Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-03 / 206. szám
a Képújság 1982. szeptember 3. Tudósítóink írjak Látogatóban Szegletes János fafaragónál Attalán befejezték a rostlen aratását A ház éppen olyan, mint a többi., domboldalra felfutó pyön.k'i utcácska házai. A lakás azonban, már nem. A falon, a polcokon faragások, szebbnél, szebbek. A szekrény teteiién is szelmet vonzó agyagfigurák, ki- égetetlenül, de nagy iműgond- dal megformálva. — Miikor kezdődött a „kapcsolata" a fafaragással? — Erre nagyon pontosan emlékszem, — kezdi a beszélgetést Szegletes János fafaragó. — Gyünkön jártaim iskolába. ötödik és hatodik osztályos koromban, az akkori rajztanáromnál láttáim, hogyan kell gipszet faragni. Én is megpróbálkoztam vele — sikerrel. Az őrsök jelvényeit már én készítettem el. Aztán egyre nagyobb szeretettel, és mór bizonyos szakmái érdeklődéssel fordultam a képző művészeti könyvek felé. Később felkerestem a községiben élő fafaragó népművészt, Funk József bácsit. Ö mutatott meg néhány népi motí- vulmot, (makk, levél, s,tb.) és főleg azt tanultam tőle, .hogyan kell megrajzolni és kitölteni a teret. Ugyanakkor érdekelte a munkám, és szépnek is tartotta őket. Ez nagyon nagy doppingszer volt. Ebben az időben sikerült megvennem a Malonyainak A magyar nép művészete című, ötkötetes munkáját, — amit még ma is nap mint nap fellapozok. Kérésre klselbb-nagyo'bb fafaragásokat, díszdobozokat készítettem. Bizonyos vásárlói igényeket is 'kielégítettem. Ekkor születtek az esztergált és faragott fa,tányérok, az egyszerűbb és bonyolultabb vonalvezetésű g y ért y ait a nt ók, és apróbb figurális dolgok. Ebiben az időszakban, még mint mezőgazdasági gépszerelő kerestem a, kenyerem. — Nem volt „nehéz" a keze? — De igen. A nagy kulcsok, a kalapács és a finom faragó- kés között a súlybeli és a fo- gásbel'i különbség is óriási. De nem sajnálom ezt az időt, mert gépeikre most i,s szükségem van. Szalagfűrész, eszterga, qyalu- gép — legalább mór ismerem őket. — Úgy tudom, már teljesen o „fának él”. — A Népművészek 'Háziipari Szövetkezetének 1976 óta vagyok tagja. ,Ennek a munkának egy rossz oldala van: a széria. Előnye az, hogy eqy bizonyos faragási fogást, késveze- tést nagyon be lehet gyakorolni, mire az utolsó darabot elkészítem. — Miből, hány darabot készít? — Volt egy cigarettaitónáló — ebből ötven darab, de a busó- dogó párból 1200 darab volt a rendelés. — A keresete? — A széria leköti a napi időmet. A nyolc órát itt is le kell dolgoznom- és éves átlagban ez 4—4600 forintot ' jelent. Kell a pénz, mert a tavasszal építkezni szeretnénk. Ha valami egyénit kigondolok, tervezek, ez már csak a m unkáidon túl történhet. — ötleteit elfogadja a szövetkezet, vagy csak „parancsra.” dolgozik? — -Mind a két lehetőség előfordult már. Mi a kereskedeleminek dolgozunk, és a szükséges igényt kell kielégítenünk. Az általaim, elkészített mintadarabokat negyedévenként küldöm Pestre, mellékelve az árajánlatot. Ha a darab olyan igényesen kidolgozott, hogy jövőt jósolnak néki, és az ár is elfogadható —, akkor névtelenül zsűri elé Ikerül, és a kereskedelem illetékesei . is megtekintik, maljd rendelnek. Ha nagyobb mennyiségiről van szó, akkor más faragót ís felkérnek a tárgyak elkészítésére, ha nem, akkor a magamét faraghatom. — Most miit tervezett? — Éppen a napokban fejeztem be a faragást, a finomítást, és a keretezést. Eqy áttört faliképet készítettem, hársfából. Egy jellegzetes palóc motívumot fűrészeltem., áttört technikával. Erdei jelenet, szarvasokkal. — Találkozott már műtárgyaival a boltok kirakatában? — Szekszárdon, Szombathelyen, és a pesti Kossuth Lajos utcai és Váci utcai boltok kirakataiban, ismertem fel kezem munkáját. Az első pillanatban meglepődtem, aztán örömteli érzés öntött el. — Úgy tudom, szakkört is vezet. — Az általános iskola- kollégiumában. van eqy hűsífős szakköröm. Nagy élvezettel dolgoznak a gyerekek. Nekem pediq az a célom, hogy az alapfogások elsajátítása utón leqyen mivel hasznosan eltölteni ük a- szabad idejüket. Egy-'eqy szép alkotás az iskola díszítését is szolqálja, sőt egymásnak ajándékot is készítenek. — Van lehetősége, hogy továbbképezze magát? — Havonta egyszer összejövünk a művelődési központban, Szekszárdon. Érdekes, tartalmas előadásokat hallgatunk, és •technikai útmutatást is kapunk. Legutóbb a szaru faragásáról volt szó. Rendszeresen veszek részt alkotótáborokban. E nyáron iDam'bávóiron voltam, a'hol g y er mekij átéko kát ké sz í te ttü nlk. Meg persze az önképzés,. Nem sok a lehetőség, de akii tanulói akar, megadatik neki. — Tervei? — Szép tárgyakat készíteni, és sok kiállításon részt venni. A legszebb darabok Miskolcon vannak, eqy országos konferencián. voltam ott. És az ott hallattak alapiján próbálkozunk megyiénk .faragóit is összefogni. A gyerekekkel v.aló foglalkozást is folytatom, és ha minden sikerül, feleségem hímző-isző- nyeqszövő szakkörben szeretné összevonni az érdeklődőiket. KONRÄD LÁSZLÓ Fotó: KONRÁD ZSOLT Az attalai „Vörös Csillag” Termelőszövetkezetben 1968 óta foglalkoznak e fontos ipari növény termesztésével. Az idén 197 hektár területet vetettek el, a termés jó közepesnek mondható. A kevés tavaszi csapadék miatt nem fejlődött kellőképpen a növény. A betakarítást a nyűvéssel kezdték július 12-én és augusztus 27-én minden bála kazalban volt. A tavalyihoz képest a betakarítás tizenkét nappal húzódott el, aminek oka a csapadékos nyári időjárás. Ez sem kedvezett a rostlennek, mivel a gazdaság import Regina fajtájú magot vetett. Ennek termését a jövő évben ismét elAz elmúlt évek hagyományait követve az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének Tolna megyei Bizottsága az idén is megrendezte dolgozóinak találkozóját a Szekszárd melletti Sötétvölgyben. Már a kora reggeli órákban nagy volt a készülődés az Er- zsébet-tisztáson. A vállalatok időben kihozták termékeiket, hogy a szórakozni, pihenni vágyók egész napos ellátását biztosítani tudják, üdítőről, sörről a Pannónia Sörgyár szekszárdi kirendeltségi, az étkeztetésről a Szekszárdi Húsipari Vállalat gondoskodott. A tisztáson lévő esőbeállóban a Tolna megyei Tejipari Vállalat dolgozói tejet, kakaót osztottak a gyermekek poharaiba. A sütőipari vállalat kicsik-nagyok kedvencét, a ropogós, sós perecet hozta magával. Mikorra az autóbuszok megérkeztek, készen állt, s megnyivetik a rostlent termelő gazdaságok. Mivel a mag egy része a renden kicsírázott, az árbevételben nagy veszteség érte a szövetkezetét. A betakarítógépek viszont jól vizsgáztak. Három nyűvő és három bálázó- gép dolgozott a földeken. A nyűvés befejeztével a gépek két hétig a várpalotai termelőszövetkezetben segítették a beta1- karítást. Az attalai tsz ipari jellegű tevékenységet is folytgt, ugyanis a tél folyamán legubózzáfc a rostlent és szállítják a fenékpusztai lengyárba, ahol ózta- tás után feldolgozzák. tóttá kapuit a húsipari vállalat KISZ-esei által előkészített gyermekjátszó,’ ahol minden gyerek megtalálhatta a neki megfelelő játékot. A játékos, tréfás feladatok megoldásáért „pénzt", úgynevezett Háry-tal- lért kaptak, melyet a helyszínen létesített bazárban elvásárolhattak vagy összegyűjthették, s a gyermekjátszó zárásakor értékes játékokra licitálhattak. Az érdeklődők elleshették a sárkánykészítés fortélyait, megtanulhatták a sárkányeresztést. Előkerültek a bográcsok is, s hamarosan étvágygerjesztő illatok töltötték be a környéket. A céllövőverseny sem maradhatott el, melynek a férfiak körében volt különösen nagy sikere. Felnőttek és gyerekek késő délutánig vidáman játszottak, sportoltak, a több száz résztvevő egy kellemesen eltöltött nap élményével tért haza. T. A. BODÓ IMRE Élelmiszeripari dolgozók a Sötétvölgyben GLIWICE A második világháború ki- : törésének évfordulóján lát- j ! hattuk a tv-ben a „Himmler- : ! hadművelet" című kitűnő len- j j gyei filmet. Hitelességéhez — j és ez valamennyi filmkockára J vonatkozik — nem férhet kétség, történelmi tény, hogy a j i hitleri hadigépezet és a göb- ; i belsi propagandaapparátus í i alaposan előkészítette Len- ; ! gyelország megtámadását,' I ürügyül a határ menti provo- j I kációk egész sorával, bete- ' tőzvea gleiWitzi rádióállöimás I ‘állengyel megtámadásával. Nos, a filmben bepillan- ! fást nyerhettünk a háború 1 I előkészítése utolsó felvoná- i sónak kulisszatitkaiba. Ami azonban valószínűtlen: Heyd- rich, amikor kiadja az utasí- j tást, Gliwicének nevezi a rádióadó városát, az ő és a többi SS- és SD-főnök szájából Opolének halljuk a szomszéd várost, egyszer pedig Wroclaw is elhangzik. E városok akkor a német birodalomhoz tartoztak és hivatalosan is Gleiwitznek, Op- pelnnek és Breslaunak „hívták" őket (az utóbbit mi magyarok Boroszlónak neveztük.) Mint ahogy a lengyel Szczeczyn is Stettin volt, Gdansk Danzig, Oswiecim pedig Auschwitz. Bár a film értékéből eme „apróságok" nem vonnak le I semmit, a gondosabb fordítással elkerülhetőek lettek : volna. (J) Gyerekek és könyvek Kilenc napból-egy Tegnap szoros program volt, csillagászati előadást tartott Zombori Ottó. A hosszú és komoly előadás lekötötte a gyerekek figyelmét. — Mit csinálhatnak itt a táborlakók? — Szőnek, fonnak, agyagoz- nak. Éppen most fogják majd a kezükbe itt a táborban először a filmfelvevőt. Már levetítettük nekik az elmúlt évi táborozásról készült filmet. Most ők segédkeznek a felvételnél. A hagyományőrző foglalkozások mellett meglátogatjuk a szekszárdi „kicsi-nagy” megyei könyvtárat, hiszen vannak köztünk sióagárdi, aparhanti és mórágyi gyerekek is, akiknek a szekszárdi az igazi nagy könyvtár. Egyébként háromszázötvennégyszáz kötetes letéti könyvtár van itt a táborban. Mi százötven kötetet hoztunk a programjainkhoz. * A tábor főterén élénkség. Fiúk-lányok - a fiúkból mind ez ideig „csak” tizennyolc van, így a diszkók alkalmával rettenetes a baj — beszélgetnek, festenek. Egy népesebb társaságtól kérdezem:- Mit tudtatok eddig az olvasótáborról? Sági Apollónia sióagárdi iskolás nem kertel:- Jóformán semmit — mondja. Senki se mondta el, hogy milyen egy olvasótábor. Sejteni sejtettük, az igaz. Nagyon jó itt. A program változatos. És a szigor sem igazi szigor.- Ha valamit megszabnak, hogy el kell menni, akkor kell. De a többiből választani lehet- veti közbe a tolnai Strich Gabriella. Füstös Valéria, az aprócska bölcskei kislány már másodízben olvasótá boros.- Most jutalomból kaptam ezt a tábort - mondja büszkén. Pakson volt a prózamondó verseny, amit megnyertem. De máskor is szerepelek, névadókon.- Mit jelent neked a könyv?- Az attól függ, hogy milyen.- Milyen könyveket szeretsz?- A verseket, mert azok a szívemhez szólnak. Mások a prózára esküsznek, főleg a romantikus, kalandos olvasmányokra, az élet, a világ titkait feszegetőkre. ízlésben különböznek a 82. évi olvasótábor lakói. Egyben viszont „rokonok”: szeretik a könyveket, s bizonyos, hogy vonzalmuk az írott betű iránt éveik előrehaladtával növekedni fog. szűcs-czakó A nyári szünidő utolsó heteiben látogattunk el a sötétvölgyi olvasótáborba. Megyénk sok településéről és az ország néhány városából érkezett, könyvet szerető gyerekek egy kellemes és tartalmas táborozás élményével tértek haza. Most, az új tanév első napjaiban is bizonyára szert tesznek arra, hogy iskolatársaiknak továbbadhassák mindazt, amit a Sötétvölgyben kaptak. * Csendes pihenő lenne a sötétvölgyi olvasótáborban, mégis mind a negyvennyolc - zömmel 6-7. osztályos tanuló - talpon van, a tábor központjában tölti el az idejét. Egy társaság a faházacska párkányán beszélget, egy másik a nagyasztalon agyagedényeket készül festeni. Bátortalan qcsetvonásaik nyomán az égetett agyagon tulipánok és más virágok tűnnek fel. A táborvezetőség tagjai szorgos- kodnak, ki a gyerekeknek segít, ki a soron következő programról gondoskodik. A táborparancsnokság faházában szembeötlő összevisszaság. Sehol sincs katonás rend. Az olvasótáborban a program gazdag, minden magának az élményszerzésnek van alárendelve. A Magyar Úttörők Szövetsége Tolna megyei Elnöksége, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága és a Tolna megyei Könyvtár által szervezett olvasótáborba minden megyebeli úttörőcsapat küldött egy gyermeket, de jöttek ide az ország más részéből is. Közülük jó néhányon lépték át úgy a faházas tábor kapuját, hogy nem voltak tisztában azzal, milyen egy olvasótábor. Fehér Éva, a megyei könyvtár gyermekkönyvtárának vezetője, a táborvezetőség tagja - úgy veszem észre — örül a vendégeknek. S nemcsak ő, hanem a gyerekek is. Érezhetően oldott hangulat uralkodik a tá borban. — Milyenek a gyerekek az 5. napon?- Úgy veszem észre - mondja Fehér Éva, a parancsnokság feketekávés csészékkel, magnókkal és sok könyvvel megtömött parányi szobájában —, hogy jól érzik magukat. Hagyunk elég szabad időt nekik. Senki sem pihen Még dísztelen a korsó Kettesben a könyvvel Szegletes János
