Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-09 / 133. szám
1982. június 9. NÉPÚJSÁG 5 Bonyhád és Vidéke ÁFÉSZ A kisfalusi boltos szerepe megnőtt Belső felvétel a bonyhádi nagyáruházban Egy kicsit minden áfész egyforma, de ugyanakkor egy kicsit más is. Ez így önmagában nem különösebben újszerű megállapítás, de a látottak, a tények erről meggyőzik az embert. Szinte természetesen azzal kezdődik a beszélgetés Schvarcz Henrikkel, a bonyhádi fogyasztási és értékesítési szövetkezet új és rendkívül fiatal elnökével, hogy nagyjából ugyanabban a cipőiben járnak, mint a tamásiak. — Az ő helyzetük azért nehezebb — jegyzi meg a bonyhádi elnök. — No igen —, teszi ihozzá az újságíró — nekik 27 település ellátásáról kell gondoskodniok, önöknek „csak” huszonnégyről. Oe ezzel még ne zárjuk le ezt a kérdést, mert tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a települések több mint felén 500-800 ember él községenként. Még tovább bonyolítja, hogy ezéken nincs iskola, nincs tanács, nincs termelőszövetkezet, üzem meg pláne nincs. Bolt ellenben van. És ez a bolt a központ, a szó mindenféle értelmében. Érdekesen fogalmaz Sdhvarcz Henrik: — A kisfalusi boltosnak ismét meghatározó szerep lesz a település társadalmi életében. Aztán új helyzetet teremtett és teremt szinte napról napra, hogy változtak-változnak a szokások. Változik a fogyasztói szokás, ha úgy tetszik igény, változnia kell az ellátási struktúrának is. Ezt az elnök így fogalmazza meg: — Állandó karbantartásra van szükség. - Amikor közbevetem, hogy a kistelepülések lakói tulajdonképpen hátrányban vannak a nagyközségek, különösen a városok lakóival szemben, nem egészen értünk egyet, mert a kereskedelmi szakember szerint, ami „elveszik a réven, megjön a vámon és ami itt hátrány, amott még előny is lehet. Viszont arra érdemes fölfigyelni, amit a bonyhádiak csinálnak. — Időnként olyan cikkeket szállítunk ki a kistelepülésekre, amelyeket állandóan ott tartani nem lenne gazdaságos. Ezt előre meghirdetjük, természetesen a kellő választékról is gondoskodunk. Meg hát a házhoz szállítás nálunk is gyakorlat. Megtudtuk, hogy tavaly korszerűsítették az aparhanti vendéglőt, a váraljai „felső" boltot önkiszolgálóvá szervezték át, korszerűsítik a kismányoki italboltot is. Bonyhádról - sajátos helyzete miatt - most nem esik szó. Beszéljünk inkább az önki- szolgáló boltokról. Nem tudnám megmondani, hogyan került szóba, mindenesetre érdekes, amiket Schvarcz Henrik mondott. Nevezetesen azt, hogy az önkiszolgáló rendszer jelenleg, kétségtelenül, a legkorszerűbb, viszont a kis egységeknél megvan a hátulütője is. Korszerűbb, de nagyobb számú személyzetet kíván ott is, ahol egyébként több emberre nem lenne szükség. Tehát a „korszerűbb”-ség érvényes, vitatkozni gz „ott, ahol” ügyébe n^ehet. Apropo, hatékonyság. Elhangzott ez már az előbb is. Ha valaki, hát az elnök tudja, hogy a legkisebb boltjaik nem hatékonyan gazdálkodnak. Különösebben nem zavarja, mert ami elveszik az egyik réven, bejön a másik vámon, viszont az elanyátlanodott kistelepüléseken ottmaradt a bolt, mint úgyszólván mindennemű központ. A felvásárlásról, a szakcsoportokról keveset beszéltünk, más vidékek kapcsán bővebben esett szó róluk. Esetleg annyit nem fölösleges elmondani, hogy tizenöt szakcsoportjuk van, zömmel nyulásrkodnak, médiész- kednek, meg egyáltalán háztáji termelést folytatnak a szakcsoporttagok. Annál több szó esett a vendéglátói tevékenységről. Most ne feszegessük azt az összefüggést, amely az osztályba sorolás és az árak között van, különösen ne annak hatását. Van egy nagyon érdekes dolog, ami megérdemli, hogy bővebben foglalkozzunk vele. Épül a Fáy lakótelep új boltja Bonyhádon Négymillió forintért korszerűsítették a teveli téglagyárat Azt mondja az elnök, hogy az utóbbi időben - örvendetesen — az előfizetéses étkeztetés irányába tolódott el a forgalom a kisvendéglőkben. Gazdaságossági szempontok miatt azonban szólni kell egy érdekes jelenségről. Vannak egészen kis települések, ahol rendkívül költségesen lehet csak üzemeltetni a melegkonyhás egységet, de ugyanott például az iskolai napközi is önálló konyhát tart fönn. Tulajdonképpen egyik sincs kihasználva.- Tudom, hogy hazctbeszélek, mert nekünk forgalomnövekedést hozna, ha a kisvendéglő étkeztetné a diákokat is, de hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy olyan elképzeléseink is vannak, miszerint mi nyáron is tudnánk vállalni az iskolás gyerekek étkeztetését, vagy úgy hogy helyben főzünk vagy úgy, hogy máshonnan visszük és helyben melegítjük az ételt. Ennél a témánál hosszasabban megragadunk. A különböző véleményeket, részletesen ismertetni nem lenne célszerű, az újságíró megkísérli összefoglalni, miről is van szó. Kétségtelen, bevinni a gyerekeket a kocsmába ebédezni, bizonyos elgondolkodtató tényezőkkel is jár. Ugyanakkor a gyerek meglátja, hogy a szövetkezeti vendéglőbe nemcsak inni lehet bemenni, hanem enni is, ott nemcsak szeszes italt mérnek hanem üdítőt is. Aztán, gyerekek jelenlétében, nagy valószínűséggel, az ott szeszes italt fogyasztó felnőttek is finomítanak viselkedésükön, ha az finomításra szorul. Ezzel zárjwk is le a vendéglátós kérdését és arról se beszéljünk hosszasabban, hogy Schvarcz Henrik, igazgatósági elnök társaihoz hasonlóan, sokallja a különböző értekezleteket, gyűléseket, merjem leírni?, a „fórum"-okat. Ö mondta :- A legszebb kérdések is elcsépeltté válnak, ha ugyanazokat tizenötödször hallja ugyanaz az ember. Ezzel zárjuk is beszélgetésünket, azonban adósak vagyunk néhány olyan adat ismertetésével, amelyek jók arra, hogy közelebb hozzák az olvasóhoz a bonyhádi áfész életét, tevékenységét. Tavaly 400 millió forint volt a szövetkezet árbevétele, az idénre 430 millió a terv, tavaly tízmillió fölé emelkedett a nyereségük. Jelenleg 440 dolgozója van a szövetkezetnek. Sok a fiatal, meg is akarják tartani őket. Ennek érdekében az utánpótlás nevelése rendszeresen folyik. A fiatalok mindent megkapnak ahhoz, hogy képezzék magukat és ezzel majdani előrelépésüket is biztosítsák. LETENYEI GYÖRGY Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Teknő születik (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dúzson, a faluvég egyik házában lakik Ignácz Sándor bácsi. Arcán nem látszik az elmúlt hetvenöt esztendő nyoma, de fájós lábai már nehezen engedelmeskednek akaratának. — Harminc éve lakom a faluban. Mint erdőmunkás mentem nyugdíjba. Ez a faragás, amit most végzek, amolyan keresetkiegészítés kevéske járandóságomhoz. — Mikor „ismerkedett meg” a fával? — A családból hoztam a fa szeretetét. Annak idején ez biztosította a megélhetést, adta a mindennapi kenyeret. Aztán az erdészetnél eltöltött huszonkét esztendő még csak növelte ezt a vonzalmat. — Hogyan jut a nyersanyaghoz? —Segít az erdészet, a volt munkahelyem. Időnként megkeresem a mucsi termelőszövetkezetet, sőt a hőgyészi tanácsot is. Éppen most toptam néhány rönköt. Egész nyáron lesz munkám. — Milyen fával jó dolgozni? — Csak a puhával. A fűzzel, a nyárral, a jegenyével. Ezeknek olyan a szálirányuk, hogy nehezen repednek, még ha szárazok is. De faragni, megmunkálni csak nedvesen lehet. — Szerszámai? — A fő eszközöm: a fejsze, a vonókés, a kapocs. Ezeket a nagy rönköket is magam hasítom ketté. Ezután lőhet csaik tervezni, hogy mi is lesz belőle. A vastagabb törzsből készülnek a teknők: forrázó, bélpucoló, kolbászkeverő. A rövidebb törzsekből a sok-sok melence, és a szék ülőlapja. Amiből éppen van raktáron, Sándor bácsi meg is mutatja. Forgatom én is az alkotásokat, és látom, hogy ezt a finom megmunkálást csak olyan kéz végezheti, „aki" érzi a fát. — Most megint van becsülete a fának. Éppen úgy, mint régen. Valamikor a gyerekek is ilyen teknőben fürödtek, sőt a kenyér is ebben készült. Ezekben az aprócska melencékben pedig gyümölcsöt lehet az asztalra tenni — mondja lelkesen. — Nem panaszkodhatott!, itthon is van vevőm. Vásárba, piacra nem járok. Gyakran fordulnak meg külföldiek is, főleg németek és viszik a melencéket és a háromlábú székeket. De mind több kerül belőlük a balatoni nyaralók teraszára is. — Kérem, árulja el: hogyan készül egy teknő?- Már mondtam, hogy a törzs hosszúsága és vastagsága a meghatározó. A kettéhasítás után először fejszével kinagyolom, kívül, belül, Majd a kapaccsal kipucolom, vagyis a belső simaságát, mélységét, formáját kapja meg. Végül vo- nókéssel igazítom a széleket, a füleket és a talpat. Hát ennyi az egész! — Most én szeretnék kérni - mondja Sándor bácsi. Ha erre jár, hozzon nekem egy pipát. Ez már nagyon elégett.- Természetesen megteszem - búcsúztunk el egymástól. KONRAD LÁSZLÓ Mérgek nélkül, biológiai alapokon Amióta az ember szükségleteinek kielégítésére felhasználja a növényeket, szembe kell nézni azokkal a veszedelmekkel, amelyek hervadásra, rothadásra vagy pusztulásra kárhoztatják értékes növényeit. A növénytermesztő, kertészkedő legfőbb célja : biztos és bő termést hozó növények felnevelése, s ez csak egészséges, életerős egyedekkel érhető el. A növényvédelem olyan céltudatos, tervszerű tevékenység, amellyel termesztett és vadon termő hasznos növényeinket a különböző károsító tényezőktől és élő szervezetektől megvédeni igyekszünk. Tehát a növényvédelem a termésbiztonság fokozódásának egyik legjelentősebb eszköze, melyre oly mértékben van szükség, ahogy növekszik az egyes államok, illetve a föld lakossága. Legerélyesebben akkor védekezünk, amikor a károsító szervezeteket különböző módszerekkel elpusztítjuk. Gyors eredményt legkönnyebben kémiai eljárásokkal, növényvédő szerek felhasználásával érhetünk el. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a kémiai növény- védelem hátrányairól és veszélyeiről sem. Sokakban — jogosan — felmerül a kérdés: lehet-e mérgek nélkül védekezni a károsítok ellen? Amikor a gyümölcsösben a termőegyensúly biztosítása érdekében megmetszük a fákat, és levágjuk például az almafákról a „gyertyás”, lisztharmatos vesszőket, ha leszedjük a fákról a gyümölcsmúmiákat, ha a gyümölcsfák tisztogatása, kéregkaparósa, drótkefélése során mechanikai úton elpusztítjuk a kártevő rovarok áttelelő alakjait, ha a sebek kezelésekor oltóviassza'l lezárjuk a növényeken keletkezett „kapukat”, melyeken keresztül a károsítok könnyen, megfertőzhetik a gyümölcsfákat; úgy igen egyszerű eljárásokkal, hatékonyan gyéríthetjük a kórokozókat, kártevőket! A tápanyag-visszapótlással, a szerves trágyázással, a műtrágyázással — mint agrotechnikai eljárásokkal — segítjük haszonnövényeink fejlődését, javítjuk kondícióját, s ezen keresztül ellenállóképességét, ha a kórokozók és kártevők számára kedvezőtlen, de a természetes ellenségek számára kedvező életkörülményeket teremtünk, például a vértetűfür- készek rajzásakor csak gombabetegségek ellen védekezünk, vagy csak lombtrágyázunk, úgy jelentős mértékben fokozhatjuk a környezet tűrőképességét. Csak akkor folyamodjunk szelektív hatású kemikáliákhoz, ha előzőleg meggyőződtünk arról, hogy egy-egy kártevő nagy egyedsűrűséggel lépett fel kertünkben, s elhatalmasodásuk esetén súlyos gazdasági károk fenyegetnek. Ivari csalogatok, úgynevezett szexferomon csapdák segítségével ma már pontos információkat tudunk szerezni az almamoly rajzásáról REAMOL LP, a szilvamolyéról REAMOL GF, a keleti gyümölcsmolyéról REAMOL GM csapda segítségével. A módszer lényege, hogy a szexferomon anyagok — melyek már szintetikus úton is előállíthatok —, magukhoz vonzzák a hím egyedeket. Ha tehát ragadós anyaggal (Todor B típusú víztaszító ragasztóval) bekent műanyag lapok közelébe szexferomon kapszulákat helyezünk, az odarepülő hímek a lemezre ragadnak. A fogott hímek számának változása jól tükrözi a rajzásmenetet. A csapdákat 1,5—2 méter magasságban a célállat főtáp- növényére helyezhetjük ki, s rendszeresen ellenőrizzük. Az alma veszedelmes kártevőjének, az almamolynak az első lepkéi április második felében és május elején jelennek meg. A tömeges rajzás legtöbbször május közepétől kezdődően, de gyakran június közepe, július eleje között zajlik le. Ha a szexcsapda által fogott hímek számát feljegyezzük, a nyert adatokból jól meghatározható a rajzás kezdete és csúcsa, ami a lárvakelés előrejelzésére ad lehetőséget. A hernyók a tojásrakás után 7—4 nap múlva jelennek meg. A hernyó rendszerint egy napnál rövidebb ideig hámoz- qat a növényen, majd befura- kodósra alkalmas helyet keres a gvümölcsön. Ezt a tényt kell a védekezésnél alapul venni, s erre az időszakra rovarölő- szeres (0,2 százalékos Ditrifon 50 WP-és, vaqy 0,25 százalékos Safidon 40 WP-és) védelemről kell gondoskodni. Ezzel az egyszerű szexcsap- dás vizsgálattal jól meghatározható a védekezés elvégzésének időpontja, növelhető a permetezés hatékonysága, csökkenthetők a költségek. Kevesebb növényvédő szer fel- használásával elkerülhető a környezetszennyezés. DR. SZÉLES CSABA Miről ír a Kertészet és Szőlészet Az energiatakarékosság mind nagyobb követelmény az üveg alatti dísznövény- és zöldségtermesztésben is. Kétségtelenül drágábbak az energia- takarékos megoldások, beruházási vonzatúk is nagyobb, viszont — mint a lap e heti számának egyik cikkéből kiderül — a költségek biztosan visszatérülnek a termesztés során. A szamóca után a málna a legjobban jövedelmező bogyós gyümölcs, amelynek alig néhány fajtája vert gyökeret a termesztésben. Sokkal nagyobb fajtaválasztékra lenne szükség ahhoz, hogy a hűtőipar, a napi _ fogyasztás és a szörpkészítés követelményeinek eleget tudjanak tenni a hazai fajták. A honosításra érdemes külföldi fajtákról ír a lapban Majoros László. A biológiai növényvédelem lehetőségei sokkal nagyobbak, mint azt a termesztésben kihasználjuk. A megvalósítható lehetőségekről szól Radits Ferenc interjúja. A vakond védett és hasznos állat, jelenléte mégsem kívánatos a kertben, ahol például az ápolt pázsitot túrásaival tönkreteszi. Hatásos elriasztásához ad útmutatást a lap a kiskert-tulajdonosoknak. Sokáig ritka zöldségnek számított a rebarbara. Az évelő zöldségnövény ízletes levélnyeléből például mártás, befőtt, kompót és még sok minden más készíthető. „Környezetbarát” lakóházak Bővítik a magánlakásépítőknek ajánlott házak, lakások tervgyűjteményét. E cél szolgálatában több minisztérium, főhatóság, különböző intézmény és társadalmi szervezet országos pályázatot hirdetett energiatakarékos és úgynevezett környezetbarát lakóépületek megtervezésére. Ilyennek tekintik azokat a lakóházakat, amelyeknek az építése nem bontja meg a természeti környezet ökológiai egyensúlyát, nem rombolja feleslegesen a növényzetet, s az épület használatával járó szennyeződések ártalmait is megfelelően korszerű módszerekkel előzi meg, illetve csökkenti.
