Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-12 / 214. szám

1982. szeptember 12. Képújság 3 Kulcspozícióban A vállalati vezetők körében manapság szinte általános az a vé­lekedés, hogy a kiugró nyereség a helyi gazdálkodás számára leg­alább olyan veszélyt rejt magában, mint az alaphiány, vagy a veszteség. És aki megpróbál vezetni egy brigádot, üzemet, akár vállalatot irányítani, meglehetősen gyorsan belátja: egyáltalán nem megalapozatlan ez a vélekedés. Nemcsak azért, mert a vál­lalkozások a vezetőktől nagyobb felkészültséget, a műszaki, keres­kedelmi, piaci ismeretek egyidejű ötvözését kívánják meg, hanem más okok miatt is. Jelenleg a vállalatok nem rendelkeznek megfelelő tartalékokkal. Elsősobran azért nem, mert egyáltalán nem lehetnek biztosak ab­ban, hogy a tartalékokkal a későbbiek folyamán is szabadon ren­delkezhetnek. így az erőforrásokat lehetőleg mindig felhasználják, ami nem is ütközik különösebb nehézségbe, hiszen fejlesztési esz­közeik, jövedelemnövelési forrásaik többnyire szűkösek. Márpedig kockázatot vállalni tartalékok -nélkül, már több mint kockázatvál­lalás. A bizonyos mértékig egymásnak ellentmondó intézkedések is nehezítik a vállalati vezetők előrelátását, s mindenképpen óva­tosságra intenek. Ráadásul ma még a felügyeleti hatóságok is sok esetben jobban értékelik a folyamatos, zavartalan, az aJig-alig, de fokozatosan javuló munkát, mint az ingadozó, ám időszakonként kiugró teljesítményeket. Mindemellett ténv, hogy terjedőben van a kockázatvállalás, és ez elsősorban a külpiaci hatásoknak köszönhető. Annak például, hogy amennyiben egy vállalat a jelenlegi viszonyok között tovább­ra is exportálni akar. vaqv adott esetben növelni kívánja kivitelét, esetleg új piacokra kíván betörni, akkor a kedvezőtlen hazai felté­telek miatt szinte a lehetetlenre kell vállalkoznia. A hazai háttér­ipar uqyanis számottevően elmarad a fejlett országokéitól, az anyaqbeszerzés hosszadalmas és nehézkes, a kooperáló partne­rek eqyáltalán nem érzik -selejtes munkájuk következményeit. liven körülmények között természetesen növekszik a vállalati ve­zetők szerepe. Elsősorban rajtuk múlik, hoav teljesíteni tudják azt, amit vállaltak, vaqy amit vállalni kényszerültek. A qond csak az, hoav mindez bizonvos mértékia háttérbe szorítja a tervszerű, elő­relátó vezetői tevékenységet, és rá-kénvszerít a röatönzésre. ese­tenként a kaokodásra. korántsem seqíti elő a szer'ezettebb ter­melés és gazdálkodós feltételeinek megteremtését. íav aztán ért­hető. hoav hármilven sokszor is meafoqalmazódik a követelmény: a költséqek csökkentésének, a takarékosabb qazdálkodás kialakí­tásának szükséaesséae. a termelés szervezettebbé tételének fon- tossáaa. mindez csak kitűzött, de meq nerrv valósított cél marad már évek óta. A válla Inti vezetőknek a naoi feladatok mellett eavre kevesebb az ideiük és az erejük, hogy távlati intézkedéseket iaénvfő tennivalókkal is foalalkozzanak. laar, hoav ezzel párhuzamoson a avakorlatban alkalmazott ve­zetési módszerek, az irányítás technikája is kevéssé korszerűsödik. Sőt. eaves helyeken éoaen az ellenkezőié történt az elmúlt idő­szakban. Az eaves vezetők a naoi munka sodrában olvan üqvek­ben is intézkednek, amelvek munkatársaikra hárulnának. Ez men- határozza a közén- és alsószintű vezetők tevékenvséaét is. Az irá­nyító munka hatékonvsáaa. eredménvesséae a kívóntnáil- csak las­sabban javul, a módosuló körülményekkel nem igen tud lépést tartani. •A meaoldás a nénqazdasáai irányító munka korszerűsítésében •s a vállalati vezetésben alkalmazott módszerek fejlesztésében, a szakemberek felkészültségének növelésében eavaránt keresendő. chhez belföldön is olyan feltételeket kellene kialakítani, mint ami­lyenek ma csupán az exDortáló vállalatokat kényszerítik igényes munkára. Ha a gazdálkodási hiányosságok miatt bekövetkező pénzügyi nehézségek a mginál súlyosabban érintenék a vállglato- kgt, ha adott esetben számolniuk kellene a megszüntetéssel, vagy állóeszközeik értékesítéséből kellene kiegyenlíteniük tartozásaikat (ami szintén az egység korlátozott mértékű felszámolását jelenti), akkor feltehetően gyorsabbá válna az alkalmazott vezetési mód­szerek korszerűsítése is. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére tapasztalható némi javulás, ami a kulcspozícióba kerülő vállalkozókészséaű, innovatív vezetők személyes érdeme is. Csak a folyamat nem eléq gyors. Manapsáq pedig az idő is mi-nd jobban sürget. A túlzott óvatosság is kockázatos.. PICHLER FERENC r Uj aszfaltszőnyeget kap a tolna-faddi út Lelkesedés és lokálpatrietizmes Városfejlesztési népfront-munkabizottság Szekszárdon „Megérett” a felújításra a Tolna és Fadd közötti útsza­kasz. Ezt az utat a Szekszárd határában lévő elágazótól Ger- jenig tizenöt éve korszerűsítet­ték: megerősítették, szélesítet­ték és a régi makadám helyett aszfaltburkolattal látták el, ám azóta az egyre nagyobb forga­lom erősen igénybevette, meg­rongálta. Amikor az elvégzen­dő munkákat felmérték, kide­rült, hogy az út északi odala öt-tíz centit süllyedt a másik oldalhoz képest, mégpedig el­sősorban azért, mert Dombod­ból a sóderrel, homokkal meg­rakott nehéz járművek ezen az oldalon jönnek terhelten, a má­sikon pedig üresen mennek vissza. Több a hordó, kevés az üvegballon A most kezdődő szüret elen­gedhetetlen kellékei a putto­nyok, hordók, csobolyók, dará­lók, prések, demizsonok, mustfo- -kolók és a must kezeléséhez, tisz­tításához szükséges vegyszerek. A kereskedelem is felkészült a szüretre, az elmúlt évekhez ké­pest javult a kínálat, bár né­hány szüreti kellék az idén is hiányzik az üzletekből. A Hermes Szövetkezet üzle­teiben bővült a hordók válasz­téka. Tavaly csak a drágább tölgyfahordók voltok kaphatók, az idén mór 50-től 200 literesig az olcsóbb, akác- és eperfából készülteket is kínálják az üzle­tek. Minden nagyságú hordóhoz kapható a korábban csak egy­két méretben árusított fahordó­csap. Kétféle méretben kínál­ják a hordók alá helyezhető fa­kádakat, a kármentőt. A dará­lók és présgépek ugyancsak széles választékban kaphatók a legkisebbtől a legnagyobbig. Évek óta hiánycikk viszont a famerítőedény és a faputtony, amelyre máig sem találtak ha­zai gyártót. Ugyancsak hiába keresik a vásárlók — főként a kiskerttulajdoinosok — a fonat nélküli 40—60 literes üvegbal- ilonokat, helyette az 5—10 li­teres demizsonokat kínálják, ezek azonban lényegesen drá­gábbak. Jövőre várhatóan javul a helyzet, mert a salgótarjáni öblösüveggyárban. automatát helyeznek üzembe üvegballonok nagyobb mennyiségű gyártásá­ra... A vas-edényüzletekben jelen­leg 150—300 literes hordók kap­hatók, a közeljövőben azonban megérkeznek a kisebb méretű, 50—110 literesek is. Prés, da­ráló és az úgynevezett bogyózó­gép széles választékban kapha­tó. A vas-edényüzletekben is hiánycikk azonban a fa merítő­edény és a faputtony, helyette bádogból készülteket kínálnak. Augusztusban kezdte meg a munkát a Pécsi Közúti Építő Vállalat. Az ez évre rendelke­zésre álló 120 milliós megyei keretből tizenegymilliót fordít erre az ötkilométeres szakaszra a megyei közúti igazgatóság. Több mint nyolcezer tonna asz­faltot használnak fel. Megpróbáltunk véleményeket gyűjteni Szekszárdon a város- politikáról, s annak szerves ré­széről, a városfejlesztésről, amelynek hatását ki-ki kisebb- nagyobb mértékben nap mint nap érzékeli. Nos, a vélemé­nyek szerteágazóak, olykor el­lentétesek voltak, s ezek birto­kában kerestük fel Huszti Pál- nét, a Hazafias Népfront szek­szárdi városfejlesztési munka- bizottságának vezetőjét, aki főhivatásban a TOLNABER osz­tályvezetője.- Miként értékeli ön a kü­lönböző véleményeket? — kér­deztük.- Már maga a tény, hogy a legtöbb embernek van vélemé­nye a várospolitikáról, a város- fejlesztésről, örvendetes dolog - válaszolta -, s munkabizott­ságunk jelmondata talán az is lehetne: „Kérdezni, gyűjteni, hallgatózni". Ugyanis folyama­tosan felmérjük a városfejlesz­téssel kapcsolatos lakossági igényeket, s az összegezett eredményt fogalmazzuk meg ott, ahol véleményt kell mon­danunk.- Csupán véleményt?- Igen, hiszen bizottságunk­nak nincs döntési joga egy- egy vitás kérdésben, mivel az­zal természetesen a város olyan vezető testületé rendelkezik, mint például a tanácsülés. Am különösen az utóbbi időben, egyre gyakrabban kérik ki vé­leményünket a különféle ható­ságok, szervek, intézmények, de legfőképpen a tanács, s ekkor a közvélemény óhaját továb­bítjuk, természetesen szinkron­ban a saját elképzeléseinkkel, figyelembe véve a lehetősége­ket is. Mindezek kikristályoso­dását persze legtöbbször a bi­zottság tagjai között is óriási vita előzi meg, segíti elő, de ez így helyes.- Mióta vezetője a bizott­ságnak, s kik ennek a tagjai? IBíúvóipatdkiszerű vita folyik pe­dagógiai berkekben az általá­nos iskoláikról, mely csak rit­kán, tör felszínre — eqy-eqy in­dulatos- cikk, vagy tamilmány formájában. —, ezért a, közvéle­mény jóformán mit sem sejt a rejtett csatározásokról.»^ kívül­álló ember, ha netán elégedet­len^ is a környezetéiben lévő ál­talános iskolák oktató-ne-velő 'munkájának színvonalával, min­den bizonnyal más következte­tésekre jut a hétköznapi fogya­tékosságok láttán, mint egyik- másik vitá.zó kutató oz iró'asz- taj mellett. Például nem vonja kétségbe a nyolcosztályos alap­iskola létjogosultságát, nem ajakbiggyesztéssel válaszol a több mint háromévtizedes út eredim ényeire. 'Nagy jelentőségű társad'almi- politikai kérdés volt közvetle­nül a felszalbiajdulás után a régi uralkodó osztályok műveltségi egyeduralmának megtörése. El, szánt .harc eredményeként szü­letett meg az általános iskola, amely kezdettől fogva sikere­sen oldotta meq azt a felada­tát, hogy a felnövekvő nemze­dékek számára megadja a'mű­veltség legfontosabb alapjait. Társadalmi szükséglet hívta élet­re, mint ahogy napijainkban is elsőrangú társadalmi érdek fű­ződik a megújhodásihoz. Közhelyszámba megy, hogy a társadalmi -go zd asági feji ődés, a tudományos-technikai fára­dalom fölgyorsulása' nemcsak a termelésben támaszt úljalbb és újalbb igényeket, hanem, az ok­tatásiban is. Mia. amikor a sző­kébb és tágabb világról szer­zett ismeretek soha nem látott Iramban gyarapodnak, korsze- niüsíteniünk kell közoktatásun­kat is - a társadalmi követel­ményekkel összhangban. Az újító törekvések kiindulópontja csakis az általános iskola le- - hét, hiszen a további is'kolalfo- kok mind-mind az itt megalapo­zott műveltségre, tudásra épí­tenek. Már oz emlékezetes 1972-es oktatási párthatározat is az ál­talános iskolai oktatás színvo­nalának emelését tartotta a Huszti Pálné- Két éve, s tizenöt évvel ezelőtt lettem bizottsági tag. Olyan jó partnerekkel dolgo­zom együtt, akikből nem hiány­zik a tetterő, e munkaidőn túli tevékenységhez, s akikben meg­van a kellő készség a lakos­sággal való kapcsolattartásra és ugyanakkor szakmai szem­pontból személyükkel jelentő­sen hozzájárulnak az eredmé­nyekhez. Mert például építész­mérnök, építésztechnikus, szob­rászművész, tanácsi és keres­kedelmi dolgozó is jelen van bizottságunkban, amely mint­egy húsztagú,- Mikor és miről tanácskoz­nak üléseiken?- Évente két alkalommal előre meghatározott témáról tárgyalunk, egyeztetjük nézete­inket, de ezenkívül az igények szerint alkalomszerűen gyak­rabban jövünk össze. Megvitat­tuk például a 15 éves városfej­lesztési tervet, legközelebb pe­dig a város elökertjeit, s a ke­rítéseket vizsgáljuk meg eszté­tikai szempontok alapján. De konkrét munkánk volt az is, magyar közoktatás leqsürqő- sebb tennivalójának, a tartalmi mánk a javítását összekapcsol­va az egyesi iskolák közötti szín­vonalkülönbség fokozatos ki- egyenlítésével. Azóta számos intézkedés történt az előbbre lépés érdekében, ezek közül az ülj tantervek, s a rájuk épülő' új tankönyvek bevezetése volt a legjelentősebb. (Rövid idő alatt mintegy ezer új tankönyv jelent meg az általános és a közép­iskolák száma ta.) Mennyiben lett korszerűbb, a társadalmi igényéknek hoqyan felelt meg az általános iskola a legutóbbi évtizedben.? Az MSZMiP Központi Bizottsáqa áp­rilis 7-i ülésén mér.leqre tette az időszak közoktatási eredmé­nyeit;, és egyebek között elis­merőleg szólt az iskolázás nagyarányú kiterjesztésérőil, a lemorzsolódás csökkenéséről, a szakrendszerű oktatás szélese­déséről, az egyes szaktárgyak tanításában alkalmazott peda­gógiai módszerek nemzet közi- leq is elismert Használhatósá­gáról, A fejlődés más területe­ken is jól érzékelhető! á'm ez korántsem jelenti azt —, miként a Központi Bizottság állásfog­lalása leszögezi —, hoqy „,az is­kola. hiánytalanul teljesítette, illetve teljesíteni tudja a 'műve­lődési e sé I ye g y e n I őtl e n sé q e k, vagy az induláskor fennálló tá rsa d a Im i -'leu I tu rá I i s hó t rá nyo k csökkentéséiben rá háruló fűnk­éi álcáit". Van még tennivaló jócskán, e téren., s a következő években elsősorban ezekre kell a közoktatás és a. társadalom erőit összpontosítani. Esztendőkön át aiz jellemez­te a korszerűsítési munkálato­kat, hogy időiről időre gyökeres változtatásokra került sor, szin­te mindegyik tanévre jutott va­lamiféle lénveqesen új peda­gógiai teendő. Ne;m titok., hogy az egymást .követő nagyszabású feladatokkal együtt járó kap­kodás esetenként zavart is oko­zott, alaposan megbolygatta az iskolák életét, elbizonytalanítot­ta a pedagógusokat. Márpedig a nevelés o.lybn természetű fo­hogy a legutóbbi fásítási ak­ció során javaslatot tettünk: hová milyen fák kerüljenek. — Javaslataik általában meg­hallgatásra találjak?- Általában igen, s csak rit­kán fordul elő, hogy elvetik azokat, és a velük ellenkező döntésről még tájékoztatást sem' kapunk. Pedig — úgymond — hagynánk meggyőzni ma­gunkat a jobbról az ügy érde­kében. Ellenkező példa viszont az új, a baktai városrész, amelyre igen büszkék vagyunk.- Hogyan ítéli meg Szek­szárd 15 éves fejlesztési tervét? — Nagyon sok jó dolog van benne. A legjobban az tetszik, hogy a Séd völgyét megőrzés­re szánták a tervezők, s jól odafigyeltek a zártkerti épít­kezésekre is, mivel felhívták az illetékesek figyelmét, hogy a dombok gerincére ne adjanak építési engedélyt, Szekszárd ékessége a dombkoszorú, s az véleményem szerint is úgy szép, ahogy van. A várost pedig nem szükséges mindenáron új­jávarázsolni, hanem az új léte­sítmények létrehozásakor figye­lembe kell venni a már meglé­vő városképet, a korábban megteremtett értékeket, szép­ségeket. — Említett egy jelmondatot. Ami abban foglaltatik, elegen­dő a munkabizottsági aktív és sikeres tevékenységhez?- Nem. Az említettekhez szükséges még nagy-nagy lel­kesedés, városismeret és -sze­retet, lokálpatriotizmus. Ebben szinte az is lényegtelen, hogy egyformának kell lennünk, s így szinte az is lényegtelen, hogy ki a bizottság vezetője, ugyan­is a közvélemény képviseleté­ben és a bizottságon belül is demokratikus formában fogla­lunk állást minden olyan témá­ban, amely a város fejlesztésé­vel, szépítésével kapcsolatos. V. 2. lyamat, amelynek mindenekelőtt nyugalomra, azaz biztos meder­re és nem változó célokra van szüksége. Ezt szem előtt tartva az elkövetkező években, minden­nemű fejlesztésnek kulcsszava lesz a stabilitás megőrzése. iHossz'ú távra szóló munkának minősítette a Központi. Bizott­ság az iskola által közvetített műveltségi anyagok tartalmá­nak és a tanítás módszereinek folyamatos megújítását, nem feledve, hogy Jaz eqyséqes alapiskolának minden tanuló számára1 biztosítania kell a tár­sa dalműnkbbn. kívánatos és az eqyén, szempontjából nélkülöz­hetetlen alapműhréltséqet, o tan­kötelezettség meqvalásulását és a jelenleginél magasabb minő­ségi követelményeket támasztó továbbtanulásra való felké szí­tást". Számos időszerű feladat ere­deztethető ebből a. követel­ményből, közülük az anyanyel­vi képzés kívánkozik az első helyre. Ki ne tudná, hogy az anyanyelvi kultúra alacsony szintje az egvík oka az ói+alá- nos iskolai kudarcokat, és a gyermekkori qvenqe beszsd-és olvasási készség kihat a továb­bi tanulmányokra is. Sajnos, rengeteg olyan család van méq, amelyben nem támcd fel az igény a kultúrára, ennélfogva gyerekeiket sem tudják a mű­veltség megszerzésére ösztönöz­ni. Az iskola nem harn'Tiatia magukra az igénytelen környe­zetből érkező tanulókat, akik­nek elsősorban kifejezőkészsé­gük szorul fejlesztésre. Nem ismeretlenek a’ pedagó­gusok előtt a folyamatos kor­szerűsítés egyéb tennivalói sem. Fáradozásuk azonban, csak ak­kor lehet sikeres, ha a társa­dalom, főképpen a1 család is föl sorakozik az iskola mellé. A megújulás ugyanis jáva.1 többet jelent a tananyag kicserélésé­nél, vagy a tanítási módszerek felfrissítésénél: a nevelés min­den területére ki kell terjednie. Ezért van szükség összefogásra'. P. KOVÁCS IMRE Megújhodása társadalmi érdek Előtérben az általános iskola Az aszfaltterítő gép, mögötte a ma már motorhajtású, gumikerekű „úthenger"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom