Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-20 / 168. szám
1982. július 20. Hadgyakorlat az NDK-bao Irán Kommunistaellenes intézkedések Iránban az „iszlám forradalmi ügyészség” közleményben jelentette be, hogy az ország északi részén letartóztatták Nader Ali Akbar Nehzadot, az Iráni Néppárt (Tudeh) egyik vezetőjét. A közleményt hétfőn ismertette a Tehran Times című angol nyelvű iráni lap. A kommunista politikus állítólag kormányellenes gerillákkal együtt rejtőzködött és egy rajtaütés során került az „iszlám gárdisták" kezére. A Nehzad letartóztatásáról szóló közleményt egy nappal előzte meg az Ettehad-e-Mar- domnak, a Tudeh Párt hetilapjának a betiltása. A hatóságok indoklása szerint a lap irányvonala „ellentétes volt az iszlám joggal", és nem tartotta magát Irán el nem kötelezett politikájához. Hírügynökségek ezt az indoklást összefüggésbe hozzák a szovjet—iráni viszony legutóbbi fejleményeivel: nem sokkal a legutóbbi kommunistaellenes intézkedések előtt Teherán elítélte o Szovjetuniót, mert a Biztonsági Tanácsban megszavazta azt a határozati javaslatot, amely tűzszünetre szólította föl Iránt és Irakot. A Tudeh Pártot a megdöntött monarchikus rendszer üldözte és illegalitásba kénysze- ritette. 1979 — azaz Khomeini hatalomra jutása — óta a párt többször is kifejezésre juttatta az új rendszerhez való hűségét, és ezért többé-kevés- bé nyíltcfn folytathatta tevékenységét. Hivatalosan sohasem vonták vissza a működésére vonatkozó régi tilalmat, de a vallási vezetés reakciós szárnyának hatására többször hoztak ellene megszorító intézkedéseket. A múlt évben már betiltották a párt egyik kiadványát. Közös hadgyakorlat kezdődött hétfőn az NDK területén, az NDK és Lengyelország hadserege, valamint a Németországban állomásozó -szovjet hadseregcsoport törzseinek részvételével. A gyakorlaton haditengerészeti és légierők is részt vesznek. A Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői parancsnoksága kiképzési tervének megfelelően a gyakorlat célja a csapatok együttműködésének tökéletesítése, a fegyverbarátság elmélyítése. Az első napon a csapatok az NDK középső terüeltén védelmi harcokat gyakoroltak és jó fel- készültségről tettek tanúbizonyságot. PANORAMA BUDAPEST A Kolumbiai Köztársaság nemzeti ünnepe aíkuimáibál iLo- sonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban üdvözölte a köztársasági elnököt. BUKAREST [Rajnai Sándort, a Magyar Népköz-társaság távozó bukaresti nagykövetét fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, Constantin Dasca- Jescu kormányfő és Stefan Andrei külügyiminiszter. A nagykövet elutazott állomáshelyéről. * Hétfőn a Pénzügyminisztériumban V-incze Imre pénzügy- m'iniszter-helyettes és Jacques Gerald, a Belga Királyság budapesti nagykövete egyezményt írt alá a kettős adóztatás elkerüléséről. Az egyezmény megkönnyíti a hagyományos exportimport ügyleteken túlmenő gazdasági együttműködést, ezen belül a közös érdekeltségű gazdasági vállalkozások létrehozását és elősegíti a kulturális kapcsolatok fejlődését is. MOSZKVA Terjedelmes határozatában az SZKP Központi Bizottsága pozitívan értékelte azt a munkát, amelyet a- Grúz KP végez. Az SZKiP KB a hetvenes évek elején a tbiliszi pártszervezetről hozott határozatában igen komolyan megbírálta 'a Grúz KP tevékenységét. A határozat a többi között leszögezi, hogy Grúziában „kérlelhetetlen harc folyik a protekcionizmus, a káros hagyományok, a magántulajdonosi tendenciák és a szocialista életforma normáitól való egyéb eltérések ellen, s ez hozzájárul ahhoz, hogy a munkáskollek- tívákban egészséges erkölcsi- politikai légkör jöjjön létre, fejlődjék a néptömegek kezdeményezése és aktivitása." Külön foglalkozik az SZKP KB határozata az ideológiai és politikai munka feladataival. BRÜSSZEL Az EGK-tagállamok külügyminiszterei kétnapos ülést kezdtek hétfőn Brüsszelben. A napirenden a közel-keleti helyzet, az iraki-iráni konfliktus 'újabb fejleményei, Nyugat-Európa és az Egyesült Államok kereskedelempolitikai ellentétei, Portugália tervezett közöspiaci csatlakozása, s a közép-amerikai országokkal fenntartott kapcsolatok kérdései szerepelnek. Nicaragua Trópusi esőfüggöny mögé rejtőzve fogadott június elején a vulkánok országa, Nicaragua. Akkor már napok óta megállás nélkül zuhogott az eső. Nicaragua, amelynek még nem sikerült kihevernie az 1972- es négy földrengés pusztítását, s a három évvel ezelőtti elkeseredett polgáfháború rombolását, most újra természeti csapással kénytelen szembenézni. Az Aletta ciklon módszeresen, kíméletlenül rombolt össze sok mindent, amit a hónmadik születésnapjának megünneplésére készülődő fiatal forradalomnak már sikerült helyreállítania. Utakat, hidakat mosott el a víztömeg és éppen a viszonylag legfejlettebb körzetekben. Kórházakat, gyárak sorát rongálta meg ö Viz, ám a legnagyobb rombolást a lakóházakban vitte véghez. Majd hetvenezer embernek kellett szükséglakhelyet keresni. KETTŐS SZÜKSÉGÁLLAPOT Mindez ráadásul akkor történt, amikor a külső és a belső fenyegetés miibtt a sandinista vezetés amúgy is kénytelen hónapról hónapra meghosszabbítani a tavasszal bevezetett szü kségállapotot. A hétköznapi életben egyébként a rendkívüli állapot alig érzékelhető. Nincs kijárási tilalom, nincs katonai erőfitogtatás. Ugyanakkor erős az éberség. A gyerékképű kis- katonák nagy komolyan vizsgálják át a közhivatalokba lépő ügyfelek táskáját. Utcánként szervezett sandinista- védelmi bizottságok őrködnek a barnák, a lakónegyedek nyugalma felett. A gyáraikban az ellenforradalmi szabotázs megelőzésére a dolgozók védelmi milíciákat a'ltakifana'k. A szükségállapot bevezetésének nyilván része van abban, hogy a polgári ellenzék egy része elhagyta az országot, s a szomszédos országokban szervezkedik a sandinista rendszer ellen. Az ellenzék szócsöve, a La Prensa, amely nem fukarkodik az új rendszert és a szocialista Világot mocskoló kifejezésekkel, most némileg visszafogta a hangját. Nyilván nem akarják kockáztatni, hogy ismét bezárják néhány napra a szerkesztőséget, ahogyan arraa kormányzat már többször rákényszerült. KAPNAK TÁMOGATÁST A fellendüléshez pénz kellene, hitelt kapniók azonban mind nebezébb. Tavasszal a sandinista kormányzótanács három tagja háromfelé indított diplomáciai offenzivát. Dániel Ortega, a kormányzó junta koordinátora a Szovjetunióban, Sergio Ramirez, az ügyvédnek, írónak, politikusnak egyaránt kiváló vezető Nyugat-Európában, Rafael Córdoba Rivas, a kormányzat talán legidősebb tagja, Oki a juntában a polgári erőket képviseli Venezuelában és Costa Ricában tárgyalt. — A felkeresett országok valamennyien támogatásukról biztosították o washingtoni fenyegetésektől szorongatott nicara- gúai kormányzatot - mondotta ma nagúal beszélgetésünkkor Rafael Córdoba Rivas. - Az of- fenziva nemcsak diplomáciai sikert hozott, hanem konkrét gazdasági együttműködési megállapodásokat is — tette hozzá. Az árvíz miatt az egész gazdasági helyzetet át kell értékelni. Nicaragua több körzetét katasztrófa sújtotta területnek nyilvánították. A sandinista vezetés felhívással fordult a világhoz: segítséget kért a kettős szükségállapotban. A FÖLDRENGÉS ÁRNYÉKÁBAN Furcsa város Managua, Nicaragua fővárosa. Talán nem is város. A városközpontot az 1972- es földrengés szinte letörölte a tériképről. Csupán az Intercontinental luxusszálloda rombusz- épülete élte túl sértetlenül a pusztító rengéseket. így most valahogy minden ideiglenesnek tűnik. A sandinista vezetés léhetőségeihez képest megpróbál enyhíteni a súlyos lakásgondon, deszkát, szöget adnak a rászorulóknak, így a kartonvárosok helyén legalább fabarakkok épülnek. Azonnal közművesítik ezeket a negyedeket, egészséges Vizet, villanyt vezetnek a házikókba. S itt-ott akad egy-egy trópusi luxusvilla. A városközpontban, a romok helyén alakították ki a forradalom győzelméről elnevezett Július 19. teret, ahol az ünnepi megmozdulásaikat szervezik. A tribünök főlépcsői ottjórtam- kor üresek voltak, ám hamarosan benépesülnék: Somoza él- űzésénék harmadik évfordulóját megünnepli a nép. Nicaragua lakosságának fele húsz év alatti fiatal. Itt a legmagasabb posztokon is csupa- csupa ifjú ember dolgozik. Én pedig újra és újra meglepődtem, almikor leültem beszélgetni egy 28 éves gyárigazgatóval, egy, 25 éves szakszervezeti főtitkárral, egy harmincas miniszterrel. A „mudtadhók", a fiúk (ahogy az idősebbek nevezik őket) óriási munkabírással, hatalmas felelősségtudattal vezetik az országot. S ne feledkezzünk meg a lányokról sem, akik annak időjén a harcökbál, s most a közéletből egyenlően veszik ki részüket. AZ ‘INDIÁNPIAC A két nagy m'anaguai bevásárlóközpontban, s a supermer- cadókban - az itteni ABC-áru- házaklban - so'k olcsó áru van. Igaz, a tehetőséblbék kezdenék Thomas Borge belügyminiszter árvízkárosult családokat látogat panaszkodni: nem kapható egy sor luxusdikk, élelmiszer, amely a Somozák idején bőségesen áramlott az észak—'amerikai piacról az országba. Ruhát, cipőt azonban a managualOk szívesebben vásárolnak Masayában, az indián piacon. MOsaya autóval talán félóra járásra lehet a fővárostól, kedves indián kisváros. A bódésorák között nemcsak a turista bóklászik kedvtelve, óraszámra válogatva a népi kerámiák, pompás bőráruk, szőttesek, fonott kosarak, gyönyörű hímzett ingék, ruhák között. A managualiaknak is megéri megtenni ezt az utat a 100- 200 córdobás különbségért, amit némi alkudozás után így megspórolhatnak. A fizetések egyébként 1500 córdobától tízezerig ingadoznak. (‘Egy córdoba körülbelül egy forint.) Nicaragua gazdag természeti lehetőségekkel megáldott ország. Hárommillió polgárának zöme jórészt a csendes-óceáni oldalon lakik. Az atlanti part békapcsolása a gazdasági vérkeringésbe hosszú évtizedek feladata lesz. A két nagy tó, a Managua-tó és a Nicaragua-tó partjára üdülő’központákat lehetne telepíteni. A vulkanikus talaj a geotermikus energia hatalmas tartalékait rejti. Ezek azonban egyelőre csak lehetőségek, tervek — a sandinista forradalom ma még a megélhetés, g túlélés problémáival küszködik. Washingtoni kockázatok Hétfő esti kommentárunk. Ahogy Nyugat-Bejrútot szinte hermetikusan elzárták az izraeli csapatok a külvilágtól, úgy a libanoni válságból is nehezen kínálkozik kiút. Szerencsére folynak a diplomáciai tárgyalások, de a megfigyelők többsége egyelőre csekély esélyt ad a patthelyzet megoldásának. Washingtonban egyszerre több eszmecserére összpontosul a figyelem. Ma Reagan elnök a Fehér Házban fogadja az Arab Liga képviseletében tárgyaló szaúdi és szír külügyminisztert. Céljuk elsősorban az, hogy megszerezzék az USA támogatását — mint a Biztonsági Tanács állandó tagjáét — az izraeli csapatok kivonásához iLibanonból. Ez azonban csak az egyik téma. A megbeszélések másik napirendi pontja legalább ilyen fontos. Nevezetesen: Reagan igyekszik megoldást találni a Nyugat-Bejrútban körülzárt palesztin harcosok sorsára. Szíria elutasító magatartása rendkívül súlyos helyzetbe hozta a PFSZ-t, s az izraeliek egyre fenyegetőbben követelik az ügy lezárását. Félő, hogy a palesztinok távozásának elodázása a Tel Avív által az utóbbi időben egyre sűrűbben emlegetett „katonai megoldás" alkalmazásához, vagyis a nyugat-bejrúti harcok kiújulásához vezet. Ilyen körülmények között a washingtoni diplomáciára minden korábbinál nagyobb nyomás nehezedik. Bármiként lépnek, sem a velük baráti viszonyban álló arab államok, sem Izrael rokonszenvét nem szeretnék kockáztatni. Az ilyen bonyolult helyzet tapintatos megközelítést igényel. S ki lenne erre alkalmasabb — teszik fel egyesek a kérdést Washingtonban —, mint a Közel-Kelet egyik legkiválóbb szakértője, Henry Kissinger?! George Shultz állítólag már tanácsot kért az ingázásai folytán az arab világban és Izraelben is sok tapasztalatot szerzett elődjétől. Washingtonban azt is tudni vélik, hogy Kissinger már Reagan elnöknek is fölajánlkozott bizonyos közvetítő szerepre. Más kérdés, hogy az elnök nem tartott igényt szolgálataira. Úgy tűnik, most sem hajlandó Kissingert a libanoni szorítóba küldeni; a Fehér Ház legalábbis vasárnap cáfolta az erről szóló találgatásokat. Annyi azonban bizonyos, hogy a washingtoni vezetés rendkívül kényes helyzetbe, szinte kutyaszorítóba került. Izrael tulajdonképpen kész tények elé állította szövetségesét, és patrónusát Libanonban, ám katonai lépéseivel egyszersmind megnehezíti a diplomáciai kibontakozást. Nyugat-Bejiút, a palesztin mozgalom főhadiszállása ugyan ostromgyűrűbe került, de bizonyos fokig mozdulatlanságra kényszerült az USA is. Bármiként lépne, az vagy Izrael rovására az arab világnak kedvezne és a palesztinok támogatását eredményezné, vagy fordítva, a Közel-Kelet amerikabarát rendszerei körében váltana ki heves reakciót. Washington pedig egyiket sem kockáztatja. GYAPAY DÉNES Szabotázsalakulatok Újjászervezik az amerikai különleges egységeket Újjászervezik és tovább fejlesztik az amerikai haderők szabotázsra és a CIA céljaira is felhasználható különleges egységeit. A The New York Times hétfői jelentése szerint a kulisszák mögött folyó újjászervezésre Caspar Weinberger hadügyminiszter adott utasítást. A The New York Times idézi -a Pentagon irányelveit: „Ha az Egyesült Államok érdekei veszélybe kerülnek, bevetik a különleges alakulatokat barátai és szövetségesei megsegítésére". A szárazföldi haderő, a hadiflotta, a légierő és a tengerészgyalogság egyaránt rendelkezik e „különleges” kommandóalakulatokkal. Bevetésükre — így a Pentagon utasítása —, akkor kerülhet sor, ha „hagyományos erők alkalmazása korai, alkalmatlan vagy kivihetetlen volna". A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1982. július 20-tól Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 611,39 6 618,01 6 624,63 Ausztrál dollár 3 900,97 3 904,87 3 908,77 Belga frank 80,71 80,79 80,87 Dán korona 446,06 446,51 446,96 Francia franík 555,71 556,27 556,83 Holland forint 1 396,34 1 397,74 1 399,14 Japán yen (1000) 148,71 148,86 149,01 Kanadai dollár 2 975.72 2 578,70 2 981,68 Kuvaiti dinár 13 321,51 13 334,84 13 348,17 Norvég korona 602,00 602,60 603,20 NSZK márka 1 542.35 1 543,89 1 545,43 Olasz líra (1000) 27,47 27,50 27,53 Osztrák schilling 219,14 219,36 219,58 Portugál escudo 45,44 45,49 45,54 Spanyol peseta 34,21 34,24 34,27 Svájci frank 1 798,69 1 800,49 1 802,29 Svéd korona 623,13 623,75 624,37 Tr. es. cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 836, 59 3 840,43 3 844,27 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. június 8-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ES csekk) árfolyamok Érvényben: 1982. július 20-tól Pénznem Vásárolható legmag Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 50 6 m,vr 6 816,55 Ausztrál dollár 50 3 787,72 4 022,02 Belga frank 5 000 78,37 83,21 Dán korona 1 000 433,11 459,91 Finn márka 100 783,42 831,88 Francia frank 500 539,58 572,96 Görög drachma 500 55,16 58,58 Holland forint 1 000 1 355,81 1 439,67 Japán yen (1000) 10 000 144,39 153,33 Jugoszláv dinár 1 000 67,86 72,06 Kanadai dollár 100 2 889,34 3 068,06 Kuvaiti dinár 10 12 5134,79 13 734,89 Norvég korona 100 584,52 620,68 NSZK márka 1 000 1 497.57 1 590,21 Olasz líra (1000) 50 000 26,68 28,33 Osztrák schilling 1 000 212,78 225,94 Portugál escudo 5 000 44,13 46,85 Spanyol peseta 5 000 33,21 35,27 Svájci frank 1 000 1 746,46 1 854,50 Svéd korona 100 605,04 642,46 Török líra 1 000 23,39 24,83 USA dollár 100 3 725,22 3 955,64 ELEKES ÉVA Egy ország az életéért küzd A „Július 19-ről”, a somozista rendszer feletti győzelem napjáról elnevezett főtér Managuában
