Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-24 / 224. szám

1982. szeptember 24. NÉPÚJSÁG 3 Ma testvérmegyei küldöttség érkezik Ma a késő délutáni órákban 37 fős csoport érkezik Szek- szárdra szovjet testvérmegyénk­ből, Tambovból. A Tolna me­gyébe ismerkedés, tapasztalat- szerzés, barátkozás céljával ér­kezők két napot töltenek ná­lunk, a harmadik napon — szeptember 26-án — Pécsre látogatnak, hogy a szomszédos Baranya megye nevezetességei­vel is megismerkedjenek. A delegáció holnap a Pak­si Állami Gazdaságba látogat, vasárnap pedig Szekszárdot te­kinti meg, de ismeretszerző programjában szerepel egye­bek között Tolna megyéről ké­szült filmek megtekintése is. Testvérmegyénk képviselői va­sárnap, a kora délutáni órák­ban utaznak el Pécsre. Vb-ülés A lakossági szolgáltatások Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutób­bi ülésén a város lakosságának ipari szolgáltatási ellátását, a továbbfejlesztés lehetőségeit tárgyalta, melynek előadója Mi- cheller 'József tanácselnök-he­lyettes volt. Dombóváron az ipari szolgál­tatási tevékenységet 10 szocia­lista szektor végzi és az 1981. évben megjelent új rendelet hatására jelenleg három gaz­dasági munkaközösség és öt szakcsoport működik. Ezen kis­vállalkozások egy része a la­kossági szolgáltatások tovább­fejlesztésére alakult. A szocia- ilista szektorok tevékenységéről megállapította a testület, hogy jelentős változás történt a szol­gáltatási feltételek javítása te­rületén. Legutóbb a Dombcalor Vasipari Szövetkezet új szolgál- tatáházának belépése, vala­mint a szolgáltató ipari szövet­kezet új egységeinek megnyi­tása, melyek a követelmények­nek megfelelő körülmények kö­zött kívánják szolgálni a lakos­ságot. « kisiparosok létszámbeli nö­vekedését érdemes megemlíte­ni, mert csupán ebben az év­ben közel százzal emelkedett a fő- és mellékfoglalkozásban működő kisiparosok száma. MAGYARSZÉKI ENDRE A Politikai Főiskola Közleményei (38-39.) Isimét kettős számként jelent meg a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága Po­litikai Főiskolájának folyóirata. Így az iskolában folyó tudomá­nyos élet eredményei után ér­deklődők ez alkalommal is te­kintélyes mennyiségű anyagot vehetnek kézibe. A hét rovatra osztott folyóirat első két írása a társadalmi ter­vezés témáját elemzi. Andres Jenő cikkének alcímei: A társa­dalmi tervezés lényege; A tár­sadalmi hatékonyság és a ter­vezés; Értekék, célok a terve­zésben; Az érdekek és a ter­vezés; A politikai rendszer és a tervezés társadalmi hatékony­sága. Szórási Sándor A társa­dalmi tervezés értelmezéséhez címmel a következő gondolato­kat elemzi: új törekvések a gaz­dasági tervezésiben; az új típusú tervezés megjelenése; a társa­dalmi tervezés értelmezése. Ugyanitt - az Elmélet—Politika rovatban — Rípp Géza Bernstein és a munkaérték-elmélet című írása jelent még meg. Az oktatás-módszertan kérdé­sei között N. N. Moszlov lenin- grádi történész tollából A tudo­mányos megismerés lenini mód­szerei az SZK'P történetéből cí­mű cikk első részét és Lick Jó- zsefnék A szocialista életmód­ról szóló írását találhatjuk. Ez utóbbiban a téma kutatásának és propagandájának néhány kérdése kerül szóba a Magyar Tudományos Akadémia magyar- szovjet társadalomtudományi együttműködési bizottságának egyik ülésén elhangzott felszó­lalás alapján. A szociálpolitika tartalmának, társadalmi funkciójának törté­neti változásairól Bayer Zoltán publikál a Konzultáció rovat­ban. Ugyanitt jelent meg Pom- por Istvánná cikke: A háztáji és a kisegítő gazdaságok szerepe az élelmiszer-termelésben. Hazánk történelmének 1944- 46. közötti szakaszával^ két írás foglalkozik. Az elsőben Tzsák Lajos: Polgári ellenzéki pártok és pártalakítási kísérletek Ma­gyarországon 1944-^1945. cím­mel ír. Szól a Polgári Demok­rata Párt megalakulásáról, a polgári liberális és konzervatív irányzatok pártaJakítási kísérle­teiről, a katolikus politikai párt újjászervezéséről. Balogh Sgndor folytatja az előző számban elkezdett cik­két. Most a Béketörekvésék 1946-ban Magyarországon cí­mű írás II. része jelent meg. Ez a rész a kormány békeelőké­szítő tevékenységének bemuta­tása. Részletesen szól a hábo­rú után felvetődött határkérdé­sekről, a lakosságcseréről, a ha­zánknak nyújtott kölcsönökről és a kereskedelmi kapcsolatok né­hány kérdéséről, valamint a Nagy Ferenc vezette kormány zsákutcához vezető politikájá­ról. A Szemle rovatban található cikkek szerzői és címei: Kalano- vics János Észak-Európa a vi­lágpolitika színpadán; Losoncz Miklós: Tendenciák a tőkés vi­lággazdasági erőviszonyok ala­kulásában a hetvenes években; Réti György: Az albán—kínai kapcsolatok megszakításának értékeléséről; Pozonyi Tamásné Pedagógusok nemzetközi kon­ferenciája a tanulók világnézeti neveléséről. Szövetkezeti mozgalom A megyei koordinációs bizottság ülése Tegnap délután Decsen, a Sárközi Népi Iparművészeti^zö- vetkezet klubhelyiségében tar­totta harmadik negyedévi ülé­sét a Tolna megyei szövetkeze­tek koordinációs bizottsága, Fo­dor Tibor soros elnök vezetésé­vel. A napirend első pontjaként — Szoboszlai Jenő MÉSZÖV álta­lános titkárságvezető, Perei Dá­niel TESZÖV-ti tká rheíyettes és Sifter József KiSZÖV szövetke­zetpolitikai osztályvezető tájé­koztatója alapján — megvitat­ta a közös fenntartású, amatőr művészeti együttesek működé­sének tapasztalatait és a továb­bi ‘feladatokat. A következő napirendi téma ,,A három szövetkezeti ágazat együttműködésének lehetőségei a lakossági árualapok növelé­sében" volt, melyet Csapó Jenő MÉSZÖV-elnökhelyettes, Dobos István TESZÖV-ti-tkárlhelyettes és Fodor Tibor KlSZOV-elnök ter­jesztett a testület elé. Bezzeg, Szántód egy kézben Teljesítményvizsgálat és gyermeklovaglás zik időnként több tenyésztő­helyen. A másik fő feladata Bezzeg- pusztának az őshonos állatok tartása. Vagyis, hogy ne vesz- szen ki az olyan fajta, amit már nem tartanak nagyüzem­ben, de kicsiben sem igen. Ma­radjon fönn, mert szükség le­het rá alkalomadtán. Juhból ilyen a cikta, ami Tolna megyei tájfajta, mintegy kétszáz évvel ezelőtt került ide Bajorország­ból. Nem nagy testű, de hosz- szú gyapjat nevelő birka, s szerették a régi sváb gazdál­kodók. Jelenleg 300 cikta anya­juh van az állomáson és meg­felelő számú kos. Nagy gond-( dal ügyelnek arra, hogy el­kerüljék a beltenyésztést. Az épületek megfelelnek az elő­írásnak. Minden istálló új: egy a sertéseknek, négy a növen­dék juhoknak, ezenkívül épí­tettek egy teljesítményvizsgálót, továbbá gépműhelyt, és felújí­tották a lakásokat meg az iro­dát. Mindenben önálló az ál­lomás, a takarmányok nagy­részét maga termeszti meg 436 hektár földjén, a gépeket sa­ját szakemberek javítják. A költségek 36 százaléka ál­lami támogatás, a többit ki­gazdálkodjék ők maguk. Sok­ba kerül az ide „utazó" jó­szág, például egy 60 napos, teljesítményvizsgálatra alkal­mas bárányért 2500 forintot kell fizetni. A kiválasztott, te­hát legjobbnak bizonyult egyedékből eladtak egy esz­tendő leforgása alatt 700-at, az ország legkülönbözőbb gaz­m. dóságainak. Nyolc juhász dol­gozik a vezető szakemberek keze alatt, Nagydorogról, Kaj- dacsról, Györkönyből és Pusz- tahencséről járnak ki Bezzeg- pusztára. A teljes dolgozó­létszám 55. Amikor ott jártunk, éppen csávázták az őszi árpa vetőmagját, két traktor tár­csázott. Nehéz volt kizavarni a bok­rok közül a szalontai sertése­ket, de szükség volt rá, a fény­képezés miatt. Villanypásztor­ral körülvett, jó helyen élik szabad, eléggé vad életüket, amikor enni akarnak, fölbal­lag a falka a domboldali szép, nyitott épülethez. Emlékeztet­nek ezek a disznók a mangali­cára is, a durocra is. Szaporí­tani akarják őket, száz kocáig, ehhez viszont újra kell hozni az eredeti helyről, Szalontárói, amennyit sikerül összeválogat­ni. Időközben ugyanis keresz­teződött ez a fajta is, nehéz föllelni az ősjelleget mutató egyedeket. .Szép munka, ami Tolna me­gyének ebben a megújított pusztájában folyik és nem ke­vésbé szép a szántódpusztai. Ott sorban helyre hozzák a mű­Nem ismertünk rá Bezzeg- pusztára, úgy megváltozott az utóbbi években. Megújult, meg­szépült, higanygőzlámpákat is kapott. Egyébként szerényen félrehúzódva éli rendkívül ér­dekes életét, a Paks és Nagy- dorog között vezető út mellett, néhány kilométerrel „arrább". Az érdekes élet azt jelenti, hogy az állattenyésztésnek és -tartásnak egészen speciális helye ez, másrészt újabban hozzátartozik Szántód-puszta, a híres balatoni lovaglóparadi­csom. Erről később még szót ejtünk, előbb vegyük szemügy­re az itteni, bezzegpusztai gya­rapodást, munkálkodást. Négy póniló húzza a kis hin­tát, amellyel körbejártuk a tel­jesítményvizsgáló állomás, vagyis Bezzegpuszta belső te­rületét, megnéztük a páni- ménest, a juhokat, a félvad sertéseket, amelyekből ezen­kívül csak Erdélyben található valamennyi, mindenesetre nem sok. A pónilova‘k remekül vi­selkednek kocsi elé fogva is, erdőszéli karámban vágtatva is, tudniillik előtte szelíden odajöttek hozzánk, „barátkoz­tak”. Vadai Mihály, az állomás igazgatója kísért és tájékozta­tott bennünket a munkájukról. Változatlanul az a fő feladata az OTÁF teljesítményvizsgáló állomásának, hogy kiváló te- nyészértékű állatok közül válo­gatva, azok tulajdonságait, ér­tékeit mérje, vizsgálja, segítve ezzel az országos tenyésztő- munkát. Az ország összes juh- törzstenyésztő gazdaságával kapcsolatuk van Vadai Mihá- lyéknak, ez 60—70 ilyen gazda­ságot jelent. A szám azért nem állandó, mert a helyzet válto­Szépek, levegősek a juhistállók A pónifogat A cikta juh itt fönnmarad Csávázzák az őszi árpát A gépjavítást is maguk végzik el emlék jellegű gazdasági épü­leteket, istállókat, a televízió is utalt erre, riportfilmben. Vadai Mihály elmondja: 20-25 ezer gyermek lovagolt nyaranta, pónilovakon, az utóbbi három évben. A felnőttek számára gidrán lovakat tenyésztenek és tanítanak a lovaglásra. Nagy a forgalom, főként külföldiek lá­togatják Szántódot. Már téli lovaglást is szerveznek, a Sió- tourral közösen. A szalontai sertésfalka elrohan a vilianypásztor mellett GEMENCI JÓZSEF Kép: Gottvald Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom