Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-03 / 154. szám

2^fePÜJSÀG 1982. július 3. Libanoni helyzetkép Ellentmondó tervek, viták Kádár János interjúja a Le Monde-nak és a francia televíziónak A palesztinok libanoni je­lenlétéről tárgyalt a szaúd- arábiai vezetőkkel Taifban Ba- sir Gemajel, a libanoni jobb­oldal vezetője. Gemajel — a bejrúti falangista rádió jelen­tése szerint — a szaúd-arábiai külügyminiszter meghívására érkezett Taifba. Gemajel — akinek falangis­ta pártja szorosan együttmű­ködik Tel Avivval a libanoni baloldali és a palesztin erők elleni harcban — csütörtökön újságíróknak nyilatkozva el­utasított „bármilyen külföldi, akár nemzetközi jelenlétet" Li­banonban. A falangista politi­kus ismét sürgette, hogy Li­banont „szabadítsák meg a szíriaiak és palesztinaiak jelen­lététől. Reynaldo Bignone tábornok, Argentína új köztársasági elnö­ke, csütörtökön egységre szólí­totta fel az ország politikai erőit, ■megerősítette Argentínának a Falkland- (Malvin-)szigetek fe­letti szuverenitásra támasztott igényét, és gazdasági reformo­dat ígért. ■Bignone néhány órával a be­iktatása után elhangzott, első elnöki üzenetében honfitársai­tól jószándékú segítséget kért kormánya elsőrendű céljának ■megvalósításához: ahhoz, hogy „legkésőbb 1984 márciusában visszatérjenek az alkotmányos élethez". Bignone átmenetinek minősítette kormányát, amely tegnap lépett hivatalba. Meg­ígérte, hogy a kormány az or­szág fontos kérdéseiről folya­matosan fog konzultálni „a tár­sadalom minden rétegével", s „a demokráciához való vissza­térés érdekében" igyekszik majd mélyreható társadalmi-gazda­sági reformokat végrehajtani. A Falkland- (Malvin-)szige- tek jövőjét illetően kifejtette, 'hogy országa szándékai béké­sek, de „Argentína soha nem mond le a szigetek feletti szu­verenitás visszaszerzéséről". Ar­gentína megerősíti baráti kap­csolatait minden latin-amerikai állammal, de kereskedelmi kap­csolataiban semmilyen kedvez­ményes egyezményt sem fog köt­ni azokkal az államokkal, ame­lyek elítélték Argentínát, vagy szankciókat hoztak ellene az argentin—brit konfliktus idején — hangoztatta. Bejrútban feszült a hangu­lat, a várost körülzáró izraeli csapatok bármikor újra támad­hatnak és egy pillanatra sem engednek az ostromgyürű szo­rításán. Menahem Begin iz­raeli miniszterelnök nyugati új­ságírók előtt elismerte, hogy a támadást csak azért halogat­ják, hogy saját soraikban el­kerüljék az újabb vesztesége­ket. A libanoni helyzetet sú­lyosbítja az a körülmény, hogy a jobboldali falangisták izraeli fedezettel folytatják terület­szerző támadásaikat drúz tele­pülések ellen. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet közben ismét nyilvá­nosan cáfolta, hogy fegyvere­sei hajlandók lennének elhagy­ni Nyugat-Bejrútot. Szalah Nehéz félévet zárt a lengyel gazdaság, amelyet a válságon kívül külön is sújtanak a nyu­gati, főként amerikai gazdasá­gi szankciók. Az előzetes mér­leg szerint azonban vannak már biztató jelek. A pozitívumokhoz tartozik a szénbányászat teljesítménye, amely a vártnál is jobban ala­kult. Az év első hat hónapjá­ban a kőszénbányákból csak­nem 95 millió tonna szenet hoztak a felszínre, 13,5 millió tonnával többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A Nyugat által támasztott nehéz­ségek ellenére az első félév­ben csaknem 13 millió tonna szén jutott exportra, a tavalyi­nál lényegesen több fűtőanya­got kapott a mezőgazdaság, sikerült feltölteni az ipar szén­tartalékait is. Az erőművekben több mint négymillió tonna szenet tudtak tartalékként fel­halmozni. A kohászat hat hónap alatt 6,8 millió tonna acélt, és csak­nem ötmillió tonna hengerelt árut adott a népgazdaságnak. Egyes vállalatok túl is teljesí­tették a tervet. Az élénkülés jelei tapasztalhatók a gépipar­ban is. Az iparban hónapról hónap­ra csökken a visszaesés üte­me. A hanyatlás lefékezésében szerepet játszik a Szovjetunió Khalaf (Abu Ijad), a legerő­sebb fegyveres csoport, az El Fatah vezetője, csütörtökön kö­zölte: attól tart, hogy a palesz­tin fegyveres erők távozása a falangisták támadásának ten­né ki mind a PFSZ-szel szövet­séges libanoni haladó erőket, mind a Libanonban élő palesz­tinokat. A WAFA palesztin hír- ügynökségnek adott másik nyi­latkozatában megismételte azt a javaslatot, hogy a bejrúti csapatszétvólasztás szavatolá­sára az ENSZ küldjön felügyelő erőket az ütköző zónába. Mint hozzáfűzte, a csapatszétvá­lasztásra azután kerülhetne sor, ha az izraeli támadó erők visszavonulnának tíz kilométer­re Bejrúttól délre. és a többi szocialista ország segítsége. A lengyel mezőgazdaságot igen érzékenyen érinti az ame­rikai gabonaembargó. Tovább­ra is csökkenés mutatkozik az állattenyésztés egyes ágazatai­ban, a növénytermesztés kilá­tásai pedig nem rosszak ugyan, de krónikus a mezőgazdasági gépekhez szükséges alkatré­szek, valamint a különféle vegy­szerek hiánya. Mint a lengyel fővárosban hangoztatják, a gazdasági re­form mérlegét még korai vol­na megvonni, annál is inkább, mivel annak nem minden mechanizmusa működik még. Továbbra is nagy a piaci és a pénzügyi egyensúly hiánya. Rontja a helyzetet, hogy sok ember még nem ismeri, vagy nem érti a gazdasági reform lényegét. Mindent összevetve azonban az év első hat hónapja bebi­zonyította, hogy csakis a re­formban rejlik a gazdaság meggyóqyításának helyes irá­nya. Felhívják a figyelmet az olyan fékező tényezőkre, mint a munkásönkormányzati szer­vek működésének túl lassú fel­újítása. Szorgalmazzák ezen kívül, hogy. valóban ösztönző bérrendszert kell sürgősen ki­dolgozni, és igazságosabbá kell tenni az adórendszert is. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke pénteken fogadta Neville Hugo Sale Judd rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, Új-Zéland új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbí­zólevelét. Losonczi Pál ugyan­csak pénteken fogadta Khalid Bin Abdul Karim rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Malaysiái Államszövetség új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét: A meg­bízólevelek átadásánál jelen volt Házi Vencel külügyminisz­ter-helyettes. * Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására június 24. és július 2. között hazánk­ban tartózkodott az Arab Újjá­születés (Baath) Szocialista Pártjának küldöttsége Abdul Rázzák Ayoubnak, a központi bizottság tagjának, a Szíriái Arab Köztársaság Homsz me­gyéje első titkárának vezeté­sével. * A Magyarországra akkredi­tált latin-amerikai misszióveze­tők Faluvégi Lajosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására pénte­ken látogatást tettek a Medi­cor Műveknél és a Komáromi Állami Gazdaságban. BELGRAD Szlovénia több vidékén szer­dán és csütörtökön is felhősza­kadással és jégesővel kísért ha­talmas viharok vonultak át. Az ítéletidő százmilliós károkat okozott a mezőgazdaságnak. Helyenként 20 centiméter vas­tagságú jég zúdult a termőföl­dekre, amihez hasonlóra ember- emlékezet óta nem volt példa. RIGA A Szovjetunió megalakulásá­nak közelgő hatvanadik évfor­dulója alkalmából a SZKP Köz­iponti Bizottsága június 28—30. között tudományos tanácskozást rendezett Rigában a hazafias és az internacionalista nevelés tapasztalatairól. A bevezető elő­adást Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Központi Bizott­ság titkára tartotta. A konferen­cián képviseltette magát 22 kommunista, munkás- és for­radalmi demokratikus párt. Részt vett és felszólalt Szabó József, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora, a magyar kül­döttség vezetője is. A magyar delegáció pénteken hazaérke­zett Budapestre. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra pénteken fogadta Michel Tatut, a Le Monde és Georges Bortolit, az Antenna—2 televí­zióállomás vezető riportereit, s interjút adott a francia tudósí­tóknak. iÇMTI) Péntek esti kommentárunk. Nem újszerű, még kevésbé eredeti a guatemalai junta öt­lete. Szorosan beleillik abba a képbe, amely az amerikabarát diktatúrákról jó ideje kialakult. Hasonló „szalonképesítés” játszódott le El Salvadorban és Hondurasban. Pontosan azonos okok miatt, mint most Guatema­lában. Ha ugyanis valamely közép-amerikai ország belső vál­sága már-már elviselhetetlen méreteket ölt, s ráadásul Wa­shingtonban bizonyos körök rosszallásukat fejezik ki a legele­mibb szabadságjogok megsértése miatt, a tábornokok sietve látszatmegoldáshoz folyamodnak. Máskülönben fennáll annak a veszélye, hogy az Egyesült Államok ideig-óráig fölfüggeszti a segélyek folyósítását, ami nemcsak az államkassza apadásához vezet, hanem a magánvagyonok gyarapodását is fékezi. Magya­rán szólva a dollármilliókból a diktátorok egyéni számláira vándorló busás összegek csak akkor könyvelhetők el, ha a rendszer híveg igazodik a washingtoni óhajokhoz. Az USA-ban pedig sokat adnak arra, hogy közép-amerikai szövetségeseik legaláb tessék-lássék alapon a demokrácia lát­szatát keltsék. Azt persze senki nem hiszi komolyan az Egyesült Államokban sem, hogy — a guatemalai példánál maradva — az Efrain Rios Montt tábornok áltál meghirdetett amnesztia csakugyan a társadalmi megbékélés irányában hatott. Maga az államfő sem gondolt erre. , Akkor mire volt jó ez a komédia? Természetesen egyetlen cél lebegett a március 23-án katonai puccsal hatalomra került Rios Montt tábornok szeme előtt: elhárítani az akadályt az amerikai segélyek folyósítása elől. Washingtonban ugyanis a törvényhozás egyik-másik tagja szót emelt a guatemalai állapo­tok miatt. A félkatonai szervezetek és a junta kegyetlen terror­ját — akárcsak korábban El Salvadorban és Hondurasban — valamilyen módon feledtetni kellett az amerikai törvényhozókkal. A washingtoni nyomásra meghirdetett amnesztia hírét — ez már így szokás — az USA sajtójában úgy tüntették föl, mintha ezzel egy csapásra szalonképessé vált volna hű csatló­suk. Arról most már csak szerényen számoltak be, hogy Guate­malában július 1-től bevezették az ostromállapotot, katonai tör­vénykezést léptettek életbe s a bíróságok bárkit halálra ítél­hetnek, akit ellenzéki tevékenység gyanúja ér. Teljesen nyilvánvaló az a washingtoni szándék, hogy leghűbb szövetségeseit az úgynevezett hátsóudvarában —■ Közép-Ameri- kában — kedvező színben tüntesse föl. A szerecsenmosdatás azonban a lényegen nem változtat. Az Egyesült Államok poli­tikáját Latin-Amerika egyre több országa hevesen bírálja. A Falkland-válság is alaposan megtépázta az USA amúgyis in­gatag tekintélyét. Washingtonban éppen ezért abban bíznak, hogy az idei mexikói elnökválasztás és a közép-amerikai jun­ták szalonképessé tétele némileg javíthatja pozícióikat a tér­ségben. _ _ _ ____ B ignone beszéde Biztató jelek A lengyel gazdaság első féléve Egy hónappal Versailles után Kompromisszum vagy délibáb? Csaknem egy hónap telt el a hét legfejletteb tőkés országa Versailles-! csúcsértekezlete óta. Akkor, a közlemény szavai és a résztvevőik egyértelműen sike­resnek mondták a találkozót. A Világsajtóban viszont azonnal Sok kételkedő kommentár je­lent meg. Azóta pedig Reagan beavatkozása az európai tőkés országok és a Szovjetunió föld­gáz-üzletébe, s az erre felhang­zó nyugat-európai tiltakozás a Versailles-5 egység látszatát is cáfolja. Érdemes elemezni, hogy mi­ről volt szó és mire jutottak a Heteik? Az "már első olvasásban látható volt, hogy a fáradságo­san megkötött kompromisszu­mot nem öntötték intézkedési tervbe. Megelégedtek az „elvek és a szándékok" rögzítésével. Ám ha a kompromisszumok mé­lyére nézünk, kiderül, hogy a Hetek, (azaz az USA, Kanada, Japán és a Közös Piac négy ve­zető országa) csak annyit vál­laltak, amennyit belőlük politi­kai és gazdasági helyzetük ki- kényszerített. KINEK A TERHÉRE? Kulcskérdés volt Versailles- ban az évek óta tartó infláció, amely a termelés hanyatlásával jár. Az USA globális fellépést követelt ellene, s arra hivatko­zott, hogy ő, a maga részéről visszaszorítja az inflációt. Han­goztatta, hogy a tőkés világ egyöntetű érdeke a gazdasági növekedés felélesztése, a mun­kanélküliség visszaszorítása. Igen, ez bizonnyal fontos a tő­kés államok stabilitása szem­pontjából. De Versa illés-ban nem tisztázták, hogy kinek a terhére lépjenek fel e téren. A legnagyobb országok munkás- ellenes, deflációs terveivel szemben Franciaország részéről Mitterrand elnök Versailles-ban sem titkolta, hogy a szociális igények kielégítésével, a keres­let növelésével, erőteljes állami kezdeményezéssel szeretné a gazdasági fellendülést elérni. Végül „új növekedési pályáról” szólt a közlemény, de hogy ez milyen lehetne, arról majd csak az év végéig dolgoznak ki ja­vaslatot az illetékes szakértők. KÉPMUTATÁS További központi kérdésként szerepelt a pénzpolitikai birkó­zás. A hangos európai panasz­ra Reagan annyi „engedményt” tett, hogy beleegyezett a valuta- árfolyamok állami beavatkozás­sal történő stabilizálásának el­vébe — „amennyiben szükség lenne rá". Hajlandó volt arid is, hogy állítsák előtérbe a „je­lenleg elfogadhtatalanul ma­gas” amerikai kamatláb, to­vábbá a költségvetési deficit mérséklését. Csakhogy Reagan nem csupán partnerei követelé­sének engedett. A dollár ma­gas árfolyama tudniillik fékezi az amerikai exportot, a magas kamatláb pedig nemcsak Euró­pából szippantjá ki a tőkét, ha­nem az amerikai iparból is. Vé­gül pedig az USA-kormányzat évtizedek óta felhalmozott össz- deficitje, amelyet kezdettől fog­va költségvetési hitelekből fe­deznek, most már akkora, hogy a kincstár évi kamatterhe két­szerese valamennyi szocialista ország - Nyugaton oly szívesen felhánytorgatott - összes adós­ságának. A közlemény eddigi tételei tehát inkább képmutatást ta­karnak, mint valódi kompro­misszumot. Egészen világosan kitűnik ez azonban a Washing­ton által kicsikart „európai en­gedmény” szövegéből. A versa- illes-'i nyilatkozat kimondja, hogy ezentúl erősítik a „straté­giai cikkek” kelet-európai ex­portjának ellenőrzését és „óva­tosan kezelik" az oda szánt hi­teleket. A képmutatás itt már egész könnyen tetten érhető. A hitelnyújtás beszűkülése termé­szetesen következik a - Wa­shington által mesterségesen előidézett — tőkehiányból is. Ami pedig Nyugat-Európa ke­leti exportjának szűkítését illeti, e tekintetben maga Schmidt kancellár hánytorgatta fel, hogy miközben az USA ezt követeli, a Szovjetunióba irányuló export­ja 1978 óta 50 százalékkal nőtt, az NSZK-é és Franciaországé pedig 20 százalékkal csökkent. A SZÍNVALLÁS Az „európai engedmények” ellenében az USA mindenesetre úgy tett, mintha jóváhagyná az amerikai licenc alapján Nyugat- Európában gyártott gázvezeték­kompresszor alkatrészek szállí­tását a nagy kelet-nyugati épít­kezés számára. Nos, azóta nem telt el egy hónap, s éppen ezt - a oyugat-európai országok számára kimagaslóan jó és nagy volumenű üzletet — vette célba Reagan elnök. Versailles-i ígérete ellenére megtiltotta a gázvezeték-ál kát részek szállítá­sát. A tilalom éles közös piaci tiltakozást váltott ki, egyenesen a nyugat-európai külügyminisz­terek részéről. Nem kevesebbet hangoztattak, mint hogy az USA eljárása a nemzetközi jog pregnáns megsértése. Ma még nem tudni, hogy az ügynek lesz-e nemzetköri jogi folytatása, _ esetleg a hágai nemzetközi bíróság előtt? Any- nyi azonban már teljesen vilá­gos, hogy a reagani tilalom a versailles-i kompromisszumot végképp délibábbá tette. V. G. Üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvözöl­te Fahd királyt, Szaúd-Arábia ualkodóját trónralépése alkal­mából, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke ugyancsak táv­iratban fejezte ki jókívánságait Abdullah herceg trónörökösnek, első miniszterelnök-helyettessé történt megválasztása alkalmá­ból. Megnyílt a Novotel Az osztrák kivitelező vállalat képviselője pénteken átadta a jelképes kulcsot Bocsák László igazgatónak, s ezzel ünnepélye­sen megnyílt Budapest új, 324 szobás szállodája, a Novotel. A megnyitón részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese, Juhár Zoltán belke­reskedelmi miniszter, Anneliese Albrecht osztrák iparügyi és ke­reskedelmi államtitkár, Szépvöl­gyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Jelen volt Johann Josef Dengler Ausztria budapesti nagykövete. Andrikó Miklós belkereske­delmi államtitkár megnyitó be­széde után kitüntetéseket, s ju­talmakat adott áí a szálló ter­vezésében, építésében kiváló munkát végzetteknek. Az új bu­dapesti szállodába Ausztriából, Finnországból és Franciaország­ból az első vendégek már meg­érkeztek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom