Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-14 / 163. szám
a Képújság 1982. július 14. Kialakulóban a kirándulóközpontok Ne csak a nyár legyen a főszezon! Beszélgetés dr. Czeglédi Józseffel, az Országos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetőjével Nyár van és — ami nálunk ezzsl szinta egyet jelent —idegenforgalmi idény. Erről kérdeztük dr. Czeglédi Józsefet, az Országos Idegenforgalmi Hivató' helyettes vezetőjét. — Hogyan, mivel készül a magyar idegenforgalom az idény hátralévő hónapjaira? — Ami a nyarat illeti, szeretnénk az idegenforgalom túlzott területi és szezonális koncentrációját csökkenteni. Jelenleg ugyanis két hónap, július— augusztus a főszezon, ekkor bonyolódik le az idegenforgalom fele. Másrészt területileg Budapesten és a Balaton partján összpontosul mintegy 70— 80 százalék. — Milyenek 1982. eddigi tapasztalatai? — A nemzetközi idegenforgalom számszerűleg a kétharmadára csökkent, ugyanakkor növekedett a tényleges turisztikai beutazások száma, jelentősen nőtt az egy érkezőre és egy napra jutó devizabevétel. Mind a szocialista, mind a tőkés viszonylatban jelentékenyen javultak a fő mutatók, nőtt a gazdaságos devizabevétel. A sokrétű és átgondolt központi és helyi intézkedések eredményeként a tervek időarányos részét teljesítettük, illetve túlteljesítettük. — Mit tettek és tesznek a belső turizmus érdekében? — Azt tapasztaljuk, hogy egyre növekszik az igény, hiszen általánossá vált az ötnapos munkahét, ezzel szinte együtt emelkedik a hétvégi- és kirándulóforgalom. Befejeződött az iskolaév, s a fiatalok szabad idejükben szívesen járják az országot. Igen sok kedvezményt kapnak a diákigazolvánnyal rendelkezőik. A kereskedelmi szálláshelyeken 30—50 százalékkal olcsóbban jutnak helyihez, 60 kemping és mintegy 300 étterem vesz részt ebben az akcióban. A MÁV korlátlan számú, bárhonnan bárhová irányuló utazáshoz 33 százalékos kedvezményt ad a diákoknak. Autóbuszon — sajnos — csak csoportos kedvezmény van, a Volán még nem tette eléggé magáévá az ifjúsági belső tu- rirm us ..céljait. I — És a felnőttek? — Kétségtelen, hogy saját gépkocsival utazni ma nagyon drága szórakozás. Éppen ezért nőtt meg a jelentősége a nagyvárosok környékén kiránduló- helyek kialakításának. Az üdülőterületek gazdái a megyei tanácsok, amelyek igen sokat tehetnek és tesznek is a helyi lehetőségek kihasználásáért. — Hol tart az 1971-es kormányprogramban előirt kirándulóközpontok létesítése? — Elkészült az öt közül az első, az orfűi országos kirándulóközpont, 130 millió forint központi támogatással. Itt a legkorszerűbb kemping várja a kirándulókat. Kétezer turistát tud fogadni, de akár mégegy- szer ennyien is elférnek. Tóba épített, betonozott úszómedence van vízforgatóval, lehet csónakázni, horgászni, szóval tényleg korszerű, minden igényt kielégítő üdülőközponttá fejlesztettük Orfűt. Folyamatban van a többi is: a Tiszafüred—kiskörei új tó partján, a Velenceitónál az ifjúsági kirándulóközpont. — Ha már a fejlesztésről esett szó: mi mindennel gyarapodik az idén a magyar idegenforgalom fogadóképessége? — Közismert az úgynevezett osztrák konstrukció, vagyis a szállodaépítési program, amelyhez osztrák hitelt használtunk fel. Ennek keretében csaknem háromezer hellyel lett, illetve rövidesen lesz több a budapesti szállodákban. Ide tartozik a 16 sávos új hegyeshalmi határátkelőhely is. Az osztrák konstrukción kívül épült fel Budapesten az Expo, a Stadion és a Rege Szálloda, az új kőszegi, egri hotel és más szállók is, szinte az ország minden táján. — Minden' téren szinte jelszószerűen visszatérő fogalom a rugalmasság, s a kezdeményezések felkarolása. Hogyan áll ebben az idegenforgalom? — Az említett változások lényege éppen a rugalmasság, hiszen rugalmasan reagáltunk a gazdasági változásokra azzal is, hogy a bevásárlóutak csökkentésére és a valódi turizmus fejlesztésére tértünk rá. Mint már említettem, eredménnyel. A továbbiakban is ezen az úton kívánunk járni. Rugalmasabb lett az idegenforgalom sok másban is. így például abban, hogy jelentősen növeltük az elő- és utószezon! kedvezmények körét és mértékét, ami egyrészt kisebb pénzű külföldi vendégeket is vonz ide, másrészt a belföldi turizmusnak is kedvez. Az is a rugalmassághoz tartozik, hogy legújabban a SZOT-üdülők vezetőinek joguk van az üresen maradt szobák értékesítésére, ezzel is több vendéget lehet fogadni. Ugyanígy fordítva is: szállodai szobákban lehet elő- és utóidényben üdültetni. — És a kezdeményezések felkarolása? — Mintegy 6—7 millió magyar állampolgár vesz részt a belföldi turizmusban, közülük 1,3—1,4 millióra tehető azok szórna, akik kereskedelmi szálláshelyeket — szállodákat, de főleg fizetővendég-szobákat és kempingeket — vesznek igénybe. Szeretnénk, ha több lenne a magánkemping, jelenleg mindössze kettőnek van engedélye. Ugyancsak több kellene panzióból is, tízszobásnál nem nagyobb szálláshelyekből, amelyek száma jeleneg még a húszat sem éri el, de van már olyan helyeken is, ahol nincs más szálláslehetőség. A több mint háromezer szerződéses és bérletes vendéglátóhelynek és boltnak nagyobb része üdülőterületeken működik, ezek is, a magánkereskedők is sokat tehetnek az idegenforgalmi helyeken a kereslet kielégítéséért. Támogatjuk őket, többek között abban is, hogy legyen rugalmasabb a nyitva tartási idejük, változatosabb, az igényeknek minden téren megfelelő az étel-, illetve árukészletük. I — összegzésül? — Még csak annyit: optimisták vagyunk és egyáltalán nem alaptalanul. Idegenforgalmunk az előzetes elképzeléseknek megfelelően alakul, az eredmények minden téren jobbak a múlt évieknél, a hozzánk érkezők számának csökkenése mellett. Az idei cél: a múlt évben kialakult, kedvező tendenciák folytatása, a gazdaságos devizabevétel növelése, s ezzel együtt, elsőrendű célként: hazánk jó hírének további öregbítése a hozzánk érkező turisták jó tapasztalataival. Ami viszont korántsem jelenti a hazai turizmus háttérbe szorítását. VÁRKONYI ENDRE SOMOGfl*™’ ■nnHimnmii.. miium ......... I gazi, nagy nyári piac volt Kaposváron. A teli kosarak, vödrök, gyömölcsösládák között szinte moccanni sem lehetett, s az ember bizony kapkodhatta a fejét, hogy honnan válasz- szón ebédnek vagy csemegének valót. Aki ráunt a 45 forintos csirkére, vagy a csak pár forinttal olcsóbb, ám jóval korosabb tyúkra, az 2,5—3 kilós pecsenyekacsát is talált. E tepsibe valók kilónkénti ára 50— 55 forint volt. A tejföl literjét 32-ért mérték, általában ennyibe került a túró kilója is. Tojást 1,80-ért árultak. lehetett válogatni az új burgonyából is, 6—7—8 forintba került kilója. A sárgarépa általában 3, a petrezselyem 4 forintért kelt el. Mindkettőt csomóra árulták, csakúgy, mint a főzőhagymát. Ez utóbbiért 14— 18 forintot kértek. Egy kilónyi fejeskáposzta 4, a kelkáposzta 6 forint volt. A karalábé darabja 1—4 forint, attól függően, mekkora. Paradicsomból, paprikából igazi dömping volt. Az előbbit már 20-ért is kínálták — az igazán szép ára 35 forint. Az utóbbi legszebb „példányaiból” egy kilóra való negyvenbe került. A lecsópaprikáért viszont csak 18 forintot kellett fizetni. Aki uborkasalátát kíván, az 4-ért vehetett hozzá alapanyagot. A gyümölcsökből sem volt könnyű válogatni. A 10—46 forintos nyári almát és körtét nem is kellett kínálgatni. Cseresznyéből is akadt még egy kevés 14-ért. A cigánymeggy 8—10 forintba került, a zamatosabb pándi 16—18-ba. Málnát 24 forintért árultak, ribiziit 10-ért. Ennyi volt az egres ára is. PETŐFI NÉPE Az első rozslángkenyeret még 1976-ban szállította az élelmiszerboltokba a Kecskeméti Sütőés Édesipari Vállalat. A lakosság hamar megkedvelte a kellemes ízű és napokig frissen maradó pékárut, abban az esztendőben 215 ezer kilogrammnál többet vásárolt belőle. Hat év óta folyamatosan emelkedik iránta a kereslet, bár a kenyérfogyasztás önmagában csökkent. A kecskeméti vállalat körzetében, ahol kétszózneqy- venezer ember él, tavaly már 2 millió 661 ezer kilogramm rozslángcipót, veknit adtak el. Bizonyos, hogy az egészségesebb táplálkozásra törekvésnek is része van a rozsliszttel készült pékáru iránti keresletben. A rozsban ugyanis kevesebb a szénhidrát, de több az értékesebb fehérje, a különböző vitamin és az emésztés szempontjából oly fontos rostonyag. Szalmája a búzáénál magasabb cellulóztartalmú, elsőrendű papíripari nyersanyag. Olcsóbb a papírfánál, hiszen évente, és nem negyedszázadonként újítható meg. Az utóbbi években országszerte rohamosan csökkent a rozs vetésterülete. A jobban termő talajokról a búza szorította ki. Ahol pedig a rozs még kevesebbet hozott, oda fenyő- és nyórerdőt telepítettek az elmúlt két évtizedben. Az országban 75—80 ezer hektárra süly- lyedt a rozs termőterülete, és Bács-Kiskun megyében a korábbi 28—30 ezer hektár helyett tavaly ősszel csupán 15 ezer hektárt vetettek el. Ez a folyamat észlelhető a Világtermelésben is: a korábbi TI százalékról napjainkra 5—6 százalékra csökkent a gabonaféléken belül a rozs vetésterületi aránya. Dunántúlt napló Feldolgozási csúcs van a Szigetvári Konzervgyárban, óhol három műszakban 1300 munkás dolgozik szombat-vasárnap is, sőt, középiskolás diákok és szovjet katonák segítenek a feldolgozásban. A háromműszakos munkarendet idén először október elejéig fenntartják, ezenkívül szabad szombaton is vesznek át terményt 14-től 22 óráig. Minderre azért kerül sor, mert bőség van a terményekből, a készárukat pedig sürgetik a megrendelők. Nemrég fejeződött be a meggy és a cseresznye feldolgozásának a szezonja. Mindegyikből teljesítették a tervet, bár sok gondot okozott az, hogy idén kisebbek a szemek a korábban’ megszokottnál. A germensdorfi cseresznyét átvették a fél Dunántúlról, elsősorban Vas megyéből, míg az üveg- és a cigánymeggy zömét a baranyai kiskertek szolgáltatták, főként a szigetvári, a pécsi és a pécsváradi áfész -körzetéből, ahol a korábban kihelyezett 30 000 csemete fele már termőre fordult. Zöldborsóból szokatlanul nagy mennyiséget kínálnak a gazdaságok, naponta 200—250 tonna érkezik döntően Szigetvár környékéről, és a bőség oly nagy, hogy a Paksi Konzervgyárnak küldtek át több mint 300 tonnát. Épp egy hónapja tart a borsószezon, de már a befejezésihez közeledik. A várható készárumennyiség 12 000 tonnányi, ami legalább 3000 tonnával haladja meg a tavalyit. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A hét végére a megye északi mezőgazdasági területeit kivéve mindenütt megkezdték a búza aratását Naponta 350— 400 kombájn vágja a termést. Már most megállapítható: a búza fajta szortimentet jól választották meg az üzemek többségében. A most betakarításra kerülő koraiak után várakozás nélkül folytatható a munka a középkoraiakban. A többi között — a megyei tanács szak- igazgatási osztálya vezető munkatársainak személyes tapasztalatai alapján — jól halad a gabonabetakarítás az enyingi Vörös Hajnal, a lajoskomáromi Győzelem, az igar-simontornyai Lenin Tsz-ben. Pénteken kezdte meg a búza aratását a sza- badbattyáni, a cecei és a sár- szentágotai tsz is. A szárítóüzemeket felszerelték a nyárra is nedvességtartalom-vizsgáló eszközökkel. A hét elején még szárítani kellett a termést, a csütörtökön déllitán, illetve a pénteken aratott búzát már „csak” tisztítani kell a kombájnok után és szállítható a raktárakba. A Fejér megyeiek eddig még ideális időjárási viszonyok között dolgoztak. Jó ütemben, szervezetten és az eddigieknél jobb minőségben aratják az 1982. évi termést. liëdoHâlô nélkül * _______ .. I gö Éva arcképe Csak amikor pihent, kisimult arcát megláttam, akkor múlt el a lelkiisimeretfurdalásom;, előadás után, késő este nem nagyon illik színésszel reggel kilencre találkozót megbeszélni, igó Éva már klilenc óta előtt az öltözőben volt, és őszinte szóval nyugtatott : — Korán kelő ember vágyóik, és tíz órakor különben is próba lesz. — Nagyon sokat dolgozik... Nem fáradt? — Kell a játék, mert egyébként nem tudnám a napokat kitölteni. Pesti vagyok, Miskolcon színésziházban lakom, a szobámban és a színházban vagyok otthon. Amennyiben az előbbit nem lőhet otthonnak nevezni, annyival jobban érzem magam próbákon, előadásokon, a többiekkel. — A második szezon, amit a miskolci Nemzeti Színháznál töltött. Hogyan szerződött ide? — 1980-ban végeztem, még a főiskoláról nagyon sok helyre hívtak. Sok vizsgaelőadásban játszottam, a Tudós nőkben is. Akkor mondta Major Tamás, hogy itt, ennél a színháznál lesz nékem a legjobb. — Jó itt? — Igen, most már minden ■szempontból jó, a következő évadra pedig úgy írtam alá a szerződést, hogy kapok lakást, és otthonom is lesz. Szükségem van rá, hogy megnyugtatóan, biztonságot adóan rendezzem az életemet. — Az első miskolci szezon országra szóló sikert, hírnevet hozott, és a második végén mondja: most már jól érzem magam. Miért? — A Lila áikác volt az első munkám, nagyon szerettem Tóth Manóit, tudom, hogy nagy siker volt. Azután a jancsó Miklós—(Hernádi Gyula-féle Csárdáskirálynő következett; Stázi egyike volt a legkedvesebb szerepe iimnék. A Lear királyiban a Bohóc és Cordélia, és egy színpadon játszottam Major Tamással. Ez valóban csodálatos szezon volt, még akkor is, ha 160 előadásra kötelezett a szerződésem. Az idén ez 110-re csökkent, a darabok száma - amiben játszom - szaporodott, a sikerélményem kisebb. Az És te szépségem ..., a Csetepaté Chioggiáiban, a Bulgakov-da- ra'b, a Zopka lakása, a Villon és a többiek című musical másféle feladótokat hoztak, mint az előző év. Nem hiszem, hogy ez baj, nem lehet mindig, minden szempontból a csúcson járni. Az a lényeg, hogy kiegyensúlyozott legyen az ember. A színházi jó közérzetemet hozta meg a második Miskolcon töltött évad. — Arra gondol, hogy nem kíséri egyértelmű lelkesedés a pályakezdő fiatalt, ha jó szerepeket kap és sikeres? Az első nagy siker. Tóth Manci iá Lila ákácban. — Tavaly itt engem senki nem szeretett. Éreztem, hallottam, hogy találgatnak a kollégák, beszélik, hogy jó kapcsolataim vannak, protekcióm, azért sikerül nekem minden. Nem sikerült minden, a Lear király kettős szerepét ma már másképpen csinálnám, de hogy a Lila ákác- cül úgy megindult velem a ló, aztán Stázi . . . minden áron bizonyítani akartaim. Van bennem egyébként is egy ilyen „most mutasd meg, hogy mit tudsz", és hiszem, hogy a téhetség nem áll ellentétben a szorgalommal. Szargolmas és lelkiismeretes vagyok. De visszatérve az előbbiekre: soha nem volt művész a Családunkban, és a „ki kinek kicsodája" sem illik rám. Új voltam és idegen, fájt, hogy nem kedvelnék, de tanulságos is. Van az emberben önkontroll, és gondolkoztam rajta, hátha én is téhetek róla, ha a kollégák nem akarnak elfogadni. Két év alatt kialakult egy normális, 'mérhető viszony. — Nemcsak a színházban játszott főszerepeket, a tv-ben, a Bolond lány esetében is találkozott előítéletekkel... — Igen, mondták, hogy mit akarok Dómján Edit után ... Ez megint csak rosszul esett, a feladat nagyságát viszont növelte, hogy én is tudom, milyen nagy alakítás volt az övé. Azt hiszem, ezt a szerepet ma másként kell játszani, mint akkor, és annak örülök, hogy a tévéjátékot vagy nagyon nem szerették, vagy elismerték. örülök a szélsőséges véleményeknek, hogy senkit sem hagyott hidegen. A Tegnapelőtt című film ismét másféle élmény volt; mint mikor az artista- védőháló nélkül ugrik . . . — Színház, film, televízió, kemény kötelezettségek, sok munka, nagy nyilvánosság. Két év alatt megismerte a szakma és közönség. Az utcán csak az ismeri meg, akivel sokszor találkozott. A civil Igó Éva megjelenésében is egészen más... — Tudom, hogy mire gondol: örülök, hogy a színpadon vagyak igazán szép, hogy olyanná tudok válni, amilyennek a szerep szerint valóiban lennem kell. Tudom, hogy civilben nem ismernek meg, életemben egyszer kérték tőlem autogramot az utcán. Úgy meglepődtem, hogy mire észbekaptami mit kell tennem, megállt miattam a miskolci főutcán a forgalom. •— A nyár >— gondolom — a pihenésé. — Iglódi István hívott Gyulára, a Jékely-darabban kaptam szerepet. Elviszem a hároméves lányomat is. Itt együtt van- mindén: színház, víz, levegő, napfény. MAKAI MARTA A Lear királyban Major Tamással
