolikusok számára a nemzeti célok meg­testesülését, az ír sziget két fe­lének egyesítését jelentené. Az SDLP úgy véli, hogy új alapok­ról!, az írek nemzeti óhajának teljesítésével kell Ulster problé­máját megközelíteni, különben nem lesz béke. Ilyen, előzmények után. James Prior kevlés jóban reményked­het. Nem látni még azt seim, hogy legmeggyőzőbb érve, mi­szerint Ulster példátlan munkOi- nélíkülliségénelk (ez idő szerint majdnem 23 százalék, tízzel több, mint a. farit átlag) enyhí­téséhez az ott élőknek együt­tes erőfeszítésre van szükségük — fogékony fűitekre talált vol­na, Egyébként is: a munkanél­küliek nagyobbrészt katoliku­sok tömegeikben hagyomá­nyosain szegényebbek és kép­zetlenebbek, mint protestáinS tó r- saiilk), tehát a probléma a. kö­zösség egyik feliének nem ugyanaz, mint a másiknak. PaiiSlieyéket eddig sem aggasz­totta' a rryuigiat-lbelfasfi katolikus gettó nyomora, Prior azt mondja, ha kezde­ményezése elbukik, a világinak még nlinas ugyan Vége, die „sok­kal nehezebb fesz isimét értel­mes lépést tenni” a megbékélés felé. ACZÉL ENDRE A lyoni hóhér és a többiek Hétfő esti kommentárunk. A hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint egy Klaus Barbie nevű biztonsági főtiszt pánikszerűen elhagyta Bolíviát. Ez az egyszerű tény jó hír á világnak. Jelzi, hogy a zaklatott sorsú dél-amerikai ország jótékony politikai földcsuszamlás színhelye. Senor Barbiet valaha Herr Állma nntak, hosszú esztendőkön át pedig Herr Oberstrumbanführernek hívták. Ez utóbbiként a nácik által megszállt franciaországi nagyváros, Lyon Gestapo-főnöke, rettegett hóhéra volt, akire francia földön nyaktilóval végrehaj­tandó halálos ítéletet hoztak. A háború utón a felelősség revonás elől ő is Dél-Amerikába szökött. Ott a befolyásos német kolóniák befogadták, támogatták. Bolíviában Hugo Banzer, a német szár­mazású diktátor éppúgy keblére ölelte Altmann-Bafbiet, mint Paraguay „örökös elnöke”, Alfredo Straessner — többtek között — dr. Josef Mengelét, a halál angyalát, az Auschwitzban százezre­ket htalálba küldő nádi főorvost. A lyoni hóhér 1980-faan, García M-eza tábornok államcsínye után - a bolíviai függetlenség T57 esztendeje alatt ez volt a háramszázbdik sikeres katonai puccs! - az eddig élvezett jólét mellé magas ál'lbmi hivatalt 'kapott: a brutális állambiztonsági erőik egyik főnöke lett. Ha elhurcolták a sztrájkoló ónbányászok egyik vezetőjét, és soha többé nem látta senki, ha La Paz villa­negyedében egy elegáns kis palotából megkínzottak üvöltése szabdalta szét az éjszakai csendet, ha katonai gépen hatalmas, mennyiségű heroin étkezett Bolíviából egy-egy illegális floridai repülőtérre — mindebben része volt a La Paz-i hóhérrá vedlett lyoni hóhérnak. Főnöke, a kábítószer-csempészésből és a meggyilkoltak va­gyonából milliárdossá lett García Meza tábornok egy tucat fő­tiszttel együtt Argentinabb menekült. Az Interpol viszont - most, hogy már megtelhette — napok alatt elfogta Bolíviában Pierluigi Fag'lfai olasz újfasisztát, akinek oroszlántésze volt a bolognai fő­pályaudvaron végrtehajtott emlékezetes pokolgépes robbantásban, nyolcvanöt ember halálában. Hernán Siles Zuazo, Dél-Amerika egyik legismertebb haladó állaimférfia, súlyos örökséggel, évi 300 százalékos Inflációval, nyomorral, munkanélküliséggel néz szembe. De amit puszta visz- szatérésével máris megtett, az nem csekélység: megszabadította hazáját a tömeggyiílkosok siserehadától. HARMAT ENDRE Kennan a szovjet-amerikai kapcsolatokról Az Egyesüllt Államok a fele­lős az amerikai—Szovjet viszony veszélyes megromlásáért - ál­lapítja. meg a The Atlantic cí­mű, havonta megjelenő ameri­kai folyóirat számában George Kennan, az isimért amerikai ipo- lliltiikati személyiség, az Egyesüllt Államok volt moszkvai nagykö­vete. Kennan e politika „átfo­gó, nyílt, kéfcpártli feli üli vlzsg álla­tát” követei. A szovjet ^amerikai kapcsolói­tok romiiá sa — eml ékeztet rá — 1974-ben kezdődött az úgyne­vezett Jadkson-Mamiik-ffléle tör­vénymódosítással:, amely gya- korliatlillag érvénytelenné tette a két ország között létrejött ke­reskedelmi megálltapodást. „Az­óta folyamatos a romlás, gyors ütemben esik vissza a kereslke­rállis csere, a személyi kapcso­latok rendszere. Az Egyesült Ál­lamok nem volt képes ratlikai- ni a SALT—Ili. megá llapodást és féktelten fegyverkezési hajsza kezdődött. Az ismert amerikai közéleti személyiség újra lepergett a k.ét ország kaipasotatajnák egész történetét annak bizonyí­tására, hogy a hetvenes évek közepén a szovjet rendszer ter­mészetében semmi olyan alap­vető fordulat nem következett be, ami indokolná' az amerikai politika megváltozását. Sem az emberi jogok, sem a szovjet zsidóik, sem Afganisztán, sem Lengyelország problémája nem indokolja az amerikai politika megváltozását — állapítja meg Jelem, felszámolódott a kulltu- Kennan. A Maavar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982 október 19-től Devizanem Vételi Közép Eladási á rfolyam 100 egységre, forintban 6 563.15 6 569,72 6 576,29 Ausztrál' dollár 3 658,37 3 662.03 3 665,69 Belga frank 78,71 78,79 78,87 'Dán korona 429,40 430,07 430,50 542,78 543,32 543,86 1 399,92 1 401,32 1 402,72 Japán yen (1000) 143,77 143,91 1144,05 Kanadai dollár 3 127,94 31131,07 3134,20 13 185,25 13 1198,45 13 2111,65 INorvég korona1 531,08 531,61 532,14 NSZK márlko 1 534,01 1 535,55 1 537,09 Olasz líra (i1000) 26,79 26,82 26,85 Osztrák schilling 218,09 218,31 218,53 Portugál escudo 43,110 43,14 43.18 Spanyol peseta1 33,50 33,50 33,61 Sválj ci frartk 1 778,03 1 779,81 1 7811,59 523,44 523,96 524,48 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 8152,99 3 856,85 3 860,71 Az államközi megállapodásokon al apuiá hivatalos árfolyamok változót­lanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1982. október 19-től Pénznem Vásárolható legmag. Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egységre forintban Angol font 50 6 372,63 6 766,81 Ausztrál dollár 50 3 552,117 3 771,89 Belga frank 5 000 76,43 81,15 Dán korona 1 000 417,117 442,97 Finn márka 100 683,94 726,24 Francia frank 500 527,02 559,62 Görög drachma 500 52,55 55,81 Holland forint 1 000 1 359,28 1443,36 Japán yen (1000) 10 000 1139,59 148,23 Jugoszláv dinár 1 000 58,46 62,08 Kanadai dollár 100 3 037,14 3 225,00 Kuvaiti dinár 10 12 802,50 13 594,40 Norvég korona 100 ■SÍ5.66 547,56 NSZK márka 1 000 1 489,48 1 581,62 Olasz líra (1000) 50 000 26,02 27.62 Osztrák schillinq 1 000 211.76 224,86 Portugál escudo 5 000 411,85 44,43 Spanyol peseta 5 000 32,57 34,59 Svájci frank 1 000 1 726,42 1 833,20 Svéd korona 100 508.34 539,68 Török líra 1 000 20,95 22,25 USA dollár 100 3 741,14 3 972,56

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom