Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-09 / 133. szám
u "népújság 1982. június 9. A tanyavilág fafaragója Pólyák Ferenc, a matkópusztai tanyavilág fafaragóművésze alkotásaival elsősorban a pusztai embereknek, illetve az ott élőknek állít emléket. A kemény szilfába faragott szobrait több mint száz kiállításon mutatta be. Legújabb alkotását a napokban fejezte be, a Kecskemét környéki Helvécia egykori megalapítójának, Wéber Ede svájci néptanítónak portréját faragta ki. Program a Csaknem nyolcszáz kulturális, szórakoztató és sportesemény számlálható a balatoni műsornaptárban, s az idegenforgalmi hivatalok és a vendéglátó vállalatok, az üdülők ezeken kívül is megannyi hangulatos rendezvénnyel várják a vendégeket, és egyre több helyen kínálják a programokat. iMartonvásáron az idén is megrendezik a Beethoven műveiből összeállított hagyományos hangversenysorozatot. A zenetörténet óriása 1800 és 1806 között több alkalommal is hosszú időn át a martonvásári Balatonnál Kulturális centrummá vált a balatonföldvári és a balatonalmádi üdülőhelyi klub, s a főszezonban' átadják a tópart harmadik idegenforgalmi klubját Siófokon is. A SZOT egyik legnagyobb üdülőtelepén, Bog- lórlellén hozott létre kulturális központot. Brunswick-kastély vendége volt. Az ennek emlékét őrző-idéző nyári martonvásári estek programjában az idén is a Magyar Állami Hangversenyzenekar négy koncertje szerepel. Az első esten a sajátos ritmikai képletei miatt a tánc apoteóziásának nevezett VII. szimfónia lesz hallható, a második alkalommal a vidám, könnyed, gyakran humoros IV. szimfónia, a harmadik és a negyedik koncerten pedig a monumentális IX. szimfónia szólal meg. A nyitányt és a szimfóniát az első este Jandó Jenő közreműködésével a katonás, harcias, temperamentumos V., Esz-dúr zongoraverseny egészíti ki. A második esten pedig a nyitány és a szimfónia után a zongorára. énekkarra és zenekarra komponált Karfantázia fejezi be a műsort. Múzeumban az Ubrizsy- gyűjtemény .-Pécsre került a híre Ubrizsy képzőművészeti gyűjtemény: XIX.-XX. századi festmények, rajzok és szobrok, köztük több remekmű. A kétszázbuszon'hét műtárgy felerészben vásárlás, felerészben a tulajdonos - Ubrizsy Gáborné - adományaként jutott a Janus Pannonius Múzeum birtokába. Az értékes gyűjtemény méltó helyet kapott: a Pécsi Modern Magyar Képtárat gazdagítja. Az 1973-ban elhunyt Ubrizsy Gábor akadémikus, Kossuth-dí- jas biológus ismert műgyűjtő volt. Jó ízléssel vásárolta az elmúlt száz év magyar képzőművészetének jeles alkotásait, elsősorban festményeket. A természettudóst réqi kapcsolatok fűzték a Janus Pannonius Múzeumhoz: többször kölcsönzött műtárgyakat a Pécsett rendezett kiállításokra, özveqye most véglegesen a mecseka’ljai múzeumnak adta át a védett gyűjtemény legjavát. A pécsi kéotár a kortárs magyar képzőművészet szinte páratlan gazdagságú anyaqát őrzi, s az Ubrizsy- gvűjteménv jól kiegészíti, tovább erősíti sajátos arculatát. Kiállítás Vácott Vágfalvy Ottó festőművész válogatott alkotásaiból rendezett kiállítás nyílik június 10- én, csütörtökön 17 órakor Vácott, o Madách Galériában. A tárlatot június 28-ig, hétfő kivételével naponta 10—18 óra között tekinthetik meg a látogatók. Beethoven-hangversenyek Martonvásáron FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Új formában kísérletezik a lakossági szolgáltatás kiterjesztésével a dunaújvárosi Volán- kirendeltség. A közeljövőben hattonnás ZIL tehergépkocsikat adnak ki gépkocsivezetőknek azzal a feladattal, hogy a vállalati szervezésű fuvarozási teendők teljesítésén túl saját szervezésükben vállalkozzanak lakossági fuvarozásokra. Azt remélik, hogy a kellő anyagi ösztönzés révén új területeket tárhatnak így fel teherszállítási kínálatuk számára, s ugyanakkor hiánypótló feladatokat is ellátnának a „gebines" gépkocsivezetők a lakosság szolgálatában. SOMOGYI***’ Megkezdődött az üdülési szezon, mind többen keresik föl a Balaton-partot, egyre nagyobb lesz a tömeg a tó melletti városokban, falvakban. Aki ide érkezik, az kikapcsolódásra, nyugodt pihenésre vágyik, kellemes emlékekkel szeretne távozni. Mindezt természetesen befolyásolja a kereskedelem, a vendéglátás minősége. s nem utolsósorban az, vajon milyen a közrend, a közbiztonság. A Somogyi Néplap munkatársa dr. Molnár József alezredest, főkapitányhelyettest kérdezte. — A közlekedés területén várható-e javulás? — Reméljük, igen. Az ösz- szes jelentősebb csomópontnál forgalomirányítás lesz a hétvégeken. Több önkéntes rendőr segíti majd a munkánkat, és gyakrabban szervezünk — közösen a KPM-mel, a Volánnal — közlekedésrendészeti akciókat. Több lesz az- igazoltatás, az ellenőrzés, mindenképpen szeretnénk a közlekedésből ki- rekeszteni az ittasan volán mögé ülőket. Szigorúbban lépünk föl a száguldozok, a gyorshajtók ellen. A szomszédos megyéktől is kérünk tra- fipaxos kocsikat, s „dolgoznak” a radarpisztolyok. — A vagyonbiztonság növelése, a nyugodt szórakozás biztosítása is fontos... — Létrehoztunk egy tíz főből álló „razziabrigádot”. Feladata, hogy rendszeres ellenőrzéseket tartasanak a különböző szórakozóhelyeken. Ugyanok-, kor a társadalmi erők bevonásával gyakoribbak lesznek az ellenőrzések az autóparkolóknál és a zöldövezetben is. Különösen nagy figyelmet fordítunk majd arra, hogy a vendéglátóegységekben mennyire veszik komolyan azt a szabályt, miszerint az ittas vendégek, a fiatalkorúak szeszes itallal való kiszolgálása tilos. PETŐFI PÉPE A Zöldségtermesztési Társaság 1980 februárjában alakult, célja a nagyüzemi, és a szervezett zöldségtermesztés rendszerszemléletű fejlesztése, a hazai és a külföldi kutatási, termelési eredmények gyors gyakorlati alkalmazása, hasznosítása. Ügyintézője a Zöldségtermesztési Kutató Intézet, amely az említett feladatok ellátására szaktanácsadó szervezetet hozott létre. A társaság kétoldalú szerződéseket köt. Ez évtől kezdődően közvetlen szerződéses kapcsolatot alakított ki a Kecskeméti Konzervgyárral. Nyolc megyei gazdaságban, több mint 600 hektárnyi területen a paradicsomtermesztést, 70 hektáron az uborka intenzív technológiájának, a támrendszeres módszernek kipróbálását segíti a bátyai Piros Paprika Termelő- szövetkezetben. A tavalyi kedvező eredmények alapján megkezdték a póréhagyma nagyüzemi termesztését. A társaság rendszeresen küldi tagjainak a nagyüzemi zöldségtermesztés eredményeit ismertető szakcikkek rövid kivonatát. A hajtatásban és a korai termesztésben szintén sok segítséget kapnak a nagyüzemek. A Korai Zöldségtermesztési Rendszer megbízásából végzett szaktanácsadás felöleli a komplett technológiát. A HUNGAROFRUCT-tal kötött szerződés alapján egyes, Magyarországon újnak számító növények termesztésének szervezésében is közreműködnek. Ilyen például a kínai kel, a brokkoli, a cikóriasaláta. Ezzel az áruválasztékot is gyarapítják. Törekszik a társaság a hozamnövelő új eljárások bevezetésére. Sikerült országosan elterjeszteni a váz nélküli, síkfóliás termesztést. Dunántúlt napló Ki ne emlékezne azokra a képekre és tudósításokra, amelyek tavaly januárjában jelentek meg a megyei kórház pécsi, Dischka Győző utcai szülészete leégése után. A kárt akkor 20 millió forintra becsülték. Az igazi gondot az jelentette, hogy az épületben lévő szülészetét, a véradót, a nővérszállót, a megyei onkológiai állomást és a területi szülészfőorvosi hivatalt hol helyezzék el. Roppant gyors összefogás eredményeként a szülészet kiköltözött a pécsbányai kórházba, de a többi tevékenység működéséhez is megtalálták a megoldást. A tűz után szinte azonnal elkészítette a Baranya megyei Tervező Vállalat a helyreállítás terveit, azaz újratervezte az épület rekonstrukcióját, s júniusban már kiviteli terveket adott. A felújítás rekordidő alatt készült el, annak ellenére, hogy az akkor becsült kórnál 10 millió forinttal többet költöttek a beruházásra. A kivitelezők szép munkát végeztek — amiért elsősorban a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalatot illeti dicséret —, az épület szebb lett, mint amilyen az eredeti rekonstrukció során lett volna. Az egészségügy június 9-től ismét birtokba veszi az épületet. A szerdai esemény fontosságát aláhúzza, hogy a szülészet és a nőgyógyászat mintegy 140 000 ember ellátását biztosítja, s hogy az újjávarázsolt szülészeti osztályon évente megközelítőleg 2000 szülés várható. Várbástyák nyomában A cím minden látszat ellenére nem rejt magában kép-, zavart. Való igaz ugyan, hogy a várbástyák többsége a meglehetősen szembeszökő építészeti alkotások közé tartozik. Ozora vára azonban kivétel, sőt kivételes. Ez utóbbi, úgy látszik minden évben egyre jobban bebizonyosodik. Tavaly adtunk hírt először arról, hogy a megye és az Országos Műemléki Felügyelőség jóvoltából megkezdődtek itt a helyreállítást megelőző feltárások. Most a második évad kezdetén vagyunk és odabenn, a várban, Feld István régész szobájában már papírra fektetve bontakoznak ki a várkastély egykori körvonalai és a címben említett bástyák is. Négy volt, a 70x70 méteres külső vár néqy sarkán. Maradványaik egyelőre a föld alatt pihennek. Eqyikük fölött iskolai melléképület, a másik helyén lakóház áll: — nem sokáig. A meave olyan búsás anyagi eszközöket bocsátott a réaészek rendelkezésére, hogy ebben a pillanatban Ozora az ország anyagilag legjobban dotált feltárásának színhelye. Ezt egyre inkább világossá váló jelentősége indokolja. A korábbi feltételezéseket megcáfolva itt egy hatalmas, a lényegesen jobban ismert diósgyőri várral közel azonos méretű reneszánsz, majd később barokk átépítésű várkastély feltárása folyik, nagyon gazdag, egyik-másik részletében páratlan leletanyaggal. Ami ebben a pillanatban elsősorban csak szakembereket lázba hozó érdekesség, az a falu életében majd talán egy bő évtized múlva kapja meg igazi jelentőségét, amikor az ősi épület mai rendeltetést kap. Arra, hogy ilyen téren a hazai műemlékvédelem milyen teljesítményekre képes, nem kell messzire menni példáért. Elég az összehasonlíthatatlanul kisebb méretű simontornyai várhoz. Sokkal kevésbé szembetűnő, de a múlt feltárása szempontjából semmivel sem kisebb jelentőségű az a munka, melyet Miklós Zsuzsa régész ugyancsak immár második éve folytat Felsőnyéken. Itt a XIII—XVI. században állt sáncrendszer és gerendavár szolgál fontos adalékokkal a kor emberének életmódjával, kulturális színvonalával kapcsolatosan. A korábbi őskori településnek mintegy folytatásaként épült erősség konzerválására nincs lehetőség. A cölöp- és épületnyomok, cserépmaradványok arra vallanak, hogy a Dambó-család otthona mély árokkal és külső várral övezett, nagyon jelentős hely volt. Ar itteni tapasztalatok rögzítése után a régésznő is átmegy Ozorára, nem Pipó, hanem felesége, Ozorai Borbála famíliájának a Kálvária-dombon állott otthonának felkutatására. Ozora és Felsőnyék vezetői és lakói eddig mintaszerűen segítették a régészék munkáját, akiknek mostanában nem a munka lehetőségének, hanem a munkaerő hiányával kell- megküzdeniük. Előbbiből sok, utóbbiból kevés van. O. I. Fotó: Cz. S. Felsőnyéken az árkok vallanak Munka a külső vár területén
