Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-20 / 168. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 168. szám. ARA: 1,40 Ft 1982. július 20., kedd. A HÁZTÁJI FADDON (3. old.) BUKOVINAI SZÉKELY NÉPMESÉK 2. » (4. old.) ÉLÉNK ÉRDEKLŐDÉS, KITŰNŐ SZERVEZÉS A KPVDSZ-SPORTNAPON (5. old.) FEHÉR ÉJSZAKÁK (3. old.) Növekedés és életszínvonal Amikor a hetvenes ávek második felében Magyarorszá­gon is 'nyilvánvalóvá vált1', hogy nem lebet fenntartani a gaz­dasági növekedés addigi viszonylag gyors ütemét, gazdasá­gi rendszerünk irányítóinak több alapvető problémával kel­lett szembe nézniük. Talán a legfontosabb kérdés az volt: hogy stagnáló, vagy lassan növekvő gazdaság esetén szin­ten lehet-e tartani a fogyasztást, vagy pedig elkerülhetetlen a visszaesés? A gazdasági növekedés üteme és az életszínvonal alaku­lása szorosan összefügg. A gazdaság teljesítőképessége, a nemzeti jövedelem bővülése szabja meg, hogy milyen esz­közeink vannak a felhalmozás, a fogyasztás finanszírozásá­ra, a külső kötelezettségek teljesítésére. Ha a korábbiaknál kisebb mértékben bővül a nemzeti jövedelem, akkor beszű­külnek a források, s a kiadásokat többnyire Vissza kell fogni. Magyarországon elsősorban a nemzeti jövedelem belső felhasználását lehetett csökkenteni, hiszen ellenkező esetben tovább romlott volna az amúgy sem túl kedvező külgazda­sági egyensúly. így azonban nem sok lehetősége maradt a gazdaságirányításnak. Ha az életszínvonalat szinten akarjuk tartani, akkor nincs más megoldás, mint a felhalmozás kor­látozása, a beruházások visszafogása. Az 1979-es pályamódosítás során ezt az utat választották. A külgazdasági egyensúly javítása mellett elsősorban azt tűzték ki célul, hogy fenntartsák, illetve kis mértékben növel­jék az addigi fogyasztási színvonalat és a lehetőségeknek megfelelően javtísók az életkörülményeket. Ez a törekvés az elmúlt több mint három esztendő során kétségkívül ered­ményes volt, az ötnapos munkahét bevezetése, a szabadság- rendszer korszerűsítése és egyéb intézkedések pedig nehéz körülmények között is elősegítették a társadalmi közérzet javulását. A szűkös anyagi keretek ellenére bővültek a társadalmi juttatások. Jelenleg a nemzeti jövedelem több mint 25 szá­zalékát fordítják ilyen célra. Mindezek hatására a lakosság reáljövedelme — ha Igencsak mérsékelten is —, de emel­kedett. A társadalmi juttatások nagysága idén várhatóan meghaladja a 170 milliárd forintot. A természetbeni juttatá­sok közül a legnagyobb összeget az oktatásra, az egészség- ügyi ellátásra, a pénzbeni juttatások közül pedig a nyugdí­jakra és a családi pótlékra fordítják. Az elmúlt esztendőben a gyermeknevelés családi költségeihez több mint 20 milliárd forinttal járult hozzá a társadalom; ennyit fizettek ki csalá­di pótlékra, gyermekgondozási segélyre, továbbá óvodák, bölcsődék fenntartására. Mindezek eredményeként az eddig elért életszínvonal a nemzetközi összehasonlítást is állja. Magyarországon jelen­leg többé-kevésbé kielégítő az áruellátás, a lakásgazdálko­dás korszerűsítésével, a cserék egyszerűsítésével várhatóan javulnak a lakáshoz jutás, a családalapítás és a gyermek- vállalás feltételei is. Ugyanakkor természetesen az is igaz, hogy csupán az ed­dig elért életszínvonal megőrzése nem éppen a legbiztatóbb perspektíva. Főleg azért, mert ezt megelőzően hosszú éve­ken keresztül a gyors fejlődés volt a jellemző. A jelenlegi körülmények között azonban — figyelembe véve a gazda­ság teljesítőképességét — erre nincs lehetőség. Ráadásul a gazdálkodási feltételek is folyamatosan változnak. Az elmúlt három év során ugyan javult a népgazdaság külkereskedel­mi mérlege, gyakorlatilag sikerült megteremteni a nem rubel elszámolású export, illetve import egyensúlyát, de ... Az or­szággyűlés legutóbbi ülésszakán a külkereskedelmi miniszter így fogalmazott: „Külgazdasági gondjaink ma nagyobbak, mint az elmúlt két évtizedben bármikor. A nemzetközi po­litikai légkör romlása, a tőkés világgazdaság elhúzódó vál­sága rendkívül nehezítette gózdasági kapcsolataink bővíté­sét." A feszültebbé vált külgazdasági helyzet miatt magas­ra szöktek a felvehető nemzetközi hitelek kamatai és meg­szakadt a hitelek normális áramlásó. [gy ma már nem elég a külkereskedelmi forgalom egyensúlyban tartása, hanem az exportnak a külföldről felvett hitelek törlesztésére, a kama­tok fizetésére is fedezetet kell nyújtania. Úgy is mondhatni: fel van adva a lecke. S ha nem sike­rül kellő mértékben növelni a gazdaságos exportot? Fenn­tartható-e egyáltalán a növekedés eddigi mérsékelt üteme, s almi a lakosság minden rétegét ennél jobban érdekli: meg- őrizlhetjük-e eddigi életszínvonalunkat? Mó még megvála­szolatlan kérdések ezek. Mindenesetre sürgőssé vált koráb­bi törekvéseink megvalósítása: az aktívabb külkereskede­lem, az ésszerűbb imiportfelhósználás, az anyag- és energia­takarékosság, a gazdaságosan exportálható termékek gyár­tásának gyors ütemű növelése, egészében Véve pedig a megfontoltabb, körültekintőbb és mindenekelőtt a takaréko­sabb gazdálkodás elősegítése. P.F. Libanon Washingtonban tárgyalnak az Arab Liga képviselői Szaud al-iFejszal szaúdi kül­ügyminiszter vasárnap Wa­shingtoniba érkezett, ahol a li­banoni helyzetről és a Nyugat- Bej rútban körülzárt palesztin harcosok sorsáról folytat meg­beszéléseket az amerikai kül­ügyminiszterrel. Hétfőre várták Washingtoniba' Abdel Haliim Kihóddaim Szíriái külügyminisz­tert is. Reagan amerikai elnök ma a Fehér Házban - Shultz külügyminiszter társaságában — fogadja a hivatalosan az Arab Ligát képviselő szaúdi és a szí­riói politikust. Shultz amerikai külügyminiszter a két arab kül­ügyminiszterrel kü l ön-külön i s tanácskozik. Izrael vasárnap annak a vá­rakozásának adott hangot a washingtoni tanácskozásokkal kapcsolatban, hogy Reagón el­nöknek sikerül rávennie az arab világot a Nyugat-Beljnútban kö­rülzárt palesztin harcosók befo­gadására. David Kim che, az iz­raeli kü lüg y minisztérium főigaz­gatója rádiónyilótkoZatában fe- nyegetőleg hozzátette: az arab országok a palesztinok befoga­dásának elutasításával „olyan helyzetet teremthetnek, amely­ben a politikai megoldásnak mór nincs helye”; Az biztos, hogy a palesztinoknak ilyen vagy olyan módon el kell hagy­niuk Bej rútot — hangoztatta. Gaafór Nimeri szudóni állam­fő vasárnap egynapos látoga­tást tett szóiúd-arábiói Dzsiddá- bón. A UPI amerikai hírügynök­ség szerint Niimeri a közel-kele­ti helyzetről és a kétoldalú kap­csolótok fejlesztéséről folytatott megbeszéléseket Falhd szaúdi uralkodóval. A Libanonnal határos észalk- izraeli Galileá'bón robbanás tör­tént egy fegyverraktórban, amelyben izraeli források sze­rint a libanoni hadjárat során a PFSZ egységeitől zsákmányolt fegyvereket és lőszeréket tárol­ták. Izraeli források 11 személy sérüléséről adtak hírt. (Tél-Aviv azzal fenyegetőzik, hogy amennyiben Abdel Halim Khaddam szí rial és Szaud al- Fejszal szaúd-arábiai külügy­miniszter washingtoni látogatá­sa nem produkál gyors és po­zitív fordulatot, „elkerülhetet­lenné válik” az öt hete beke­rített Nyugót-iBejrút ostroma, a palesztin ellenállási mozgalom libanoni központjának katonai felszálmoásü. Begin miniszterelnök kijelen­tette, hogy Izrael hamarosan befejezi libanoni háborúját, és „nincs hosszú idő hátra Arafat megsemmisítéséig”. Az izraeli kormány megítélése szerint vég­iképp zsákutcába jutottak a pa­lesztin gerillák „békés eltávolí­tására”'Irányuló tárgyalások, és semmit sem lehet többé remél­ni Philip Habib amerikai elnöki megbízott missziójától. A palesztin gerillák védelmi vonalaik megerősítésével készül­nék a várható izraeli támadás­ra, bejrúti sajtóértesülések sze­rint azonban még nem merültek foi a politikai megoldás lehető­ségei. Az Asz-Szafir című lap úgy értesült, hogy Habib, rész­leges, de gyors, intézkedéssel kívánja csillapítani az izraeli tü­relmetlenséget: azt javasolta a Palesztinái Felszalbadítási Szer­vezetnek, hogy járuljon hozzá bizonyos számú gerilla előzetes kivonásaihoz. A PFSZ válasza egyelőre nem ismeretes. Az Al- INülhbr című lap pedig azt az értesülést közölte, hogy egy arab ország — feltehetően Irak — írásban tett ajánlatot a PFSZ- nek a palesztin fegyveresek be­fogadására — de a palesztin vezetésre bízta a kezdeménye­zés nyilvánosságra hozását. A PFSZ — mint ismeretes - vona­kodik attól, hogy Izraellel nem határos országiba tegye át II- ibanoni székhelyét. Bejrúti politikai körökben úgy vélik, hogy a bekerített Nyugat- Bejnút sorsáról, a palesztin ge­rillák kitelepítéséről folytatott tárgyalásokat csupán a wa­shingtoni háromoldalú találkozó mozdíthatja ki a holtpontról. A libanoni kormány gazdasá­gi minisztere cáfolta azt a tel- avivi bejelentést, hogy az izrae­li megszálló csapótok liszt- és má s él ellmisze r-szá líítmá nyakat engedték be a blokád alá he­lyezett Nyugat-Bejrútiba. A bej­rúti mecsetek szövetsége ugyan­akkor rágalomnak minősítette a fólanglsták állítását, hogy a palesztin gerillák lőszerraktára­kat rendezték be a nyugatJbej- rúti mohamedán szentélyekben. Az ilyen híresztelésék csupán ürügyet szolgáltatnak Izraelnek a mecsetek lerombolására _ — Irnutót rá a közlemény. Iráni-iraki háború Újra a BT napirendjén Az ENSZ Biztonsági Tanácsát hétfőn este — közép-európai idő szerint 22.00 órára — zárt ülésre hívták össze az iraki— iráni konfliktus ügyében — je­lentették be hivatalosan az ENSZ székhelyén. A Biztonsági Tanács egy hét­tel ezelőtt, július 12-én egy­hangúlag hozott határozata tűzszünetre és csapataiknak a két ország nemzetközileg el­ismert határai mögé történő visszavonására szólította fel a hadviselő feleket. A tűzszünet betartásának ellenőrzését a BT-határozat ENSZ-megfigye- lők hatáskörébe utalta. Irán a határozatot elutasí­totta és, mint ismeretes, of- fenzívát indított Irak erői el­len, behatolva iraki területre. Czyrek Rómában Józef Czyrek lengyel külügy­miniszter hétfőn Rómába ér­kezett és a Vatikánban talál­kozott Agostino Casaroli bíbo­rossal. Hétfőn Czyrek találko­zik Emilio Colombo olasz kül­ügyminiszterrel. A lengyel külügyminiszter csütörtök reggelig marad Ró­mában. Vasárnapi kánikula Rekordokat döntögető me­leg volt vasárnap. A strando­kon mért 35—36 C-fok való­színűleg meg se közelítette azt a hőmérsékletet, melyben — a pazar időt kihasználva —, el­sősorban a mezőgazdaságban tevékenykedőknek kellett dol- gozniok. Az eleven megyebeli határban mi Szedresen jártunk, ahol Somorjai Sándor tsz-el­nök elmondotta, hogy estig a 860 hektár kalászos 80 száza­lékát levágták, noha a múlt héten 3 napot álltak a gépek az eső miatt. Csütörtökre elő­reláthatólag végeznek, és a nagy teljesítményű gépeikkel a szomszédok, rászoruló más gazdaságok rendelkezésére állnak. A nagy melegre is fogható, hogy nem volt mun­ka híján a megyei tűzoltóság. Vasárnap az elektromos beren­dezés meghibásodása miatt keletkezett jelentős kár Jágó- nakon egy SZK—5-ös kombájn­ban, de sikerült megmenteni a még lábon álló, sokszázezer forint értékű gabonát. Len­gyelben a Partizán-soron 25 mázsa széna és ugyanennyi bálázottszalma égett el. A tűz keletkezési körülményeit még vizsgálják. Megnyugtató híreket kap­tunk viszont a mentőktől, akik­nél a szokásos „forgalom” volt és a hőség miatt nem kellett kivonulniuk. Borbás Ist­ván, a megyei víz- és csator­namű vállalat igazgatója kö­zölte, hogy a megyében nem volt vízhiány. Szelet, vizet és a hűvöst Fadd-Dombori sose látott forgalmat bonyolított le. Volt időszak, amikor a partmente a zsú­keresve... folt margitszigeti Palatínus medencéjére emlékeztetett. Fotó: G. K.------------------------------------------------------------------------------­-------------------------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom