Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

1982. június 9. Képújság 3 Egy falu bizakodik Az apróságok ebédelnek BESZÉDES SZÁMOK Helyzetünket, gondjainkat, a megoldásra váró feladatokat népünk ismeri, azokat nemcsak megérti, de nagy felelősségér­zettel, szocialista nemzeti egy­ségbe tömörülve részt vállal azok megoldásában.- A KGST Végrehajtó Bizott­ság jelentése - folytatta - he­lyes és figyelmet érdemlő elem­zést ad a legutóbbi ülésszak óta végzett munkáról. Szívesen csatlakozom azokhoz a meg­állapításokihoz, amelyek méltat­ják együttműködésünk hozzá­járulását országaink gazdasági fejlődéséhez, ugyanakkor he­lyeslem a kritikai megjegyzé­seket is. Különösen fontosnak tartom azt a figyelemrefelhí- vást, amely kiemeli1, hogy az ak­tuális tennivalók között első he­lyen az érvényben lévő megál­lapodások következetes végre­hajtása az áruforgalom és a kooperációs kapcsolatok köl­csönös és folyamatos bővítése áll. A jelenlegi helyzettel nem lehetünk megelégedve. A két- és sokoldalú kötelezettségek teljesítésében az elfogadható­nál gyakrabban következik be zavart okozó fennakadás. Kö­zös érdekünk, hogy intézkedé­seket tegyünk a szerződések be­tartása és a szállítási fegyelem megjavítása céljából. Ehhez kapcsolódva szólt arról Lázár György, hogy a Magyar- orszáaon felhasznált villamos energia közel ?5 százalékát a szocialista országokból impor­táljuk, s ezért számunkra kü­lönösen fontos a KGST-tagál- lamok egyesített eneraiarend- szerének zavartalan működése. Beszédét a következőikkel folytatta : Aliqha lehet kétséges, hogy a KGST-tagállamok iparának, sőt szélesebb értelemben szá­mos más ágazatának haté­konyságát nagyban befolyásol­ja az elektronikai ipar, a robot- technika1 fejlesztése, a mikro­processzorók gyártása és alkal­mazása. Az ülésszak alkalmá­val aláírásra kerülő sokoldalú általános egyezmények megfe­lelő kereteket biztosítanak ah­hoz, hogy országaink e rend­kívül fontos ágasatokban a ku­tatási, fejlesztési feladatok meg­oldása, a termelési tapasztala­tok kölcsönös átadása és hasz­nosítása terén eredményesen működjenek együtt. H a son ló­William Kerdgan, az Egye­sült Nemzetek Szervezetének főtitkárhelyettese, aki egyben a rövidesen Bécsben összeülő öre­gedési vil ágérte kéz let főtitká­ra is, kétnapos látogatást tett Budapesten, , Szentágothai Já­nosnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, az öregedési világértekezlet ma­gyar nemzeti bizottsága veze­tőjének meghívására. A magas képpen megelégedéssel szól­hatok arról, hogy a jövő szem­pontjából ugyancsak meghatá­rozó jelentőségű atomenergeti­kai gépgyártásban már kiala­kult, illetve kialakuló munka- megosztás, iparágaink eqész sorában új ösztönzést és len­dületet ad a különleges igé­nyeket kielégítő technikai szín­vonal elérésére. Az első olyan atomerőmű, amelynek megvaló­sításában több ország tervsze­rű együttműködésére van szük­ség, éppen hazánkban épül, ezért mi különösen érdekeltek vagyunk a kormányközi meg­állapodások fegyelmezett vég­rehajtásában. Az 1986—1990. évi tervkoor­dináció programjáról szólva a Minisztertanács elnöke hang­súlyozta: egyetértve Tyihonov elvtárs felszólalásával, a ma­gunk részéről is nagy jelentő­séget tulajdonítunk annak, hogy a két- és sokoldalú együttmű­ködésben a gazdasági haté­konyság növelésével és a ter­melés intenzifikálásával össze­függő feladatok kerüljenek elő­térbe. örömmel nyugtázom — mon­dotta —, hogy a tervkoordiná­ció programja számol e köve­telményekkel. Nevezetesen az­zal, hogy a néogazdasági ter­vezés és koordináció eszközei­vel is több biztosítékot teremt­sünk a műszáki-tudományos eredmények gyorsabb beveze­tése, az energiá- és anyag- megtakarító technológiák fej­lesztése, a gyártásszakosítás és a kooperáció elmélyítése szá­mára. Ez utóbbi annál fonto­sabb, mert a feldolgozó ipar- ■ ágakban, de főleg a gépipar­ban és a vegyiparban jellem­ző, hogy — az ajánlások és a jól felfogott gazdasági érde­kek ellenére — még mindig ta­núi lehetünk párhuzamos fej­lesztésnek, erős az ún. végter­mék-szemlélet, ami az ésszerű szakosítást és a részegység- kooperációt egyaránt hátráltat­ja. Ezen mindenképpen változ­tatni kell, ha azt akarjuk, hogy együttműködésünk bővítésében a feldolgozóipar a jelenleginél nagyobb szerepet töltsön be. A gyorsabb előrehaladáshoz ter­mészetesen fontos feltétel az alkatrészellátás és a szerviz magasabb színvonalú megszer­vezése is. rangú ENSZ-tisztségivselő az MTA illetékes vezetőivel meg­beszélést folytatott azokról a tudományos és szociálpolitikai kérdésekről, amelyek nepirend- re kerülnek az osztrák főváros­ban összehívott világértekezle­ten. William Korrigan, akit bu­dapesti látogatása során foga­dott Hollai Imre külügyminisz­ter-helyettes is, kedden eluta­zott Budapestről. A továbbiakban Lázár György röviden utalt az együttműkö­dés feltételrendszerének javítá­sával kapcsolatos teendőkre. Ma — mondotta —, amikor a gazdasági integrációt is első­sorban az intenzív fejlődés ki­bontakoztatásának szolgála­tába kell állítani, minden ko­rábbinál nagyobb szükség van rá, hogy a KGST közgazdasági rendszere aktívabban támogas­sa a termelési, tudományos­műszaki együttműködésben ki­tűzött feladatok megvalósítá­sát, erősítse az együttműködés kiszélesítésében való érdekelt­séget és több garanciát nyújt­son a kötelezettségek kölcsö­nös és tervszerű teljesítésére. Hasonlóképpen nagy fontos­ságot tulajdonítunk annak, hogy kezdeményezőek legyünk a KGST-n kívüli országokkal folytatott egyenjogú és a köl­csönös előnyökre alapozott gazdasági együttműködés bő­vítésének elősegítésében. In­dokoltnak tartjuk, hogy a KGST tagállamai kiemelt figyelmet fordítsanak a fejlődő országok­kal való kapcsolatok szélesíté­sére. Úgy véljük, a különböző tár­sadalmi berendezkedésű or­szágokkal, ideértve a fejlett tő­kés országokkal fennálló, a kölcsönös érdekekre és az egyenjogúságra alapozott gaz­dasági kapcsolatok fejlesztésé­nek szorgalmazásával nem csu­pán gazdasági, hanem politikai érdekeket is szolgálunk, mert ezek részei azoknak az erőfe­szítéseknek, arielyeket orszá­gaink az enyhülési folyamat­hoz való visszatérés érdekében tesznek. Végezetül szeretném biztosí­tani Önöket, hogy ami minket illet, pártunk határozatainak, népünk akaratának és legsa- játabb nemzeti érdekeinek megfelelően — a jövőben is mindent megteszünk, hogy ak­tív részvételünkkel hozzájárul­junk a szocialista gazdasági integráció teljesebb kibonta­koztatásához, közös ügyünk szolgálatához — fejezte be felszólalását Lázár György. (A többi küldöttségvezető felszólalásának szövege lapzár­takor még nem állt rendelkezé­sünkre.) PANORÁMA BUDAPEST Kedden a televízió székházá­ban Megyeri Károly, a Magyar Televízió elnökhelyettese és Bos- ko Vucinic, a Belgrádi Televí­zió igazgatóhelyettese a két in­tézmény együttműködését sza­bályozó munkatervet írt alá. * Nagy Miklós, az MSZMP KB egykori osztályvezetője, volt művelődésügyi miniszter szüle­tésének 50. évfordulója alkal­mából koszorúzás! ünnepséget tartottak kedden sírjánál, a Me­ző Imre úti temetőben. GENF Genfben kedden a Szovjet­unió és az Egyesült Államok küldöttsége ülést tartott az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról folyó tárgyalá­sok keretében. BONN Helmut Schmidt az ARD te­levízióállomásnak hétfőn éjjel adott nyilatkozatában szemé­lyesen is megerősítette, hogy az 1980-as országos választásókon kapott többségére támaszkodva a kormánypártok - a hambur­gi választásokon elszenvedett vereség ellenére - folytatják együttműködésüket Bonnban. Klaus von Dohnanyi, Hamburg főpolgármestere kijelentette, hogy mindaddig kormányon ma­rad, amíg a CDU nem tud többségi szenátust alakítani, vagy amíg kormányát le nem szavazzák. KAIRÓ Kairóba érkezett Mohammed Bucetta marokkói külügyminisz­ter, az első magas rangú poli­tikus olyan arab országból, amely annak idején, az Izrael­lel aláírt különbéke nyomán megszakította diplomáciai kap­csolatait Egyiptommal. Az egyiptomi—marokkói kapcsola­tok felújítása tanulmányozás alatt áll —jelezte Bucetta érke­zésekor adott nyilatkozatában. A kisszékelyi óvoda tizenhét lakója érdeklődve nézi az ide­gent. Köszönnek is neki. Itt ez már így szokás. Kisszékelyben tisztelik az ismeretlent. Kovács Anikó 19 éves óvó­nő — mellesleg menyasszony is —, tavaly „csukta be maga mögött" a szekszárdi óvónő­képző szakközépiskola ajtaját, hogy Simontornyáról naponta kijárva szeretettel nevelje a nyíltszívű apróságokat. — Kevés itt a gyerek, így többet lehet velük foglalkozni, mint egy nagyobb óvodában — mondja a kedves mosolyú kis óvó néni, miután érkezé­sünk láttán fürdőruhájára egy könnyű nyári ruhát öltött.----­P ersze, munkába állásakor a fiatalt az is érdekli, hogy mennyit kereshet, és kap-e la­kást. — Elárulná, mennyi a fize­tése? — E hónapban a pótlékok­kal együtt, tudja az élelmezési vezető is én vagyok, 4076 fo­rintot kaptam. Átlaghan, 3700- at keresek. — Lakást is említett... — Kaptam — s mutatja az óvoda udvarán lévő kétszoba- konyhás szolgálati lakást. Bemegyünk. Bár Kovács Ani­kó még nem lakik itt állandó­an, de az egy berendezett szobán már látszki, hogy nem kis időre jött. Kifelé menet az apróságok tekintete a díszkíséretünk. ELŐZMÉNY 1966. február 27-én, az ak­kori tények ismeretében egy írás jelent meg lapunkban er­ről a faluról. Ebből idézek: „.. .valahogy kihalóban van a falu. A népmozgalmi adatok azt mutatják, hogy Kisszékely- ből sohasem válik nagy köz­ség, sőt, elsorvad, mint tele­pülés. .." „Mindenki jól él, aki még a faluban lakik, de amennyire ragaszkodik hoz­zá, annyira el is vágyódik in­nen. Pedig fényes, igazán vá­rosias presszó is akad már a faluban." .. .„A falunak, mint településnek tehát nincs külö­nösebb perspektívája.” Tizenhat év elteltével is helytálló néhány megállapítás. Kisszékelyben ma is jól él­nek, az elvágyódás továbbra is jelen van. A városias presz- szó azonban már jócskán a fé­nyét vesztette. Ennek ellenére néhány éve valami új is gyö­keret vert a község lakóiban: a bizakodás. NAGY SZÓ Megnyugtató hűvösség fo­gad a simontornyai Nagyközr ségi Közös Tanács elnökének irodájában. A fogadtatás vi­szont cseppet sem hűvös, Sza­bó Sándor tanácselnök és Meilinger Gyula vb-titkár kész­ségesen áll az újságíró ren­delkezésére. A tisztségviselőknek felolva­som a régi írásból vett idéze­tet. Ez adja beszélgetésünk keretét. Arra vagyok kíváncsi, áll-e ma is ez a megállapítás? Mit mondanak a tények? — A nagymérvű elvándorlás megállt Kisszékelyben — mondja Szabó Sándor. — Je­lenleg 700—720-an élnek ott. Egy gond azért nagyon is élő: elöregedett a falu. — Hogyan állt meg az el­vándorlás? — Jönnek vissza idősebb emberek, akik valaha itt éltek, de jönnek született városiak is, akik itt akarnak tovább él­ni. A megyei tanács felülvizs­gálta a kisközségek helyzetét és Kisszékelyt üdülőfalunak nyilvánította. A tolnanémedi Kossuth Tsz csinált már itt egy halastavat. Szeretnénk mellé még egyet. Egyelőre gondban vagyunk. Elő kell teremteni hozzá a pénzt. A községpoliti­kai feladatokban is előrébb léptünk. Eljutottunk oda, hogy ebben az évben a KPM kor­szerűsíti és felújítja a Kisszé- kelybe vezető bekötőutat. Ez nagy szó! A faluban nincs ugyan látványos építési láz, de évente néhány házat kor­szerűsítenek. NEM MINDEN PAKS Az óvodával szemben lévő „szőrmében” — hivatalosan : a Simontornyai Bőr- és Szőrme­feldolgozó Vállalat itteni üze­mében — Bodó István vezető­vel, a HNF községi szervezeté­nek titkárával találkozunk. A tizenhét asszony, egy húsz­perces áramszünet után, most kezdi ismét a munkát. — Nálunk 2800 forint az átlagkereset — mondja Bodó István. — Ha lenne több mun­kaképes asszony, tudnánk ne­kik munkát adni. Az üzemben a munkát huszonkilenc dolgo­zóval kezdtük, közülük hatan mentek nyugdíjba. A többiek más munkahelyre. Tizenkét üres helyünk van. — Mennyi az asszonyok át­lagéletkora? — 48 év. Szinte minden dol­gozónk törzsgárdatag. A tizenhét esztendős Varga Jánosné'még nem törzsgórda- tag, hiszen nemrégiben költö­zött ide Sárszentlőrincről. Fér­je, aki a paksi atomerőműnél dolgozott, megúnva a bejárást, visszatért falujába, s most a tsz-ben juhász. A Varga János legénykorában vásárolt ház­ban élnek. — Miért épp ide jött dol­gozni? — kérdezem a fiatal- asszonyt. — Ez volt a legkézenfekvőbb munkahely nekem. Itt, a tsz-en és a szőrmén kívül más mun­kalehetőség nincs. Vidékre nem akartam menni. Úgy ér­zem, megtaláltam a számítá­somat. A szőrme legfiatalabb dol­gozója és férje 7,5—8 ezer fo­rintból él havonta. Bodó Istvánnal portyára in­dulunk. A szolgálatkész kísérő mindenről informál. A Haza­fias Népfront titkára minden­hol ott van, ahol csak lehet. Részt vett társadalmi munka szervezésében a gázcseretelep építkezésénél, egy mellékutca lekövezésénél. Része van a művelődési házban a téli es­téken megtartott kertészeti, szőlészeti előadásokban. — Erre harmincötén voltak kíváncsiak — mondja Bodó István. — Szórakoztató programok? — A művelődési ház láto­gatottsága, igaz, nem olyan, mint szeretnénk. Nemrégiben fővárosi művészek voltak itt. A hétszázhúsz lakosból több mint százan látták műsoru­kat. Ez nem kevés, ha tudjuk, hogy a falu lakóinak zöme idős. További adatok. Kisszékely­ben az óvónőn kívül nincs más pedagógus. A könyvtárat látogatják. A presszót Freiman Jánosné vezeti. Tőle tudom: 1981-ben 717 ezer forintot for­galmazott. Hetente száz disz­nót adnak le. Erős itt a ház­táji gazdálkodás, szinte kizá­rólag sertést hizlalnak. Úticélunk az itteni, roppant szerény és még annál is szű­kösebb postahivatal. — Kettőszázhatvannégy nyug­díjat és tizenkét szociális se­gélyt kézbesítünk ki 7—8 nap alatt — mondja Antal János­né vezető. — És a betétállomány? Antal Jánosné egy friss, hi­vatalos értesítést mutat. íme: 1982. első negyedévében csak az itt betett pénz megközelíti a 12 milliót. Mint mondja, a simontornyai takarékszövetke­zetben és az OTP-ben is is­merik a kisszékelyieket. — üdülőkörzet lesz a falu. Tudja-e? — büszkélkedik a hivatalvezető. — Most ez fog­lalkoztatja leginkább az itte­nieket. Bodó István még az utcán sem fogy ki az adatokból. Há­zakat mutat, üres, gazda nél­küli talán, ha kettő van. A többi elkelt. Kiknek? Budapes­tiek fedezték fel Kisszékeflyt,. ezt a páratlan természeti kör­nyezetben fekvő települést. SZŰCS LÁSZLÓ JANOS Fotó: Kapfinger András Csádi fordulatok Kedd esti kommentárunk. Bisséne Habré volt hadügyminiszter csapatai gyakorlatilag harc nélkül bevonultak N’Djamenába, a csádi fővárosba, Gou- kouni Queddei államfő pedig Kamerunba menekült. Az Afrika szinte mértani közepén fekvő, Magyarországnál jóval nagyobb te­rületű, de rendkívül szegény országban tehát komoly fordulat történt. Wem az első és valószínűleg nem is az utolsó fordulat. Csődöt északról Líbia, nyugatról a Niger és Nigéria, keletről Szudán, délről Kamerun határolja. Aki figyelemmel kíséri a fekete kontinens történetét, megérti, hogy az ország földrajzi fekvése, stratégiai helyzete magában elég ahhoz, hogy múltja, jelene és jövője ne szűkölködjék mindenféle, sajnos, nem mindig vérté le rr” fordulatokban. Az egykori francia gyarmat, legalábbis formálisan, 1960-ban nyerte el függetlenségét. Sorsa azóta is szomorú példája annak, mit jelent egy ilyen szegény ország számára az áldatlan törzsi széttagoltság és a gyarmati múlt együttes öröksége. Az első elnök, Francois Tombalbaye a sara törzsből szárma­zott és saját etnikdi csoportját próbálta megtenni az ország ve­zető rétegévé — a volt gyarmattartó „oszd meg és uralkodj!" jel­igéje segítségével. Napirenden volt, hogy a francia idegenlégió „rendet csinált” ebben a sivatagos, zilált országban. Ugyanez megtörtént az utód, Felix Malloum tábornok idején is, de ezután a kép változott, bonyolultabbá vált. A most elmene­kült Goukauni Queddei államfő és hadügyminisztere az első pil­lanattól kezdve, szembenálltak egymással — de immár úgy, hogy kettejük küzdelmét már nemcsak Párizs, hanem o szomszédos af­rikai országok érdekeinek szálai is tarkán átszőtték. Queddei egy esztendeje verte meg a mostani győztest és líbiai csapatok segít­ségével teremtett viszonylagos és rövid stabilitást. Azután pedig ő maga kérte a líbiai csapatok kivonását, ami meg is történt. Helyettük az Afrikai Egységszervezet égisze alatt nigériai, szene­gáli és zairei alakulatokból álló békefenntartó csapatok vonul­tak be. Mivel az utóbbi időben világossá vált, hogy az ex-hadügymi- niszter, Hisséne Habré szudáni kormánytámogatással, amerikai fegyverekkel és szudáni területen készülődik az ellentámadásra, és mivel az is bebizonyosodott, hogy az afrikai békefenntartók nem hajlandók semmiféle fegyveres harcra, a megfigyelők vagy két hete megjósolták Habré győzelmét. Ez most — legalábbis pillanatnyilag — bekövetkezett. HARMAT ENDRE Budapestre látogatott William Kerrigan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom