Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-09 / 159. szám

népújság 1982. július 9. Megkezdődtek a tárgyalások Brezsnyev felhívása Reaganhoz (Folytatás az 1. oldalról.) 'A plenáris tárgyalásokon Ká­dár János és Francois Mitter­rand tájékoztatta a résztvevő­ket négyszemközti megbeszélé­sükről, amelyen áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdé­seit, s a két ország helyzetét kapcsolatainak alakulását. Ér­tékelésük szerint tárgyalásukat őszinte, nyílt, jó légkör, a köl­csönös érdeklődésre számot- tartó témák felelősségteljes és konstruktív megközelítése jelle­mezte. Ugyancsak hasznosnak minősíthetők a magyar és a francié vezető politikusoknak a délelőtti órákban - a négy- szemközti találkozóival egy idő­ben — megtartott eszmecseréi is, amelyek eredményeiről a ple­náris megbeszélésen számoltak be. Marjai József és Veress Pé­ter Michel Jobert-rel, Púja Fri­Bécsben csütörtökön megtar­tották a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzet kölcsö­nös csökkentéséről folyó tárgya­lássorozat 312. teljes ülését, Reece nagykövetnek, a kana­dai delegáció vezetőjének el­nökletével. Az ülésen elsőként Lőrinc Tamás nagykövet, a Magyar Népköztársaság delegációjá­nak vezetője szólalt fel. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon szereplő kérdé­sek megérettek a .megoldásra, hangsúlyozta a magyar nagy­követ. Sajnos, a nyugati hozzászó­lásokban újra és újra vissza­térnek bizonyos témák, ame­lyeket korábban már minden oldalról megvilágítottunk — folytatta Lőrinc Tamás. Véleményünk változatlan — hangoztatta a magyar küldött­ségvezető. — Továbbra is az 1973-as zárókommünikét tekint­jük egyedül mérvadónak, amelynek elfogadásánál a probléma minden aspektusát figyelembe vették, különös te­kintettel arra az elvre, hogy a csökkentési körzet meghatáro­zásánál egyik fél. biztonsága se szenvedjen károkat e szempont­ból sem. Lőrinc Tamás nagykövet be­fejezésül megállapította: az el­ső szakaszra vonatkozó egyez­mény szövegtervezetének beter­gyes Claude Cheysson-nal, Mé­hes Lajos Jean-Pierre Cheve- nement-nel, Köpeczi Béla és Té­tényi Pál pedig Jack Lang-gal tárgyalt. A magyar-francia kapcsola­tok külön'böző területeiről szól­va mindkét fél értékelése sze­rint érzékelhető az együttes szándék, a politikai akarat, s megVanaaík a lehetőségek is a kölcsönösen előnyös együttmű­ködés további bővítésére, kiter­jesztésiére. Egybehangzó véle­mény volt, hogy a francia elnök magyarországi, látogatása jól szolgálja e törekvés gyakorlati megvalósítását. Közös álláspont alakult ki abban, hogy a rend­szeres politikái párbeszéd mind a kétoldalú, mind a nemzetközi kérdések megoldására irányuló törekvésekben alapvető fontos­jesztése után még inkább adot­tak a lehetőségek az egyez­mény gyors kidolgozására és elfogadása után a tényleges csökkentés végrehajtására. De­legációnk reméli, hogy a NA- TO-országok mielőbb élnek ez­zel a lehetőséggel, megfelelve ezzel Európa és az egész világ várakozásának. Az ülésen másodikként fel­szólalt Walter Boss nagykövet, az NSZK delegációjának veze­tője a NATO-tagországok ne­vében egyezménytervezetet ter­jesztett be a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről. Harmadikként Valerijan Mi- hajlov nagykövet, a szovjet de­legáció vezetője szólalt fel. Megállapította: a nyugati or­szágok által beterjesztett ter­vezet a leglényegesebb pontok­ban nem előrelépést, hanem éppen visszalépést jelent még az eddig közösen elért ered­ményekhez képest is. Nem kí­nál pozitív megoldást a NATO által mesterségesen emelt aka­dályok, mint például az úgy­nevezett létszámvita és a kí­sérő intézkedések tekintetében. Sőt: visszalépés az 1973-ban közösen elfogadott zárókom­münikéhez képest is, mert a fegyverzet és a légierő csök­kentését — azzal ellentétben — nem irányozza elő. dekeltségét abban, hogy az utóbbi éveikben erősödő - óim még a számos kiaknázatlan .le­hetőséget rejtő - gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok az eddigieknél is gyorsabban fej­lődjenek; így a. termelési koo­perációk megvalósításában, a műszaki-tudományos együttmű­ködésben. A két nép szellemi értékeit gazdagító, gyümölcsö­ző kulturális kontaktusok jövő­jéről is biztató, a közös munka számos lehetőségét, területét felsorakoztató kép rajzolódott ki a tárgyalásokon. 'Délután Francois Mitterrand és kísérete a dunavarsányi Pe­tőfi Mezőgazdasági Termelő­szövetkezetet kereste fel. A lá­togatásra elkísérte Losonczi Pál és Púja Frigyes is. Markója Imre Lengyelországban Zawadski igazságügyminisz­ter meghívására kétnapos hi­vatalos látogatást tett a Len­gyel Népköztársaságban a dr. Markója Imre igazságügymi­niszter által vezetett küldött­ség. A miniszterek megbeszé­léseik során áttekintették a két ország közötti jogi-igazság­ügyi kapcsolatok továbbfejlesz­tésének lehetőségeit, és tájé­koztatást adtak egymásnak a két ország igazságügyi miniszté- •riuímai előtt álló feladatokról. A kétoldalú kapcsolatok mel­lett eszmecserét folytattak a szocialista országok igazság­ügyminisztereinek idén ősszel sorra kerülő konzultatív tanács­kozására történő felkészülésről is. Tiltakozó kampány Az Egyesült Államok gyám­sága alá tartozó Marshall-szi- getek lakosai tiltakozó kam­pányba kezdtek amiatt, hogy az Egyesült Államok a szigeteket katonai kísérleti teleppé akar­ja változtatni. A The New York Times jelentése szerint a tün­tetők feldúlták az egyik ko- rallszigeten lévő kutatási köz­pontot, ahol az amerikaiak in­terkontinentális ballisztikus ra­kétákkal folytatnak kísérleteket. PANORÁMA BUDAPEST Magyar-svéd egészség üg/i ellátási egyezményt írt a'lá dr. Sűhultheisz Emil egészségügyi .miiraszter és Karin Söder szociá­lisügyi miniszter — a!ki svéd egészségügyti küldöttség élén tartózkodik hazánkban — csü­törtökön, a Duna Imtercontinen- tal Szállóban. Az egyezmény értelmében az átmenetileg egy­más országában tartózkodó svéd, illetve magyar állampol­gárokat heveny megbetegedés­kor vagy más halaszthatatlan esetekben ugyanolyan kórházi ellátásban részesítik, mint a sa­ját állampolgárokat. * Magyar-koreai egészségügyi együttműködési mun'kctervet irt alá csütörtökön dr. Hutás Imre egészségügyi miniszterhe­lyettes és Kim Jong Szun, a Ko­reai Népi Demókrati'kus Köztár­saság budapesti nagykövete. SZARVAS IKororn Mihály, az MSZMiP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára csütörtökön Szarvas­ra látogatott, és az egyetemi és főiskolás KlSZ-szervezetek veze­tőinek. tanfolyamán tájékozta­tást adott időszerű belpolitikai kérdésekről. BERLIN Pál Léná rdot, a Magya r Tudo­mányos A'ktadémlia főtitkárát tu­dományos érdemei elismerésé­ül a Német Demokratikus Köz­társaság Tudományos Akadé­miája külső tagjává választotta. MOSZKVA Nyikolaij Tyilhonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió mi­niszterelnöke csütörtökön a Kremliben fogadta Imelda Mor­cost, a Fülöp-szigeteki Köztár­saság környezetvédelmi és tele- püiéspolitikai miniszterét, Nagy- Manila főpolgármesterét. HO (SI iMINH VÁROS iNguyen Co Tihach, a Vietna­mi Szocialista Köztá saság kül­ügyminisztere egy sajótértekez- leten kijelentette: a vietnámi csapatok Kambodzsából történő részleges kivonását a kam­bodzsai helyzet javulása tette lehetővé. A vietnami külügymi­niszter mintegy 100 külföldi új­ságíró előtt elmondotta : Viet­nam, Kambodzsa és Laosz kül­ügyminisztereinek szerdán véget ért találkozóján a felek előké­szítették a három orszáq ál­lamfőjének 1982 decemberiére tervezett csúcstalálkozóját is. (Folytatás az 1. oldalról.) vérontásnak, hogy megállítsák a libanoniak és a palesztinok - asszonyok, gyermekek és öre­gék - izraeli csapatok által tör­ténő barbár megsemmisítését. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke fel­hívásában hangsúlyozta, hogy ma egyetlen felelős államférfi sem, a Föld egyetlen becsüle­tes embere sem maradhat érzé­keljen azok jajszava iránt, alkik az izraeli megszállók kezétől pusztulnak el Libanonban. Azokkal a megnyilatkozások­kal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok elvben készen áll amerikai csapatköntingenst küldeni Libanonba, Leonyid Brezsnyev figyelmeztette az Egyesült Államdk elnökét: amennyiben ez valóban bekö­vetkezik, a Szovjetunió e tény figyelembevételével fogja ala­kítani politikáját. A szovjet államfő kifejezte re­ményét, hogy a libanoni ese­mények e kritikus percében a felelősségérzet és a józan ész fölébe kerekedik a konjunkturá­lis számításóknak és az Egyesült Államok minden tőle telhetőt megtesz annak érdeké­ben, hogy az izraeli agresszió megszűnjék, és hogy az Egyesült Államok és közel-lkele- ti kiküldöttjének ténykedése ne szolgáljon fedezésül az izraeli agresszió folytatásához és a pa­lesztin arab nép megsemmisí­téséhez. — hangoztatja Brezs­nyev felhívása. Ami a konkrét libanoni hely­zetet illeti, Böcz Sándor, az MTil tudósítója azt jelentette tegnap Bejrútból, hogy a hato­dik amerikai flotta öt hadiha­jója már készen áll arra, hogy partra tegye Nyugat-Bejrútban a tengerészgyalogosokat. Nem született azonban megállapo­dás a tervezett soknemzetiségű békefenntartó -erő felállításáról, jellegéről, összetételéről, szere­péről. Bejrúti kormányforrásók mindazonáltal azt állítják, hogy befejező szakaszukba jutottak a legnagyobb titoktartás mellett folytatott tárgyalások, A nézeteltérések fokára jel­lemző, hogy amíg Washington és Tel Aviv álláspontja szerint az amerikai részvételre alapo­zott multinacionális haderő leg­főbb feladata a Nyugat-Bej- rútban bekerített hatezer pa­lesztin fegyveres „eltávolítása”, addig Libanon ENSZ-nagyköve- te szerint ennék a kezdeménye­zésnek a libanoni válság átfo­gó rendezését, valamennyi ide­gen erő, köztük az izraeli meg­szálló csapatok kivonását is kell szolgálnia. A Palesztina: Feísza- badítási Szervezet továbbment és azzal az igénnyel állt elő, hogy az amerikai, francia és egyéb csapatokból szervezett békefenntartó erőiket az ENSZ felügyelete állá kell helyezni. Safik el-Vazzan libanoni mi­niszterelnök a Haiiadó Nemzeti Mozgalom, a szunnita és siüta mohamedán szervezetek, vala­mint a PFSZ vezetőivel folyta­tott megbeszélések után határo­zottan elvetette az amerikai-iz­raeli elképzelést, hogy a mufti- nacionalista erők csupán a pa­lesztin gerillák kivonása, eltá­volítása után lépnének akcióba, azaz a Nyugat-Bejrútot bekerí­tő izraeli csaipatolk lehetőséget kaipnántak aria, hogy az így tá­madt űrt kihasználva támadást ind hsának a védtelenné vált palesztin menekülttáborok el­len. Vazzan azt az egyeztetett álláspontot képviseli, hogy a részleges izraeli csapaton ssza- vonásnák, a nemzetközi ütköző­övezet létrehozásának feltétle­nül meg kell előznie a palesztin gerillák eltávozását. A PFSZ szóvivője megerősí­tette, hogy a palesztin gerillák nem hajlandók amerikai hajók fedélzetén elhagyni Bejrútot, de elképzelhetőnek tartja, hogy amerikai csapatok is csatlakoz­za nak a libanoni cstapatszétvá- lasztást biztosító nemzetközi erőkhöz. (Nyugat-íBejrút szerda esti ágyúzása ismét jelezte, hogy Iz­rael maximális engedményeket próbál kicsikarni a FFSZ-től és a libanoni kormánytól. Csütör­tökön már aggasztó méreteiket öltött Nyugtat-'Bej rútban az iz­raeli' blokád okozta élelmiszer-, gyógyszer- és üzemanyaghiány. Közben az izraeli rádió arról számolt be, hogy a víz- és á ram szó I góltotó s heiyreá Ifítósa után Tel Aviv új módszerekkel szándékozik súlyosbítani a kül­világtól elszigetelt városrész blo­kádját. Csütörtökre virradóra az iz­raeli tüzérség ismét lőtte a Szovjetunió bejrúti nagykövet­ségét és a kereskedelmi kiren­deltség épületét. Az utóbbi sú­lyos károkat szenvedett. A lö­vedékek becsapódását követő tűz oltása közben egy személy megsérült. Két héten belül ez volt a Har­madik támadás, amelyet az iz­raeli csapatok a Bej rútban lé­vő szovjet külképviseleti szervek épületéi ellen intéztek. Az izrae­li tüzérség nem csupán hagyo­mányos, hanem a nemzetközi 'konvenciók által tiltott lövedé­keket is használt. ságű. Kifejezték mindkét fél ér­Haderőcsökkentési tárgyalások Nagy és kis országok Európa - világtényező Sztrájkoló bányászok Az elmúlt napokban sorozatosan _érkeztek hírek iDél-Afrikából a bányászok sztrájkmozgalmáról. Az összecsapások nagyságára jellemző, hogy Johannesburg környékén másfél ezer bányászt őriznek a fajüldöző rezsim rohamrendőrei egy labdarúgó- pályán. (Telefotó - AP-MTI-KS) Mauritius igénye Diego Garciára A Falkland-válsógnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy is­mét nyilvánvalóvá váljék: Euró­pa változatlanul meghatározó szerepet tölt be világunkban. Anglia ugyan szigetország, földrajzi értelemben nem része a szárazföldnek, de történelmé­vel, teljesítményével jellegzete­sen európai hatalom, és ebben a minőségében okozott bonyo­dalmat a dél-atlanti térségben. HANYATLÓ KONTINENS? Nem arról van szó, mintha a kontinens világpolitikai szerepe bármikor kérdésessé vált volna. Mégis, voltak és vannak elmé­letek, amelyek hanyatlást, visz- szaszorulást emlegetnek. Van­nak, akik az úgynevezett szu­perhatalmi érvet emlegetik, A két vezető világhatalom — tartják némelyek Nyugaton, s ez ott divatos szemlélet — ak­kora fölényben van a fegyver­kezésben, hogy rajtuk kívül mindenki csupán másodrendű tényező. Mások a harmadik és a negyedik világ föl törekvésére hivatkoznak. A születésnöveke­dést, a népességgyarapodást tekintve Európa csakugyan ha­nyatló korszakába jutott. A je­lek szerint 2000 tájékán Föl­dünk lakosságának döntő több­sége afrikai, ázsiai és latin- amerikai lesz, s ennek a gaz­daságban, a politikában érez­hetőek lesznek a következmé­nyei. Kétségtelen, e vélemények nem teljesen megalapozatla­nok. A gyarmati korszák végez­tével az eddig leigázott földré­szeknek nemcsak több helyet kell adni a politikai világban, hanem ideje fölismerni és elis­merni az ősi kultúráknak az em­beriséget gazdagító munkáját. Ne feledjük, ezek ráadásul gyakran az európai kultúrkörnek kialakítói és serkentői voltak. in SZÜLETETT ESZME Mindazonáltal semmi ok nincs arra, hogy Európa le­mondjon a nemzetközi viszo­nyokat alakító, befolyásoló hi­vatásáról. A történelem alakí­totta úgy, hogy az elmúlt év­ezredben Európa volt az egye­temes kultúra és tudomány böl­csője és ez a korszak mind­örökre a közös civilizáció része marad. Akkor is, ha belátható időre a földrész politikailag kettészakított marad: az egyik felén — növekedési nehézsé­geik ellenére — fejlődnek és gyarapodnak a szocialista tár­sadalmi berendezkedésű álla­mok, a másik felén a tőkés rendszer túlélésének formáit alakítgatják. Korántsem mellőz­hető tény, hogy a konfliktus- korszakban született nagy esz­me, a békés egymás mellett élés- is Európából indult ki, itt jutott eddig a legteljesebben érvényre, hiszen immár három és fél évtizede — szerencsére — Európa nem ismeri földjén a fegyveres konfliktust. És ennél jóval többről van szó. Helsinki szelleme újat adott a világnak. Pozitív példát, hogy az együttélés kölcsönösen elő­nyös gyakorlati tettekre váltha­tó. Tény ez, amelyen az sem változtat, hogy — Európán kí­vülálló okokból - az utóbbi hónapokban lehűlt a nemzet­közi légkör, ami visszahat föld­részünkre. A madridi értekezlet vontatottsága, mértéktelen el­húzódása is jelzi ezt a válto­zást. Ugyanakkor még az ilyen visszaesések sem tették tönkre Európa belső együttműködését, jóllehet, tagadhatatlanul féke­zik. A gazdasági hajlandóságot mutatja a Szovjetunió sókágú szerződésrendszere Nyugat-Eu- rópa vezető államaival a föld- gázvezeték megépítéséről. Olyan érhálózat lehet ez Euró­pa testén, amelynek az elága­zásai elérnek Nyugat-íNémetor- szágig és Franciaországig, Hol­landiáig és Olaszországig. Földrészünk két részének koo­perációs hajlandóságát mutat­ja, hogy az Egyesült Államok mai vezetésének a gáncsoskodó szándéka, szembeszegülése el­lenére kötötték meg a szerződé­seket. ÚJ NAGYSÁGRENDEK Két másik összetevő ugyan­csak Európa világtényező sze­repe mellett szól. Az úgyneve­zett atomklubbtan, a nukleáris fegyverekkel eddig rendelkező hatalmak körében a Szovjet­unión és az .Egyesült Államo­kon kívül két nyugat-európai állam is részt vesz: Nagy-lBri- tannia és Franciaország. Ma még beható viták folynak arról, hogy ezeket a „nemzeti" jellegű fegyvereket mennyiben vonják be a stratégiai korlátozás rend­szerébe, de abban senki nem kételkedik: kellő időben ez is része lesz az újrakezdődött SALT-folyta matnak. Végül új jelenséget látunk a nagyságrendek értékelésében. Európát a nemzetközi színtéren már nem csupán valóságos nagyhatalmak és a középhatal­mak képviselik, hanem mind­inkább szóhoz jutnak a kisebb országok. A legközvetlenebb példa rá Magyarország világ- politikai szerepe. Ha csupán a nagyobb mozgásokról beszé­lünk: Kádár János nemréo járt a Német Szövetségi Köztársa­ságban, és most került sor Mitterrand francia államfő bu­dapesti látogatására. Termé­szetesen más európai kis orszá­gok is kiveszik részüket a „nagy diplomáciából". S ez szintén hozzájárul ahhoz, hogy Európa hallatja szavát a világkapcso­latok alakításakor. Várkonyi Tibor A mauritiusi parlament egy­hangúlag megszavazta azt a törvényt, amely az ország terü­letévé nyilvánította Diego Gar­da szigetét. Mint ismeretes, Diego Gardát 1966-iban Nagy­Britannia katonai célokra átad­ta az Egyesült Államoknak. A Pentagon a szigetet az Indiai- áceáinon lévő legnagyobb ame­rikai katonai támaszponttá ala­kította át.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom