Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-03 / 154. szám

I i = Mai számunkból Elutazott a kolumbiai küldöttség Pénteken elutazott Magyar- országról az a kolumbiai par­lamenti küldöttség, amely Her­nando Turbay Turbay vezetésé­vel, a magyar országgyűlés meghívására tartózkodott ha­zánkban. A vendégeket a Fe­rihegyi repülőtéren Péter Já­nos, az országgyűlés alelnöke búcsúztatta. Jelen volt dr. Ar­mando Holguin Sarria, a Ko­lumbiai Köztársaság budapesti nagkyövete is. A kolumbiai képviselők itt- tartózkodásuk során megbeszé­léseket folytattak a Péter János vezette magyar parlamenti kül­döttséggel a két ország együtt­működéséről, a törvényhozó tes­tületek kapcsolatainak fejlesz­téséről. A vendégeket fogadta Apró Antal, az országqyülés elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettes. A küldöttség lá­togatást tett a dunavarsányi Petőfi Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetben és Nagykani­zsán, ahol a Kanizsa Bútor­gyár és a Naavkanizsai Sör­gyár munkájával ismerkedtek a képviselők. Elutazott az FSZIM- küldöttség A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bizott­ságának meghívására június 30. -július 2. között látogatást tett Budapesten a Francia Szocia­lista Ifjúsági Mozgalom delegá­ciója, amelyet Gilbert Verőn, a Francia Szocialista Párt ifjúsági titkárának helyettese vezetett. A küldöttséget fogadta Fejti György, a KISZ KB első ttikárö. A nyílt, őszinte és konstruktív szellemű megbeszéléseken a két szervezet képviselői kife­jezték szándékukat a kétoldalú együttműködés erősítésére. AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 154. szám. ARA: 1,80 Ft 1982. július ?., szombat. Szovjet—francia űrsiker Leszállt az Qrhármas Pénteken délután, moszkvai idő szerint 18 óra után Arkalik térségében Földet ért a Szo­juz—T—6 űrhajó leszálló egy­sége. A szovjet—francia közös űrrepülés három résztve­vője, Vlagyimir Dzsanibekov, Alekszandr Ivancsenkov és az első francia űrhajós, Jean-Loup Chrétien épségben, egészsége­sen tértek vissza a Földre. A Szaljut—7 űrállomáson az ál­landó személyzet, Berezovoj és lebegyev, folytatja a munkát, amelyet még május közepén kezdett el. A földi irányító központ moszkvai idő szerint röviddel 15 óra után jelentette, hogy a két objektum Szibéria térsége fe­lett elvált egymástól és a Szo­juz—T—6 megkezdte a leszál­lásihoz szükséges manővereket. A Földet érés után a hagyo­mánynak megfelelően a három űrhajós ráírta nevét a visszaté­rő-fülke falára. Dzsanibekov, Ivancsenkov és Chrétien az út nehézségeitől megviselten ugyan, de jó egészségben és igen jókedvűen lépett a Földre. Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Mun­káspárt Tolna megyei Bizott­sága 1982. július 2-án kibőví­tett ülést tartott. Napirendjén a következő té­mák szerepeltek: Jelentés a Központi Bizott­ság 1972. júniusi, oktatáspoli­tikai határozata végrehajtásá­nak tapasztalatairól megyénk­ben, az ebből fakadó felada­tok. Előadó: dr. Király Érnő, a megyei pártbizottság titkára. A megye állattenyésztésének helyzete, fejlesztésének felada­tai. Előadó: dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára. Tájékoztató a Központi Bi­zottság 1982. június 23-i ülésé­ről. Előadó: K. Papp József, a megyei pártbizottság első tit­kára, és dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára. Felkészültek a gabonaátvételre SZÖVŐK (5. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) SÁRKÖZI PILLANATKÉP (7. old.) KURGÁNKINCSEK (9. old.) A FILM (10. old.) KUTYAVILÁG (10. old.) A SZÉP KÖNYVEK MESTERE (11. old.) ISKOLAÉPÍTÉSEK A MEGYÉBEN (7. old.) TERMŐVÉ TETT SIVATAGOK (8. old.) IRÁNYÍTÁS ELEKTRONIKUS SZÁMÍTÓGÉPEKKEL (8. old.) SZOVJET KÉPZŐMŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA (11. old.) ŐSKOHÓ A GARADNA VÖLGYÉBEN (11. old.) VEZETÉK NÉLKÜLI HÁZTARTÁSI GÉP (12. old.) A RÖHÖGŐS (13. old.) re. Az elmúlt évben a raktár- kapcitás — 1980-hoz vizsonyít- va — 30 800 tonnával nőtt. Je­lentősen segítette a raktáro­zást az a körülmény is, hogy a különböző mezőgazdasági üze­mekben összesen 4500 tonna ideiglenes raktárt telepítettek. Idén prémiumot fizetnek an­nak az üzemnek, amely az 1976-os és 1980-as évek átlagá­ban elért mennyiséghez képest a termést növeli. A tíz száza­lékot meghaladó többletter­més után a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 100 ki­logrammonként 60 forint pré­miumot fizet. Ebből a szem­pontból a következő termé­nyek vehetők figyelembe: bú­za, rozs, rizs, árpa, zab, triti- cálé, köles, cirok, kukorica. A vállalat a kitöltött nyilatkoza­tokat ellenőrzi, s legkorábban november elsején kifizeti a prémiumot. Mint ismeretes, megszűnt az úgynevezett javítóbúza árkate­gória. A minőségi búzát a több éves termelési tapasztalatok alapján a vállalat termelteti meg néhány tájkörzetben. A körzeti üzemek, valamint a vállalat elkészítette az áruel­helyezés programját, s megkö­tötték az átadás-átvételi meg­állapodásokat, pontosították az áru elhelyezését. Idén az áruelhelyezés hely­zete az elmúlt évinél jóval kedvezőbb. A már meglévő át­vevőhelyek mellett az újgabo­na átvételénél már üzemel Pakson a 6000 tonnás fémsiló, Nagydorogon pedig az átvéte­li vonalak megteremtése, üzem­be helyezése 15 ezer tonna ga­bona átvételét könnyíti meg. Dé a javuló helyzet ellenére az idén is szükség lesz a bér­tárolásra, bár az előző éveké­nél kevesebbre. KOMPROMISSZUM VAGY DÉLIBAB? (2. old.) AZ INTÉZMÉNYEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE (3. old.) AZ ŐRÜLT PILÓTA (4. old.) A KÜLKERESKEDELMI STRATÉGIA (4. old.) A GYESTŐL A NYUGDÍJIG (5. old.) POSTA ÉS TELEFON (8. old.) A (NŐI EGYENJOGÚSÁG MEGVALÓSÍTÁSA (9. old.) SARKVIDÉKI EDZŐTÁBOR (9. old.) Megyénkben az idei gabona- termés kilátásai az előző évi­nél jóval kedvezőbbek. A meg­hirdetett gabonaprogram ösz­tönzően hatott az üzemek több­ségére, ami az őszi búza ter­mőterületének emelkedésében mutatkozott meg. Ebben az év­ben a búza vetésterülete 8,3 százalékkal több az előző évi­nél. Az állománybecslés ered­ménye kedvező képet mutat: a tavaszi állapotbecslés során az állomány 57 százaléka jó, 33 százaléka közepes, és csak tíz százaléka kapott gyenge minősítést. A Tolna megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat felkészült a gabona átvételé­aprófalvak nagy gondjai Aprófalvak, kisközségek, kistelepülések. Csu­pa kicsinyítő jelző, amit a lélekszám tesz indo­kolttá, de semmi más. Mégis, mintha a hétközna­pok során az úgynevezett kistelepülések háttér­be szorulnának fontos, az életkörülményeket meghatározó kérdésekben. Nemrégiben láthattuk, hallhattuk a tv-ben, ol­vashattuk az újságban a belkereskedelmi mi­niszter országgyűlési beszámolóját, s az azt kö­vető vitát. Ennek lényege — ha az ember orszá­gos léptékben gondolkodik —, hogy áruellátá­sunk színvonala megfelel gazdasági fejlettsé­günk színvonalának: se jobb, se rosszabb an­nál. Kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbá­ját is. Nem túlzás: nemegyszer megbámulják külföldi vendégeink élelmiszerboltjainkat, a bő­vülő választékot, s ha nem is minden cikkünk kor­szerű, legalább kapható. Igaz, a minőséggel ese­tenként már komoly bajok vannak. Az országos összkép nem rossz. Csakhogy az ember képtelen állandóan országos méretekben gondolkodni, bármilyen széles látókörű, megértő állampolgár. S az áruellátás színvonaláról is akképp alakul a véleménye, hogy van-e lakó­helyén élelmiszerüzlet, szakbolt, s ha van, milyen választékot kínál; tisztán tartják-e a boltot; s va­jon a lakosok óhajának megfelel-e a nyitva tar­tási idő? Budapest, s nagyvárosaink nem panaszkod­hatnak, már ami a lehetőségeket illeti. Ha az ötnapos munkahétre való áttérés okozott is za­vart a kereskedelemben, azért vásárolni végül is lehet. S tapasztalható, hogy épülnek az új üzlet­házak, áruházak, s az áruértékesítést megpróbál­ják már szolgáltatással is összekapcsolni. Mind­ez a kistelepülésekről sem mondható el. Az országgyűlésen több felszólaló hosszú per­ceket szentelt a kistelepülések ellátásának. Az egyik képviselő elmondta, hogy választókörzeté­ben 13 olyan falu van, ahol még ezren sem lak­nak. A falvakban korszerűtlen az üzlethálózat, rendszertelen az áruszállítás, kiszámíthatatlan a nyitva tartási idő, s maguk a kisbolti eladók is igénytelenné váltak; átvesznek mindent, amit eli- bük raknak a szállítók. Akik emiatt rosszul jár­nak; már egy községnyi, kisvárosnyi lakosság. Magyarországon több mint másfél ezer olyan település van, ahol csak néhány százan élnek; minden második községünk voltaképpen kistele­pülés. De akik itt élnek, az alapvető élelmiszer- és iparcikk tekintetében ugyanolyan igényűek, mint a városlakók. Kenyér, tej, zseblámpaelem éppúgy kell, mint friss hús, vagy T-dugó. Az idő itt is pénz, a vásárlásra fordított energia itt is idegeket emészt. Érthető, hogy minden telepü­lésen nem épülhet üzletház, bevásárlóközpont, hiszen nem érné meg, ám az alapvető cikkek kí­nálata a legkisebb faluban is életbevágóan fontos. Sokan úgy vélik: valamiféle megkülönbözte­tés tapasztalható a kistelepülésekkel szemben. Jó példa erre néhány iparvállalat „kereskedel­mi” politikája. Van község, ahol kisüzemet tart fenn egy anyavállalat, amely aztán szakboltot nyit a gyár mellett. Vagy kedvezményes vásárlást tesz lehetővé a helyi dolgozóknak. De csak a gyári alkalmazottaknak, a falubelieknek már nem. A viszonylagos elmaradottság oka e téren is gazdasági természetű. Pontosabban: érdekelt­ségi kérdés, üzletet, kisboltot csak akkor nyit valaki, ha megéri. Általában viszont — s ez már országos jelenség — a kisboltok rendkívül alacsony haszonkulccsal dolgoznak, alig van nye­reségük. Különösen az élelmiszer-árusításból származik kevés haszna az eladóknak. Ami reménytkeltő lehet: a belkereskedelmi miniszter válaszában egyértelműen leszögezte: olyan ösztönzési rendszert dolgoznak ki, hogy érdemes legyen kisboltokat üzemeltetni a leg­apróbb falvakban is. Ha a boltvezető, s alkal­mazottjai. üzletet látnak a boltban, minden bi­zonnyal javulni fog a kistelepülések ellátása. MEGYESI GUSZTÁV Prémium a többlettermelés után A keszöhidegkúti szárítónál várják a gabonát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom