Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-11 / 161. szám

2 Képújság 1982. július 11. Az eseményék címszavakban: Hétfő: G rormko külügyminiszter az Arab Liga küldöttsége előtt kijelentette: a Szovjetunió támogatja az arab népek igazságos ügyét. - Mexikóban Miguel de la Madrid Hurtado, a kormánypárt jelöltje győzött az elnökválasztáson. — A költ­ségvetés tervezetéről tárgyalt a lengyel szejlm. Kedd: Izraeli harckocsik és tüzérségi egységek ismét lőtték Nyugat-Beijrútot. — Washingtoniban kiszivárgott, hogy a 6. amerikai flotta egységei parancsot kaptak, hajózzanak Bej­rútba, s álljanak készen a palesztin erők elszállítására. — Gromiko Moszkvában Imelda Marcos miniszterasszonnyal, a Fülöp-szigetek államfőjének felségével tárgyalt. Szerda: Budapestre érkezett Francois Mitterrand francia köz­társasági elnök. - Ho Si Minh-város'ban bejelentették, hogy Vietnam csapatainak egy részét ki Vonlja Kambodzsából. - Pá­rizsban cáfolták, hogy francia csapatok is részt vennének a palesztin fegyveresek távozásának biztosításában. Csütörtök: Leonyid Brezsnyev felhívást intézett Reagan ame­rikai elnökhöz: Washington lépjen fel az izraeli agresszióval szemben. - Bécsben, a hadterőcsölkkenljési tárgyalásokon a NATO-országok egyezménytervezetet terjesztették be. — Ál­lambíróságot hoznak létre Lengyelországban. Péntek: Befejezte magyarországi látogatását Mitterrand fran­cia elnök. - Khaddumi, a Palesztinái Fel szabadító si Szervezet „külügyminisztere" szerint rövidesen megállapodás jöhet létre a palesztin fegyveresek elvonulásáról Nyugat-Bejrútból. — Schmidt kancellár hágai látogatása során a Szovjetunióval való földgázcső-üzlet végrehajtásáról nyilatkozott. Szombat: Az OPEC bécsi konferenciáján heves vita folyt a kitermelhető olajmennyiségekről és az olaj áráról. — Szír vé­lemény szerint a palesztinoknak Bejrútiban kell maradniok. — Irán háborús jóvátételt követel Iraktól. A hét 3 kérdése 1. Mi volt a jelentősége a \Kádár-Mitterrand találkozónak? A magyar—francia kapcsolatok alakulásában - nem túlzás ezt állítani -, mérföldkőnek Ígérkezik a héten lezajlott csúcs- találkozó, a magyar és a franaia vezetőik, továbbá szakminisz­tereik megannyi megbeszélése. Amint a tárgyalások során va­lamint a pohár köszöntőkben és a sajtókonferencián mind Ká­dár János, mind pedig Francois Mitterrand leszögezte: közös a törekvés a kapcsolatok kiszélesítésére. A Nemzeti (Galériában Mitterrand Jancsó Miklóst üdvözli; a francia államfőtől balra iKöpeczi Béla, Jancsó mellett Bajomi Lázár Endre. Még a politikai kapcsolatok is bővülhetnék, jóllehet a két ország más-más szövetségi rendszerhez tartozik. A konzultá­ciókat sűrítik, s Kádár János példaként említette, hogy közö­sen fognak fellépni a madridi konferencia sikeres befejezé­séért. A magya r—if randa csúcstalálkozó a kelet-nyugati pár­beszéd fontos eleme, akkor pedig csőik növekszik a jelentősége, ha egyébként Európa, keleti és nyugati fele között más okok miatt ez a párbeszéd akadozik. Különös figyelmet szenteltek a gazdasági együttműködés, az árucsere fokozására, s nem véletlen, hogy Veress Péter magyar és Michel Jobert francia külkereskedelmi miniszter megállapo­dást írt alá, ami máris kézzelfoghatóan jelezte az erre vonat­kozó közös törekvés Valóra váltását. Maga Mitterrand elnök is elismerte, hogy e téren lemaradások voltak, amelyeket pótolni kell. A kulturális kapcsolatok terén is van teendő - francia rész­ről. A vendégek a látogatás kulturális eseményei során szinte meglepve győződtek meg arról, hogy a francia regények és filmek, képzőművészeti vagy zenei alkotások mennyire ismertek Magyarországon. Máris megígérte Lang kulturális miniszter, hogy fokozni fogják magyar irodalmi művek franciaországi ki­adását... A nem egészen három nap alatt sok minden történt a szo­cialista Magyarország jobb megismertetése érdekében. A fran­cia köztársasági elnököt négy miniszter, igen sok szakértő és 70-nél több újságíró kísérte el. Várható, hogy hatósági intéz­kedésekben, újság cikkekben, tévéniportokban egyformán tük­röződni fog a fokozódó érdeklődés és az új,, az eddiginél hi­telesebb ismeretanyag. Francia köztársasági elnök először látogatott el Magyaror­szágra, s amint Mitterrand sajtókonferenciáján ki is jelentette: az már az ő szubjektív elhatározásán múlott, hogy elnökként elsőnek Budapestre kívánt jönni, túl azon az objektív tényezőn, hogy már korábban is létezett francia állmfőnék címzett ma­gyar meghívás. A szubjektív elemet érdemes hangsúlyozni. Akinek megada­tott, hogy közelebbről figyelhesse meg egy-egy alkalommal a francia vendéget és magyar vendéglátóit, az megá lia pif háttá, hogy igen-igen szívélyes légkörben, a kölcsönös megértés szel­lemében folyt mindvégig a magya'Mfrancia párbeszéd. S természetesen éppen ezért is vőlit könnyebb a tárgyalások során az előrehaladás a könkiét megállapodások irányában. 2. Mit jelent fez amerikai ajánlat iá bejrúti palesztin fegy­veresek jelszállítására? A libanoni drámában ezen, a héten az hozott szenzációs fordulatot, hogy Washingtonban kiszivárogtatták, Jeruzsálem­ben pedig világgá kürtőinek a hírt: az amerikai! kormány fon­tolóra veszi a beavatkozást a Nyugat-Bejrutban körülzárt p'a­A francia—szovjet űrexpedíció tagjait Nyikoloj Tyihonov, az SZKP 1PB tagja, a minisztertanács elnöke fogadta a Kremlben. lesztin fegyveresek elszállítása végett. A részletekről különbö­ző változatok keringtek: az USA földközi-tengeri flottájának szállító hajói jelennek meg Nyugat-Bejrút előtt és felveszik a palesztin fegyvereseket, hogy a szír kikötők felé, esetleg Algé­ria piartjaira vigyék őket. Köziben tengerészgyalogosok szállná­nak partra, hogy fedezzék a kiürítési akciót. Ultána viszont akár ott is maradnának Bejrútban és Libanonban —, ezzel az USA maga is megvetné lábát. Több hírmagyarázó emlékeztetett az 1956-Os precedensre: akkor a hírhedt „Eisenhower-doktrína” értelmében szálltak partra az amerikai katonák Libanonban, hogy megmentsék Chamon akkori libanoni elnök imperialista­barát rendszerét, és hogy megpróbálják elszigetelni az épp akkor kitört és sikerrel végződő iraki forradalmat. De épp a 24 évvel ezelőtti eseményekre emlékezés figyel­meztetheti Washingtont: akkor a nemzetközi tiltakozás nyomá­sára és az ENSZ követelésére távozniok kellett az amerikai „bőrnyakúaknak” (a tengerészgyalogosoknak) Libanonból. Washington most talán abban reménykedik, hogy az úgy­nevezett „mérsékelt" arab országok szívesebben vennék az amerikai jelenlétet — Izrael jelenléténél Libanonban... A kiszivárgott amerikai elképzelések az arab közvélemény túlnyomó részében heves ellenállást és tiltakozást keltettek. A palesztin vezetők is általában elutasították első nyilatkozataik­ban a washingtoni tervet, mondván, hogy az USA ne a palesz­tinokat akarja távozásra bírni, hanem Izraelt. Viszont nyilvánvaló, hogy az izraeli katonai nyomás, amely újra meg újra pusztító ágyútűzben nyilvánul meg, párosulva az USA politikai nyomásával, a palesztin vezetőket is arra készteti, Hogy kiutat keressenek. Fel-feímerül például o palesz­tin elvonulás lehetősége, de csak azzal a feltétellel, hogy szá­razföldi úton és Szíriába távoznának, megtartva minden fegy­verüket, ugyanakkor pedig nemzetközi biztosítékokat kapná­nak arra, hogy a Libanonban maradó sok százezer palesztin menekült nem lesz kitéve az izraeliek és a libanoni jobboldal általi elnyomásnak. 3. Mélyebb társadalmi mozgási, újabb politikai harcot igér-e a dél-afrikai 'bányászok sztrájkja? Mi tagadás, a világ szinte hajlamos megfeledkezni Dél- Afrikáróf, a fajüldöző pretoriai rendszer bűneiről, az elnyomott színes bőrű milliók nyomoráról, hiszen más égtájakon látvá­nyosabb harcok folynak... A Johannesburg közelében lévő aranybányák fekete bányá­szai most heves sztrájkharcba kezdteír, amelynek közvetlen cél­ja természetesen a magasabb fizetések elérése, a jobb munka- körülmények kivívása. De a tüntetők politikai követeléseket is hangoztatnak és elszántságukat bizonyára fokozza, ha a rendőrterror ismét újabb áldozatokat követel. Mert az történt: az egyik bányánál nyolcán vesztették életüket a rendőrsortűz nyomán. A munkaadó társaságok az alacsony aranyárra hivatkozva elutasítják a bányászok követeléseit, illetve a béremelés kért mértékét. A gazdasági és szociális erőpróba azonban a jelek szerint csak előjátéka lőhet az újabb dél-afrilcai politikai küz­delemnek, amelyet a színes bőrű lakosság az apartheid- politika felszámolásáért évtizedek óta váltakozó hevességgel folytat. Az afrikai földrész déli végének más eseményei is befolyá­solhatják a várható dél-afrikai fejleményeket: o héten ismét összeült az úgynevezett Namíbia-bizottság, s ezzel megint napirendre kerül a délnyugat-afrikai terület sorsa, emellett pe­dig azok a leleplező híradások is figyelmet érdemelnek, hogy a pretoriai katonai vezetőik újabb támadást készítenek elő An­gola ellen. Ha majd egyszer Namíbiában visszakoznia kell a Dél-afrikai Köztársságnak, s ha megint sikertelen lesz Angola elleni agressziója, ez minden bizonnyal az ország belső hely­zetére is kihatni képes. PÁLFY JÓZSEF Helmut Schmidt, az .NSZK kancellárja a héten hivatalos láto­gatáson {Hollandiában járt Dries von Agt (miniszterelnök ven­dégeként. {(Telefoto) Magyar vezetők üdvözlő távirata a Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Jumzsogijn Cedenbal elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének, Zsambin Balmönh elvtársnak, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének. Ulánbátor. Kedves elvtársak! A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe, a népi forradalom győzelmének 61. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önök­nek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének és Mi­nisztertanácsának, valamint a testvéri mongol népnek. Pártunk, kormányunk és népünk nagyra értékeli azokat a je­lentős eredményeket, amelyeket a mongol nép harcedzett él­csapata, a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével cl szocialis­ta társadalom építésében, o gazdaság és o kultúra fejlesztésében elért. A Mongol Népköztársaság békepolitikája cselekvőén járul hozzá ahhoz a küzdelemhez, amelyet a szocialista közösség or­szágai és o világ haladó erői a nemzetközi béke és biztonság megteremtéséért, a társadalmi haladásért folytatnak. Örömmel tölt el bennünket, hogy pártjaink, országaink és népeink barátsága és együttműködése a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján gyümölcsözően fej­lődik. Nagyra értékeljük a közelmúltban lezajlott miniszterelnöki találkozót, amelynek eredményei hozzájárulnak sokoldalú kapcso­lataink elmélyítéséhez. 'Nemzeti ünnepükön kívánjuk önöknek és a testvéri mongol népnek, hogy újabb kimagasló eredményeket érjenek el a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa határozatainak meg­valósításában, a VII. ötéves terv teljesítésében, hazájuk felvirá­goztatásában, a szocialista közösség egységének erősítésében, a népek békéje és biztonsága nemes ügyének szolgálatában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az évforduló alkalmából táviratban köszöntötte Bat-Ocsirin Altangerelt, a Mongol Népköz- társaság Nagy Népi Huráljának elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban üdvözölte a mongol partnerszervezeteket. * A mongol népi forradalom 61. évfordulója alkalmából Ba- damtarin Baldo, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete és a nagykövetség vezető munkatársai megkoszorúzták Budapes­ten a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. A koszorúzási ün­nepségen jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Anatolij Popov vezérőrnagy, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja, a nagykövetség vezető munkatársai, valamint Farkas Mihály vezérőrnagy, Buda­ipest helyőrségparancsnoka. (MTI) PANORÁMA BUDAPEST Kétnapos látogatást tett ha­zánkban az Amerikai Egyesült Államok szenátusa megajánlási bizottságának küldöttsége. Az amerikai szenátusi delegációt Paul Laxalt szenátor vezette. A küldöttsége fogadta Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes, Péter János, az Országgyűlés al- elnöke és Púja Frigyes külügy­miniszter. * Venéczi János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága titkárságá­nak tagja, a KEB nyugalmazott titkára, országgyűlési képviselő, súlyos betgség után július 10-én elhunyt. Temetéséről később in­tézkednek. SZÓFIA Szófiában befejezte tárgya­lásait Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere, aki Petr Mla- denov bolgár külügyminiszter meghívására érkezett hivatalos, baráti látogatásra Bulgáriába. A két ország külügyminiszterei­nek tárgyalásain a kétoldalú kapcsolatokon kívül nagy teret szenteltek a nemzetközi élet időszerű kérdései megvitatásá­nak. Megállapították, hogy a legreakciósabb imperialista kö­rök, mindenekelőtt pedig az Egyesült Államok konfrontációs politikája vezet a nemzetközi helyzet éleződéséhez. A tár­gyaló felek reményüket fejez­ték ki, hogy a madridi találko­zó sikeresen fejezi be munká­ját. A két ország diplomáciájá­nak vezetője teljes egyetértését fejezte ki Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának, szovjet államfőnek az amerikai elnökhöz intézett üzenetével kapcsolatban. A tárgyalásokon élesen elítélték Izrael libanoni agresszióját, a palesztinéi arab nép elleni irtőhadjáratot. Oskar Fischert Szófiában fo­gadta Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Népköztár­saság Államtanácsának elnöke, valamint Grísa Filrpov, a BKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, bolgár miniszterelnök is. Vietnam határvidékein foly­tatódnak a kínai fegyveres pro­vokációk, s ez fokozza a két or­szág közötti feszültséget. Június végén, július elején felfegyver­zett kínai katonák nagyobb csoportjai több ízben behatol­tak a Vietnami Szocialista Köz­társaság északi tartományaiba. A betolakodók utakat aknáztak alá, épületeket romboltak le, fosztogatták a helyi lakosokat. A bűncselekményeknek a békés vietnami lakosok közül többen áldozatul estek, s jelentős az anyagi kór is. A Vietnami Táv­irati Iroda jelentése rámutat, hogy az ország fegyveres erői és az északi tartományok lakos­sága határozottan visszaverik a provokatív akciókat. RÓMA Szombaton a Spadolini-kor- mány 164-108 arányban bizal­mat kapott az olasz szenátus­tól. Ezzel hozzáláthat azoknak a gazdaságpolitikai elképzelé­seknek a megvalósításához, amelyeket a miniszterelnök csü­törtöki előterjesztésében vázolt fel. A kormány csupán a koalí­ciót alkotó öt párt megegyezé­se alapján kapta meg a bizal­mat. A kommunista párt és az ölasz szociális mozgalom egy- egy ellendokumentumot is be­terjesztett, amelyek azonban végül nem kerültek szavazásra. HANOI

Next

/
Oldalképek
Tartalom