Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-09 / 159. szám

1982. július 9. TOLNA > _ ishÉPÜJSÀG 3 Kulcsemberek megbecsülése Energiatakarékosság és súlygyarapodás A telep a víztoronyból Az épületek tetőszerkezete akácfából készült Munkahelyen. társaságban vagy- akár az iskolában kinek ne lenne határozott véleménye arról, hogyan szerepelt a foci- világbajnokságon Nyilasi, mi­lyen erényeket mutatott fel a játékban, s közben miféle hi­bákat vétett. Az is közismert — s mindennapi beszédtéma —, hogy miként nyilatkozott egy is­mert rendező a tévében (vagy az újságokban) a magyar film helyzetéről, s jó néhány szín­művészünknek nemcsak a szín­padi teljesítményét ismerjük a t ömegko mm u nikáci ó jóvoltóból, hanem filozófiai nézeteit, gaszt­ronómiai ismereteit vagy eset­leg, magánéleti ügyes-bajos dolgait. Az a gyanúim azonban, hogy sokan zavarba jönnének akér- déstől: vajon a műszaki tudo­mányokban, az urbanisztika te­rén, a pedagógiában vagy ép­pen a közegészségügy hazai zászlóvivői közül kik azok az ér­tékes egyéniségek, akiknek te­vékenységére érdemes odafi­gyelni? Forgó László profesz- szor nemrégiben kapott igen magas kormánykbüntetést. Ha Kovács István filmrendező jó­voltából annakidején nem lát­tuk volna a „Nehéz emberek"- et, most valószínűleg fogalmunk se lett volna, hogy a Heller- Forgó világszabadalom párosá­nak egyikében kit is érdemes tisztelnünk. KEZÜNKBEN A SIKER VAGY A KUDARC Kétségtelen, hogy — néhány divatos, népszerű, látványosan tálaiható terület szakemberei­től eltekintve - kevés szó esik azokról, akik a gazdaság és a társadalom más-imás posztjain kufl csemberékn ek szám ítana k. Egyáltalán nehéz behatárolni, megfogalmazni, hogy kik is so­rolhatók egyéb kategóriába. A statisztika nem ismer olyan kö­zelítést, hogy munkahelyi vezér- egyéniség (a szó átvitt és ne­mes értelmében), az a dolgozó (vagy vezető), akire a többség hallgat, akiinek a leghatásosabb a példamutatása ; magatartást, ízlést, munkastílust formál — vagyis kulcsember. A statisztika csupán arról képes számot ad­ni, hogy például hazánkban a felsőfokú végzettségűek szórna 150 ezer. Mértékadó vélemények szerint közülük minden harma­dik — tehát mintegy 50 ezer ember —, akinek működése olyan hatással van a tudomány­ra, gazdaságra, hogy az eldönt­heti egy-egy tervidőszak sike­rét vagy kudarcát, de legaláblb­A hazai külkereskedelmi vál­lalatok 1982. első félévében mintegy 90 millió forinttal já­rultak hozzá hazai iparvállala­tok exportfejlesztő beruházásai­nak finanszírozásához. A Komp­lex Külkereskedelmi Vállalat társasági szerződés keretében 10 millió forintot ad a Fémmun­kás Szövetkezet gyártmányfej­lesztéséhez, az Interag ugyan­csak 10 millió forintot bocsátott a ráckevei Aranykalász Terme­lőszövetkezet rendelkezésére, amely a mélyhűtött zöldségek és gyümölcsfélék termelését kí­vánja növelni. A Metrimpex a Labor Műszeripari Művekkel közös fővállalkozásban szintén 10 millió forintot költ oktatási létesítmények műszereinek gyártására. A külkereskedelmi vállalatok évről évre több százmillió fo­rintot fordítanak iparvállalatok fejlesztési törekvéseinek támo­gatására. 1978 és 1980 között a külkereskedelmi vállalatok összesen 900 millió forintot en­gedtek át az említett célokra a termelővállalatoknak, s mint­egy 330 millió dolláros többlet- exporttal számolnak. A három év alatt megvalósított beruhá­zások azonban több mint 400 hatja az elért eredményeket. (A világért sem szándékszunk va­lamiféle voluntarizmus hibájá­ba esni. Természetesen pénz­ügyi, műszaki, értékesítési — bel­ső és külső - körülmények meg­határozottságát csupán a sze­mélyi akaraterő, cselekvőkész- ség képtelen a visszájára fordí­tani, de az is ig'az, hogy nagyon sok függ az embertől. Láttunk már olyan „csodát”, almikor ne­héz objektív körülmények köze­pette kisebb-nagyobb közössé­gek túltettek azókon, akik vi­szonylag sokkal jobb eséllyel indultak valamilyen gazdasági vagy társtadailimi versenyben.) NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS Ha már a statisztikánál tar­tunk, arra vannak összehasonlí­tó adataink, hogy egyes - vél­hetően aktív, kulcspozíciót be­töltő - rétegek helyzetét ös'í- szevessü'k. A felsőfokú végzett­ségű műszakiak száma Magyar- országon (tízezer aktív kereső­höz viszonyítva) több mint Cseh­szlovákiában, csaknem másfél- szerese az NDK hasonló szám­arányának, a szocialista orszá­gok között e tekintetben csupán a Szovjetunió mögött maradunk le. Ha a műszakiak keresetét vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy ez 1938-iban éppen háromszoro­sa volt a szakmunkások átlagos bérének, 1949-iben már csak kétszerese, 1964-ben 54, tavaly pedig mindössze 18 százalékkal haladta meg azt. Ugyanakkor az NSZK-bain ma is átlagban 80 százalékkal, Franciaország­ban pedig 200 százalékkal ke­res átlagosan többet egy mér­nök a szakmunkásnál. Mindebből következtetni le­het a kulcspozícióban dolgozók hazai megbecsülésének erkölcsi és anyagi mértékére. Az erköl­csiekhez különben az is hozzá­tartozik, hogy igen sok mérnök munkaidejének teljes vagy leg­alábbis jelentékeny részében nem a képzettségének megfe­lelő feladataikat lát el. A krea­tív, az alkotó munka helyett ér­tekezik, anyag utón sraladgál, a termelés napi döccenőit he I y re h o z a n d ó tű z o 11 óm unk á va I van elfoglalva. Mennyiben tud így megfelelni a beosztásából adódó kulcsfe'ladatöknak? SZELLEMI INFRASTRUKTÚRA Ahelyett, hogy a nehezen megválaszolható kérdések szá­mát szaporítanánk, megpróbá­lunk néhány általános tapasz­talatra hivatkozni. Ki ne ismert volna — esetleg épp a saját millió dollár értékű kivitelt tet­tek lehetővé. A hazai külkereskedelmi vál­lalatok közül három év során a Terimpex mintegy 120 millió forintot fordított elsősorban a húsexport növelésére, a Monim- pex döntő többségében a ter­melőszövetkezetek, illetve az ál­lami gazdaságok borászatfej­lesztési törekvéseit támogatva közel 230 millió forintot fordí­tott szőlőtelepítésre, a borásza­ti ágazat minőségfejlesztésére. 1978 és 1980 között a Techno- impex döntően a szerszámgép- gyártásba 53 millió forintot fektetett be. A Terimpex kihe­lyezései voltak a legsikereseb­bek, a tervezett hatmillió dollár többletexporttal szemben a tel­jesítés elérte a 11 milliót. A Monimpex befektetései megle­hetősen hosszú távon — 10— 15 év után térülnek meg —, csak az újonnan telepített sző­lők termőre fordulása után vár­ható a többletexport. A Techno- impex befektetései esetében ez ideig a vártnál csak kisebb mér­tékben növelték a kivitelt, ami elsősorban a konjunkturális vi­szonyok romlásával, a nehezedő külgazdasági feltételekkel ma­gyarázható. munkahelyén - olyan esetet, hogy egy-egy új vezető mun'ká- bafépése nyomán gyökeresen megváltozott a légkör. Váratla­nul kibontakozott (visszaesett) az emberék tenoiakarása, mun­kaikedve, s egykettőre szép ered­ményeket aratott (a korábbihoz képest a mélypontra süllyedt) az üzem, az osztály, az intéz­mény vagy a gazdaság teljesít­ménye. Ki ne isimerné a tekin­télyes fehérüstökű szakibácsit, akinék munkamódszereit igyek­szenek ellesni a fiatalók? Ki ne találkozott volna olyan peda­gógussal, akinek magatartását nemcsak tanítványai próbálják akaratlanul is utánozni, hanem a tantestület tapasztalatlanabb tagjai is? Ki- ne hallott volna körzeti orvosról, aki nem arról nevezetes, hogy betegei az el­várható hálapénz nagyságának arányában részesülnek a gon­doskodásban, háném arról, hoqv mindenkihez van néhány érdeklődő, jó szava, nem fe­ledkezik meg az idős nyugdí­jas különös kívánságairól ; s hogy a körzetében az átlagos­nál jöbb egészségnek örvende­nek az emberek, az nem kizáró­lag a modern gyógyszereknek köszönhető? Ilyen és hasonló példák is bizonyítják; nagyon sok függ egy-egy kiváló egyéniségnek a környezetére gyakorolt hatásá­tól, mondhatnánk lénye szemé­lyes varázsától. Az efféle szel­lemi értékek - akármilyen meg­lepő — olykor tárgyi, anyagi ha­tásokat is ellensúlyozni képe­sek. Istmert, hogy az energ-ia- és nyersanyagárak robbanásá­ból az ilyen természeti kincsek­kel bőségesen megáldott orszá­gok jelentős többletjáradékra tettek szert, anyagi előnyhöz jutottak. Ezt komipenzá'lni kizá­rólag azok az országok voltak képesek, amelyek — pénzügyi erőforrásaik és piaci monopóliu­maik mellett — növekvő arányú, mágasan kvalifikált szellemi munkával vonzották magukhoz és hasznosították gazdaságúik­ban a felhalmozott „olajdollá­rokat”. Ma már „szellemi infra­struktúrának” is nevezik ezt a közeget, amire jellemző, hogy sók jól képzett szakember alko­tóerejével ügyesen sáfárkodnak. Mindez nemcsak a megfelelő embert a megfelelő helyre irá­nyító kádenmunlka javításának, az egyenlősdi.t megszüntető dif­ferenciált bérezés gyakorlati megvalósításának fontosságát húzza alá, hanem azt is, hogy sok még a tennivaló a kulcs­emberek erkölcsi megbecsülé­se, jó ízlésű népszerűsítése, tárT sadalmi megítélése ügyében. VAJDA JÁNOS Eredményhirdetés Csütörtökön, a MTESZ szék­házában kihirdették az Ipari Minisztérium, a társintézmények és a társadalmi szervek tavaly novemberben közzé tett anyag­takarékossági pályázatának eredményét. Juhász Ádám ipari miniszté­riumi államtitkár, a bíráló bi­zottság elnöke értékelte a pá­lyázatot. A beérkezett 300 pályázat közül a bizottság hatvanöt dí­jazott, illetve jutalmazott. Az ezekben javasolt új eljárások, technológiák és szervezési mód­szerek révén — a bírálók és szakértők véleménye szerint — a bevezetéstől számított egy éven belül összesen másfél mil­liárd forint takarítható meg. Fi­gyelemre méltó, hogy a díja­zott pályázatok 47 százaléka országosan is bevezethető ja­vaslatokat tartalmaz, s több mint 50 százalékuk nem igényel — vagy csak egészen minimá­lis, a vállalati erőből könnyen megoldható — beruházást. A pályaművek között az acélszer- kezetek, hengerelt acélok gyár­tására és a vaskohászatra vo­natkozó anyagtakarékossági javaslatok aránya a legmaga­sabb. A bíráló bizottság elnökének értékelése után Fock Jenő, a MTESZ elnöke átadta a leg­jobbnak ítélt pályázatokért járó díjakat és jutalmakat. Végre olyan telepet, szállást siketéit létrehozni, ahol a sertés jól érzi magát — mondja a Paksi Állami Gazdaság sertés­ágazat-vezetője, iFülöp József. Hardon találkoztunk, a Német­kér mellett létesített egészen új­szerű, modern telepen, ahol egyébként még folyik az építő­szerelő munka, a teljes befeje­zés augusztus végére várható. De már hizlalnak az elkészült épületekben, sőt eredményről is számot tudnak adni. Örömmel újságolja Fülöp József, hogy a hízósertések havi súlygyarapo­dása átlagosan 16,2 kiló volt, ez lényegesen jobb az eddi­gieknél: a gazdaság többi ser­tésének gyarapodása — tehát más rendszerű telepen — 14 kiló körül van. Itt, az új hardi kísérleti telepen az abrakföl­használás ahhoz a 16,2-es ered­ményihez 3,80 kiló, tehát egy- egy kiló hús előállításához eny- nyi abraktakarmány kellett. A jó eredmény egyik oka a szak­emberek szerint, hogy nyugod­tak az állatok, gazdaságosan hasznosítják a takarmányt. Va­gyis jól érzi magát a jószág és hízik, várakozáson felüli gyorsasággal. A kísérleti sertéstelep meg­építését a MŰM és az AGRO- BER segíti. A minisztérium aján­lotta a megvalósítását, mivel a terv nagyon sokat ígérő volt. Anyagi támogatást is nyújt a gazdaságnak, de a költség na­gyobb része természetesen a Paksi Állami Gazdaságot ter­heli, hosszúlejártú hitel igény- bevételével. Korábban, az építkezés kez­detén megírtuk már, hogy ez a sertéstelep energiatakarékos lesz. A takarékosság egyrészt azt jelenti, hogy fűteni csak a fiaztatót és a malacnevelőt kell, másrészt pedig ezen a te­lepen minimális a gépfelhasz­nálás. A vizet önitatón kapja a jószág, a takarmányt egy speciális adagoló kocsi viszi be középen és kiadja. A hizlal­dák mellett kifutó van, ahol le- vegőzhet, napozhat, eleget mo­zoghat a jószág, és itt a ki­futóban történik a trágya ösz- Bzetakarítása, olyan módon, hogy erre a néhány percre ki­nyitják az elválasztó „keríté­sek” ajtajait és egy kis traktor végigmegy tolólappal. Az is­tálló végén aztán markoló rak­ja fel a trágyát a vontató pót­kocsijára. A betonozott trágya- gyűjtő hely ott van a közelben. A környezet sem szennyeződik. Megtakarítást jelent tóvábbá, hogy a szellőzéshez nincs szük­ség ventillátorokra, mert az épület mindkét oldalán nagy ablakok készültek, szabályozha- tóan nyílnak, a hőmérséklet sze­rint. Mindezen túl pedig maga az építkezés is olcsóbb az ed­digieknél, a tetőszerkezet akác­fából készült, nagyon szépre és praktikusra. Az állatok takar­mányozása loccsantott etetési módszerrel történik, amelyhez nedvesen tárolt kukoricát hasz­nálnak fel alapvetően. A szárí­tás mellőzése újabb megtakarí­tás. A malacok utónevelése 30 kilós súlyig battériás módszerű. A takarmánykeverő rendszer a melléktermékek felhasználására is alkalmas lesz. A Pápai Állami Gazdaság szerelői még dolgoznak a tele­pen, ők szerelik a nedves eteté­si tedhnológia berendezéseit. Kész az öt hizlalda, a kocaszál­lás, a kanszállás és a vemhe- sítő. A malacnevelő és a fiaz- tató 75—80 százalékban ké­szült el eddig. A takarmányke­verőt, valamint a víz- és vil­lanyszerelést, a kutricákat és az ablakokat a paksiak készí­tették. Segített, hagyományos építési munkával (alapozás, fa­lazás) a Sárbogárdi TÉVÁLL. A fa tetőszerkezet az északi hegyvidékről, a Karancslapujtői Állami Gazdaságból került Hardra. Évente 37 ezer hízott sertést ad el a Paksi Állami Gazdaság, különböző feldolgozó vállala­toknak. Az új telepen négyezer­nél több hízót nevelhetnék egyszerre, és évente csaknem tízezret hizlalnak. A telep zárt rendszerű, önellátó, a hízónak valót maga teremti elő. Az it­teni munkák irányítója Sey László, a gazdaság gyopár ke­rületének ágazatvezetője. Nagy érdeklődés várható a szakemberek részéről, ország­szerte. A hardi kísérleti telep bemutató napja a kedd lesz, ekkor várják a vendégeket, minden héten. Gemenci József Fotó: Gottvald Károly is nagymértékben befolyásol­Külkereskedelmi és iparvállalatok együttműködése Érdeklődő szakemberek a telepen Az istállókat kisgépekkel takarítják

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom