Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-26 / 226. szám
A^ÉPÜJSÀG 1982. szeptember 26. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Újabb egy év a penészes lakásokban Csókás Gyuláné Tamásiból küldte tanácskérő levelét: „Fiatal házasok vagyunk, s nagyon örültünk, amikor 1979. júniusában megkaptuk a TOTÉV által épített OTP-lakásunkat Tamásiban, a József Attila lakótelepen. Örömünk nem sokáig tartott, ugyanis már az első héten előjöttek a bajok. Elkezdett penészesedni a fal, a tapéta le- mállott, a szőnyegpadló rothadásnak indult. A konyhában is hasonló a helyzet. Különösen az elmúlt télen fokozódott a pe- nészesedés, most már minden szobában megtalálható. Biztattak bennünket, hogy hamarosan megcsinálják a szobákat. Azóta eltelt három év, de még semmi nem történt. A falak hidegek, nem győztünk fűteni, az ágynemű is megpenészesedett. S ez nem csak a mi lakásunkban van iqy. Ki a felelős? Nem tudom. Azt viszont tudom, hogy hamarosan véqe lesz a nyárnak. s ismét nem történt semmi.” A jogosan elkeseredett hangú levélre a Tolna megyei Tanács Építő- és Szerelőipari Vállalattól . Kobra József igazgató az alábbi választ küldte: ,,A tamási OTP-lakások fal- penészedésének megszüntetésére bírósági ítélet intézkedik vállalatunk, illetve a tervező vállalat felé. Eszerint a tervező vállalatnak 1982. május 31-ig kellett műszaki terveket adni a hőszigetelés megoldására, melyet meg is tett. Vállalatunk Telefonszámunk : 12-284 1982. év végi határidőt kapott a kivitelezésre. Ezért a terv ismeretében — még május végén megrendeltük a Dryvit homlokzatképző hőszigetelő anyagot. Sajnos, a forgalmazó vállalat csak 1982. december 20-i határidőre igazolta vissza megrendelésünket. Figyelembe véve az anyag fagyérzékenységét és a munka nagyságát, o kivitelezést 1983. tavaszán tudjuk elvégezni. A külső homlokzati munkák után kerülhet sor a belső penészes falakon szükséges munkák elvégzésére.” Nem az alkoholizmus erősítése a cél Dr. Leidecker Péterné szekszárdi olvasónktól kaptuk az alábbi levelét: „A Béri Balogh Ádám utcában lakom, a toronyház tövében található egy olyan épület, melyből hamarosan kocsma lesz. Előre látom, hogy mi lesz itt, ha elkészül. Ide fog járni az összes duhajkodó, jó alvóhely lesz itt minden lépcsőház, mivel fűtöttek. A ház előtt játszótér van, s ha felnőnek a gyerekek, nem kell majd italért messze menniük. Harcolunk az alkoholizmus ellen? Meglátásom szerint csak a tévé, rádió beszél erről, de akik a kocsma nyitását elhatározták, vagy hivatalból engedélyezték ezt, nem gondolkoztak, vagy sokkal távolabb laknak.” Olvasónk levelét a szekszárdi Városi Tanács elnökének, Kovács Jánosnak továbbítottuk, aki az alábbi választ adta: „A Béri Balogh Adám utca és környéke lakossági — főleg vendéglátóipari — szolgáltatások tekintetében eléggé ellátatlan terület. Ezen a helyzeten szeretnénk javítani és nem az a célunk, hogy az alkoholizmust erősítsük. Tervünk az, hogy termelői borkimérésre alkalmas helyiséget alakítunk ki. Ilyen jelen pillanatban még nem üzemel a városban, ezért is indokolt a borkimérés létesítése. Az engedély kiadósát nem anyagi haszonszerzés indokolta és nem az, hogy az illetékesek távol Jaknak ettől a területtől. A határozat meghozatala átgondolt volt. Ésszerű nyitva tartási idővel elkerüljük majd azt is, hogy a borkimérés a lakók nyugalmát zavarja.” Miért nincs...? — Miért nem lehet Pakson és környékén Chemotox légyir- tót kapni? — tették fel paksi olvasóink a kérdést. — Chemotox légyirtó szerből az egész nyár folyamán vontatott volt az ellátás — válaszolta a Tolna megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője, Sólyom Zoltán. — A kereskedelem igényét az ipar csak mintegy 40—50 százalék erejéig elégítette ki, amit az importalapanyag hiánya, valamint esetenként flakonprobléma indokolt. Ezért van tehát az, hogy a teljes lakossági Igényeket nem lehetett kielégíteni. A közelmúltban egy jelentősebb tétel érkezett a nagykereskedelem raktárába, melyből most már a paksiak nagyobb tételt kapnak. * — Miért nem lehet Szekszár- don és környékén fonyódi ásványvizet kapni? — kérdezte Papp Tihamér szekszárdi olvasónk. — Fonyódi ásványvizet a nyári hónapokban szintén nem lehetett kapni a szekszárdi üzletekben — válaszol Sólyom Zoltán, majd így folytatja: — Az említett termék nagykereskedelmi forgalmazója a Pannónia Sörgyár szekszárdi kirendeltsége. A kirendeltség igényét a fonyódi palackozó üzem arra hivatkozással nem elégítette ki, hogy a nyári üdülési idényben elsődlegesen a Balaton-parti ellátást kell biztosítania. A beérkező mennyiség nagy részét pedig a paksi atomerőmű-építkezéshez kellett szállítani, ugyanis ez az ott dolgozóknak védőital. Emiatt nem volt Szek- szárdon a nyár folyamán elegendő mennyiségű ásványvíz. Az elmúlt időszakban azonban ebből a termékből is nagyobb tétel érkezett, így a boltok ellátása biztosított már. Ml VÁLASZOLUNK A társadalombiztosításról szóló korábbi jogszabályt módosítja az 1982. évi 21. számú törvényerejű rendelet és az ennek végrehajtása tárgyában megjelent 39/1982. (IX. 1.) MT számú rendelet. E módosítások lényege, hogy az árvaellátásban részesülő gyermek után jár a családi pótlék, ha a biztosított az állami gondozott gyermek nevelőszülője vagy egyedülálló, s hogy havi 810 forint a családi pótlék összege a nevelőszülőhöz kihelyezett állami gondozott gyermek után. Módosult a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló korábbi jogszabály is, az 1982. évi 22. számú törvényerejű rendelet szerint ugyanis az elítéltet egyévi fegyelmezett munkavégzés esetén öt munkanap pihenőidő illeti meg, s kimondja az új jogszabály azt is, hogy a javító-nevelő munka, illetőleg a hátralevő része nem hajtható végre, ha az ítélet jogerőre emelkedése után az elítélt legalább egy évet töltött az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelésén. A társadalombiztosításról szóló új rendelkezéseket 1982. július 1. napjától kell alkalmazni, az 1982. évi 22. számú törvény- erejű rendelet pedig 1983."^vi január hó 1. napján lép hatályba. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny idei 54. számában jelentek meg. Ugyanezen közlöny idei 55. számában olvasható a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszternek a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat területén működő egyesületekről szóló 15/1982 (IX. 7.) MÉM számú rendelete, amelynek hatálya a vadásztársaságokra, a horgászegyesületekre, valamint különböző országos egyesületekre terjed ki. A rendelet kimondja, hogy az egyesület vagy egyesületek szövetségének szervezésére irányuló munka megkezdését be kell jelenteni a felügyelő szervnek, s a szervezőmunka csak a felügyelő szerv jóváhagyása után, illetőleg a jóváhagyás feltétele szerint kezdhető meg^ Kihangsúlyozandó, hogy minden közgyűlésről és küldöttközgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni és ezt az ülést követő 30 napon belül a felügyelő szervnek meg kell küldeni. Jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni az egyéb testületi ülésekről is. A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza az erkölcsi bizonyítványhoz kötött fontos és bizalmas munkaköröket, a 2. sz. melléklet pedig azokat a rendelkezéseket, amelyeknek a vadász- társaság alapszabályába történő felvétele kötelező. Utalunk még arra a rendelkezésre, amely szerint az egyesület a felügyelő szervnek előzetesen köteles bejelenteni a húsz főnél több külföldi állampolgár részvételével tervezett rendezvényt. A rendelet kihirdetése napján - 1982. szeptember 7-én - hatályba lépett. A Kereskedelmi Értesítő f. évi 22. számában irányelv jelent meg a fogyasztói árváltozásokkal kapcsolatos tájékoztatásról. Az irányelv szerint a vásárlókat a szabad fogyasztói árformába tartozó cikkek árváltozásáról megfelelő időben és módon tájékoztatni szükséges, meghatározza az irányelv, hogy a tájékoztatás mely esetben melyik szervnek a feladata, s kimondja azt is, miszerint „a tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy abból a vásárlók az érintett termékek körét és a fogyasztói árváltozás általános jellemzőit megismerjék,” A tájékoztatás — az árváltozás időpontjához igazodóan — országos vagy helyi napilapokban, továbbá szaklapokban közlemény, vagy hirdetés formájában történhet. DR. DEÁK KON RÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Zsipp-zsupp —- szalmazsúp A gicákat szalmakötéllel kötik össze f.r- ~c-- .'K,'. âÆ >• •• : : ; - -s ,• <\y. f«.:* Hogy megyeszerte hány zsúpfedeles házikó található, azt nem tudom. Azt viszont tudom, hogy Szakályban öt ilyen van. Közülük az egyik a közeli jövőben megnyitó tájház. Mivel a tetőfedésnek ez a módja manapság nem divatos, könnyű kitalálni, hogy e munkának mestere se sok van. A kevesek közül vállalkoztak néhányon, hogy a korhűség kedvéért a tájházat és a hozzá tartozó gazdasági épületeket rozsszalmával bezsúpolják. Tudományuk bemutatására álljon itt néhány fénykép. Czakó Sándor Markovics Gyula szalmakötelet fon. Feje fölött a lépcsősre vágott toromba. A munka tárgya a pince Lukács Ferenc a tető szegéséhez gicát készít
