Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-09 / 133. szám
2 "nÉPÜJSÀG 1982. június 9. Budapesten megkezdődött a KGSTXXXVI. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) nos világhelyzet tükrében - nem lebecsülendő gazdasági teljesítmény. A szocialista gazdasági integráció országaink gazdasági fejlődésének fontos stabilizáló tényezője. Az egymás közötti kereskedelem éves értéke meghaladja a 120 milliárd rubelt. A KGST-tagállamok aláírták az 1981-1985. évi kereskedelmi megállapodásokat. Az előttünk álló időszakban a vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítése, a kölcsönösen előnyös bővítés lehetőségéinek feltárása és megvalósítása a mai viszonyok között különleges jelentőségű feladat. Szólt a KGST-tagállamok és a fejlődő országok külkereskedelméről, amelynek értéke 1981- ben 21 százalékkal növekedett és az érdekelt KGST-tagállamok 92 fejlődő országnak nyújtottak gazdasági és műszaki segítséget. Elmondta, hogy országaink az erősödő diszkriminációs intézkedésekkel szemben továbbra is a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekednek a fejlett tőkés országokkal, amelyekkel az elmúlt évben 8 százalékkal bővült külkereskedelmi forgalmunk. Kifejtette, hogy az 1981. évi népgazdasági tervek megvalósítására hatottak a fűtőanyag-, energia- és nyersanyagproblémák megoldásának bonyolult körülményei, az energiahordozók és számos nyersanyag kitermelési és beszerzési költségeinek emelkedése. Ez szükségessé teszi, hogy erősítsük a KGST-tagállamok közötti fűtőanyag-energetikai együttműködést országaink ésszerű szükségleteinek teljesebb kielégítése céljából. Rámutatott: tagállamaink társadalmi-aazdasáai fejlődésének jelen szakaszában kitűzött feladatok megvalósításához elengedhetetlen a szocialista gazdasági integráció erősítése, az eayüttműködés eredményesebbé tétele. Végül arról szólt, hogy a Végrehajtó Bizottság folyamatosan és céltudatosan arra törekedett és intézkedéseket tett, hogy saját, valamint a KGST szervei és intézményei munkáját gya- korlataisabbá. érdemibbé, észszerűbbé tegye, a felesleges 'bürokráciát és formalitásokat csökkentse. A kétségtelen előrehaladás mellett az eredmények még szerények és a munkát következetesen folytatni kell - mondotta Marjai József. Alékszej Antonov a szovjet kormány miniszterelnök-helyettese szóbeli kiegészítésének leglényegesebb megállapítása, hogv az atomerőművi berendezések 1981—11990. évi sokoldalú nemzetközi gyártásszakosításáMarjai József, az ülésszak elnöke szóbeli kiegészítést fűz a végrehajtó bizottság beszámolójához. |(Telefoto: MTI—KS) ról és kölcsönös szállításáról 1979-ben aláírt sokoldalú egyezmény alapvetően megvalósul. A KGST-orszógokban eddig szovjet műszaki segítséggel 4470 megawatt atomerőművi teljesítményt helyeztek üzembe. Tervezés és építés stádiumában van további 13 000 megawatt teljesítmény. Jóllehet, az eredeti elképzelésekhez képest az építkezések bizonyos elhúzódásával kell számolni, országainkban azonban általában létrehozták az előirányzott gyártó- kapacitásokat. Biztosított a szükséges dokumentáció és a gyártás többi feltétele is. A létrehozott gyártókapacitások lehetővé teszik a széles körű atomerőműépítési program megvalósítását. A kölcsönös szállítások zömükben az ütemterveknek megfelelően valósulnak meg. A KGST-tagállamok 1986- 1990. évi népgazdasági terv- koordinációjának programtervezete, valamint tájékoztató az 1981-1985. évi tervkoordináció keretében egyeztetett együttműködési intézkedések teljesítésének menetéről és az együttműködés bővítésének további lehetőségeiről című napirendet Nyikolai Bájbakov szovjet miniszterelnök-helyettes, a mikroprocesszoros tedhni'ka fejlesztésében és széles körű népgazdasági alkalmazásában való eayüttműködés 1982-1990. évi programjának tervezetét Gurij Marcsuk, a szovjet kormány el- nökhelvettese ismertette. A tanács XXXVII. ülésszakának idő- oontiára és előzetes napirendjére Nyikolaj Faggyejev tett javaslatot. A napirendi pontok előadói- rfak szóbeli kiegészítése utána küldöttségek vezetői szólaltak fel. Nyikolaj Tyihonov: Tovább erősítjük összeforrottságunkat iElsőként Nyikolaj Tyiihonov, a Szovjetunió M in isztertamá csá na!k elnöke emelkedett szólásra. Beszédében többek között rámutatott: — Együttműködésünk rendkívüli fontosságát szemléltetően bizonyítja, hogy a közösség országai a szocialista piacról elégítik ki iimoortsÂkségleteik zömét a legfontosabb fűtőanyagokból, nyersetnyag okból, gépekből és gépi berendezésekből. Az elmúlt évben nőtt és majdnem 55 százalékot tett ki a kölcsönös árucsere részaránya a KGST-tagállamok küíke- reskede Imi á ruforga lm óban. Különösen fontos ez most, amikor az imperializmus nyíltan támadásba lendült a szocializmus erői ellen, igyekezvén aláaknázni gazdasági hatalmát. Számításuk világos: úgy gondolják, hogy aláaknázhatják népgazdaságunkat, szétzilálhatják a szocialista országok gazdasági életét, végeredményben megbonthatják egységüket és politikai engedményeket csikarhatnak ki. He I yé nval ó em léke ztetn L a r- ra, hogy már nem egyszer megterveztek ilyen hadjáratokat a szocializmus ellen, és azok mindig kudarccal végződtek. A Szovjetunió és a testvéri országok elégséges gazdasági erővel rendelkeznek ahhoz, hogy együttesen helytálljanak az imperialista erők próbálkozásaival szemben. Washington irányvonala, a két társadalmi rendszer országai közötti kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés megszakítósának politikája csak fokozhatja magának a tőkés gazdaságnak az ellentmondásait, mivel ez az irányvonal szemben áll a világgazdaság fejlődési tendenciáival. Az utóbbi évek tapasztalatai arra késztetik a szocialista országokat, hogy tovább erősítsék összeforrottságukat, szilárdítsák műszaki gazdasági függetlenségüket. Nem olyan ösz- szeforrottsógról beszélünk, amely a világgazdaságtól való elszigetelődéshez és a szembenállás fokozódásához vezet. Olyan összeforrottságról szólunk, amely tartós és envenjo- gú gazdasági kapcsolatokat biztosít, válaszul a hátrányos megkülönböztetés és a diktátum politikájának folytatására irányuló kísérletekre. Természetesen a közösségihez tartozó országok szorosabb gazdasági összefogásának szükséglete nemcsak külső okokra vezethető vissza. Elsősorban annak szükségességéből fakad, hogy meg kell gyorsítani a népgazdaság áttérését az intenzív fejlődés útjára. Ehhez alaposan át kell alakítani a társadalmi termelés szerkezetét, élenjáró tudományos-műszaki aláípon, tekintetbe véve, hogy országaink gazdaságai hogyan tudják egymást kiegészíteni. Közösen kell kidolgozni stratégiai döntéseket, megválasztani a termelésszakosítás hatékony irányait, ésszerűen összefognia tudományos-műszaki potenciált. A közösség gazdasági mechanizmusát. is tovább kell tökéletesíteni. „Maga az élet tűzi napirendre azt a feladatot — mutatott rá az SZKP XXVI. kongresszusán Leonyid l'ljics Brezsnyev —, hogy a tervkoordinációt kiegészítsük a gazdaságpolitika egészének egyeztetésével.” Ez alapvető változtatásokat tesz szükségessé a népgazdasági tervek koordinálásában is. Amikor állást foglalok a tervkoordináció előterjesztett programja mellett, szeretném kifejteni, hogyan értelmezzük a soron következő munkát. Különleges jelentőséget tulajdonítunk a sokoldalú tervkoordinációnak. Ennek meg kell határoznia az együttműködés fő irányait a következő tervidőszakra és elő kell segítenie az egész közösségünk számára közös feladatok megoldását. A koordinálást úgy kell elvégezni, hogy az közvetlenül hasson a termelésre, a népgazdaság műszaki fejlesztésére, országaink fűtőanyag-, nyersanyag-, élelmiszer-ellátására, a kevésbé anyag- és energiaigényes teáhnika kialakítására, az energiaigényes termelési ágak észszerű területi elhelyezésére. Ezeken a területeken hosszú távú együttműködési célarogram- jaink vannak. A következő ötéves tervek koordinálása során nemcsak biztosítani kellene a programokban előirányzott intézkedések végrehajtását, hanem lényegesen tovább is kellene menni a népgazdasági struktúrák tökéletesítésének és kölcsönös egymáshoz hangolásának, a termelési együttműködés kibontakoztatásának útján. Itt arra számítunk, hogy tárna szkodlhatunk a közösséghez tartozó országok gazdasági fejlesztésének összehangolt stratégiájára. Szükségképpen a tervkoordinálásnak döntő láncszeme lesz, hogy egyeztessük azokat a kérdéseket, amelyék országainkban, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területéken a kapacitások létrehozásával vagy fejlesztésével függenék össze. tEz lehetővé teszi, hogy megállapodjunk olyan intézkedésekben, amelyek az egyes országok szükségleteinek teljesebb kielégtíését szolgálják különböző berendezésekből, anyagokból és nyersanyagokból, s következésképpen megállapodhatunk olyan intézkedésekben is, amelyek a kölcsönös kereskedelem növelését célozzák. Az adott körülmények között elsőrendű fontosságú, hogy koncentráljuk az erőket a tudományos-műszaki haladás fő irányaira, hogy erősítsük az energia-, anyag- és munkaerő-takarékos technológiák tudományos-műszaki alapjait, és hogy az automatizálásban és gépesítésben széles körben alkalmazzuk az elektronika legújabb vívmányait. A korszerű technika és technológia meghonosításával a legszorosabban összefügg a fűtőanyag- és nyersanyagprobléma megoldása. Sok KGST-ország hatékony intézkedéseket foganatosít a fűtőanyag-, a nyersanyag- és az energiatakarékosság érdekében. Ismeretes, hogy az NDK- nak és Magyarországnak az utóbbi években az energiafelhasználás csökkentése mellett sikerült növelnie a termelést. Számottevő műszaki eredmények születtek ezen a területen más országokban, így a Szovjetunióban is. A felhalmozott tapasztalatok azonban még nem váltak közkinccsé. A KGST anyagi-műszaki együttműködési bizottságának, az ágazati bizottságoknak komolyan kell foglalkozniuk az egyes országok legjobb tapasztalatainak tanulmányozásával, az azok felhasználását célzó gyakorlati javaslatok kidolgozásával. A szovjet fél támogatja azt a javaslatot, hogy a KGST soron következő ülésszakán vizsgáljuk meg a fűtőanyagok, az energia és a nyersanyagok észszerű felhasználásának kérdéseit. Közösségünkben a villamos- energia-termelés növelésének távlatai összekapcsolódnak az atomenergetika fejlődésével. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a KGST- országokban atomerőművek épüljenek a berendezések gyártásszakosításában és kölcsönös szállításában való együttműködés alapján. Egyetértünk azokkal, az együttműködést célzó intézkedésekkel, amelyeket a kormányközi bizottsáq indítványozott. Elvtársak ! Mint tudják, az SZKP Központi Bizottságának nemrég lezajlott ülése megvizsgálta országunk agrár-ipari 'komplexuma továbbfejlesztésének 'kérdéseit és jóváhagyta az élelmiszerprogramot. A benne megjelölt célokat alapjában véve belső erőforrásaink mozgósításával tervezzük elérni. Amikor maximálisan felhasználjuk saját lehetőségeinket, azt is reméljük, hogy az élelmiszerprogram valóra váltását a többi KGST-országgal való együttműködésünk is segíteni fogja. Szélesebben szándékozunk felhasználni azokat a tapasztalatokat, amelyekkel az egyes KGST-országok rendelkeznek, át akarunk térni az információ- cseréről a legjobb technológiai eljárások gyakorlati meghonosítását segítő, kölcsönösen előnyös együttműködésre. A szovjet fél érdékelt abban is, hogy azok az országok, amelyek jó tapasztalatokkal rendelkeznek a !hús, a tej, a zöldségfélék, a cukorrépa, az olajos magvak feldolgozásában, kombinált takarmányok előállításában, hű- tőházak, tárolók, ma Imák és kenyérgyárak építésében és üzemeltetésében a Szovjetunióban vegyenek részt megfelelő objektumok építésében, illetve ko rs zerű s ífésében. Egyetértünk azzal a javaslattal, hogy az élelmiszer-probléma megoldását szolgáló együttműködés kérdéseit a KGST következő ülésszakán tárgyaljuk meg. * Elvtársak! Nagy és bonyolult feladatok állnak a szocialista gazdaság előtt. Végrehajtásukat előmozdítják majd azok a döntések, amelyeket a jelenlegi ülésszak elfogad. A közösség országai egységének és összeforrottsá- gának erősítése, a szocialista integráció fejlesztése további sikerekhez vezető biztos utat nyit meg a népeink javát, a világbékét és a világméretű haladást szolgáló gazdasági építőmunkában — mondotta befejezésül Nyikolaj Tyihonov. Lázár György: Erőt merítünk a KGST keretében folytatott együttműködésből Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke felszólalásában többek között a következőket mondotta: — Figyelmet érdemlő eredménynek könyvelhetjük el, hogy ofszágaink gazdasága a nehezebbé vált külső és belső feltételek között is összességében és alapjában véve az előirányzott terveknek megfelelően fejlődött, megtartotta, sőt, növelte a világgazdaságban elfoglalt részarányát. Ez is arról tanúskodik, hogy a tőkés államok egyes diszkriminatív intézkedései és az Egyesült Államoknak az a szövetságeseire gyakorolt nyomása, hogy a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának a népi állam védelmére hozott múlt évi decemberi szuverén döntéseit ürügyül felhasználva gazdasági és pénzügyi bojkottot léptessenek életbe országainkkal szemben — gondjainkat növelték ugyan, de — nem érték el, nem is érhették el céljukat. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődésének normális menetét károsító lépések előrehaladásunkat nem állíthatják meg, mert közösségünk hatalmas potenciállal rendelkezik, s mint korábban mindig, most is számíthatunk egymás és mindenekelőtt a Szovjetunió internacionalista segítőkészségére, erőt meríthetünk a KGST keretében folytatott két- és sokoldalú együttműködésből. Megújulási képességünkről, társadalmi rendszerünk fölényéről tanúskodó, sokat mondó tény, hogy a mai, feszültségekkel és gazdasági válságokkal terhes világban úgyszólván csak a szocialista országok képesek fenntartani a teljes foglalkoztatást, biztosítani a tudomány, a kultúra, az egészségügy, s általában az életkörülmények fejlesztéséhez szükséges feltételeket. Ezért van az, hogy a szocializmust, kommunizmust építő közösségünk, s annak legfőbb gazdasági intézménye továbbra is vonzó példát jelent a társadalmi felemelkedésért küzdő népeknek. Amikor mérleget készítünk — folytatta Lázár György —, megelégedéssel mondhatjuk, nagy munkát végeztünk. De egyetértve a már elhangzott megjegyzésekkel, magam is úgy vélem, az utóbbi évek fejleményei, s a mai helyzet fontos tanulságokkal szolgálnak számunkra. Megerősítik annak a felismerésnek a helyességét, hogy még szorosabbra kell zárni sorainkat, hogy a gazdasági integráció elmélyítésével meg kell gyorsítanunk az intenzív fejlődési szakaszra való áttérést, s az ehhez szükséges — tudományos-műszaki, köz- gazdasáqi, szervezeti — feltételek komplex rendszerének kiépítését. Ez az egyedül járható útja annak, csak így érhetjük el, hogy szellemi és anyagi erőinket hatékonyabban kihasználva olyan színvonalra emeljük gazdaságaink teljesítőképességét, amivel a jelenleginél hatásosabban tudjuk semlegesíteni a tőkés gazdasági válság és a konjunkturális ingadozások számunkra hátrányos következményeit. Ezt követően a magyar népgazdaság fejlesztésének feladatúiról szólt. Gyakorlati munkánk alapja — mondotta — pártunk Xilil. kongresszusának határozata. Erre az ötéves terv- időszakid szerény növekedést irányoztunk elő. Fő feladatul azt tűztük ki, hogy helyreállítsuk a világgazdaság számunkra hátrányos változásai következtében megbomlott külgazdasági egyensúlyt, s eközben megőrizzük elért vívmányainkat. Adottságaink miatt a külkereskedelmi forgalomban bekövetkezett árveszteség akkora — cserearányaink mintegy 20 százalékká]^ romlottak —, hogy a behozatal és a kivitel egyensúlyba hozása és fizetési kötelezettségeink teljesítése — aminek a jövőben is maradéktalanul eleget kívánunk tenni — hatékonyabb termelés mellett is csak úgy lehetséges, ha a nemzeti jövedelem belföldi felhasználását mérsékeljük. Mivel az egyensúly helyreállítása mellett a másik fő célunk az elért életszínvonal megőrzése, a felhasználás mérséklésére nem maradt más megoldás, mint az, hogy csökkentsük a felhalmozási hányadot és szigorú takarékossági intézkedésekkel mérsékeljük a költség- vetés igazgatási kiadásait. A növekedési ütem jelentős mérséklése és a nemzeti jövedelem felhasználásának radikális átrendezése ezekben az években elkerülhetetlen és szükségszerű. A végső megoldást azonban nem ebben, hanem az intenzív fejlődésre való áttérés meggyorsításában, a termelés korszerűsítésében, jövedelmezőségének és export- képességének megjavításában, ezzel együtt a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk — elsősorban a szocialista országokkal folytatott együttműködésünk — elmélyítésében látjuk. A gazdaság intenzifiká- lásának folyamatát elindítottuk, tudjuk azonban, hogy az út, amit végig kell járnunk, hosszú és nehéz, de népünknek pártunk politikájába vetett bizalma, szocialista gazdaságunk szilárd alapja biztosítékot jelentenek a ma és a jövő nehezebb feladatainak megoldásához is. Az intenzív fejlődés természetéből és az átalakult világgazdasági környezetből fakadó követelmények - állapította meg a kormány elnöke - minőségileg különböznek mindattól, aminek a megelőző időszakban kellett megfelelnünk. Ezért határoztuk el iparunk és mezőgazdaságunk termelési szerkezetének adottságainkkal összhangban álló korszerűsítését, ezért kezdtünk hozzá olyan újabb programok megvalósításához, mint a mikroelektronika fejlesztése, az energiagazdálkodás racionalizálása, a féhé rjetaka r- mány-bázis kiszélesítése, a másodnyersanyagok hasznosítása, s jelenleg készítjük elő az anyagtakarékosság fokozásának komplex programját. Ugyancsak a már említett okok miatt folytatjuk a tervezési módszerek, a központi és a vállalati irányítás eszközei, az árrendszer, az érdekeltségi viszonyok, a szervezeti rendszer, a munkakultúra olyan továbbfejlesztését, amivel jobb feltételeket teremthetünk az új, a korábbinál nagvobb követelményék kielégítéséhez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az irány, amit követünk, jó. Erről fontos tények tanúskodnak. 1981-ben növekedett a termelés, megőriztük az elért életszínvonalat, javítottuk a külgazdasági egyensúlyt, ötéves tervünk jóváhagyása óta azonban a világgazdaságban - a kereskedelmi és a pénzügyi szférában egyaránt - további romlás következett be. Gondjainkat növeli, hogy más, gyakran a saját munkánk fogyatékosságaiból származó okok miatt is voltak forróskiesések. Mivel a fő célt, vagyis az egyensúly helyreállítását és az életszínvonal egyidejű megőrzését nem adhatjuk fel, az évi tervünkben tovább kellett mérsékelnünk a növekedés ütemét, s ezzel együtt a nemzeti jövedelemnek a beruházásokra és a készletekre fordítható részét. Tovább fokoztuk a vállalatok iránt támasztott követelményeket, újabb lépéseket tettünk a jobb munkával feltárható tartalékok mozgósítására.
