Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

1982. július 13. .''"'tolnán rtÈPÜJSAG 3 Törpevízmíí Alsóhetenyben Az üzemi pártvezetőség tárgyalta Környezetvédelem a bőrgyárban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Több mini 50 éve, hogy At­tala társközségében, Alsóhe- tényben a híres „szélkerekes" kút — az akkori piaristaurada- lom állatainak — szolgáltatni kezdte a vezetékes ivóvizet. Ar­ra akkor senki nem gondolt, hogy a cselédhózakba is be­vezessék a vizet. Azóta igen nagy változás történt o 82 há­zat számláló kisközségben. Ez évtől kezdve majdnem minden házba bevezették a mélyfuratú artézikút vizét. Pár éve csupán, hogy az alsóhetényiek úgy gondolták; a régi házakat csi­nosítani, bővíteni kellene. S ha már felújítják a régi háza­kat, akkor komfortosítani lehet­ne, de ehhez feltétlenül veze­tékes vízre van szükség. Ezért vízműtársulatot alakítottak és az attalai tanács kezdeménye­zésére törpevízmű létesítését határozták el. Ha most valaki végigsétál a mindössze két utcából álló köz­ségen, láthatja, hogy csinosab- bak lesznek a házak, a régi ásott kutak kávái pedig egyre elhanyagoltaboak. Találomra kopogtattunk be a Petőfi utca 18. számú házba, Gelencsér István tsz-nyugdíjas- hoz. — Ami házunk is most újult meg — mondta. — Bevezettük a vizet. A fürdőszoba már nem fért volna el, ezért határoztuk el a házbővítést. A régihez épí­tettünk két szobát és fürdőszo­bát, ide az utcafrontra. így öten — mi ketten a feleségem­mel és a íiamék hárman — kényelmesen elférnek. Semmi pénzért nem mennék el innen Jakni. Szép nagy a portánk, foglalkozunk aprójószággal, még tehenünk is van. Jól meg­vagyunk. A régi kút után is érdeklőd­tem. Erre a ház asszonya adott választ: — Én idevaló vagyok. Édes­apám gazdasági cseléd volt. A régi szélkerék ma már csak látványosság Még most is emlékszem rá — úgy hatéves lehettem —, ami­kor apám is ásta azt a régi kutat. A szélkereket egy ka­posvári mesterember készítette. Vagy húsz éve, hogy a szél­kerék nem működik, mert a szivattyúra akkor villanymotort kapcsoltak. így is olyan kevés vizet adott a kút, hogy a tsz- istállóba sem volt elég. Nagyon örültünk az új vízműnek, most meg a szép fürdőszobának, a főzőfüikébe szerelt mosogató­nak. Kényelmesebben élünk, mint valamikor az urdság. Gelencsérék nincsenek eb­ben egyedül. Alsóhetény vala­hány lakója áldja a vezetékes vizet. MAGYARSZÉKI ENDRE A SIMONTORNYAI BŐRGYÁR — .mint maga a bőripar — nem­eseik bőrt, hanem sóik, a [környe­zetre ártalmas hulladékot lis „tériméi". Éppen ezért a környe­zetvédelemnek litt megkülönböz­tetett jelentőslége, fontossága van. [Egyrészt, a gyáron beiül törekedni atro, hogy minél tisz­tább legyen a levegő, a környe­zetvédelem egyben az iitt dol­gozók egészségének, munkaké­pességének iis a megóvását szol­gálja, másrészt, a gyár szeny- nyezi a környezetét, főképp a gyárból kikerülő hulladékokkal, amelyék a gyári szennyvízzel tá­voznak. A „húsiás" — a nyers­bőrről 'lefaragott húsrészek igen bűzösek, főként a nyári meleg­ben. Szénnel tüzelnek a kazán­ban, ez is levegőszennyezési té­nyező — bár a szakszerű tüzelés­sel ezt az utóbbi időkben mi­nimálisra csökkentették. A bőr- gyártási hulladékokat veszélyes­nek minősíti az ez év januárjá­ban életbe lépett 56/1981-es minisztertanácsi rendelet, keze­lésük, elhelyezésük nagy gon­dosságot — és nem utolsósorban költségét jelent. Ezért tűzte napi rendre a gyá­ri pártvezetőség, legutíbbi ülé­sén a környezetvédelmet. Mint a. vezetőség megállapí­totta, a simontornyai gyár az iparban nem az utolsók, hanem a legjobbak közt van a környe­zetvédelem terén. Ennék ellené­re vannak még gondok. Szenny­vízbírságot 4,5 millió forintot fi­zetett tavaly a gyár és ennek csökkentésiére nagy erőfeszíté­seket kell tenni. Annak ellenére következett ez be, hogy az utóbbi éve kbe n -év ti ze d e k ben több millió forintot fordított a gyár beruházásra a szennyvíz- tisztítás technikai feltételeinek javítására. A gyárban van olyan szerv — a környezetvédelemmel foglal­kozó önálló csoport, amelynek tevékenysége teljes egészében a környezetvédelemnek van alá­rendelve. Feladatuk a vízminő- ségvédeJem, a hulladékkezelés és -elhelyezés, a levegőtisztaság védelme és a zajártalom csök­kentése. A csoport az energiai főosztály vezetője alá tartozik, vezetője környezetvédelmi szak­mérnök, tagjai közt van víz- és szennyvíztisztítás terén képzett technikus, létszáma öt fő. Ter­mészetesen a csoport tagjain kívül minden olyan gyári dol­gozónak és vezetőnek feladata a környezet védelme, akii olyan munkakörben dolgozik, ahol a környezet szennyeződésének le­hetősége fennáll. Az elmúlt időszak 'környezet- védelmi intézkedései közt ki­emelkedik a szennyvíztisztító te­lep korszerűsítése, porleválasz­tók telepítése, a zajártalmat mérsékelő berendezések üzem­be helyezése, az udvaron zöld­övezet létrehozása, az oldósze­res üzemrészen elszívó és levá­lasztó rendszer kiépítése. AMI GONDOT OKOZ: A de­rítőkben tisztított - és a Sióba folyó — szennyvíz még mindig tartalmaz olyan anyagokat - fő­leg konyhasót és szerves marad­ványokat — amelyek a vizet szennyezik, ezután ikel-l a bírsá­got fizetni. A megoldásra — mint a pártvezetőség állást fog­lalt - a továbbiakban töreked­ni kell. A visszamaradó iszapot elkerített, töltéssel védett terü­leten tárolják, ennek a befo­gadóképessége azonban korlá­tozott, egy-ikét éven belül meg­telik és különben lis szennyezi a levegőt, bűzt áraszt a kör­nyékre. Feladat, az iszap meg­semmisítésének a [megoldása. Az utóbbi Időben megkezdőd­tek a kísérletek, közösen egy kutatóintézettel és egy alföldi termelőszövetkezettel, az iszap trágyázásra, talajjavításra való felhasználására. Erre használ­ják fel azt a hárommillió forin­tot, amit a környezetvédelmi alaptól támogatásként kaptak. ('Egyébként az alapot szinte minden évben megpályázzák és perspektívában is szükség lesz ilyen irányú segítségre, mert a saját erőből rendelkezésre állá pénz kevés.) Van egy imásik le­hetőség is, az Iszapnak az el­égetése kazánban, A gyár ka­zánjai erre alkalmatlanok, kér­tek már több helyről ajánlatot ilyen kazán szállítására, mind ez ideig eredménytelenül. Az iszap krómsókat lis tartalmaz, ami akadályozhatja a mező- gazdasági felhasználást, megol­dás lehetne a króm nélküli vagy krómszegény cseyzés, vagy a króm visszanyerése, a krómle- vek külön kezelésével. Az előbbi - mint hazai és külföldi infor­mációikból kitűnt — rendkivüli drága, az utóbbi a járhatóbb út, és a közeljövő feladata. A húsiás — amit elszállítanak feldolgozás céljából, szintén nagy gondot okoz, néha', ha el­akad a szállítás és az állomá­son kell táróink bűzbe borítja a környéket. Megoldás lenne helybeli feldolgozására egy enyvgyár létesítése, amely étke­zési zselatint, iimportpótló gyógyszeripari alapanyagot ál­lítana elő. lEz ozon'ban csak tá­volabbi perspektíva, egymilliárd- ba kerülne a beruházás, egy­előre erre ni nos elegendő pénz és különben sem telne rá a gyár töibb évre képződő fejlesztési alapjából sem. A szennyvízbírságok kiszabása nem valamiféle személyi mu­lasztás következménye, ezért ez- idáig nem alkalmaztak személyi felelősségre vonást. Ez viszont nem jelenti őzt, hogy a jövő­ben sem kíván a gyár vezetése a felelősségre vonás jogával él­ni, elsősorban' azokkal szem­ben fogják gyakorolni, akik fi­gyelmen kívül hagyják a kör­nyezetvédelmi előírások 'betartá­sát. Adva van, tehát például a szennyvizeknél egy olyan szint- szennyezettség! fok -, ami a jelenlegi technológiánál, bérén, dezéséknél -, lévén a tisztítás csak részleges — elkerülhetet­len. [Megoldása a beruházási lehetőségek függvénye. Ám aki ezen túlmenően gondatlanságot tanúsít, felelősségre vonásban részesül. Természetesen a párt- vezetőség egyiket is — a tech­nológia javítását, beruházáso­kat, környezetvédelmi alap megpályázását — a másikat is — felelősségre vonás — támogat­ja. Állást foglalt amellett is, hogy a környezetvédelemmel foglalkozó dolgozók - akiknek nincs meg — szerezzék meg a megfelelő ‘képesítést. így egy fő jelentkezett vízügyi főiskolára, egy technikusi minősítő vizsgá­ra készül, egy pedig szakközép- iskolába jelentkezett. TERVEZIK a gyáron 'belül meghirdetni a „Rendes üzem, rendes műhely" mozgalmat, amelynek tömegbázisát o szo­cialista brigádokban látják. A pártvezetőség álláspontja: szük­ség van erre a mozgalomra és az alapszervezetek, a, kommu­nisták feladata, hogy nevelés­sel, felvilágosító munkával se­gítsék az egész vállalati kör­nyezet megóvását, a rend és tisztaság fenntartását, az élő növényzet rnegkímélését. J. J. Bevált a szervezeti korszerűsítés Jó színvonalú élelmiszer-ellátás A személyzeti munka kézikönyve A lakosság élelmiszer-ellátá­sa az első félévben jó szín­vonalú, kiegyensúlyozott volt; ez derül ki a MÉM-nek az év első hat hónapjáról most el­készített összesítéséből. Az ága­zat vállalatai 2 százalékkal több terméket adtak át a kereske­delemnek, mint tavaly ilyenkor, közöttük mintegy 60—80-féle újdonságot. Kiss Ferenc, a MÉM élelmi- szeripari főosztályának vezető­je az MTI munkatársának el­mondta: a mezőgazdaság évek óta átlagban a közepesnél jobb terméseket takaríthat be, s ez biztosítéka a megfelelő árualapnak. Emellett az ötödik ötéves tervidőszakban az élel­miszeripari üzemek fejlesztésé­re fordított mintegy 52 milliárd forint most kezd kamatozni, nö­vekszik a korszerű, jó minősé­gű, tetszetős csomagolású ter­mékek aránya — ezek gyártá­sára kényszerít a külpiaci ver­seny is. Az élelmiszeripar szervezeti korszerűsítése, néhány ágazat­ban a trösztök megszüntetése, a vállalati önállóság fokozása előnyösnek bizonyult. A terme­lés nem esett vissza az átállás nyomán, hanem a legtöbb he­lyen még emelkedett is. E vál­lalatoknál az egészséges ver­seny kibontakozásának ered­ményeként új termékek jelen­tek meg, elsősorban a baromfi-, a hús-, a konzerv- és a sör­ipa rban. A mezőgazdasági üzemek és. a szövetkezeti kisüzemek ter­melése is előnyösen hat az el­látásra. A sok esetben saját alapanyagot feldolgozó üze­mek gyakrart az adott körzet igényeinek megfelelő speciális termékeket állítanak elő, to­vább gazdagítva a választé­kot, s hasznos kiegészítői a nagyobb élelmiszeripari ter­melőegységeknek. Jelenleg a teljes ellátás egyharmadát már ezek a kisüzemek adják. A kedvező képet némiképp rontja, hogy egyes helyeken időnként kisebb-nagyobb zava­rok voltak az ellátásban. Ez azonban nem az árualapok hiányára vezethető vissza, ha­nem inkább a szervezés és szállítás hiányosságaira. Az öt­napos munkahétre átállás nem egy helyen zökkenőkkel járt, az új vásárlási szokások és a ke­reskedelmi rendelések össz­hangjának jobb megteremtésé­vel azonban májustól lényege­sen csökkentek e gondok. A szűkös sütőipari kapacitás miatt viszont , még mindig előfordul fennakadás a friss kenyér ellá­tásában. Az első félévben a múlt esz­tendő első hat hónapjához ké­pest némileg csökkent a cu­korkafogyasztás, ami főként a korszerű táplálkozás terjedésé­vel magyarázható. Megközelí­tően 17 százalékkal emelkedett viszont a baromfi- és a tojás- fogyasztás, 4 százalékkal a hús-, 8 százalékkal pedig az üdítő­ital-fogyasztás. Igen kedvezőt­len képet nyújt az alkohol- forgalmazás; húsz százalékkal emelkedett a fogyasztás! Továbbra is jó ellátás ígér­kezik élelmiszerekből. A termés- kilátások szerint az árualapok biztosítottak ehhez. Régi igény a személyzeti munkával foglalkozók körében, hogy tevékenységük segítéséhez megfelelő kézikönyvet kapja­nak. Olyan 'művet, amely a párt káderpolitikái 'határozatainak és az állami személyzeti mun­káról szóló 'minisztertanácsi ha­tározatoknak a végrehajtásához nyújt gyakorlati és módszertani segítséget. 'Ezt a régóta meglévő igényt elégíti ki a személyzeti' munka kézikönyve, amely [most jelent meg a Kossuth Könyvkiadónál, 383 oldal terjedelemben, 40 fo­rintos áron. A kézikönyv elkészítésében [je­lentős számú szerzői gárda vett részt. 'Szerzői között találhatók az' állami és 'politikai szervek vezető munkatársai, a különbö­ző tudományterületek képviselői és a gyakorlati élet szakembe­rei. A szerkesztés alapelve az volt, hogy O' munka — a káder­politikai elvekből [kiindulva — a személyzeti munka gyakorlatá­nak módszertani gyűjteménye legyen, felhasználva az ehhez kapcsolódó korszerű tudomá­nyos ismereteket is. 'Ennek alap­ján a kézikönyv a káderpoliti­kái elvek szellemében sorra ve­szi az alapvető személyzeti prob­lémák megoldásának gyakorlati módszereit és teendőit. [Minden munkaszervezetben, vállalatnál és intézménynél a személyzeti munka irányítása az első számú vezető hatáskörébe tartozik, ezért egyik fejezet a vezetők személyzeti feladataival foglalkozik. Tárgyalja a vezetők személyzeti munkájának terüle­teit, a feladatok megszervezését és a személyzeti apparátus mű­ködését. Az állami személyzeti munka jogi szabályozásának kérdései­vel is külön fejezet foglalkozik. Ebben nemosak az alapvető jogszabályok összefogása bizo­nyul hasznosnak, hanem annak kifejtéseJs, 'hogy a szabályozás körébe vont személyzeti felada­tok jogalkalmazásnak minősülő végrehajtása során milyen jogi szempontokat kell figyelembe venni. A személyzeti munka egyik .klasszikus” problémáját, a ki- választási folyamat sokrétű ösz- szetevőit dolgozza fel egy má­sik fejezet. Bőséges anyagot nyújt a hármas követelmény ér­vényesítésének módszertani fel­tételeiről. Felhívja a figyelmet — egyebek közt — arra, hogy adott munkaikörre a 'megfelelő ember kiválasztásához a betöl­tendő munkakör elemzését, az alkalmassági kritériumok meg­létének elbírálását, az esélyes jelöltek különböző módszerekkel történő felkutatását kell elvé­gezni. Rámutat arra, hogy az eredményes 'kiválasztás a beál­lított dolgozó beválásában mu­tatkozik meg. Részletes magya­rázatot találunk a beválás fo­galmáról. Az új dolgozó bevá­lásához azonban szükséges még a munkakörébe és a szervezet­be .illeszkedésének módszeres megszervezése. Ezekkel a kérdé­sekkel Is foglalkozik egy fejezet. Tárgyalja a kötet a személy­zeti [munkában az oktatási és továbbképzési feladatokat, a dolgozó ember szakmai életút­jának és életpályájának támo­gatását és munkára ösztönzé­sét a szervezetben, az utánpót­lás tervezését, kiválasztását és nevelését. Ez utóbbi téma jelen­tőségét fokozza, minden munka- szervezetben, vállalatnál, intéz­ménynél sürgető feladat a veze­tők utánpótlása. Ebből fakadó­an már általánossá válik, hogy a különböző [munkaszervezetek utánpótlási terveket készítenek. A kézikönyv ehhez a munkához gyakorlati segítséget nyújt. A személyzeti apparátusok gyakran készítenek Statisztikai elemzéseket a személyi állo­mányról. Ehhez kapcsolódóan a kötet tárgyalja, hogy a sze­mélyi állomány mennyiségi és minőségi szempontú elemzésé­ben hogyan ‘használhatók fel a szociológiai módszerek. Meg­találjuk a minősítési rendszer ismertetését és a minősítő mun­ka módszertani eljárásainak át­tekintését is. Mindezek annak gyakorlati kivitelezésében segí­tenek, hogy a vezetők a minő­sítéssel a minősített dolgozó te­vékenységének és magatartásá­nak átfogó értékelését adják és céltudatosan munkálkodjanak a minősítésre kerülő dolgozók ne­velésén. Ismertetést kapunk a lapokon a személyzeti munka nyilván­tartási rendszeréről, felépítésé­ről, a személyzeti dokumentu­mok kezelésének szabályairól, a mindennapok gyakorlatában felmerülő eljárási probléma megvilágításával, illetve a meg­oldások módjával. A személy­zeti munka területéinek részle­tes tárgyalását összefoglaló jel­legű fejezet zártja, amely a sze­mélyzeti munka értékelésének, ellenőrzésének kérdéseit tekinti át. önálló fejezetekben mutatja be a kötet a személyzeti .mun­kához kapcsolódó tudományos ismereteket, megtaláljuk a szer­vezet-, szervezés- és vezetésel­méletről, a jogokról, ó munka- gazdaságtanról, a feínöttneve- iéstanról, az egészségügyi isme. retelkről és a statisztikáról szóló tudnivalókat. Valamennyi hasz­nos alkalmazási lehetőséget kí­nál a személyzeti 'munkához. 'Kiknek .is íródott a- 'kézikönyv? Tulajdonképpen ml n d a z o'k nak, akik a személyzeti' munka kér­déseivel foglalkoznak. Körük elég széles, ezért egyformán hasznos lehet a különböző szin­tű vezetők, a személyzeti appa­rátusiban dolgozók, a politikai és társadalmi szervek tisztség­viselői számára. Érdemes lesz forgatniok a könyvet a vezető­továbbképző ‘tanfolyamok, az esti egyetemek és speciális kol­légiumok hallgatóinak. Számot tarthat a könyv az alapszerve­zetek vezetőségi tagjainak ér­deklődésére is. Az udvaron még ott a kútkáva, de a vizet csap adja Az új törpevízmű

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom