Tolna Megyei Népújság, 1982. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-19 / 245. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam. 245. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. október 19., kedd Mai számunkból VÁLASZTÁSOK ÉSZAK-ÍRORSZÁGBAN (2. old.) BESZÉLGETÉSEK A LAKÁSGAZDÁLKODÁSRÓL (3. old.) A MUNKÁSŐRSÉG ■u^'l KÖZPONTI FÉRFIKARA PAKSON (*; old.) JÓ TÁRSASÁG OT KIÁLLÍTÁS - AZ AGROKÉMIAI HAT TIZENEGYES (5. old.) (3. old.) A könyv ünnepe Az őszi megyei könyvhetek a könyv ünnepe falun. Idei eseményeit is októberben rendezi a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa a politikai és társadalmi szervek, valamint a könyvszakmai vállalatok közreműködésével. De vajon mi következik az ünnepnapok után? Elmondhatjuk-e, hogy falun ma már szokás az olvasás? A minap kezembe került egy olvasásszociológiai tanulmány, amelyet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése megbízásából Gereben Ferenc készített. A tanulmány címe: A falusi lakosok olvasási és könyvbeszerzési szokásai. 1971-ben 23 kis- és nagyközségben 1000 családnál, majd 1978-ban 14 községben ismételten az egyszer már felkeresett csalódok mintegy egyötödénél kérdezősködtek az olvasáskutatók, milyen a könyv- és sajtóolvasás gyakorisága, vannak-e családi könyvgyűjtemények, milyen a könyvkiadás és a könyvtári érdeklődés viszonya egy-egy család életében. A vizsgálat — mivel a megkérdezettek száma nem jelentős - természetesen csak mintavételként értelmezhető, de a tapasztaltak jellegzetesen tükrözik a magyar falu művelődési helyzetét. Figyelmet érdemlő tény, hogy a hetvenes évek elejéhez képest csökkent a könyvolvasók aránya és főleg a könyv- olvasás gyakorisága. Abból adódik, hogy a könyvvel korábban is szorosabb kapcsolatot tartó rétegek egy része ma kevesebbet olvas, mint a múltban. Feltételezhetnénk, hogy manapság az ötnapos munkahét következtében bizonyára történtek változások. De kétlem, hogy a több szabadidő éppen az olvasásra szánt idő mértékét növelte volna. Azzal összefüggésben, hogy az elmúlt évtizedben javultak a jövedelmi viszonyúk, a lakáskörülmények, nőtt a könyvvásárlások gyakorisága. A könyv tehát ma már egyre több falusi család házában helyet követel. Művelődési eszközzé válik-e? Gereben Ferenc határozottan állítja: a falu megszűnt a könyvvásárlás fehér foltja lenni. Kissé elhamarkodottnak érzem ezt az ítéletet. Ha azt tekintem, hogy éppen a faluból eljáró dolgozók magas száma miatt megnövekedtek a falun kívüli könyvvásárlási lehetőségék, akkor azt mondom, hogy bizonyára igaz. De vajon elmondhatjuk-e, hogy a falun élő lakosság olvasási kultúrája olyan szintet képvisel, hogy a könyvvásárlás mindennapi természetes igénnyé vált. Sajnos, nem így van és ezt az olvasásszociológiai vizsgálat egy más helyen igazolja is: „...az iskólai végzettség emelkedésével töretlenül erősödik a könyvvel való kapcsolat is. Elgondolkodtató, hogy az általános iskolai végbizonyítvány — legalábbis falun — átlagosan mindössze a nagyon ritkán, vagy az időnkénti olvasói szint határmezsgyéjének elérésére jogosít”. És ha már olvasnak, mi kerül a kezükbe? 1971-ben Berkes!, Sziivási, Jókai, Passuth, Móricz: 1978-ban Szilvási, Moldova, Jókai, Domas és Móricz a legkeresettebb szerzők. A hetvenes évék második felétől csökkent a régi klasz- sziikus irodalom népszerűsége és megnövekedett a jelen irodalmának olvasottsága, ám elsősorban a szórakoztató jellegű műveké, örvendetes, hogy az utóbbi esztendőkben növekedett az ismeretterjesztő irodalom népszerűsége. A házikönyvtárakban már helyet kapnak a Világirodalom remekei és a Jókai-sorozat mellett a Képes történelem, vagy a Panoráma útilkönyvék sorozat darabjai is. Az elemzés eloszlatja azt a tévhittet is, hogy aki nem könyvvásárló, az majd felkeresi a könyvtárat. A könyv- gyűjtés és a könyvtárhasználat szorosan együtt járó jelenségek, sokkal inkább kiegészítik, mint helyettesítik egymást. (Sajnos, a 70-es években a könyvtárhoz fűződő kapcsolat némiképp gyengült.) Helytelen lenne, ha az olvasási szokásokat mindössze a könyvek iránti érdeklődés alapján értékelnénk. Gereben Ferenc is gondolt erre, amikor a sajtó iránti kíváncsiságot szántén megvizsgálta. Megállapította, hogy a napilapok iránti érdeklődés csökkent, ezzel szemben a képes hetilapok népszerűsége nőtt. A sajtó a legeldugottabb településre is eljut, a könyv nem, vagy csak ritkán. Végezetül meg egy megjegyzés. A Magyar Televízió kétségtelenül legjélentősebb tömegtájékoztatási eszközünk. Műsorai egy ország számára nyújtanak alkalmankénti beszédtémát. A Gereben Ferenc által megkérdezettek mintegy fele a televízió különböző műsorai alapján tájékozódott arról, hogy mit érdemes elolvasnia, megvásárolnia. De valójában mennyire tájékoztat ma a televízió? A különféle reklámfilmek sókszor semmitmondók, vagy éppen falun nem kapható kötetéket hirdetnek. A Stúdió műsora érdekes, de keVéssé népszerű falun. Úgy gondolom, hogy a rádió „Új könyvék” rovatához hasonlóan a televízió is hetente legalább öt percben informálhatná nézőit arról, mit ajánlanak a könyvkiadók a legújabb termésből. Az őszi megyei könyVheték bizonyára az idén is kellemes perceket nyújt a könyvbarátók számára. Mindössze annyit kívánok még, hogy a könyvszakma és a könyvtárügy illetékesei a könyvhetek után se feledkezzenék meg arról, hogy a könyv mindennap ünnepet teremthet falun. A művelődési lehetőségék ma még falun és városban, főleg az intézmények tékintetében, eltérőék. E különbség csökkentése érdekében mindennap kell tennünk valamit. Az életmód változásai ma már elképzélhetetlenék művelődési igények nélkül. MARÓTI ISTVÁN Jogásztaggyűlés Szekszárdim Dr. Péter Szigfrid előadását tartja Van egy sereg szervezet, melynek tagjai bármikor tarthatnak taggyűlést, aligha valószínű, hogy lapunk első odalán hosszasabban foglalkozunk velük. A Magyar Jogász Szövetség Tolna megyei Szervezete természetesen kivétel, és egyáltalán nemcsak azért, mert alig 250-es taglétszámával nem tartozik a „népes táborok” közé. Azért kivétel, mert a jog átszövi egész életünket. Ide értve az ügyészségeket, bíróságokat, ügyvédi munkaközösségeket, a tanácsokat, vagy ha úgy tetszik, a jogsegélyszolgáltatást. A jogászok kétévenként esedékes, és tegnap, Szekszárdon a régi megyeháza nagytermében tartott tangyűlésének első előadója dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára volt. Dr. Molnár István, a megyei bíróság elnöke bevezető szavai után ő ismertette annak a megyének a legjellemzőbb adatait, számait, tényeit, melynek határain belül a jogászok ténykedésüket kifejteni kötelesek. Sosem a tények tudomásulvétele nélkül. Témák és tények az elmúlt esztendőkből : — A vállalati jogászok továbbképzése és munkaértekezletéinek sora. Ez elvontan hangozhat, de a vállalati dolgozók száma megyénkben magas és számukra egyáltalán nem közömbös, a jogászok hozzáértése, mindennapi dolgaik ismerete. 1975-ben 124, 1980-ban 185 végzett jogász volt a meqyé- ben. Ma 236. Az elkövetkezőkben a megyei jogászok társadalmának — szakmai, hivatásszerű feladataik teljesítése mellett — kiemelt kötélessége lesz az általános jogi műveltség emelése, az eddig sem kifogásolható úgynevezett „információáramlás" serkentése. Magyar-angol tárgyalások Október 14—18. között Ma- gyarországon tartózkodott az angol’ külkereskedelmi miniszter. Peter Rees vendéglátójával, Veress Péter külkereskedelmi miniszterei áttekintette a magyar—angol kereskedelmi kapcsolatok helyzetét. Megállapították, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt években nem fejlődött kiegyensúlyozottan, a magyar export lényegesen kisebb volt, mint az Angliából származó import. A két miniszter megvitatta a gyorsabb növekedés kereskedelmi és pénzügyi feltételeit is. Peter Rees a Magyar Kereskedelmi Kamara rendezésében kerekasztal-meg- beszélésen vett részt. A magyar —angol kereskedelemben érdekelt gazdasági szakemberek többek között javasolták a piacra jutás feltételeinek javítását. A minisztert fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes, valamint Púja Frigyes külügyminiszter. Peter Rees hétfőn elutazott M a gyárarszá g ró I. Wischnewski megbeszélései Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Szűrös Mátyás, a KB tagja, á külügyi osztály vezetője megbeszélést folytatott Hans Jürgen Wischnewskivei, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének tagjával. A megbeszélésen nyílt, szívélyes légkörben véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, és áttekintették az MSZMP és az SPD közötti kapcsolatok helyzetét. A találkozón részt vett Hóm Gyula, a KB osztályvezető-helyet te se. Az Országos Béketanács kibővített ülése Hétfőn a Parlament Vadásztermében kibővített ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége. A tanácskozáson részt vettek a magyar ENSZ-társaság intéző bizottságának tagjai is. A megjelenteket Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke köszöntötte, majd Púja Frigyes külügyminiszter időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót. Részletesen szólt azokról a tényezőkről, amelyek az elmúlt hónapokban kedvezőtlenül befolyásolták a világpolitikai helyzetet, akadályozták az enyhülési folyamat kibontakozását. Ezt követően beszámolt az ENSZ II. rendkívüli leszerelési ülésszakának munkájáról, s azokról a jelenlegi tárgyalásokról, melyek középpontjában a fegyverkorlátozási kérdések állnak. A külügyminiszteri tájékoztató után Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára összegezte a magyar békemozgalom tevékenységének idei tapasztalatait. Majd ismertette az október 24-én kezdődő, s egy hétig tartó leszerelési hét célját, s programját. Az országszerte megrendezendő fórumokon arra hívják fel majd a figyelmet, hogy az enyhülésnek, a fegyver- korlátozásnak nincs más, észszerű alternatívája. Az idei program nem a látványos, nagy rendezvényekre helyezi a fő hangsúlyt, sokkal inkább arra törekszenek, hogy „emberléptékű” találkozókon közvetlenül fejthesse ki mindenki véleményét a leszerelésről, a béke és a háború ügyéről. A leszerelési hét hivatalosan Október 31-én zárul, ám a találkozó soha nem fejeződik be: például Szegeden, november első hetében tartják meg azt a nemzetközi diákszemináriumot, amelyen a hallgatók arról fejtik ki álláspontjukat: mit tehetnek a fiatalok a békés, nyugodt életért. A főtitkári beszámolót követően felszólalások következtek. Az Országos Béketanócs elnöksége és a magyar ENSZ- társaság intéző bizottsága közös felhívással fordult a békemozgalomban tevékenyen részt vevő tömegszervezetek tagjaihoz, az üzemek és hivatalok, oktatási és más intézmények dolgozóihoz. Ebben többek között felszólítják a lakosság legkülönbözőbb rétegeit, a fizikai és a szellemi dolgozókat, a nőket és a fiatalokat, valamint a vallásos meggyőződésű embereket, hogy a leszerelési hét alkalmából a hazánkban rendezendő akciókon juttassák kifejezésre békeakaratukat és támogassák az egyesült nemzetek leszerelési erőfeszítéseit. Kubai szakszervezeti küldöttség Szekszárdon Október 14-től 23-ig kubai szakszervezeti küldöttség tartózkodik hazánkban. Itt-tartóz- kodásuk alatt kiemelten érdeklődnék a szakszervezet munkaversenyt segítő tevékenysége, a bérezési és ösztönzési formák iránt. Tegnap a küldöttség, amelynek vezetője Rene Penalver, a kubai mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók szakszervezetének főtitkára, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Székszárdra látogatott. Vele volt Miguel Milanés, az említett szakszervezet egyik megyei bizottságának titkára. A delegációt fogadta a szak- szervezeti székházban Horváth József, az SZMT vezető titkára, majd Kovács József, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára adott számukra tájékoztatást a mezőgazdasági dolgozók körében Tolna megyében folyó szakszervezeti tevékenységről. Délután a vendégek a Szekszárdi Állami Gazdaságba látogattak, ismerkednek az ott folyó gazdasági és társadalmi tevékenységgel. JjA Sm A kubai vendégek a szakszervezeti székházban
