Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-10 / 160. szám

1982. július 10. Képújság 3 A kiskörei vízlépcsőnél Teljes üzem van a Tiszán, a második vízlépcsőnél. Felduzzasztották a folyót, s a jászsági, il­letve a nagykunsági főcsatornákon keresztül öntözővizzel látják el az Alföld csapadékban szegényebb részeit. A kiskörei vízlépcső mellé épült villamosenergia-telep pedig a csúcsidő­ben besegít az országos eleklro mos hálózatba. Egymilliárd forint exportfejlesztésre Az Interinvest fejlesztési be­téti társulás — amely a kül­kereskedelmi vállalatok fejlesz­tési alapjainak átcsoportosítá­sával foglalkozik — eddig csak­nem 1 milliárd forintot bocsá­tott hazai gazdálkodóegységek rendelkezésére, hozzájárulva ezzel exportfejlesztő törekvéseik finanszírozásához. Az egyik múlt évi befektetés eredményeként a szobi gyü­mölcsfeldolgozó vállalatnál a napokban helyezték üzembe a nagy kapacitású gyümölcssűrít- mény-készítő üzemet, melynek létrehozásához az Interinvest 90 millió forinttal járult hoz­zá. A tervek szerint az idei ter­melésből már jelentős exportot bonyolítanak le. Ugyancsak a közeljövőben készül el a Villá­nyi Borgazdasági Kombinát új vörösbor-érlelője, s az új be­rendezések üzembe állításával mintegy 16 ezer hektoliter ki­váló minőségű vörös bort állí­tanak majd elő a kombinát­ban. Az exportfejlesztő beruhá­zás megvalósításához 80 mil­lió forintot bocsátott a kivite­lezők rendelkezésére a fejlesz­tési betéti társulás. Az Interinvest nemcsak jára­dékfizetés ellenében - amely­nek mértéke megegyezik a banki betéti kamatok nagysá­gával — bocsát fejlesztési esz­közöket a vállalatok rendelke­zésére, hanem mind nagyobb mértékben saját tőkével is részt vesz exportfejlesztő vállalkozá­sokban. Ilyen vállalkozások esetében már a kockázatban — az esetleges nyereségben, illetve veszteségben — is osz­tozik a beruházókkal. A hűtő­ipar székesfehérvári gyárában 38 millió forintos saját tökével vesz részt a hűtött csemege­kukorica-gyártás megszerve­zésében. A tervek szerint még az idén ősszel megkezdik a termelést, s már ebben az év­ben jelentős mennyiségű cse­megekukoricát exportálnak. Egy másik vállalkozás kere­tében — melynek résztvevői a Papíripari Vállalat, a Techno- impex, illetve a Lingimpex — az Interinvest által biztosított 35 millió forintos tőkéből kül­földi kartongyártó gépsort vá­sároltak, s a Budafoki Papír­gyárban állítják üzembe. Az új gépsoron, amely még az idén megkezdi a munkát, el­sősorban hulladékpapírt hasz­nálnak fel, ebből jó minőségű karton készül, amiből exportot is terveznek. Volán II. sz. Vállalat A nők politikai és szakmai képzése A szekszárdi Volán 11. sz. Vállalat dolgozóinak alig több mintegy tizede nő. Szekszárdin a vállalati központban, a; szek­szárdi üzemegységben és az autóbontóba-n ez az arány 18,2 százalék. Tehát csaknem vala­mennyi városi, illetve megyei üzemhez, intézményhez képest iltí a. legtalacstanya'ibb a nődol- gózók aránya, ez a szakma jel­legéből adódik. A vállalat ve­zetése, pártszervezetei és szak- szervezeti bizottsága mégis nagy gondot fordít a nőpoliti­kái munkára. Évente készül nő­politikái feladatterv és az üze­mi pártvezetőség időnlki-nt át­tekinti a végrehajtás egészét, vagy egy-egy részterületét. Nemrég a nők politikai, szak­mái képzésének helyzetét tár­gyalta a pártvezetőség. A kép­zés szorosan összefügg a ká­der- és személyzeti munkával-, és azzal, hogy milyen arányban töltenek- be vezetői munkakört nők. A szekszárdi munkahelye­ken dolgozó 234 nő közül ti­zenheten alsó, négyen közép­szintű vezetők. A káderutánpót­lási, -.képzési tervben szereplő hatvan-három személy közt húsz nő szerepel (középszinten a. tó­ból 3, alsószinten az 50-ből 17) Az arány tehát kedvezőnek tű­nik, hiszen míg a nődo-lgo-zók teszik ki az összesnek 18,2 szá­zalékát, az utánpótlási, képzési tervben 32 százalékot. Ám azt is figyelembe kell venni, hogy a nők főleg az igazgatási, számviteli apparátusban dol­goznák, ahol akár két-ihárom főt is egy-egy csoportvezető'irá­nyít, míg a személy- és teher­szállításnál, a műhelyekben akár ötven dolgozó is tartozik egy vezető irányítása alá. Te­hát a nők vezetői munkakörbe való beállításánál - habár az utóbbi időben történt előrelé­pés — akad még tennivaló, Van­nak még akadályok, amelyeket le kell küzdeni, főleg a nők szakmai, politikái képzésének fokozásával. A kétszázha-nminonégy nő'dol- gozóna'k több mint kétharmada - 157 - középiskolát végzett. A nyolc általánost sem végezte el 13, nyolc általánosa van 58- nak, egyetemi vagy főiskolai végzettsége mindössze hatnak. Ez az utóbbi szám igen ala­csony. önmagában kevés az ál­talános iskolát be nem fejezet­tek száma, mégis törekednek a vállalatnál arra, hogy meggyőz­zék őket a tanulásról, ám nem sok eredménnyel, hiszen az il­letők muníkamkörének betöltésé­hez még ezt sem lehet megkö­vetelni (takarítónők, segédmun­kások). A középiskolát végzettek négyötöde végzett valamilyen szakmai tanfolyamot is, a leg­többen forgalmi tisztit. Az el­múlt tanévben huszonegyen vet­tek részt szervezett tanulásban - szakmunkások esti vagy le­velező. középiskoláján, szaktan­folyamon, gimnázium, egye­tem, főiskola levelező tagoza­tán, marxizmus—leni.niizmus esti egytetemen. A vállalat, minden dolgozó­jának lehetőséget ad a tanulás­ra, s akiknek munkakörük be­töltéséhez szükséges, azokat kö­telezi a tanulásra. Természete­sen arra törekszik, hogy min­denki lehetőleg olyan szakirá­nyú képzettséget szerezzen, amire a vállalatnál szükség van. Tanulmányi szerződést köt velük, nemcsak a jogszabályok­ban előírt szabad időt biztosít­ja, hanem az összes fölmerülő költséget. Am így sem sikerül a kívánatos eredményt elérni. Fel­ső szinten a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola képezhetne szakembereket a vállalatnak, ám oda1 - egyrészt a nagy távolság, másrészt a szigorú felvételi követelmények miatt - még egyetlen nődolgo­zót sem sikerült beiskolázni. A nők közül kevesen vállalják a tanulással járó terheket - b család, a gyermekek ellátásán felül még tanulni és sokat utaz­ni, távol lenni... A vállalati szer­vek nem' győzhetik meg a fér­jeket, hogy többet vállaljanak a háztartás terheiből. A munka­helyeken ilyen probléma nincs-, a továbbtanuló dolgozót távol­létekor szívesen helyettesítik munkatársai. A másik nehéz­ség: A különböző, fővárosban tartott szakmai tanfolyamoknál nincsenek tekintettel a vidékiek helyzetére. Például a munka­elemző és munkaszervezői tan­folyam vidéki hallgatói kérték; ne kezdődjenek olyan korán ezek az előadások, konzultá­ciók, hogy nekik már az előző napon fél kelljen utazniok. A budapestiek álláspontja érvé­nyesült: „ha korábban kezdünk, korábban mehetünk haza..." Végül megállapodás szüle­tett a Tolna, a Baranya és a Somogy megyei vállalatok közt, hogy az idén közösen szervez­nek forgalmi tiszti tan-folyamot. A tíz-hónapo-s levelező tanfo­lyam hallgatóinak személyfor- g alm i e I őad á s ra - ko nz u'ltá c i óra Sz-ekszárdra kell já-rniok, teher­forgalmira Pécsre, műszakira Kaposvárra. Szükség lenne azo-nlban arra- is, hogy a fővá­rosiban rendezett tanfolyamokon jobban figyelembe vegyék a vidékiek helyzetét, érdekeit. A vállalatnál évente megren­dezett kismama-találkozókon minden alkalommal felhívják a gyesen, lévők figyelmét a, tanu­lás lehetőségeire. Eddig öten éltek ezzel. Egyikük - pártve­zetőségi tag és a vállalati nő­bizottság n-a-k is tagja — el­mondta- —, csalk úgy sikerült a forgalmi tiszti tanfolyamot el­végeznie, hogy amikor el kellett utaznia, a férje látta el a gye­rekeket... A vezető beosztásiban dolgo­zó nők csaknem mindegyikének megvan a munkaköréhez előírt politikai végzettsége. Folyama­tosan- történik a beiskolázásuk azoknak is, akik a káderután­pótlási tervekben szereptelnek. A nődolgozók számarányukon fölül vesznek részt a tömeg-po­litikai oktatásban:, ám űr kelet­kezett ez utóbbi oktatási for­mák és az esti egyetem között. Az ősszel kezdődő tanévben azonban újra lesz ma-rxizmus- len'inizmus esti középiskola a vállalatnál. A számításba vett húsz hallgató közt nyolc a nő- dolgozó. J. J. HÉTRŐL HÍRRŐL HÉTRE HÍRRE Az elmúlt hét nap eseményei magukon vi­selték a kezdődő nyár jegyeit. Ezek között tal­lózva, a krónikásnak sok minden eszébe jut... A nagy nyári munkákról A természet, ha kicsit k-ésve is, me-g-érleli gyü­mölcsét: a kenyérnek valót,-a cseresznyét, az al­mát, a kukoricát, a szőlőt. Jön minden sorjá­ban, A héten több alkalommal is hírt adtunk arról, hogy jól felkészültek Tolnában a gabona betakarítására. Az a hír is megörvendeztetett, hogy ismét feltámad a Csepel Autógyár. S ép­pen Tolnába hozták kipróbálni, nyúzni a leg­újabb, mezőgazdasági célra gyártott teher­gépkocsikat, amelyek n-agy teljesítményűek, kiválóan használhatók különféle célokra. S ve­lük leválthatják a benzinüzemű tehergépko­csikat. Tehát van megfelelő szállítóeszköz a termény betakarítására — és lesz ismét híre autóiparunknak, bár tudjuk, hogy svédországi kapcsolatok révén, ki-váló terepjárókat már évek óta készítenek Csepelen. Más kérdés, hogy miért kellett teljesen nullára visszafogni a hazai teherautógyár-tást, a-mlikor hatvan-het- ven éve kiváló gépkocsikat gyártottak Győr­ben és Pesten is. Természetesen ez a bolondos nyárelő nincs ínyére a sok kirándulóinak, de az aratással foglalkozónak sem tetszik. A hét elején Durva- földvár térségében járva, s látva a jég által letárolt gabonatáblákat, a szíjakra hasoga­tott kukorica-töveket, arra gondoltunk, hogy mennyi vesződségbe telik majd a termés be­takarítása. Az idén- még inkább ügyelni kell arra, hogy ami megtermett, az lehetőleg mi­nél kevesebb veszteséggel kerüljön a magtár­ba.-Amint az aratók, úgy a gabonát tárolók és forgalmazók is fél készülteik a nagy mu-nkára. A napokban közöltünk riportot silóép'itésről- szerelésről, s a hét derekán a gabona-tröszt sajtótájékoztatón adott jelentést arról, hogy a gabona átvételi minősítése megfelel a terme­lőknek és felvásárlóknak egyaránt. Végső soron a minőségi munka kerül előtérbe a búza ter­mesztésében is. Ak-i jobb minőségű búzát ad el, kapjon is több plénzt érte! A borsó aratását teljesen gépesítették. E fel­vételt Kocsolán készítettük... Kiilkereskedelem Az elmúlt félévi muin-káról még nincsenek végleges adataink, de az máris megállapít­ható a, négy-öt üzemben tett látogatás alap­ján, hogy az exportterme-lési tervet többnyibe teljesítették, egyenletes, szervezett munka fo­lyik, s bá-r az egyes tervidőszakok végén még mindig kísért a raba-m-munka, egyre ritkáb­ban marad az utolsó napra a szállítmány el­küldése. Nemcsak a hazai igények kielégítése vár a magyar iparra, hanem, exportálni is kell, hogy külföldről a hazai termeléshez, és fogyasztás­hoz szükséges anyagokat megvásárolhassuk. És amiint a termelőüzemek képviselői járják a világot, kínálva a termékeinket - egyre jobb hírekkel térnek ha-za. A szekszárdi MEZŐGÉP szőlőgépei sikert aratnak a Szovjetunióban - és kevesen tudják, hogy a tolnai PATEX-ben szőtt kelmék allapa-nyög-a-i a. TAURUS gumi­matracainak. A tolnai gyár messzemenően ki­elégíti a maga-s igényeket, tehát az ő sike­rük i-s az, omit a TAURUS a világpiacon elér. Cipőket csomagolnak iBonyhádon. A (tét üzem több Imint másfél millió pár cipőt küld a szo­cialista országokba. De ott va-n árujával a világpiacon a bony­hádi cipőgyár, a BONY szövetkezet, a tolnai GÉM, a Paksi Konzervgyár... Zöldség, konzerv Az elmúlt években a szántóföldi és a fóliás kertészeti területek csökkenésére figyelhet­tünk fel, azaz differenciálódtak a termelők. Keresték, az újat, kutatták, miként lehetne az energia- és felszerelési költségek emelkedése ellenére a nyereséget az ág-a.zd'fban megtar­tani. A szántóföldre „vitték ki”, persze tízhek­táros táblákon a zöldségnövényt. így a para­dicsom, a, zöldibab, és a zöldborsó immár nagyüzemi körülmények között bő termést ad. A konzervgyár pedig kitűnő ételt készít belő­le, amit nemcsak itthon fogyasztunk szívesen. Az egyre csökkenő munkaerő is indokolja tehát, hogy a zöldségfélék miinél nagyobb ré­szét nagyüzemi módszerek között termeljék. M-inden harminc-negyiven éven felüli ember emlékezik még arra, amikor diákként zöld­borsótáblákon görnyedeztünlk, s néhány kiló terméssel boldogan- „teljesítettük úttörői kö­telességünket”. Most meg? Ott a gép a zöld­borsóföldön, felszedi, kiasépeli, konténerbe tölti, és a bor-sászalmát kupacokba rakja. Tel­jesen gépesítették a borsó termelését. A paksi gyárban megindult a nyári szezon. Hozzák már a meggyet is ~=* de kevesebbet mint a korábbi években. A barack viszont biz­tató, termése nemcsak egészséges, hanem több is lesz, mint tavaly v-olt —, kaplt-uk a hírt a Dun-a-Ti-sza közéről. Futbó/ia Kellemes-kellemetlen napokat éltünk át a M-u-ndial addigi szákö-szát figyelve a televízió képernyőjén. Mi elbúcsúztunk Spanyolország­tól, kezdjük feledni kudarcunkat, egyre izgal­masabb meccseket láthatnak olvasóink is —, már akik leülnek a képernyő elé. Bízni azon­ban lehet, és érdemes is... Hiszen egy „ug­rásra” van 1986... Egy „ugrás” ide Kolumbia... Négy év telik el a-ddig, hogy ott leszüink-e, nem tudható. A törekvés a hazái sport fel­lendítésére mindenesetre kézzelfogható. A me­gyei spo-rtvezetés például az értekezletén az alapokig visszanyúlt, s a legkisebbeknél- akar­ja a nevelést kezdeni. Szép törekvés, bárha a nla-gy spo-rtegyesületeknél is Valahogyan így kezdenék... Más kérdés, hogy az én vélemé­nyem szerint nem szerencsés az NB II. bajnoki rendszer. Gondoljunk csak bele, hogy meny­nyi pénzbe, s időbe telik egy szekszárdi csa- patn-dlk elutazni Kazi-ndba-roilkária. A futballoz csillapodik... Abban bízom, hogy a Gem-enci Nagydí-j háromnapos versenyén is bőven lesz élményben részünk, szurkolhatunk versenyzőinknek. Az a kis bánb-tfeihő, hogy a szombati versenyt majdnem- egy időben rende­zik a VB-elődön tővel, ne fogjon bennünket szekszárdiakat víis-sza ettől a versenytől. Meg­érdemlik a bringások, hogy buzdítsuk őket. Remélhetően már neim olyan hűvö-s-csípős, sze. les időiben, mint amilyen volt az elmúlt hét nap során, amikor is az Állami Biztosítónak több dolga akadt, mint az év első hat hónapjá­ban együttvéve.- Pj -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom