Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-07 / 184. szám

8 Képújság 1982. augusztus 7, [ A Vaskapu l-től a Duna folyásán lefelé román—jugoszláv kooperációban épül a következő hatalmas vízi erőmű, a Vaskapu II. A zárógát már el is készült. NDK-mexikói felsőoktatási kapcsolatok Az intézet építőművészeinek tervei szerint készült középület Togliattiban A Moldovai SZISZlK-ira, a Szovjetunió együk legsűrűbben lakott és legtermékenyebb te­rületére jelentős feladatok há­rulnak a Szovjetunió élelmiszer- progra'm jóiból. Jelenleg a köztársaság föld­területének 84 százalékát mű­veik. A cél a mezőgazdaság különböző ágazatainak harmo­nikus fejlesztése és a különböző intenzív termesztési módszerek elterjesztése. Ezek segítségével minden megművelt földterület hozamát megkétszerezik. Az élelmiszerp ro gram teljesí­tésének egyik legfontosabb fel­adata' a takarmánytermesztés növelése. Ezért a köztársaság­ban imár 1979-lben megtervez­ték a következő évek, évtizedek ta'kanmá nyiprog raimljá t. H o z zá ­láttak a különböző takarmány- féleségek genetikai kutatásá­hoz. A komplex program kere­tében figyelmet fordítanak a növény nemesítésre, a talajjaví­tásra, az agrotechnika, a mező­gazdasági gépgyártás, a ta­ka rmányfeldol gozás és -tárolás korszerűsítésére. A tervek szerint minden hek­tárról 140—1160 mázsa takar­mányt, illetve 1800—2000 kilo­gramm emészthető fehérjét ta­karítanak be. Ennek révén nö­vekedik a hús- és tejtermelés mennyisége is. A program megvalósításához felhasználják a tudomány leg­újabb vívmányait. Megpróbál­koznak a különböző növénytár­sulások létrehozásával, például a kükorica és a szója együttes vetésével. A több fajtából állá növénytakaró jelentősen több napenergiát hasznosít, jobban kihasználja a talaj tápanyagait, és az ezekből készült takar­mányt az állattenyésztők is gaz. daságosalbba n haszná Ihatják fel. A mezőgazdasági kutatóin­tézetek elsősodban a naprafor­gó-borsó, borsó-zab, zab-bük­köny társulásokat ajánlják. lfaskapu II. Várnában több autóbusz-megállóban új formájú oszlopokat szereltek fel. Ezekkel ellenőrizhető a forgalom és az autóbu­szok menetrendjének betartása. A rendszert a szófiai autóköz­lekedési intézet munkatársai doldogzták ki: az autóbuszokra szerelt adókészülékkel a sofőrök tájékoztatni tudják a köz­pontot. Az NŐK és Mexikó egyes fel­sőoktatási intézményei között már a diipiolmádiai kapcsolatok felvétele előtt iis sokoldalú együttműködés alakult ki. E kap­csolatok igazán gyümölcsözővé az utóbbi évtizedben váltak: 1973-iban írták alá az első ál­lamközi kulturális egyezményt az NDK és "Mexikó vezetői, ezt követően pedig a két ország egyetemei és főiskolái kötöttek egymással két, illetve három évre szóló együttműködési meg­állapodást. A megállapodások szellemé, ben a rostocki Wilhelm Pieck Egyetem Latin-am erikái Kutató Központja például évről évre egyetemi oktatók, kutatóik és diákok cseréjét bonyolítja le. A berlini Bruno Leusehner Köz- gazdasági Főiskola - és több más NDK-beli felsőoktatási in­tézmény - rendszeresen szervez nyári gyetemeket, szemináriu­mokat, konferenciákat hazai és mexikói résztvevőikkel. A lipcsei Kari Marx Egyetem Tropikus Mezőgazdasági Intézetének munkatársai ugyancsak rendsze­resen találkoznak hasznos ta­pasztalatcseréken a mexikói ku­tatókkal. A felsőoktatási intézmények kapcsolata több tudományág területén is jelentős. Elsősorban a fizikusok, néprajzosok, törté­nészek, matematikusok, mező­gazdászok,, környezeWédők, i,ro­dai omkutatók élnék ezzel a le­hetőséggel mindkét országban. Jelentősek a műszaki egyetemi kapcsolatok is. Az NDK pro­fesszorainak, kutatóinak mexi­kói elismerését bizonyítja töb­bek között az a kitüntetés, ame­lyet a drezdai műegyetem taná­ra kapott: dr. Zehe professzort, 1980-ban a Puebla Egyetem díszdoktorává avatták. Egy év óta már az egyete­mek legfőbb vezetői is elláto­gatnak - taipasztalatszerzés, a baráti szálak erősítése céljából — egymáshoz. Elsőnek dr. Luis Rivera Terrazas, a Puebla Egye­tem rektora kereste fel drezdai kollégáját. A látogatás műsza­ki kutatási egyezmény aláírásá­val zárult. A cél: ezersaázalékos termelékenység Gazdasági kapcsolatok Beszélő megállók Robotok az A Német Szocialista Egység­párt X. kongresszusának doku­mentumai és a következő öt esztendő tervei világosan utal­nak az ipari robotok gyártásá­ra. Arról van szó, hogy az egészségre ártalmas, monoton és nehéz fizikai munkát a gé­peknek kell elvégezniük és az embernek a termelésben az őt megillető helyet kell elfoglal­nia. Az NDK iparában 1985-ben már 45 ezer robotot kell alkal­mazni. Rangos feladat ez, hi­szen Japánban a több éves fej­lesztési időszak után 1982-ben még mindig csupán 14 ezer ro­bot működik. Évezredek óta kísérője az embernek a robotról, az olyon technikai „lényről” kialakult el­képzelés, amely felszabadítja a dolgozókat a kellemetlen, egy­hangú és nehéz munkától. Ez az álmodozás tükröződik sok nép mondáiban és meséiben, például a „palackba zárt rab­szolgáról”, vagy a „szorgos manókról” szóló mesékben. A robotkutatás sajátos célo­kat tűz maga élé. Olyan tech­nikai rendszerekre- törekszik, amelyek megengedik, hogy az ember csők o munka mellett álljon, ügyeljen, irányítson, kar­ban tartson és robotja „gépi in­telligenciáját" növelje. Ennek során a robotnak jeleket, min­tákat, jelzéseket kell felismer­nie és feldolgoznia. Elvárják tőle, hogy összehasonlításokat végezzen vagy valamit felje­gyezzen (tároljon). Úgy számít­ják, hogy 'körülbelül 1983— NDK-ban 1986 között a robot memóriájá­nak a tárolóképessége az em­beri agyét is meghaladja. Sokan ismerik a magyar Ru­bik Ernő professzor által felta­lált hatszínű, bűvös kockát 54 mezejével és a több mint 43 trillió lehetséges kombinációjá­val. Egy mai mikrokomputer op­tikai szenzorokkal elméletileg 12 millimásodperc, gyakorlati­lag egy „szempillantás” alatt elvégzi a megoldáshoz szüksé­ges 17—50 forgatást. A meg­oldás közlése egy másodpercet vesz igénybe, a forgatás gyor­sasága ezután már csupán me- éhanifcai probléma. Az NDK ipari üzemeiben be­állították a robotók 3. nemze­dékének első példányait. A munka termelékenységét 470— 700 százalékra növelték. Arra törekszenek, hogy a több gépes üzemelési rendszerben ezer szá­zalékkal emeljék a robot mun­kájának a termelékenységét. A mai robot tömegének 1 százalékát alkotja a mikroelekt- ronikus „agy”. Egy ilyen robot tíz ember rutinmunkáját végzi el. Ennyi embert szabadít fel érdekesebb, több értelmet kí­vánó munkára. A jövő robotjá­nak „megszületését” 1984-re várják. Munkájának termelé­kenysége 10 000 százalékra emelkedik és egyedül 30 klas­szikus, vagyis korábbi típusú robotot helyettesít. Az NDK és a Szovjetunió együttműködése révén már készülnék a prototí­pusók. g. i. . —r------------- '1 —" 1 ----------­M oldávia mezőgazdasága ZASTAVA JÁRMŰVEK EXPORTRA A kragüjevaci CRVENA ZAS­TAVA gyár ez évben 232 ezer személygépkocsi mellett több mint 18 ezer különféle téherjár- művet is készít. A ZASTAVA termékeiből 273 millió dollár értékben exportál­nak 1982-ben. A gyár legfon­tosabb vevői között tatja szá­mon a Szovjetuniót. TÁVKÖZLÉSI BERENDEZÉSEK A SZOVJETUNIÓNAK A zágrábi NIKOLA TESLA gyár nemrég újabb szerződést kötött a VEOMAS'PRliBO'RlUNTOiRG szovjet céggel. Az idén 67 millió dollár értékű távközlési beren­dezést szállítanak szovjet váro­sok — többek között Volgograd, a Don menti Rosztov, Minszk - számára. A BOLGÁR VASUTAK FELÚJÍTÁSA A ljubljanai l'SIKRA több bol­gár vasútvonal korszerűsítését vállalta el. Elsőnek — 1983. évi határidővel — a Szófia—Plovdiv vonal felújítását végzik el. A szerződés értelmében több ál­lomás modernizálására is sor kerül. A két ország közti gazda­sági kapcsolatok erősödését jel­zi, hogy egy másik jugoszláv cégtől - a nisi MI'N-tői száz szénszállító vasúti vagont ren­delt a bolgár TRAN'SIM'PEX. A tv-toronytól a sportcsarnokig új város épül... Mongólia északi részén, 60 kilométerre Darhantól, a jelen­tős iparvárostól,, új város épül: Hatul. A kisváros - 5—6 ezer fő­nyi lakosságira számítanak - a helyi cement- és mészmű dolgo. zóinak ad otthont. A nagyüzem első egysége 1983-ba n lép üzembe, teljes kaipacitását 1985- ibea éri el. Az első egység évi teljesítménye félmillió tonna jó minőségű cement, amelyet a városka építésiéhez is felhasz­nálnak. Hutuilfoan a lakóépüle­tek mellett gyermekintézmények, kórház, bevásárlóközpont, ven­déglátó és kulturális létesítmé­nyek is épülnek. A moszkvai osztankinói tv- torony, az uljanovszki Lenin- emlékmű, a hanoi Ho Si Minh mauzóleum, az ulánbátori há­zasságkötő palota, a taskenti Népek Barátságának Palotája, a moszkvai „Dinamó" sport- csarnok és sok száz szovjet városban és külföldön felépített gyönyörű épület egyetlen in­tézmény, a Borisz Mezencevről elnevezett tudományos-kutató és tervező intézet nevéhez fű­ződik. Az intézet tervezői most új iparvárosok kulturális és sportkomplexumain dolgoznak. Munkájukba bevonják a je­lentős festők és szobrászok ki­fejező eszközeit is. A tervező- irodákban számos más létesít­mény terveit készítik: új opera­ház Ashabadban, sportkomp­lexum Uszty-llimszkben, szak- szervezeti kultúrház Hanoiban, kultúrház Ulánbátorban. Egye­sek már épülnek, mások raj­zokon és maketteken láthatók. Az, hogy az ipari robot a munkaszünetben alkalmas partnerré válhat egy kis játékra, ahogyan az Eulenspiegel rajzolója, Louis Rauwolf látja, valószínűleg örök utópia marad. Panziókomplexum terve a Fekete-tenger partján. Tervezői: Jevgenyij Rozanov és ievgenyij Sumov ¥

Next

/
Oldalképek
Tartalom