Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-07 / 184. szám

1982. augusztus 7. Képújság 9 ■ A lengyel Tátrában Aki járt már a lengyel Tát­rában, annak ismerősek a ké­pek, a tájak. Bizonyára van olvasóink között, aki találko­zott már a hegyi mentőszolgá­lat tagjaival, akik itt a képen mentés közben láthatók. Zako- pánéban megszokott kép: a virágárus asszonyok és lent­ről is jól látható nyáron, hogy a Tátra legmagasabb csúcsán csillog a hó. A hegyi legelőn terelgetett juhnyáj a turisták kedvenc fotótémája. Csehszlovákia Csehszlovák—magyar gazdasági együttműködés Csehszlovákia kereskedelmi partnereinek sorában Magyar- ország az ötödik helyen áll a Szovjetunió, az NDK, Lengyel- ország és az NSZK után. A két ország árucsere-forgal­ma évről évre folyamatosan növekszik. Tavaly az árucsere mértéke csaknem 2,9 százalék­kal volt nagyobb, mint 1980- ban, s hazánk Csehszlovákiá­nak a KGST-tagállamokkal fenntartott kereskedelmi forgal­mából 7,86 százalékkal vette ki részét. Az 1982-re érvényes árucse­re-forgalmi és fizetetési jegy­zőkönyv értelmében a két or­szág között továbbra is a gépipari termékek cseréje ját­szó a főszerepet. Ezek rész­aránya már évek óta mintegy 60 százalék. Csehszlovákia az idén mezőgazdasági, építőipari és útépítőgépeket, gépjármű­veket és alkatrészeket szállít Magyarországnak. A magyar fél ennek fejében távközlési és számítástechnikai berende­zéseket, finommechanikai mű­szereket és szerszámgépeket ex­portál. Folytatódnak a hagyo­mányos nyers- és alapanyag­szállítások is. Csehszlovákia kokszot, kokszolásra alkalmas szenet, vegyiárut, hengerelt fé­meket, üveg-, fa- és kerámia- termékeket vásárol Magyaror­szágtól. Importlistáján pedig magyar bauxit, 'alumínium, ag­rokémiai gyártmányok, építő­anyagok és mezőgazdasági ter­mékek, köztük vetőmag, búza, kukorica szerepel. A kölcsönös szállítások ré­vén örvendetesen bővül az áruválaszték. Csehszlovákia ebben az évben 10 ezer Skoda személygépkocsit és több ezer Jawa motorkerékpárt, továbbá porszívókat, háztartási elektro­technikai cikkeket, textilárut és sört szállít Magyarországnak. Ezért magnetofonokat, rádió­kat, gyógyszert, cipőt, textilter­mékeket, lakás-világítóteste­ket, tanszereket, játékokat, hús­árut, konzerveket, bort, friss gyümölcsöt, zöldséget és gyü- mölcskonzerveket kap cserébe. Ez év februárjában a CKD Dukla prágai vállalatának mun­katársai egy hulladékégetőt adtak át Budapesten. A be­rendezés négy kazánja egyen­ként 480 tonna hulladékot ké­pes elégetni 24 óra alatt. Az így nyert hőt villanyáram elő­állítására használják. A kor­szerű égetőt rendkívül hatékony tisztító-szűrő berendezésekkel szerelték fel. A két szocialista állam a gépipari árucseréjének több mint a felét közös kooperáció­ban és a gyártmányszakosítási megállapodások keretében bo­nyolítja le. Ez a gyakorlat a legfontosabb iparágakat érin­ti: a gépgyártást, valamint a mezőgazdasági és építőipari gépek előállítását. Csehszlová­kia személy- és tehergépkocsi­kat, utánfutókat, többféle épí­tőipari gépet, Magyarország pedig gépkocsitengelyeket, autó- és trolibuszokat, műszer­falakat, mezőgazdasági, építő­ipari és útépítőgépeket expor­tál. Az elképzelések szerint a jö­vőben megkezdődik az önmoz­gó arató-kaszáló gépek, egyes házgyári lakástípusok, valamint a Rába-Liaz teherautók sza­kosított gyártása. Tervezik olyan szerszámgépek kifejlesz­tését és közös gyártását is, amelyeket eddig mind a két ország a tőkés államokból vá­sárolt. Az árucsere-forgalom növe­kedését, a szakosodás és a kooperáció fejlődését segítik elő a két ország nemzetközi vásárai is. Az áprilisban Brnó- ban megrendezett fogyasztási cikkek nemzetközi vásárán az egyik leglátogatottab kiállítási helyiség a magyar pavilon volt. A magyar vállalatok foglalták el a harmadik helyet a cseh­szlovák külkereskedelmi cégek partnerei között. A májusi BNV-n 18 külkereskedelmi vál­lalat képviselte Csehszlovákiát, amely az NSZK és Ausztria után a harmadik legnagyobb kiállító volt. A vásáron a cseh­szlovák cégek 65 millió rubel értékű kereskedelmi egyezményt kötöttek, s ebből 45 millió ru­bel értékűt a magyar vállala­tokkal. A csehszlovák—magyar gaz­dasági, műszaki-tudományos együttműködési közös bizottság 18. ülésének közös jegyzőköny­vét júniusban írták alá. Az ülésen kiértékelték az elmúlt időszakban az árucsere, a gyártmánykooperáció és -sza­kosítás terén elért eredménye­ket. Bulgária Rezervátum az Arany Dobrudzsában lÉsza kke let-Bu Igória, az Arany Dobrudzsa nemcsak dúsan ter­mő földjéről nevezetes, hanem arróil is, hogy kiterjedt vizei­ben, erdeiben ritka vadak so­kasága tanyázik. A Karakuz vad-rezervátuinmban — a, szakemberek kitartó fárado­zása nla'k köszönhetően — jól akklliimatizálódtaik a szarvasok és a muflonok. Most kísénletez­A jugoszláv ipar termékei Vi­lágszerte keresettek, így a ma­gyar piacon is kelendőek. A Jugoszlávia és Magyarország közötti gazdaságii kapcsolatok­nak csaknem a felét hosszú le­járatú egyezmények szabályoz­zák. A legfontosabb jugoszláv ex­portcikkek, amelyek a magyar vevőkhöz eljutnak: gépek,, szál­lítási eszközök és vegyipari termékek. Ezeken kívül számos fogyasztási cikk, élelmiszer­nek az észak-amerikai vad nyír­fajdok, vadkacsok és fácánok megtelepítésével is a dunai szi­geteken . A vadrezervátumban az or­szág faunájára jellemző vala­mennyi állatfaj megtalálható már. Róluk és a különleges ál­latfajok fennmaradásáról, to- vábbtenyészté'sérői a rezervá­tum dolgozói gondoskodnak. ipari termék érkezik a szom­szédból a magyar üzletekbe. Különösen népszerűek, ésezéiT gyorsan vevőre tatáinak az íz­léses jugoszláv bútorok, ame­lyek otthonossá teszik a laká­sokat, s jól illeszkednek a szűk lakótelepi körűiményékhez is. A jugoszláv-magyar gazda­sági kapcsolatokból eredő köl­csönös szállítások értéke ez év­ben megközelíti a 790 millió dollárt. Ez 269 m'ilil'ióvaI több, mint az előző esztendei volt. KNDK Az erdők kincsei A koreai erdők növényzete változatos és igen gazdag: a több mint 700 gazdasági célú fa és növény mellett 850 fajta ehető és 900-féle gyógynövény tlal álható. Az erdők gondozása és tele­pítése fontos népgazdasági fel­adat. A legutóbbi hétéves terv­ben 900 ezer hektárnyi terüle­tet erdősítették, 360 ezer hek­táron olajfákat telepítettek és 7 ezer hektárt diófával ültették be. A fa felhasználására vegyi- és fafeldolgozó üzemek létesül­tek, a melléktermékeket pedig a toka rmánygyá rak h asznosítjá k Azok a területek, aholl dúson teremnek a gyógynövények, kü­lönleges védelem alatt állnak, hliszen a belőlük nyert gyógysze­rék a koreai gyógyászat allap- kél lékei. Az erdőket a nyolcvanas évek első felében újabb 2 millió hektárral bővítik. Ezen belül rost- és egyéb ipari, alapanya­got adó fafalitá kkail több mint 170 ezer, olajfákkal több mint 340 ezer hektárt ültetnek be. Jugoszláv áru a magyar piacon Szovjetunió Nyugdíjasok Több mint 34 millió nyugdí­jas él jelenleg a Szovjetunió­ban. A férfiakat a 65. életévük­től, a nőket 55 éves koruktól illeti meg a megérdemelt pi­henés, míg a nehéz munkakö­rülmények között dolgozók ter­mészetesen korkedvezményt kapnak. A munkabérek 50—100 százalékát kitevő nyugdíjösz- szegek, a különböző juttatások lehetővé teszik, hogy az idő­sebb korú emberek független, anyagilag biztosított életet él­jenek. A szovjet nyugdíjrendszer al­kotórésze annak a program­nak, amely az egész nép jó­létének a növelését célozza. Fokozatosan emelik a legala­csonyabb nyugdíjak összegét, bővítik a nyugdíjasok kedvez­ményeit, és évről évre növek­szik a társadalombiztosítási el­látásra kiutalt állami kiadások összege is. Az utóbbi évtizedben jelen­tősen emelkedet a szovjet em­berek életszínvonala, javultak munka- és életkörülményeik, jelentős előrelépés történt a lakosság orvosi ellátásában, nőtt az átlagos életkor. Az idős emberek a nyugdíjba vonulás után rendszerint még évekig megőrzik munkaképességüket, [gy bizony nem könnyű elsza­kadni a megszokott munkarit­mustól. Mivel foglalkozzanak az idő­sebbek a nyugdíj után? A szovjet társadalom minden nyugdíjasnak lehetőséget nyújt arra, hogy — egészségi álla­potától, életerejétől, hajlamá­tól és kívánságától függően — maga döntsön erről. Termé­szetesen a nyugdíjas számára a munka az anyagi jólét nö­velésének lényeges forrása is egyúttal. A szovjet rendelkezéseknek megfelelően a, korhatár elérése után nem kell feltétlenül nyug­díjba menni. Sokan dolgoznak tovább a munkahelyükön, s így később, a nyugdíj összegé­nek megállapításánál, több évet számítanak be. Széles kö­rű munkalehetőség várja azo­kat is, akik nyugdíjat kapnak. Jelenleg 7 millió 500 ezer nyug­díjas dolgozik korábbi szak­májában, vagy más területen. A háziipari műhelyektől a bajkonuri űrkikötőig 'Kazahsztán - 2 millió 717 n ég yzétk M améte r n yii tétül e tévéi az Oroszországi SZ5Z5ZK utón — a második helyet foglalja el a Szovjetunió 15 köztársasága sorában. Ezen a hatalmas — mintegy öt ira naiaorszá g nyi — területen több mint 15 millió ember él. Milyen fejlődésen ment 'ke­resztül a köztársaság a Szov­jetunió fennállásának hat évti­zede alatt, mit ad ma népgaz­dasága a Szovjetunió népeinek, hogyan változtak meg az itt élő lakosság életkörülményei? Ezek­re a kérdésekre adott választ az AFIN tudósítójának Taufik Mulhaimed-IRalhiimov, a Kazalh SZSZK Minisztertanácsának el­nökhelyettese, a köztársaság Állalmi Tervbizottságának elnö­ké. iNépünk alig félévszázad alatt tette meg az utat a kö­zépkortól a civil! záriéba; aro­mád településektől jutott ell a bajkonuri űrkikötőig és a Man- gislak-félszigeten épült Sev­csenko város atomerőművéig. A század elején Kazahsztán a cári Oroszország együk legellmara- dottobb hbtárvidéke volt, ahol a lakosság még feudális viszo­nyok között élt és főként állat­tenyésztéssel foglalkozott. Ipari termelés úgyszólván nem volt: néhány háziüpad műhely dol­gozta fel a mezőgazdaság ter­mékéit. Ma Kazahsztán az ipari ter­melés tekintetében a negyedik helyen á'lil a Szovjetunió 15 köz­társasága között. A legutóbbi ötéves tervben - 1976-tól 1980- ig — több mint 250 új iparvál­lalatot, műhelyt és termelőrész­leget helyeztek üzembe itt. A szűzföldek művelésibe vonása óta a Kazahsztániban, valairrvint az Orosz Föderációban és Uk­rajnában megtermelt gabona mennyisége adja a Szovjetunió teljes gabonatermésének legte­kintélyesebb részét. Természetesen a kazalh nép egymaga nem lett válna képes a rendelkezésre álló rövid idő alatt ilyen gyors előretörésre. Ehhez a fejlődéshez a Szovjet­unió többi népe is komoly mértékben hozzájárult. Ennek alátámasztásara álljon itt né­hány példa. Köztársaságunk számára lét- fontosságú a közlekedés, hiszen a településeket helyenként több száz kilométeres távolság vá­lasztja el egymástól. Nem a véletlen műve tehát, hogy a Turkszib, a Tu rkesztón-Szibériai Vasút az elsők között épült meg az ú|j szoVjet létesítmények so­rában. Építésén a Szovjetunió majd minden nemzetének és nemzetiségének képVisélői dol­goztak. A Szovjetunió egyik legnagyobb vaskohászati üze­mének, a Karaganda! Kohászati Kombinátnak létrehozásában 11 szövetségi köztársaság mintegy 50- szakosított vállalata vett részt. Amikor megkezdődött a kazahsztáni szénlelőhelyek ki­aknázása, nagy segítséget nyúj­tottak a Donyec-lmedence ta­pasztalt bányászai. Az emiba'i olaj'bá nyá szokat Azerbaljdzsá n küldöttei képezték ki. Az orosz föderáció és Ukrajna mérnökei szerelték fel az új technikai be­rendezéseket a kazahsztáni építkezéseken, és sok hasznos tapasztalatot adtak át a kczah építőknek, Számos szárföld! szoVhoz és település neve őrzi a közös munka emlékét. Kazahsztán ipara a színes­fém- és vaskohászatra, a gép­gyártásra, a vegyi- és petrolké­miai termékek gyártására sza­kosodott. Ez a köztársaság ad­ja a szovjet ipar részére szük­séges réz egyharmadát, a hor­gany felét, az ólom kétharma­dát, a kőszén egyhaitodát, a foszfor 90 százalékát, de innen származik a felhasználásra ke­rülő króm, vanadiums wolfram és moi'ibdén jelentős része is. Készletei tekintetében a- szoko- 1 oVk a - szadba j -li mó g n e svas é re - lelőhely nem marad él a lotba- ringiairlmedence - Franciaor­szág, az NSZK, Belgium és Luxemburg kohászatának fő nyersanyagbázisa — mögött. Egészségügy, tudomány, halászat Új kórház és rendelőintézet Új rendelőintézetet avattak Székelyudvarhelyen. A korsze­rű, jól felszerelt intézetben vérbegyűjtő és vércsoportmegha- tározó központ, funkcionális vizsgálatokra alkalmas, nagy kapacitású laboratórium és gyermekrendelő is helyet kapott. Közvetlenül a poliklinika mellett 430 ágyas kórház épül, amelyet még az idén átadnak rendeltetésének. Egy gramm anyagból egy kilométer mikrodrót A chisinaui ele'ktrokészülék kutatóintézetben a hajszálnál is vékonyabb mikrodrótok készítésére dolgoztak ki eljárást. Egy erre a célra előállított készülék üvegből finom csövet húz, majd az olvadt fémet elektromágneses térben, lebegő állapotban a csőben lévő furatba folyatják. Egy grammnyi olvadékból egy kilométer hosszú mikrodrót húiható. A csak­nem láthatatlan drót vastagsága 2—20 mikron, tehát sokkal vékonyabb az emberi hajszálnál. Az üveggel szigetelt, kü­lönleges mechanikai tulajdonságokkal rendelkező mikrodrót a műszaki élet sok területén alkalmazható. Tengeri halászat 150 tonna tengeri halat szállított tavaly a népgazdaság­nak a román tengeri halászflotta. Romániában a hatvanas évék közepén kezdték a halászattal iparszerűen foglalkozni. Az országnak ekkor összesen 3 halászhajója volt, ma csak­nem 50 jól felszerelt hajó járja a vizeket, s a halászzsák­mány jelentős részét exportálják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom