Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-06 / 183. szám

1982. augusztus 6. "NÉPÚJSÁG 3 Üdítő italokat ellenőriz a KERMI A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet élelmiszeripari osz­tályán rendszeresen ellenőrzik a forgalomban lévő üdítőket és gyümölcsleveket. A nagy melegre való tekintettel különös gond­dal vizsgálják a termékek üdítő hatását a kereskedelemtől vett minta alapján. Takarékos üzemű permetezők Újfajta nagyüzemi permete­zőgépek sorozatgyártását kezd­ték meg a Debreceni Mezőgép Vállalat I. számú Gyárában, s a most útnak indított harminc berendezéssel az idén eddig százhatvan Kertitox NAL típusú permetezőt gyártottak. A már korábban is Debrecenben ké­szített Kertitox permetezőket a gyár tervezői olyan nagynyomá­sú szórófejjel látták el, amivel a berendezés a korábbinál ke­A Dél-alföldi Tégla- és Cse­répipari Vállalat békéscsabai 4. sz. téglagyárában megkezd­ték az Uniform elnevezésű tég­la gyártását. Az új termék elő­nye az igen jó hőszigetelés és az, hogy nagyobb térfogata vesebb energiával, s ötödével nagyobb teljesítménnyel üze­meltethető. Permetezéskor a gépbe szerelt légterelő fej a fák lombozatát meglebegteti, s ezáltal a levélfonákra is több permetlé jut. Az év végéig to­vábbi hatvan Kertitox NAL per­metezőgépet szállítanak a ter­melőszövetkezetekbe és az ál­lami gazdaságokba Debrecen­ből. miatt a falazás meggyorsítható. A tégla elsősorban a kislakás­építők munkáját könnyíti meg, mivel a lyukacsos tégla na­gyobb méretű, mint az eddig gyártott B—30-as blokktégla. Partszabályozás A tavaszi és a nyár eleji ár­hullámok elvonultával a lecsön­desült folyók mentén a közepes és az annál is alacsonyabb víz­állás kedvez a folyószabályozá­si munkáknak, s a vízügyi igaz­gatóságok most jól kihasznál­ják ezt a lehetőséget. Az or­szágot behálózó folyóink hosz- sza mintegy 2800 kim, s e kiter­jedt hálózaton jelenleg több mint 20 helyen végeznek ki- sébb-nagyobb folyam- és me­derszabályozási, partrendezési munkákat. A Győri Vízügyi Igazgatóság a szigetközi szaka­szon a csehszlovák partnerek­kel egyeztetve Ásványráró tér­ségében rendezi, kiegyenesíti a szaggatott partot és a folyó mellékágát, hogy a főmederbe szoruljon a víz, így erősödő sodrásával maga a Duna is jobban egyengesse medrét és kedvezőbb hajőutat formáljon ki. A munkák jól haladnak, s várhatóan a jövő év végére fe­jeződnek be. Ugyancsak a ha­józás útját egyengetik a bagó­mén kanyarban, ahol a mind­össze 70—90 méteres útszűkület miatt a hajók csak egy irány­ban közlekedhetnek. A Duna-kanyarban, Dömös térségében a Budapesti Vízügyi Igazgatóság sziklarobbantások­kal szélesíti és mélyíti a med­ret, a szűk hajóutat. A robban­tások lényegében befejeződtek, s jelenleg a mederben dolgozó különleges markológéppel távo- lítják el a szikladarabokat, a törmeléket, s mélyítik a folyó ágyát. Rövidesen befejezik a munkálatokat, s a mintegy 120 méterre szélesített hajóúton ez­után alacsony vízállásnál sem kell korlátozni, egy irányban közlekedtetni a hajókat. Hosszú távra szóló program a Dunaföldvártól Vukovárig ter­jedő 227 kilométer hosszú, kö­zös érdekű magyar—jugoszláv Duna-szakasz szabályozása, amelynek elsődleges célja, hogy javítsák a jég, illetve a jeges árvíz biztonságos levonulásának feltételeit. A Tiszán is jobbára a jég le­vonulásának megkönnyítését és a hajóút javítását célozzák a szabályozási munkák. A folyó felső szakaszán a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság a balsai kanyarban egyengeti a medret és a partvonalat, a miskolciak Taktabá'jnál már átvágták a Ti­sza élesen hurkolt kanyarját, s most a partolddlakat rendezik. Tiszakécske térségében na­gyobb ívűre formálják a hajtű­kanyart, s az omladozó, szaka- dözó partot kőszórással védik a folyó sodrától. Hasonló termés­kőszőnyeggel állják útját an­nak a partszaggató rombolás­nak, amely Tiszaörvény térségé­ben már megközelítette az ön­tözési vízkivételi művet, Tisza- várkonynál pedig az országutat. I A további rongálódásokat aka­dályozzák meg ilyen partbizto­sítással Tiszadobnál, Csongrád- nál, s folytatják ezt a munkát Szolnok tiszaligeti üdülőterüle­tén is. w Uj termék az Uniform tégla Mi kell a vevőnek? Nagyító alatt a bútorválaszték- Az Országos Piackutató In­tézet az elmúlt félévben felmé­rést készített arról, mi az oka a bútorok iránti kereslet erőteljes csökkenésének. Az intézet a vizsgálatot nem megbízásiból, hanem salját kockázatára .végez­te, azoknak az áruforgalmi ki­mutatásoknak az alapján, ame­lyekből nyilvánvalóvá vált, hogy a bútorkereskedelem területén felbomlott a kereslet és'a kíná­lat egyensúlya. Míg ugyanis lát­szólagos túlkínálat tapasztalha­tó a bútorpiacon, a vásárlók nem mindig kapják meg azokat a termékeket az üzletekben, amelyeket keresnek. A piackutató intézet szakem­berei a vizsgálat során az or­szág b ú t o ribo I t-lhá lózatá na k mintegy kétharmadában meg­kérdezték a boltok vezetőit és az eladókat a vásárlók igé­nyeiről. A felmérés első fázisá­ban az úgynevezett korpusz bú­torok, vagyis a fából, vagy azt helyettesítő anyagokból készült szekrények, asztalok, székek és kisbútorok keresletéről és kíná­latáról tájékozódtak. 'Megállapították, hogy a túl­kínálat ezen a területen is - a bútorkereskedelem egészéhez hasonlóan - csak látszólagos. Az üzletek raktáraiban felhal­mozódtak például azok a szek­rénysorok, amelyéknek magas­sága nem éri el a T80 centimé­tert, s amelyekre a vásárlók­nak nincsen igénye. Ugyancsak nem kelendőek az újszerű szí­nezésű, a pácolt zöld és vörö­ses színű szekrénysorok. Nem találnak vevőre azok a szekrény, sorok, amelyek túl hosszú fal­felületet igényelnek, s nem he­lyezhetők el a viszonylag kis­méretű új lakásokban. Nem vá­sároltják azokat a szobaberen­dezéseket, amelyekből hiányoz­nak a kisebb kiegészítő és a berendezés egyedi jellegét biz­tosító bútordarabók. A mennyiségi túlkínálat el­lenére viszonylag nagy mérté­kű kielégítetlen keresletet ta­pasztaltak a piackutató szak­emberek. A vásárlók elsősorban a normál méretű, tehát a 180 centiméternél magasabb szek­rénysorokat igénylik, s ezek kö­zül is főként azokat, amelyek három méternél rövidebb falfe­lületen is elhelyezhetők. Nem kínál a kereskedelem — hiszem a bútoripar sem gyárt — olyan szekrénysorokat, amelyekben két kétajtós szekrény található. Pedig - főként a családi házak tulajdonosai — zömmel ezeket igényelnék. Nagyon kevés a ki­egészítő bútor — könyvespolc, íróasztal, komód és virágállvány - is. Ezeknek a gyártása jelen­leg nem megoldott. Pedig a vásárlók éppen azt szeretnék, hogy ilyen kiegészítő kisbúto­rokkal egyedivé te'hessék ottho­nukat. A felmérés kitért az elemes bútorok iránti igények vizsgá­latára is. Megállapították, hogy az elemes bútorok iránti keres­let közel sem akkora, mint ahogy azt a kereskedelem és a bútoripar véli. Szívesebben vá­sárolnának komplett szobabe­rendezéseket, ezeknek azonban vagy a mérete, vagy az ára, vagy a kivitele nem nyeri meg tetszésüket. A piackutató intézet a vizs­gálat tapasztalatait a bútor­gyártók, illetve a kereskedők rendelkezésére bocsátja. Céljuk, hogy a jelenlegi és a további vizsgálatok segítséget nyújtsa­nak a bútoriparnak a termék­fejlesztéshez és a termékszer­kezet változtatásához, a keres­kedelemnek [jódig a piaci mun­ka korszerűsítéséhez. Tejipari beruházás Tanulmányutak, létszám!'eltöltés Erősen készülnek az épülő sajt- és citopánüzem birtokba vételére, kezelésének elsajátí­tására a Tolna megyei Tejipari Vállalatnál. Külföldi és hazai tanulmányutakkal, belső okta­tással és persze a létszám fel­töltésével. 'Dúl András, az új üzem veze­tője elmondta, csaknem az egész műszaki gárda megvan mór: a leállítandó üzemekből jönnek Szekszárdra dolgozni a szakemberek, másrészt pedig új emberekkel töltik fel a létszá­mot. összesen hetvenen lesznek a műszakiak. Folyamatosán tör­ténik a szakmunkások és segéd­munkások felvétele. Többségük a megszűnő tejipari üzemekből kerül ide, és újakra is szükség van. Tanú farival ó bőven akad a régieknek és az újaknak egya­ránt, a korszerű technológia is­mereteit elméletben és gyakor­latban is el kell sajátítani. Kül­földi tanulmányutakon vettek részt a Tolna megyei Tejipari Vállalat mérnökei, üzemmérnö­kei, tejipari technikusai, elektro­műszerészei, lakatosai és má­sok. Itthon kétféleképpen va­lósul meg a továbbképzés, il­letve betanítás. A Mosonmcgya- róvóri Tej kis éri éti Intézetben nyernek Ismereteket a szekszór. di vállalat dolgozói, másrészt aedig elküldik őket üzemekbe Pécsre, Zalaegerszegre, Kapos­várra, Debrecenibe, olyan ter­melőhelyekre, ahol hasonló a technológia, mint a szekszárdi. Nem annyira korszerű, nem ugyanaz, de hasonló, tehát le­het tanulni ott is. A vállalaton belül gyakorlott szakemberek tanítják az újon­nan felvett dolgozókat. Tervszerűen halad a beruhá­zás megvalósító sa, lényegében a befejezéshez közeledik min­denütt. Éppen ezért már el­készülték a vállalatnál az üzem­próbákra és a próbaüzemre vonatkozó tervek. Tehát minden berendezés kírpóbálásának a terve, menetrendje, másrészt pedig a már vizsgázott egész tenmelőberendezéssel a gyártás próbáját tartalmazó tervezet. A nagy, izga'lmtas időszak október­ben és novemberben lesz. Az első tejszállítlmányok november közepén vagy a végén érkez­nek az új üembe. Érdekes tény: a megrendelt segéd- és csoma­golóanyagok nagy mennyiségé­hez tartozik 14 vagon só. Első alkalommal 600 köbméter sóle­vet keli majd készíteni, a sajtok sózó sóhoz. G. J. Fotó: Gottvald Sajtprés, előtte fémcsiszolás ... I. ■ I,, '■ . . .1 ■ A tejátvevőben egy-egy állomás óránként 25 ezer litert véte­lezhet Előpréselő-formázó berendezés, trappistának, eidáminak Csőszerelők a citopánüzemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom