Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-24 / 224. szám
a Képújság 1982. szeptember 24. A munkavédelmi agitációs és propagandamunkáról A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa megtárgyalta Az egészségügyi alapellátás alakulása az öt munkanapos hét bevezetése után Az üzemi baleseteket elemezve, a balesetek igen jelentős részében az emberi közrehatás megállapítható. Még azon esetekben is, amikor műszaki hiba okozza a balesetet, mert pl. a gép kijavításának elmaradása megint csak emberi hiba. A fentiekből egyértelműen következik, hogy meg kell próbálnunk a balesetek elkerülése érdekében az emberi értelemre hatni, az embereket biztonságos munkavégzésre tanítani, nevelni. Ez az agitáció és propaganda feladata. Egyik ilyen segítő eszköze a munkavédelmi film, melynek fesztiválja volt szeptember 13-tól 17-ig Szolnokon, nemzetközi méretekben. Megyénkből ezt a programot 37 munkavédelmi szakember tekintette meg, az SZMT szervezésében. Általában külföldi filmeket láttunk, s megállapítható volt, Hogy filmgyártásunk ezen a területen biztosan nem vall szégyent, sőt, mondható, hogy az elsők között van. Remélhetőleg hamarosan a munkahelyeken találkozunk a filmekkel. Másik ilyen rangos esemény volt az országos amatőr környezetvédelmi filmfesztivál 1982. szeptember 7-én, Budapesten. Kár, hogy egyetlen Tolna megyei versenyzővel sem találkoztunk ... Amint arról már hírt adtunk, ülést tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa. Ezen István József, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese előadást tartott az egészségügyi alapellátás helyzetének alakulásáról az öt munkanapos hét bevezetése után. Szóbeli kiegészítéssel hozzájárult a téma mélyebb megismeréséhez Kelemen Józsefné, az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára és a számos hozzászóló. Az 1013/1981. (IV. 27.) Mt. számú határozat értelmében 1982. január elsejévél az egészségügyi ágazatban is át kellett térni az öt munkanapos hétre. Az áttéréssel kapcsolatban alapvető követelmény volt, hogy a szakmai színvonal ne csökkenjen, a lakosság egészségügyi ellátása a hét minden napján — beleértve a munkaszüneti és a szabadnapokat is — megfelelően biztosított legyen. Az áttérést alapos és mindenre kiterjedő előkészítő munka előzte meg. Ebben részt vett az Egészségügyi Minisztérium, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete, a különböző megyei szervek. Az előkészítés során a legtöbb gondot az alapellátással kapcsolatos kérdések okozták. Ennek megoldása érdekében a megyei tanács egészségügyi osztálya azt javasolta, hogy a felnőttkörzeti orvosok rendelési idejét napi öt, a gyermekkörzeti orvosokét napi négy órában célszerű meghatározni. Ehhez kapcsolódott az is, hogy mindenütt biztosítani kellett, hogy a lakosság délután is találjon orvost, vagyis délután is legyen rendelési idő. A többszörös konzultáció eredményeképpen január elsejével megyénkben egységes elvek alapján sikerült végrehajtani az áttérést. Az alapellátás területén ez azt jelentette, hogy a megyében a felnőttkörzeti orvosok napi öt, a gyermekkörzeti orvosok napi négy órát rendelnek. Az egymunkahelyes rendelőkben az orvosok osztottan — délelőtt és délután is — rendelnek, míg a kétmunkahelyes rendelőkben az egyik orvos délelőtt, a másik délután rendel. Ezzel biztosított, hogy a lakosság, munkaidejének befejezése után is, találjon orvost. A fogorvosok is e rendszer szerint dolgoznak, tehát a fogászati ellátás is biztosított mindenki számára. Az orvosi ellátást szombaton mindenütt ügyeleti formában szervezték meg. Az ügyeletek ellátásához szükséges gépkocsikat a megye már megkapta, a híradóeszközök azonban még hiányoznak. A KÖJÁL-székház átadásával, valamint azzal, hogy a felnőtt- és gyermekügyelet, továbbá az állandó ügyeletes gyógyszertár is ott működik, a megyeszékhely ügyeleti ellátása nagyban javult. Fel kell figyelni egy érdekes jelenségre. A gyermekügyelet forgalma az új rendszerben mintegy ötven százalékkal megnőtt. Ennek oka, hogy a szülők az ügyeletet veszik — kényelmi szempontok miatt — igénybe akkor is, amikor a gyermek betegsége már a rendelési idő előtt is nyilvánvaló volt. Itt ugyanis kevesebbet kell várni, mint a rendelőben. Ez azonban semmiképpen sem jó, mert az ügyeleti ellátás sürgősségi ellátást jelent és semmiképpen sem kényelmi igények kielégítését. A szombat délelőtti rendelőintézeti ellátás szervezése úgy történt, hogy csak a megye- székhelyen van rendelés a következő szakmákban: belgyógyászat, baleseti sebészet, nőgyógyászat, fül-orr-gégészet, fi- zikotherápia, röntgen és laboratórium. Bonyhádon, Dombó- várott, Pakson és Pincehelyen a rendelőintézet szombat délelőtt nem tart nyitva. A bonyhádi, a dombóvári és a pincehelyi szakellátásra szoruló járóbetegeket a helyi kórházak osztályai, míg a paksi betegeket a Szekszflrdon szombat délelőtt működő szakrendelések látják el. A lakosság gyógyszerellótá- ' sa, a bevezetett szervezeti intézkedések eredményeképpen, biztosított. Természetes, hogy az alapellátás biztosításával kapcsolatban vannak még további feladatok, ezek megoldására azonban a jelenlegi helyzet jó alapot nyújt. Az SZMT-ülés, pontosabban az ott elhangzott javaslatok, segítséget adtak a színvonal további emeléséhez. A vasutasdolgozók érdekében A Tolna és Baranya megyei SZMT-k vezető titkárai, valamint a Vasutas Dolgozók Szak- szervezete főtitkárának vezetésével, a területi szakszervezeti bizottság titkára részvételével került sor szeptember 16-án arra a megbeszélésre, melyen a két megye zasutasdolgozóit érintő legfontosabb kérdéseket tekintették át. Ez az újszerű kezdeményezés, megbeszélés lehetőséget teremtett arra, hogy jobban összehangolják a területi és központi elképzeléseket, feladatokat. Részletesen megvitatásra kerültek a személy- és teherszállítás eredményei és gondjai, a vasút munkaerő- és bérhelyzete, a dolgozók szociális és egészség- ügyi ellátása. Értékelték a megyében levő vasutas-szakszervezeti alapszervezetek munkáját, érdek- védelmi és érdekképviseleti tevékenységét. Megállapították, hogy mind a szervezettség, mind a mozgalmi munka tartalmas végzése szempontjából a vasutas alapszervezetek tevékenységét pozitívan lehet értékelni. Megállapodás született abban, hogy a jövőben tovább javítják együttesen az alapszervezeteket ellenőrző, segítő tevékenységüket, elsősorban a kisebb alapszervezetek érdekében. Mit kell tudni a baleseti ellátásokról? „A társadalombiztosítási ellátást szóban vagy írásban — egyes ellátásokat csak írásban - lehet igényelni. Az igényt visz- sza'menöleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni.” (T. 98. paragrafus (1) bek.) Súlyos hiba, ha valóik! azért nem kap egyes társadalombiztosítási ellátást, mert nem tudta, hogy kérni kell. A baleseti ellátásról a következőket kell tudni: A társadalombiztosítás, amikor balesetről beszél, baleseti ellátást említ, mindig csak az üzemi balesetekre gondol. Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső behatásra, amely a dolgozó akaratától függetlenül hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és valamilyen egészségkárosodást vagy halált okoz. Ahhoz, hogy egy balesetet üzemi balesetnek kelljen tekinteni, mindig az szükséges, hogy az valamilyen formában összefüggjön a dolgozó munkaköréből eredő kötelezettségeinek teljesítésével, kapcsolódjon azokhoz a tennivalókhoz, amelyeket foglalkozásában kell végeznie, A jogi megfogalmazás szerint tehát üzemi balesetnek általában az minősül, mely a dolgozót foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába, vagy onnan lakására, szállására menet közben éri. Ezen túlmenően társadalombiztosítási ellátásók igénybevétele során bekövetkezett baleset. Ez a megfogalmazás az üzemi baleset fogalmának tulajdonképpen elvi kereteit adja. Egy balleset üzemiségének megítélése azonban mindig az egyedi konkrét-eset minden mozzanatának, öszefüggéseinek alapos kivizsgálása, mérlegelése alapján történhet. Ezért nagyon fontos, hogy a dolgozó, a balesetet szenvedett, vagy hozzátartozója ezt az eseményt azonnal jelentse közvetlen munkahelyi vezetőjén ek, munkál tatójá nők, ahol az erre hivatott dolgozó a baleset kivizsgálását elvégzi és arról jegyzőkönyvet készít. özemi balesetből eredő keresőképtelenségnél a baleseti táppénz időbeli korlátozás nélkül jár a keresőképessé válásig, illetve a sérült állapotának végleges kialakulásáig. A táppénz mértéke a szokásos 65-75 százalék helyett az irányadó időszak átlagkeresetének (100 százalékának) megfelelő. Ez az összeg jár a kórházi ápolás idejére is. A baleseti sérült a gyógyulásához szükséges gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket is ingyen kapja. Végül az üzemi balesetből tartósan visszamaradt egészségromlást a társadalombiztosítás egyéb anyagi ellátásokkal is igyekszik ellensúlyozni. A tartós egészség romlás vagy halál esetén a baleseti nyugellátás valamelyikére lehet jogosult a csökkent munkaképességű dolgozó, vagy életben maradt hozzátartozója. Melyek ezek a tartós ellátások: baleseti járadék, baleseti rokkantsági nyugdíj és baleseti hozzátartozói ellátás (özvegynek, árvának, szülőnek). A baleseti nyugellátásók közös jellemzője, hogy egyiknek sem feltétele előzetes szolgálati idő igazolása. Baleseti járadék jár annak a dolgozónak, akiinek munkaképessége üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében 15 százalékot meghaladóan csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Baleseti járadék mértéke, összege a munkaképesség-csökkenés mértékétől függően változik 1—4 fokozatig. Fokozatonként változik a baleseti járadék összege, amely a balesetet megelőző egyévi bér egyhavi átlagának 8-10-15-30 százaléka lehet. Baleseti járadék megállapítható a munkaviszony alatt és folyósítható is, keresettől, munkavégzéstől függetlenül. Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét legalább 67 százalékban túlnyomóan üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében elveszítette és rendszeresen nem dolgozik tovább. Baleseti rokkantsági nyugdíjnak sem előfeltétele a szolgálati idő, de összefügg a megszerzett szolgálati idővel, ugyanis az igazolt szolgálati idő minden éve egy-egy százalékkal emeli a baleseti rokkantsági nyugdíj mértékét, a nyugdíj összege azonban nem haladhatja meg a nyugdíj alapját képező átlagkereset összegét. Az üzemi baleset következtében elhalt dolgozó özvegyének állandó özvegyi nyugdíj jár, függetlenül az özvegy életkorától, eltartott gyermekek számától. A fokozott gondoskodás abban is érvényesül, hogy a baleseti özvegyi nyugdíj összege magasabb mértékű, mint az egyéb elhalálozás esetén megállapítható özvegyi nyugdíj. Az elhalt szülő gyermekei mindaddig, amíg nappali tagozaton továbbtanulnak - legfeljebb azonban 25. életévük betöltéséig — árvaellátásra jogosultak. Az árvaellátás is magasabb mérték alapján került megállapításra, amennyiben a halál üzemi baleset következménye. lHa a tisztelt olvasónak egyéni problémája van, szíveskedjék azzal a munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyet, vagy a megyei társadalombiztosítási igazgatóságot megkeresni, ahöl készséges felvilágosítást és segítséget kaphat. Nyugdíjastalálkozó Gyulaion Régi ismerősök, volt munkatársak találkoztak egy igazán szép nyár végi napon a gyulaji vadrezervátumban. örömmel üdvözölték egymást a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság nyugdíjasai. Százötven nyugdíjasát hívta meg a gazdaság, ebből mindössze nyolcán maradtak távol. Németh László igazgató köszöntötte a megjelenteket. Az ilyenkor szokásos üdvözlő szavakon túl a gazdaság idei félévi eredményeit is ismertette. Méltán hangsúlyozta: Abban, hogy tavaly Kiváló vállalat címet kapott a gazdaság, illetve a folyamatos eredményjavulásban jelentős szerepük volt a jelen lévő nyugdíjasoknak, akik részt vettek az alapok lerakásában, az eredmények megalapozásában, a favagyon és vadállomány fejlesztésében. Végezetül örömmel adott számot a gazdaság vezetője arról, hogy a szocialista mlnkaverseny és brigádmozgalom fejlődésének eredményeképpen az erdő- és vadgazdaság az idei első félévben jelentősen túlteljesítette a tervelőirányzatokat és remény van arra, hogy kiemelkedő eredménnyel zárják az évet. A tájékoztatót követően Németh László igazgató jutalmat adott át a nyugdíjasoknak, majd elfogyasztották a vadhúsból készült ízletes ebédet. Vidám hangulatban, némi poha- razgatással fejeződött be a gyulaji nyugdíjastalálkozó. KPV DSZ-sportnap Nagy érdeklődés mellett Dombóvárott rendezték meg az idén a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének sportnapját. A legeredményesebb alapszervezetnek járó díjat Péger Ferenc, a paksi áfész szakszervezeti bizottságának sportfelelőse vehette át. Hírek - események — A HVDSZ MB mellett működő munkavédelmi bizottság közelmúltban megtartott ülésén megbeszélésre és feldolgozásra került a titkárság ezirányú határozata, valamint a munkavédelmi osztály tájékoztató jelentése. Az anyagok áttanulmányozása után részletesen meghatározták a feladatokat. — Az ÉDOSZ-megyebizottság értekezletet tartott az szb-titká- rok részére. A megyei bizottság titkára adott tájékoztatást az SZMT és az ÉDOSZ vezetése által tartott titkári felkészítőkről. A tájékoztatást követően megbeszélték az alapszervezetek II. félévi legfőbb teendőit. * A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az idén is október 14-én a Népszavában pályaválasztási melléklet jelenik meg, melynek célja, hogy tájékoztassa a széles közvéleményt a pályaválasztás kérdéseiről, az állandó és változó körülményekről, a tanácsadás lehetőségeiről, a szakmatanulás jelentőségéről. A lap megvásárolható, illetve megrendelhető a helyileg illetékes postahivatalnál.
