Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-24 / 197. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 197. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. augusztus 24., kedd Mai számunkból A HÁZTÁJI DALMANDON (3. old.) KRITIKAI ROVAT (4. old.) KOMLON IS NYERT A KISDOROG (6. old.) NEMZETISÉGI NAP MÓRÁGYON (3. old.) Erőösszevonás - kölcsönös előnyökkel Az élet bebizonyította, hogy a mezőgazdasági üzemek . gazdálkodásában kialakult indokolatlan különbségeket fel j j lehet számolni. Más a helyzet azonban azokkal a különbségekkel, amelyek nem a vezetés hibáiból fakadnak, ha- ! nem egyéb, egyelőre megváltoztathatatlan körülményekből; mint a földminőség, a belvíz-veszélyeztetettség és a ; I többi. Az eltérő sajátosságok és a gazdálkodás eredményeiben : ! fellelhető eltérések egy része olyan okokra vezethető visz- i I sza, amiken lehet és kell is változtatni. Ide sorolhatjuk az j ! eredménytelen gazdálkodás miatt krónikussá vált tőke- [ szegénységet, és az előnytelen termelési szerkezetet, ame- ■ lyen változtatni nem tudnak, vagy nem mernek, mert ma- I gukat nem érzik elég erősnek ahhoz, hogy az ezzel járó j újabb feladatokat — géppark-átrendezés, radikális munka- j szervezés — egyedül megoldják. Sorolni lehetne a jól ismert példákat. Kiterjedt legelőt j mondhat magáénak sok tsz, amit kamatoztatni nem tud, ! mert nincs pénze a juh- vagy szarvasmarha-istálló bővíté- 3 sére, azaz a legelő állatállomány gyarapítására. Vagy ha I van is, akkor a legelő intenzív művelésére nem futja belőle. Ebből a helyzetből nincs más kiút, mint a termelői együttműködések további lehetséges formáinak keresése. Nem állíthatjuk, hogy merőben új gondolatról van szó, hiszen az erők egyesítése adott cél érdekében nem új keletű. A legrégibb — a sokat vitatott — megoldás a termelőszövetkezetek egyesítése, a közös vállalkozások, társulások gazdasági együttműködések után a „legújabb” a tsz-pár mozgalom, amelyet a Körösök Vidéke néven szereplő Békés megyei Tsz-szövetség kezdeményezett. Ez is jól példázta, hogy az együtTműködések köre, területe és lehetősége nem tekinthető adottnak egyszer s mindenkorra. Napjainkban újabb és újabb ilyen próbálkozásnak lehetünk tanúi. Ezek çslja, hogy az eltérő fejlettségi színvonalú és jövedelmezőségű nagyüzemek kölcsönös érdekeltségen alapuló együttműködését hatékonyabbá tegyék. A kísérletekből szinte egyértelműen az derül ki, hogy ennek az együttműködésnek kétoldalú megállapodáson, vagy társuláson kell alapulnia. Akár így döntenek a felek, akár úgy, egy biztos: az erősebb gazdaságnak anyagi érdekeltséggel is kötődnie kell ehhez a „patronáláshoz”. A jogi és pénzügyi lehetőségek és feltételek megteremtésével igazán széles körű összefogásra nyílik lehetőség. A szervezés és irányítás területén az eredményesebben gazdálkodó üzem éppúgy átadhatja a jó tapasztalatait — kölcsönös konzultációkon, közös tervelemzéseken, konkrét közös feladatmegoldásokban — mint ahogy az eszközök kölcsönös hasznosításában is egyezségre juthatnak. Az erősebb átengedheti használaton kívüli erő- és munkagépeit, berendezéseit, de vásárolhatnak közösen is gépeket, és építhetnek, felújíthatnak istállókat. Ugyanígy oldható meg a szaktudáson való „osztozkodás”, miután gyakorlati tapasztalatok szerint a gyengébb mezőgazdasági üzem jól képzett, kellő gyakorlattal felvértezett szakemberekben sem bővelkedik. Ezen az áldatlan állapoton segíthet, ha az erős és a gyengébb üzem a szakembereket megegyezés szerint közösen foglalkoztatja, s az erősebb üzem vállalja a partnergazdaság szakembereinek, szakmunkásainak rendszeres továbbképzését is. Igazán gyors és kézzelfogható eredménnyel — nem lebecsülve az előbbiek jelentőségét sem — a közvetlen termelő- munkában elhatározott együttműködések kecsegtetnek. Itt a kölcsönös előnyök általában nyilvánvalóbbak. Ha — a példánál maradva — a gyengébb üzemben sok a legelő, akkor ott általában alacsonyak a fűhozamok, azért szántóföldön is takarmányt termesztenek. Emiatt az állattartás kevésbé jövedelmező, az állományt nem növelik, így a férőhelyek kihasználatlanok. Az erősebb üzem növelné ugyan az állatállományát, de ehhez nincs elegendő legelője, s ha volna is, kevés az embere. A megoldás önként kínálkozik, mint ahogy erre Békés megyében már példa is van: a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát szarvas- marháit áthajtották a mezőgyáni legelőkre. Ebben az együttműködésben ma már részt vesz Biharugra, Vésztő, Ecsegfalva és a Körösi Állami Gazdaság is. További példa, hogy a kondorosi tsz a sarkadi termelőszövetkezettel meg a cukorgyárral közösen épít egy ezer férőhelyes hízómarhatelepet. A mezőkovácsházi tsz szálastakarmány-ellátásra kötött szerződést a dobozival, az örménykúti a dévaványai Aranykalásszal. A kamutiak pedig földet bérelnek a méhkerékiektől. Nem titok, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek közötti együttműködések kiterejsztéséhez az alapvető feltételeket immár sikerült kialakítani. A jogi lehetőségek önmagukban természetesen nem oldanak meg semmit: a termőföld észszerű hasznosítása, az eszközök jobb kihasználása, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása, a gondokat okozó differenciálódás mérséklése azon múlik, hogy az érdekeltek miképp élnek a megnövekedett lehetőségekkel. KŐVÁRY E. PÉTER Folytatódik a kivonása Bejrútból Gemajelt választották Libanon elnökévé Ciprus szigetén, a larnacai repülőtéren katonás rendben vonulnak fel a Bejrútból kivont palesztin harcosok szállásukra, majd Irakba és Jordániába mentek tovább. (Telefotó - AP—MTI-KS) Nagy biztonsági intézkedések közepette, vasárnap hajnalban megkezdődött a ciprusi Larnaca kikötőjében a Libanonból elszállított palesztin szabadságharcosok első csoportjának kihajózása. A 397 palesztin fegyverest szállító ciprusi hajó 15 órás hajóút után vasárnap, közép-európai idő szerint hajnali három órakor kötött ki Cipruson. A szabadságharcosok palesztin zászlókat lengettek, Jasszer Arafatnak, a PFSZ V. B. elnökének képeit mutatták fel, s ezt kiáltozták: „Győzni fogunk!" Egy órával később megkezdték a palesztinok többségének átszállítását a larnacai repülőtérre, ahonnan ez a csoport a befogadó országokba: Jordániába, illetve Irakba ment tovább. Kézifegyvereiket leadták a ciprusi hatóságoknak. A kórházi ápolásra szoruló sebesültek — számuk ismeretlen — Cipruson maradtak, illetve hajón görögországi kórházakba szállítják őket tovább. — Az elkövetkező négy napban összesen 3397 palesztin harcost szállítanak el Nyugat- Bejrútból — közölte Paul Marc Henry, Franciaország libanoni nagykövete. A második csoport — ezer fő — vasárnap indult útnak, a harmadik csoportot, ugyancsak ezer harcost, egy görög hajó hétfőn vitte a Jemeni NDK-beli Aden kikötőjébe. A tengeri úton történő evakuálás várhatóan kedden ér véget, amikor a még hátralévő ezer palesztint az északjemeni Hodeida kikötőjében teszik partra. A második csoport csak hatórás késéssel, vasárnap este hajózhatott el Bejrútból, mert az ezer palesztin harcos távozását izraeli naszádok napközben megakadályozták. A naszádok azért állták el a kikötő kijáratát, mert izraeli részről úgy értesültek, hogy a palesztinokat szállító ciprusi hajóra 21 terepjárót és rakétavető kézifegyvereket is felvittek, s ezt az izraeli fél a Habib- terv megsértésének tartotta. Izraeli részről azt is kifogásolták, hogy a hajóra több palesztin harcos családtagjai is felmentek. Ennek ellenére a nemzetközi erők és az izraeli hadsereg képviselőinek tárgyalásán végül megállapodás született, amelyet Sámuel Lewis, az Egyesült Államok izraeli nagykövete tolmácsolt az izraeli kormánynak: a dzsipeket és a fegyvereket „útközben” le fogják szállítani a hajóról. Jordániában személyesen Husszein jordániai uralkodó fogadta a palesztin gerillák első 265 fős csoportját. A király kezet fogott a felsorakozott, Ara- fatot és Husszeint éltető harcosokkal. Basir Gemajelt, a falangista párt fegyveres erőinek parancsnokát, a jobboldali keresztény katonai erők egységes parancsnokságának vezetőjét választotta hétfőn az ország elnökévé a libanoni parlament. Szakszervezeti delegáció utazott Norvégiába Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezetésével magyarszakszervezeti küldöttség utazott vasárnap Norvégiába az északi szakszervezeti tanács (NFS) meghívására. A SZOT és az NIFS küldöttsége véleményt cserélnek hazánk és az északi országok gazdasági helyzetéről, a szakszervezetek tevékenységéről és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. Iraki és iráni hadijelentés Az iraki légii erő a front középső és északi részén bombázta az iráni csapatok állásait - jelentette be az iraki legfelsőbb 'katonai parancsnokság vasárnalpi közleménye. Az INA iraki hírügynökség által ismertetett dokumentum szerint a harci gépek rendiben visszatértek 'bázisukra, miután jelentős veszteséget okoztak az ellenségnek. A teheráni rádió vasárnapi jelentése nem tett említést az irakiak által megjelölt szakaszon lezajlott légitámadásról. Az iráni katonai közieméiiy ezzel szemben a front déli szakaszán folyó harcokról számolt be. E jelentés szerint az iraki területen vívott tűzharcban az irániak 50 iraki katonát lőttek le. Megfigyelők szeriint a front déli szakaszán, azaz Fao iraki olajjkikötő térségében végbemenő iraki csaipaitmozdulatokró! hírt adó iráni jelentések lényegében a konfliktus további szélesedését jelzik. Ismeretes, hogy Szaddalm Husszein iraki elnök éppen egy héttel ezelőtt fenyegette meg Iránt azzal, hogy a legna'gyöbb iráni ola'jkikötőt, az iráni partoktól mintegy 20 kilométerre, a Perzsa-Öböl északi csücskében lévő Kiharq-szigetet blokád alá helyezi. A Salamander vezetői Bonyhádon Mint arról már hírt adtunk, a múlt év eléjén a bonyhádi „BONY—KS” Cipőipari Szövetkezet kooperációs kapcsolatba l épett az N'SZK-beli Salaim ander céggel, a tőkés Európa legnagyobb cipőgyártó vállalatával. A korwestheilmi cég gépeket, alap- és kellékanyagokat, technológiát, szervezést szállít, vállalja a kulcshelyeken dolgozó munkások betanítását, a bonyhádi szövetkezet pedig berendezkedik a Salamander-cipők gyártására, fokozatosan emeli napi 3000 párra a termelést. .Rendkívül hasznos ez a. vállalkozás nemcsak a szövetkezetnek, hanem a népgazdaságnak is, lévén ma és még hosz- szú ideig a' külkereskedelmi egyensúly javítása központi feladóit. Tavaly októberben kezdték meg a, Salamander-cipök gyártását, ma napi ezer párnál tartanak. Tegnap a szövetkezetbe látogatott dr. Franz Josef Dazert, a Salamander Részvénytársaság vezérigazgatója és Klaus Franke műszaki igazgató Kádár Miklósnak, o HUNGAROCOOP vezériga zg atójána k k íséreté be n, hogy a helyszínen is megismerkedjenek a. bonyhádi szövetkezettel, a cégnek több európai országból bedolgozó üzemei 'közt a „legfiatalabb" partnerrel. Szelesi László elnök tájékoztatta a> vendégeket Bonyhád városról, a szövetkezet fejlődéséről, az együttműködés eddigi eredményeiről és a 'tervekről, ezután dr. Dazert vezérigazgató köszöntötte a bonyhádi vezetőket és szólt az együttműködés kialakításában leküzdött nehézségekről. — Ügy gondolom — mondta -, hogy az együttműködés mindkét fél számára' hasznos, azt tovább lehet fejleszteni. Ezután a vendégeknek Szeles! László 'bemutatta az üzemet, majd az 1983-as tennivalókról tárgyaltaik. Lapunk munkatársának kérdéseire dr. Dazert vezérigazgató elmondta, hogy nemcsak, a cég központjában vannak megelégedve a bonyihádiiak teljesítményével, hanem ma már vevőik is sok helyütt — lévén a cégnék Dr. Franz Josef Dazert nyilatkozik munkatársunknak Nyugat-Európában 1700 egyedárusftó helye és 248 salját boltja — kimondottan bonyhádi gyártású cipőt keresnek. „Mai benyomásaink is nagyon kedvezőek, hiszem, hogy az együttműködést tovább bővíteni és fejleszteni nemcsak lehet, hanem érdemes is.” (J) A vendégek a korszerűsített tüzűdében
