Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-03 / 206. szám
1982. szeptember 3. Képújság 3 Körkép a holnapról A mikroelektronika forradalma - itthon Felmérték a vízkárokat A legjövedelmezőbb a burgonya és a napraforgó Az állategészségügy helyzete Pakson a Hidegvölgyben ilyen mély árkokat mosott ki a tera szókból az eső Számítógép és chip, félvezető és mikroáramkör — e kifejezések csupán az elmúlt másfél évtizedben mentek át széles körű használatba. Vita nélkül leírható: a mikroelektronika forradalmának korát éljük. De mi is ez a sokat emlegetett mikroelektronika, hol tart ma Magyarország, és mi lesz belőle holnap, avagy holnapután, 1990-ben vagy éppen 2000- ben? A válaszadásra legilletékesebb dr. Sándory Mihály, a Központi Fizikai Kutató ntézet főigazgató-helyettese, aki a hazai mikroelektronikai program kormánybiztosa is.- Az ember társadalmi lény — kezdi a definíciót nagyon az elejéről -, és társadalmi ténykedése során eszközök nélkül nem lehet meg. Eszköz az ásó, a kapa — de a távcső is, amely- lyel a messze távolba hosszabbíthatja meg látását. Az ipari forradalom adta meg a lehetőséget arra, hogy addig csak az ember agyára „tartozó" funkciókat szerkezeteknek adjuk át. Gondoljunk csak a hőmérővel összekötött fűtésszabályozóra például, amely helyettünk, és pontosabban szabályozza automatikusan egy helyiség hőmérsékletét. És egyre több ilyen funkciót lehet „leadni", például fokozni az ilyen folyamatok sebességét. Az elektronika kezdeti állapotában arra szolgál, hogy logikai részfeladatokat is ellátó eszközöket hozzon létre, amelyek nemcsak a látást, de az ember többi érzékszervét is kiterjesztik térben és időben. A távcsövet a rádiótávcső, a mikroszkópot az elektronmikroszkóp, a II. világháborúban sokszor még füllel jelzett repülőgép-érzékelést a Holddal tartott távközlési kapcsolat váltotta fel. Érzékelésünk gyakorlatilag korlátlanná vált. A mikroelektronika mindeme lehetőségeket a készülékméretek csökkentésével megsokszorozta, mindenki számára hozzáférhetővé tette. 1945-ben például pár tucat ember fért hozzá mindössze egy olyan hatalmas számítógéphez, amely nem tudott annyit, mint egy mai zsebkalkulátor. Vagy gondoljunk csak a folyamatra a detektoros rádiótól az elektroncsőig, a „néprádió" elterjedéséig és a tranzisztorig, a zsebrádiók koráig. A tranzisztor az elektroncsőhöz képest már mikroelektronikának számít, de a mikroprocesszorhoz képest faekének!- Mi a helyzet a mikroelektronikában ma Magyarországon?- Az elektronikai iparban ma százezren dolgoznak, ez a foglalkoztatottak 3 százaléka —és előállítják a nemzeti jövedelem 10 százalékát! Ide sorolható a BHG, az EMG, a Videoton, az Orion, a Labor Műszeripari Művek, a híradástechnikai, automatikai, műszergyártó és számítástechnikai ipar általában. Ráadásul e 10 százalékon belül komoly az exporthányad is, nagyrészt beruházási javakat értve ide, számítástechnikai eszközöket, autimatizálási rendszereket, a hírközlés háttérelemeit. De hazai mikroelektronikai alkatrészgyártás a korábbi években nemigen volt, létre kellett hozni, részben a függő helyzet megszüntetésére, részben pedig azért, mert viszonylagosan egyre kevesebb lett az importeszközökhöz a termelési folyamat során „hozzáadott" forintérték. A hetvenes évek végén a termelt érték alkatrészhányada 50, az import- alkatrész ezen belül 15-20 százalék volt. A tendencia ennek növelése irányába hatott. Gyöngyösön, az Egyesült Izzó 1974 óta már gyártott mikroelektronikai alkatrészeket, a fordulatot azonban 1982. január 1. hozta, amikor létrejött a Mikroelektronikai Vállalat a Híradás- technikai Kutató Intézet egészéből és az Izzó félvezető kutató-fejlesztő és kísérleti gyártó- részlegeiből, két telephellyel. A vállalat profilja egyebek között félvezetőeszközök, chipek gyártása. — Mi hát ez a bizonyos „chip", amelyről az átlagember alig tud valamit? — Tokozatlan, „csomagolat- lan” mikroáramkör, amely meghatározott feladatot végez. Mérete 0,2-0,3-tól 5 négyzetmilii- méterig terjedhet. — Hogy állunk a világszínvonalhoz képest? — Jelenleg a szó teljes értelmében vett mikroelektronikai iparunk nincsen, ilyen összehasonlítást csak részterületekre lehet tenni. A meglévő gyártóbázisunk jó európai színvonalú, a szocialista országok között, jó! megállja a helyét. A fejlesztési program műszaki-gazdasági célkitűzései nem valamiféle meglévő „világszínvonal” irányába mutatnak. Túlzás nélkül mondhatom, hogy célkitűzéseink egy, a világ elektronikai iparában meglévő fehér foltra irányulnak. Ha terveink valóra- válnak, egy — igaz, hogy szűk, de elektronikai iparunk számára meghatározó — területen a magyar mikroelektronikai ipar fogja a világszínvonalat kijelölni. — 1990-re meddig juthat el ez a hazai folyamat? — A következő néhány évben az elektronikai iparnak és a mikroelektronikai iparnak egymás lehetőségeit kihasználva, kölcsönhatásban kell fejlődni. Hogy mi terjedhet el az évtized végére a mikroelektronika hazai fejlődése folytán? Például az orvosi ellátásban a megfelelően műszerezett szolgáltatás, a mérések, az adminisztráció jobb megoldása számítógépes rendszerekkel, ami az orvos és a beteg életét egyaránt jelentősen megkönnyíti: a kardiológia, a röntgenvizsgálatok, a rákszűrés területén, és sorolhatnám még tovább. A hírközlésben 1990-re végre lesz döntési lehetőség a korszerű, elektronikus telefonközpontok beléptetésére, ami nemcsak a telefonhelyzet minőségi, de mennyiségi oldalán is javít maid. Emellett ennek révén csökkenhet az egy állomásra jutó költség is, ami szintén nem mellékes- És az autóba szerelhető, vagy magamnál hordható telelőn?- Ennek technikai lehetőségei az előbbitől függenek; véleményem szerint nem ez a fő problémánk.- Az energiagondokon is segít a mikroelektronika, mondják. De hogyan?- Például a mikroelektronikai szabályozó rendszerekkel a háztartásban energia-megtakarítást jelentő gépek, televízió, hűtőgép, vagy éppen a fűtés esetében. És így végre megfordítható az eddigi, az energiatávlatok ismeretében nem túl biztató folyamat, amely szerint eddig az életnívó fejlődése óhatatlanul energiafogyasztásnöveléssel járt együtt... Mindezek 10 év távlatában új készülékcsaládokkal megoldhatók.- És kétezerben?- Géppel segített oktatási rendszerek kialakítása, a rutinfunkciók gépre átruházása, a részrehajlás nélküli diákértékelés bevezetése (ha el nem töröljük a diákértékelést), elterjedése várható. A hírközlés is eljuthat végre odáig, hogy már ne kelljen észrevenni azt, hogy egyáltalán van. A termelésben pedig a rutinmunkát fokozatosan meg lehet szüntetni, gépi rendszerekre bízni a mikroelektronika segítségével,- És a mikroelektronikán belül mi várható? Hiszen a lézer 20, a chip 10 éven belül minőségi ugrásokat okozott a tudományban, technikában, de a készülékek méretcsökkentésének is van - gondolom - egy ésszerű határa. Akkor viszont merre tovább?- A megbízhatóbb, pontosabb és főleg olcsóbb készülékek tömeggyártása felé. A felhasznált segédanyagok, alkatrészek minőségét kell javítani, a technológiai fegyelmet kell növelni. Laboratóriumi stádiumban pedig jelenleg a napenergia közvetlenebb és hatékonyabb felhasználását célzó módszerek, a krío-technika (mélyhűtött állapotban végbemenő folyamatok), a szupravezetéssel összefüggő kísérletek, bizonyos, ilyen módon előállított új anyagok kidolgozása van, amelyeket az említett célra a mikroelektronika felhasználhat.- Köszönjük a tájékoztatást, és reméljük: jó jósnak bizonyul a kormánybiztos, úgy is mint tudós, úgy is mint gazdasági irányító... SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN A betegek leletei fontos adatokkal támasztják alá a qyó- gyító munkát. A laboratóriumok iránti igények növekedése nálunk is mindinkább sürgetővé tette a kornak megfelelő színvonal térhódítását a munka gépesítését. A Híradástechnikai Szövetkezet foglalkozik a kórházi laboratóriumok automatizált rendszerének fejlesztésével. A szövetkezet mikroszámítógépei automatikus adatfelvételt, mérést, tárolást és leletkészítést „tűdnek”; jelentősen megkönnyítik és gyorsítják a kórházak személyzetének munkáját, és fokozzák a vizsgálatok meqbízhatóságát. (MTI- fotó - Balaton József felvétele - KS) „■ki «■■■ tmmw Most, az őszi kalászosok vetése előtti hetekben készült el O' >megyei tanács mezőqazdasá- gi osztályán az őszi búza átlagtermésének alakulásáról szóló kimutatás. Az átlagtermés alapján Tolna megye a megyék rangsorában az első lett. A legmagasabb termésátlagot a dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezetben mérték, 'de jó eredményeket értek el a decsi Egyetértés, a nagymányoki'Gábor Áron, és a szekszárdi Arany- fürt Téeszben is. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY A megye szarvasmarha-állománya gümőkártó'l és brucellózistól mentes. A vírusos léqző- és emésztőszervi megbetegedést előidéző kórokozók sok kiesést okoznak a gazdaságok- nak, főképp ott, ahol a, 'higiéniai viszonyokat nem javították meg kellőképpen. A Imeqye állattenyésztési telepein az év első felében 15 789 borjú született, ebből a vetélések, halva- ©liés, az elhullás és a kényszervágások miatt 2509 borjú a veszteség. A sertéstelepeken 238 936 malac született, a,z ösz- szes elhullás ennek valamivel több, mint 17 százaléka. A malackiesésben o legnaqyobb szerepe a colii hasmenésnek és az agy,onmyo,másnak. van. A három nagyüzemi csirkekeltetőben és a faddi törzsliba keltetőben állandóan figyelik az állategészségügy helyzetét. A baromfiakat folyamatosan oltják baroimfipesfiiS ellen. A 66 vágóhely és feldolgozó higiéniai minősítése is megtörtént. A helyzet ‘javéit, csökkent a „rossz” minősítésű vágóihelyek száma. Az állategészségügyi állomás tervezett .központi laboratóriumát elkezdték építeni a már‘meglévő alap részbeni felhasználásával,' A MEDICOR kön nyűszerkezetes laiboratórium felépítésének tervezett befejezése ez év október vége. VÍZKÁROK ■Tolna megye területén július 25-e és augusztus 1-e 'között többszöri 'ismétlődéssel heves záporok vonultak át. A 'bőséges és nagy intenzitással érkező csapadékot a. talaj elszivá- rogtatni nem tudta. Ennek következtéiben a folyásnak indult csapadék qáitaikat szakított át, több helyen nagymérvű eróziót okozott, lefolyástalan területeket és vízelvezető árkokat isza- polt el. A meliorációs beruházást végző üzemeknél a már kész és félkész 'földimüveknél okozott jelentősebb károkat Az üzemi jelzések kivizsgálására A még lombos napraforgó néhol a három métert is eléri bizottság alakult, amely a záporok okozta károkat felmérte. A felsőnyéki Egyetértés Téesz szőlőtelepítést megelőző meliorációs munkáinál' az intenziven lehullott nagy csapadék a félig kész földmunkát elmosta oly mértékben, hogy annak visszapótlása osaik tehergépkocsi- szállítással és kézi tömörítéssel lehetséges. A keletkezett kár mértéke 300 000 forint, A Hő- gyészi Állami Gazdaságban az üregválj hígtrágya-tároló gátját elmosta az eső, melynek során a gát töltését, valamint a töltésbe beépített fóliát és szőnyeget keli pótolni, az így keletkezett kár a felmérés alapján ket- tőszázny.olcvanezer forint. A döbrököz.i Zöl'd Mező Téesz halastó rekonstrukciójában a hirtelen, jött zápor következménye újabb iszapel'öntés és gátszakadás. A halastó területéről az iszapot ki, kell hordani, valamint a gátat helyre állítani. A szállítással', valamint a gát tömörítésével kapcsolatos kár 500 000 forint. Paksón, a Dunaimenti Egyesülés Téesz szőlőitelepítést megelőző meliorációs munkáit közvetlenül a műszaki átadás-átvétel előtt két nappal érte a zápor. A friss töltést az alsó és felső teraszok közötti, 50 méteres szintkülönbség következtében a lefolyó csapadék átszaggatta, és a vízelvezetők nyomvonalán két-lhárom méteres kimosásokat hagyott maqa u,tán„ A teraszok kiképzése megtörtént,, ezért a 'közelből földet odafennrelníi nem lehet, a szállítási távolság 1,5—2,0 kilométerre 'lévő föilnyerőhelyiről, biztosított. A keletkezett kár mértéke a- nagy szállítási távolság, valamint a kézi tömörítés miatt haitszázezer forint. A lehordott iszapot a 'Hidegvölgylben korábban kialakított záportározóban rakta le az esővíz,, így Paks városit mentesítette a,z iszapelöntés alól. A naqymányoki Gábor Áron Téesz 150 hektáros, szőlőtelepítést megelőző meliorációjánál az elkészült teraszokat a fentiekhez hasonló módon az eső elmosta., de annak helyreállítási költsége az ott lévő földfelesleg miatt kevesebb, viszont a területe sokkal naovöbb, ezért a helyreállítási költség 500 000 forint. A szekszárdi borvidéken a hidas,petrei vízgyűjtőire leesett, nagy intenzitású zápor során keletkezett árhullám eliszaposodást okozott a vízfolyás burkolt, és burkolatlan szakaszán. A helyreállítás. költsége közel 700 ezer 'forint. Kár keletkezett ezen kívül o ba'ranyaivíölgyi, a Parászta-pa’taki vízgyűjtőbe n, valamint a Séd vízgyűjtőjében is-. Több közcélú vízfolyás, így a dunaföldváni Olálhivölgyii-á'rok a bölcskei Gabonásvölgyi-árak, a bátaszéki Kövesdi-óirok és a Gyűrűs-patak a gyors lefolyást nem tudta kellőképpen elvezetni ezért a mederszelvényekben berágódások, majd iszap- lerakódások keletkeztek. Mindent összevetve megyénkben a záporkárok összege 7 millió 834 ezer forint. Arra, hogy a károkat a biztosító útján rendezzék, nincs mód. Az üzemek és .vízitársulatok hozzáláttak a 'helyreállításhoz, ami jelentős és előre nem tervezett költséget jelent. NAPRAFORGÓ ÉS BURGONYA A hét közepén a> megye mezőgazdasági üzemeiben megkezdték a kukorica s,Hozását és a napraforgó betakarítását; a napraforgó ‘loimbtaílanitását 80 százalékban végezték el eddiq. Az őszi kalászosok vetése alá most készítik elő az üzemekben a talajt. A pincehelyi Vörös- in airty Te rm.e lőszöve tkeze t be n növelték .az őszi búza vetésterületét, méghozzá úgy, 'hogy területet béreltek a Gyuiaíi'i Állami Erdő- és Vadgazdaságtól. Mostanában, elemezték a szakemberek azt is., .högy a növény- termesztésen ‘belül melyik nö- vényféleség hozza a legtöbb pénzt. Egyértelműen kiderült, hogy az 1 hektárra jutó legnagyobb jövedelmet a burgonya és a naprafoqó hozta. A költségek és a> jövedelmezési alakulások szempontjából, ha a termékegységre jutó alapadatokat'vizsgáljuk, az első helyet a napraforgó foglalja el, s a rangsorban, a cukorrépa az utolsó. A jövő héfen megkezdődik megyénkben a szüret. Elsőként hétfőm a felsőinyék'i Egyetértés Téeszben kezdik szedni a szőlőt. Számítógép kórházaknak DVM
