Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-12 / 214. szám
1982. szeptember 12. * Képújság ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Utazáshoz - új típusú igazolvány Több olvasónk tette szóvá : a bérleten régi ár van, de újat kell fizetni. Ugyancsak többen kértek választ arra is: igaz-e, hogy az eddigi 80—20 százalékos teherviselés aránya a dolgozók terhére megváltozik? A kérdésre a Volán 11. sz. Vállalat illetékeseitől a következő választ kaptuk : — A helyközi autóbuszjáratok tarifáinak szeptember 1-től történt emelkedésével egyidejűleg a Volán vállalatok kényszerítő körülmények miatt átmeneti intézkedéseket vezettek be. Ilyen átmeneti intézkedés többek között az is, hogy a korábbi díjszabás alapján kiállított laazo'ólapokra megemelt áron árusították a bérieteké:, de a bérleten még a régi ár szerepelt. Ez átmeneti intézkedés volt. Vj már megteremtődött annak a lehetősége, hogy szeptemberben a dolgozók havi, illetve félhavi bérletjegyeire jogosító Igazolólapot kicseréljük. Az új típusú igazolványok a kiállítástól számítva tíz évig érvényesek. Az igazolványhoz 4x4 centiméteres, hat hónapnál nem régebbi fénykép szükséges. Az új igazolványt a régi Igazolólap elenében adjuk ki. Természetesen a csere alkalmával a jogosultnak fel kell mutatnia a személyi igazolványát is, mert ennek a száma az új igazolványba is bekerül. — Az új igazolvány feljogosítja a tulajdonosát arra, hogy a rajta feltüntetett viszonylatra helyközi járatra érvényes havi, illetve félhavi bérletjegyet váltson. Természetesen erre az igazolványra a Volán vállalatok által üzemeltetett helyi járatokra is válthat egyvonalas, vagy összvonalas bérletjegyet. Az új igazolványTelefonszámunk : 12-284 nak előnye az is, hogy tíz évig sehol sem kell érvényesíttetni. Cseréltetni csak akkor kell, ha a benne feltüntetett helyett az igazolvány tulajdonosa más útvonalra kívánja igénybe venni a bérletet. — A Volán szolgálati helyei a megyében felkészültek arra, hogy az igazolványok cseréje zavartalan legyen. Ehhez természetesen szükséges az utazóközönség megértő, türelmes magatartása is. A Volán dolgozói kérik, hogy az utasok legyenek partnerek a csere lebonyolításában: hozzák magukkal a már említett fényképet, a személyi igazolványt. — Az igazolványok cseréjét pénztáraink szeptember 15-én az egész megyében megkezdik. Az Igazolólapok cseréjét 1982. október 5-ig kell befejezni. Ettől az időponttól kezdve már csak az új igazolványokat fogadhatjuk el érvényeseknek. Ezekhez természetesen már új és megfelelő értékű bérletjegyeket is árusítunk. — A viteldíjak felemelésével egy időben mi is találkoztunk olyan megalapozatlan híreszteléssel, mely szerint a munkábajárás összegének 80— 80 százalékos teherviselési aránya a dolgozók terhére megváltozik. E híresztelés alaptalanságára egyértelmű választ ad a KPM VI./7./1982. (ÁT. 35.) számú rendelkezésének az a része, amely a teherviselést szabályozza. Itt egyértelműen a következő szöveg olvasható: „A rendszeres munkábajárás céljára lakóhelytől munkahelyre és onnan történő visszautazásra szolgáló félhavi és havi bérletjegy árából a dolgozó egységesen 20 százalékot, a munkáltató 80 százalékot köteles téríteni." A részarány tehát nem változik. Természetesen az emelkedés következtében a dolgozók teherviselése abszolút számban növekszik, hisz a felemelt viteldíj 20 százaléka több, mint amennyi a felemelés előtt volt. Kié a betétkönyvben elhelyezett pénz? Teljes névvel érkezett a level. A levél íróját és a betétkönyvben elhelyezett pénz ösz- szegét azért nem közöljük, mert ezzel megsértenénk a betétkönyvek titkosságát. Az eset viszont mások számára is adhat eligazítást. Édesanyja levélírónkra íratta betétkönyvét. Ezt be is jegyezték a betétkönyvbe. Akkor azt mondták: ilyen esetben nincs szükség végrendeletre. Most az egyik unoka követeli a betétkönyvben elhelyezett összeg felét. A kérdés: jár-e neki és mennyi? A kérdésre dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész válaszolt: — Mindenekelőtt tudni kell, hogy betétkönyv lehet bemutatóra szóíó, vagy fenntartásos. Az előbbi esetben a betétkönyvben szereplő összeget annak fizetik ki, aki azt bemutatja, függetlenül attóJ, hogy a betétkönyvben milyen név, illetve jeligére szerepel. A fenntartásos betétkönyvben szereplő összeget annak fizeti ki az OTP, okinek a neve a betétkönyvben szerepel. Ha a szóbanforgó betétkönyv a levélíró édesanyjának a nevén szerepelne, a betétkönyvben lévő összeg hagyaték tárgyát képezné s az OTP — a közjegyző rendelkezésének megfelelően — fizetné azt ki az örökösöknek. — A leírtak szerint a levélíró édesanyja a betétkönyvet jóval a halála előtt átirattá, ami azonos azzal, mintha az abban szereplő összeget a levélírónak ajándékozta volna. Ebben az esetben pedig ez az összeg hagyaték tárgyát nem képe'zi, az örökösök — így az unoka sem — abból semmit nem követelhetnek, illetve ebből az összegből őket semmi nem illeti meg. Csapda macskáknak „Szekszárdon, a Kölcsey lakótelep tíz éve létesült. Folyamatosan 1972-től költöztünk be az új négyemeletes panel- házakba. Itt korábban kis, földszintes Darasztházak voltak. E házak gazdái macskát is tartottak. És mint köztudomású, a házimacska nem a személyhez, hanem a helyhez ragaszkodik. Régi helyükhöz a macskák ma is ragaszkodnak. Rengeteg a kóbor macska. A városi tanácsnak bizonyára van olyan szervezete, amely a környéket meg tudná szabadítani e kóbor macskák veszélyeitől. .." — idézet a Kölcsey lakótelep lakóinak leveléből. Szekszárd Város Tanácsának elnöke, Kovács János elismerte: — A Kölcsey lapótelep lakóinak panasza jogos, de a jelenlegi lehetőségeink nem adnak módot arra, hogy a macskák irtását, Illetve befogását hatékonyan meg tudjuk oldani. A Tolna megyei Állategészségügyi Állomás és a Tolna megyei KÖJÁL nem engedélyezi a mérgezéses eljárással történő irtást, mivel olyan helyeken kellene lerakni a mérget — lépcsőházak, játszótéri homokozók —, ahol a gyermekek könnyén hozzáférhetnének. — Más módszert kell tehát találni. Jelenleg már készülnek a védett állatok befogására alkalmas csapdák. Ezek kihelyezésével remélhetően megoldódik a Kölcsey lakótelep lakóinak problémája is. Ml VÁLASZOLUNK Botanikus kert Tevelen A címben nincsen semmi túlzás. Tevel egyik mellékutcájában nemcsak a fotóriporter állt meg, hanem a legkényesebb szakemberek is eljöhetnek ide gyönyörködni és tanulni. Avar János nyugdijos hosszú évek munkájával valóságos botanikuskertet varázsolt az Alkotmány utcába. Portáján a példásan kezelt gyümölcsfák és pászit mellett 39-féle erdei-mezei növény található, csak a pálrányfélékből 9 különböző. A szobanövényként ismert Golgota-virágot (Passiflora) is sikerült a házfal mellett, védett helyen - és télen természetesen takarva - a szabadban elszaporita- nia.-s. -n. Részlet a páfránygyüjteményböl u □ Gyümölcsfa és virág Golgota-virág Kertrészlet - macskákkal Egyes nyugellátások, baleseti nyugellátások, a házastársi pótlék, valamint egyes rendszeres szociális ellátások kiegészítéséről szól a Minisztertanácsnak a Magyar Közlöny idei 49. számában megjelent 32/1982. (Vili. 11.) MT számú rendelete, amely szerint a nyugellátások, a baleseti nyugellátások kisebb ösz- szegét, a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékok összegét, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a rendszeres szociális segély alapösz- szegét havi 40 forinttal fel kell emelni. Meghatározza a jogszabály, hogy mely további nyugellátásokat, nyugdíjat, segélyt, házastársi pótlékot kell havi 40 forinttal kiegészíteni, kimondja, hogy a havi 40 forintos emelés, illetve kiegészítés ugyanazon személy részére csak egy jogcímen jár, kivéve, ha e személy házastársi pótlékban is részesül, s hogy az emelést, illetőleg kiegészítést — külön kérelem nélkül - 1982. augusztus 1-től kell megállapítani. A Magyar Népköz'ársasáq Elnöki Tanácsának 1982. évi 17. számú törvényerejű rendelete az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szól, meghatározza, hogy mely eseményeket kinek és mikor kell az anyakönyvvezetőnél bejelentenie, rendelkezik a házasságkötési szándék bejelentéséről, a nem. magyar állo.mpol- gár házasságkötése esetén követendő eljárásról, a családi és utónevek mikénti anyakönyvezéséről stb.,_ megjelöli, hogy milyen adatokat tort nv.ilván a születési, a házassági és a halotti anyakönyv, ugyanakkor rendelkezik az anyakönyvi adatok védelméről is, amikor kimondja, hogy: „Ha jogszabály^ másként nem rendelkezik, az anyakönyvbe és az anyakönyvi iratokba betekintés csak olyan állami szerv dolgozójának engedélyezhető, aki személyre szóló meghatalmazással igazolja, hogy erre hivatalos eljárásban van szükség." A törvényerejű rendelet a Magyar Közlöny f. évi 50. számában jelent meg, 1983. január hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit pedig a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A szociális otthonok és szociális intézetek szervezete és működése tárgyában jelent meg — az Eaészséqüqyi Közlöny idei 15. számában — az egészség- ügyi miniszter 18/1982. Eü. M. számú utas ítása. amely szerint a szociális intézmények szervezeti és működési szabályzatát az utasítás közzétételétől számított 5 hónapon belül el kell készíteni, a szociális intézmény vezetője köteles gondoskodni arról, hogy az intézmény dolgozói a szervezeti és működési szabályzatnak az őket érintő rendelkezéseit megismerjék. A szabályzattal egyidejűleg el kell készíteni a dolgozók munkaköri leírását is. Az állami gondozottak nevelőszülői részére fizethető gondozási díjról szóló korábbi rendelkezést módosítja a művelődési miniszternek a Művelődési Közlöny f. évi 16. számában megjelent 125/1982. MM számú utasítása, amely, szerint az ott feltüntetett gondozási díjakat 1982. július hó 1. napjával, havi 300 forinttal fel kell emelni. Nem alkalmazható ez a rendelkezés azokra a nevel őszül r!<-e, akik a gyermek után családi pótlékban részesülnek. Az új tanévnek a közelmúltban történt megkezdésére is figyelemmel utalunk a művelődési miniszter és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 120/1982. MM-Á3MH számú, a Munkaügyi Közlöny idei 9. számában megjelent együttes utasítására, amely a pedagógusok munkaidejéről, munkavégzéséről és díjazásuk egyes kérdéseiről rendelkezik, meghatározza a kötelező heti óraszámot, kimondja, hogy a kötelező óraszámot a pedagógus tanítással, valamint a gyermekekkel, a tanulókkal, a növendékekkel, az ellátottakkal és az elhelyezettekkel, illetőleg ezek csoportjaival való közvetlen foglalkozással tölti el, rendelkezik a nevelő-oktató munkával kapcsolatos egyéb tennivalók (tanmenet, óravázlat készítése, dolgozatjavítás, szertár- és könyvtár gondozása stb.) tekintetében, szabályozza az órakedvezményt, a túlmunkát és ennek díjazását, valamint a helyettesítést és díjazást, előírja à vezetők óraszámának megállapítására vonatkozó eljárás szabályait is. Az utasítás megfelelő ismeretében számos vita, nézet- eltérés előzhető meg, küszöbölhető ki. Dr. Deák Konrád a TIT városi-járási szervezetének elnöke Mester Attila: A kvarcóra Ma reggel, munkába igyekezvén észrevettem, hogy áll az órám. — Bocsánat! — lépek közelebb egy csillogó karórát viselő hölgyhöz a buszon. — Megmondaná a pontos időt? — Hét óra tizenöt perc, huszonöt másodperc — olvassa fel habozás nélkül az óráján látható számokat, s érdeklődéssel figyeli, hogy szerencsétlenkedem fóliában, táskámmal térdem, s könyököm között, amíg beállítom öreg ketyegős Vosztokomat. — Miért nem vesz kvarcórát? —- kérdezi jóindulatúan a hölgy, míg a hirtelen kanyarban többször is nekiütődöm. — A ti- zedmásodperceket is mutatja, és sosem kell felhúzni. Ö, az órahúzás szertartása! Apám tűzhunytával felállt a nyikorgó vesszőfotelból, leakasztotta a szögről ökölnyi zsebóráját, és prrr-prrr-prrr, mintha a tücsök ciripelne. Erre a hangra ragadt le minden este a szemem. Az időt is erről az óráról tanultam meg leolvasni. Ez a kismutató — magyarázta apám —, emez meg a nagy. öt óra, fél hat, háromnegyed hét. Ha így állna, mennyi volna? Most már ezt sem kell tanulni. A kvarcóra számokkal írja ki, hogy: hétóratizentötperchuszonötmásodperc. Tudok egy játékos kísérletet. Kérdezzék meg barátjuktól, mennyi az idő, közvetlenül azután, hogy megnézte az óráját. Meglepődve fogják tapasztalni, hogy újból megnézi, mielőtt válaszolna. Bizony, bizony. Ha az ember a régi Vosztokjára pillant, nem fogalmazza meg, még gondolatban sem, hogy: hét óra tizenöt perc, huszonöt másodperc. Ehhez egy pillantás nem elég. Ahhoz viszont igen, hogy tudju, az a lány már nem jön el a randevúra, s lassan az utolsó vonat is elmegy. Mert tulajdonképpen soha sem arra vagyunk kiváncsiak, hogy hány óra van. Mindig csak arra: időben vegyunk-e még, vagy behozhatatlan késésben Immár. Ezt pedig egy nagy-, meg egy kismutató (hol van már róluk a foszfor? és hol apám, aki először 'meqnevezte eket?) hamarabb megmutatja, mint a digitális óra zölden villogó számsora. « És azok a megfoghatatlan tizedmásodpercek. Mi közöm nekem a tizedmásodpercekhez? Mit is kezdhetnék velük, amikor éveket fecsérlek el? — Bocsánat! — lép egyszer majd mellém is valaki. — Megmondaná a pontos időt? Én akkor még egyszer utoljára rápillantok az órámra (amit éppen az imént néztem meg), és nem szólok, mert akkor már nem lesz jelentősége az időnek sem a fosz- forjukhagyott öreg mutatók állásszöge, sem a digitális óra zölden kijelzett villogó számsora szerint.
