Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-12 / 136. szám

1982. június 12. NÉPÚJSÁG 3 » i Dombóvár, Pátria Nyomda Új csarnok, „puha” betonpadlóval Maliik a betonréteg Hatvanmillió forintos beruhá­zás Dombóváron a budapesti Pátria Nyomda gyáregységé­nek bővítése. Az új üzemcsar­nok tekintélyes méretű: 2600 négyzetméter az aíapterülete. Azt viszont nehéz lenne ponto­san kimutatni, mekkora gon­dot, vesződséget, idegmunkát és többletköltségeket okozott a beruházás egy súlyos hiányos­sága, tudniillik hogy „puhára" sikerült a betonpadozat. A gyáregység igazgatója, Somogyi Kálmán elmondta en­nek a félresikerült munkának a történetét, és aztán megnéztük a helyszínt, a sok helyen folto­zott, újrabetonozott, sőt, kis te­rületen még kemény műanyag bevonattal is ellátott padlót. Néhol látszik a repedések mel­lett, hogy szétmálik az alsó ré­teg anyaga. A történet — a kísérletezés a megfelelő beton­padló kiépítésére — megérne egy külön tudósítást, például egy rádió-dokumentumriportot, már csak azért is, mert sokan megnézték a munka sikertelen­ségét, aztán az újrakezdés ha­sonló eredményét, „a technoló­gia jó” volt, mégis ez lett a vége. Június 23-án délelőtt rö­vid, ünnepélyes átadás lesz, de a vita valószínűleg még utána is folytatódik, hogy a többlet- költségeket ki, fizesse, mennyi­vel járuljon hozzá a kivitelező TOTÉV. A termelés mindezek mellett folytatódott az új üzemcsar­nokban, olyan megoldással, hogy hétvégeken, túlmunkában mindig „tologatták” a nehéz gépeket a dolgozók, egy ideig az építők kívánságai szerint, aztán már kevésbé előzéke­nyen... Erről itt elég ennyi. Nagy eredmény, hogy nem állt meg, sőt nem is csökkent a nyomdai .munka. Nélkülözhe­tetlen nyomtatványokat készít a Pátria: ügyviteli nyomtatványo­kat, a MAV-fuvarlevéltől a be­vételi pénztárbizonylatig és a Hungar Hotels-számláig. Az idei megrendelések száma el­éri a négyezret, tehát ennyi té­tel készül Dombóváron. A Pát­rián kívül csak a Rákóczi Nyom­dának fő profilja az ügyviteli nyomtatványok készítése, így a dombóvári termelés sokat je­lent az egész országnak. Vár­ja a kész anyagot Dombóvár­ról a Pl ÉRT, a MÁV, az ÉGSZI, a MÜSZI és például megrende­lők a különböző számítóköz­pontok. Az idei termelési érték a terv szerint 141 millió forint. A produktum súlya összesen 1716 tonna. Papírból ez bizony ren­geteg. A gyáregység termelő- létszáma 230 fő. Sok új gép került ide mos­tanában. Néhány hete költöz­tették Budapestről, az anya- vállalattól az öntödét. Azelőtt onnan hozták Dombóvárra • a gumi nyomófonmát, most vi­szont a dombóváriak ennék a munkának a megvalósítói. Egyelőre még folyik a betaní­tás: Sarnyai Béla betűöntő „domlbővári lakos” néhány hé­tig, amíg átadja a- szükséges gyakorlati ismeretekét fiatal dombóvári kollégáinak. Új nyo­mógépek is vannak az üzem­ben, rendelkezik továbbá prog­ramvezérlésű vágógéppel, és más ’szükséges berendezéssel. A termelőberendezés alkalmas arra, hogy hiánytalanul ellássa feladatát a gyáregység. A bevezetőben vázolt aka­dályozó, kellemetlen körülmé­nyek között is helytállt a kol­lektíva, tehát a dolgozók, az írányítógárdáva együtt szorgal­masak, kitartóak, mint minden igazi nyomdász. G. J. Kép : Gottvald Konzultálás az egyik új nyomógépnél HÉTROI 1 HÉTRE hírről 1 HÍRRE Eseményekben bővelkedő hetet hagytunk magunk mögött. Politikai életünk fontos moz­zanata volt a KGST vb-ülésszakán, magas ran­gú vezetők tanácskoztak a szocialista közös­ség érdekeiről, s ülést tartott a Miniszterta­nács és Tolna megye tanácsa is. Mindenekelőtt szaladjunk végig a híreken távirati stílusban: — népművelők tanácskozása, — a szekszárdi ivóvíz megtisztításáról ad­tunk hírt, — köszöntöttük a pedagógusokat, — tudósítottunk halászati aktuális kérdések­ről, — gazdag apróhirdetéssel jelent meg lapunk minden száma, — a Bonyhád környéki községek ellátásáról írtunk, — megkezdődött az üdülőszezon és — a munkahelyeken építőknapi ünnepsé­geket tartottak. .Ezek a kiragadott hírek, érdemes bepillan­tani a háttérbe. Természetesen nem lehet szó nélkül elmen­ni a tengelici tanácskozás mellett, már csak azért sem, mert az örök ifjú, Földes János ott Volt, s ahol ő ott van, a népművészet felélén­kül, példája, gazdag életútja a fiatalokat mozgósítja. Ma, amikor e lapot az olvasó kezébe veszi, elcsendesedett iskolák előtt megyünk el, most gyermekeink, unokáink már a nyarat töltik. Programot készítünk számukra - játszás, üdü­lés, strandolás, és egy kis munka, segítés a ház körül -, s mindet gazdag tartalommal töl­ti ki a két és fél hónapi szünetet. Amikor legutóbb kint jártam a Dunánál, s elnéztem a dombori kikötőt, s láttam a ha­lászok kiterített hálóit, arra gondoltam, hogy vajon mikor tisztul meg a Duna. Mikor lesz a vize kék és tiszta? Most ugyanis büdös, ola­jos, uszadéko'kkal teli. A dunai hal íze sem a régi. Fenolos, petróleumos. Amikor az ember tepsiiben süti, olyan illatok terjengenek, mint­ha fenolt forralnánk. Persze, nemcsak óhaj­tani kell a tiszta vizet, hanem tennünk kell azért, hogy ne szennyeződjön. A környezetünk védelme természetesen nem egy ember fel­adata, hanem mindannyionké. Nemcsak a vi­zet, hanem a tereket, házunk környékét is szennyezzük. Hiába rakják ki a figyelmeztető táblákat, eldobjuk a papírhulladékot, csikket, újságot, ételmaradékot... Hova jutunk, ha a köztisztasági emberek legnagyobb erőfeszíté­se ellenére is piszkosak a lakótelepek, utcák?! Talán segíthetnénk úgy is, hogy néha-néha lemegyünk, s elsöpörjük házunk, bérházunk elejét? Meg kellene próbáim! Mint ahogy próbálkoznak, egyre többen, la­punk hasábjain adás-vétellel, álláskereséssel — az apróhirdetések rovatban. Azt nem kell Micsoda fennséges illatokat tud árasztani egy bográcsétel! bizonyítanom, hogy egyik legolvasottabb ro­vatunk az Apróhirdetések. S mi mindent ol­vashatunk itt! Férjet kereső hölgy, csikót áruló decsi ember, elektromos gitárt kínáló tinédzser, strandbülfévezetőnek keresnek embert, agro- nómust egyik termelőszövetkezet, könyvelőt a gépgyár, lakatost az építők. Keresnek, s ta­lálnak. S bizonyos, hogy Baracskaiénak is eredményes lesz a hirdetése, mert a hasz­nált oikkék kereskedője halad a korral: a tisz­telt érdeklődőknek megadja a CB-rádiójának számát. Most már csak rádiót kell vennem, s akkor el sem kell mennem a hasznáItcikkeket áruló asszonysághoz, hanem felhívom, s kész az üzlet. Persze, könnyen beszél az, akinek nem kell engedélyt kérnie a főhatóságtól, az alhalóságtól — ha van pénze, márpedig van a korszerűségre, akkor megveszi a rádiót, be­jelenti a postán és forgalmazhat vele... Nem így például a Tolna megyei orvosok. Tudjuk, hogy sok megyében már igen elterjedt a CB- rádiók használata. A decsi téesz minden gép­kocsijában van CB-rádió... Az ügyeletes orvosi kocsikban nincs... Földes János Most értesültem arról is, hogy külföldön újabb divat hódít a kereskedő szakmában: a pulthoz állítják az eladókat. Arról varr szó, hogy az emberek unják a raktárboltokat. Egy éleímiszeráruház, vegyescikkeket forgalmazó bolt olyan mint egy raktár. A vevőnek jó ha visszaköszönnek, s ritkaság, ha megkérdik tő­le: — Mit óhajt? Tessék választani... így nyár elején különösképpen jó a rohanó életünkben, a nyaralás idején meg-megállni, pletykázn-i, híreket cserélni. Például a falusi kisboltokban, ahol fényesre csiszolt mákdaráló áll a pulton, s a pult mögött kedves, és jó kereskedő, aki tételenként, orrunk előtt írja a cédulára az árakat, úgy amint sorakoznak_s az akkurátus aláhúzás után magunk is meggyőződhetünk az összeadás helyességéről - nem rettegve at­tól, hogy a villámkezű pénztáros gépébe még mit be nem kalapál... A kirándulás szezonja is a 23. héten kez­dődött. Nemcsak az iskolás gyerekek „kisza­badulásaként", hanem mert ilyenkor szokás, hogy kiürülnek a gyárak, a hivatalok. Olvas­tam lapunkban a képes tudósítást a kirándu­lásokról. S ez meg azt juttatta eszembe, hogy valamikor, úgy harminc éve, fiatalkoromban nem restelltünk felugrani a bringára és elke­rekeztünk Dombóvárról Sikondára, Kaposvár­ra, csak úgy passzióból. Abban az időben az utak tele voltak kiránduló csapatokkal, nyol­cas tízes , csapatok keverték a port, s vezető­jük egy-egy felnőtt volt. Akkor kirándultunk, jártuk az országot, bringával... Most meg!? Panorámás autóbusz, repülőgép, hálókocsi - és autó. Kirándulni, világot látni azt is je­lenti, hogy erőt gyűjtök, edzem magam, kon­díciómat fenntartani egyébként kötelességem is. S ha az ember elfárad, kibontja a háti­zsákot - évtizedek óta nem látok fiatalembe­reket hátizsákkal közlekedni! —, előveszi a bográcsot és megfőzi 0‘ paprikás krumplit, a gulyást, vagy az otthon beáztatott babot teszi föl... S micsoda fennséges illatokat tud árasz­tani erdeti tisztáson egy rotyogó étel a bog­rácsban! - s milyen öröm azt körülülni, s elő­jönnek a történetek mellett a nóták... Ezen a héten e rovatban is szólni kell az építőkről. Valamikor Dombodban, majd ké­sőbb Sötétvölgyben jöttek össze az építőmun­kások. Víkendjü'k hangos, jókedvű volt, most az üzemekben, az építkezéseken tartják a megemlékezést. PALKOVACS JENŐ Az új üzemcsarnok. Sok gép, rengeteg papír. A programvezérlésű jvágógép 'nyeli az anyagot

Next

/
Oldalképek
Tartalom