Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-29 / 150. szám

1982. június 29. NÉPÚJSÁG 3 Kommunista műszak a Bőrdíszműben flz alkoholizmus ellen Tóth Ferenc, az MTI hírmagyarázója írja: Továbbra is az a fő feladat az alkoholizmus elleni küzdelem­ben, hogy elérjük: ne növekedjen tovább, még inkább csökkenjen a szeszes italok fogyasztása — állapították meg a Minisztertanács ülésén. Határozott csökkenést kell elérni különösen a tömény ita­lok, az égetett szesz fogyasztásában. Legyen mindenkire vonatko­zó, általános törekvés — hangsúlyozza az egészségügyi miniszter előterjesztése —, hogy az alkoholos italok élvezeténél kialakulja­nak, elterjedjenek a mérsékelt fogyasztás kulturált formái. A mér­téktelen italozás elleni összehangolt fellépés érdekében — a Mi­nisztertanács állásfoglalása alapján — az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság további konkrét feladatokat tartalmazó prog­ramot dolgoz ki. Társadalmi súlyának megfelelően az alkoholizmus, az ellene fellépés az utóbbi öt évben immár harmadik alkalommal került a kormány napirendjére; s az alkoholizmus elleni küzdelem helyze­tével, eredményeivel és feladataival folyamatosan foglalkozik a Minisztertanács. Olyan társadalmi ügy ugyanis az alkoholizmus visszaszorítása, amelyben — az egészségügyi teendőkön túlme­nően — minden területen hathptós fellépésre van szükség, széles körű kezdeményezéssel, társadalmi ellenőrzéssel és felelősséggel. A téma hátterében az áll, hogy Magyarországon tíz elmúlt 20 évben az alkoholfogyasztás megkétszereződött. Kétségtelen tény az is, hogy a növekedési ütem az utóbbi években mérséklő­dött, ennek ellenére a lakosság szeszes italra fordított kiadása magas, eléri a lakossági fogyasztás 10 százalékát. Az alkohol- fogyasztásban 40 százalékot képviselnek az égetett szeszes italok. A helyzetképhez tartozik, hogy számottevően nem csökkent, válto­zatlanul nagy az alkohol szerepe olyan negatív társadalmi jelen­ségekben, mint a bűnözés, az öngyilkosság, a balesetek. Az alkoholizmus elleni küzdelmet — az állami és társadalmi szervek részvételével — a Magyar Vöröskereszt keretében működő Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság hangolja össze, s munká­ját segítik a helyi kezdeményezéseket felkaroló, az ottani körül­ményeket jól ismerő területi koordináló bizottságok. A Miniszter- tanácsnak az alkoholizmus visszaszorítása érdekében 1977-ben hozott hatá ozatát követő intézkedések közé tartozik, hogy korlá­tozták a szeszes ital árusításának idejét, mérsékelték a reklámo­zást, emelték a fogyasztói árat. Növekedett az alkoholmentes üdítő italok választéka és fogyasztása, s ennek eredményeképpen pél­dául a vendéglátóiparban az összforgalomban a szeszes italod részesedése 50 százalék alá csökkent. Javulás tapasztalható — miként az egészségügyi miniszter most jelentette a kormánynak — az alkoholbetegek egészségügyi ellátásában; a tárcán belül a VI. ötéves terv szakmai célprogram­jai között kiemelten szerepel a mentálhigiénés ellátás fejlesztése, s így az alkoholbetegek ellátási feltételeinek bővítése, színvonalá­nak javítása is. A komplex gyógyításhoz hozzátartozik a munka- terápiás kezelés is, igaz, ennek a feltételei egyelő-e korlátozottak. Az alkoholbetegek utógondozásához az országban jelenleg 57 alkoholellenes klub nyújt segítséget, ahol orvosok, pszichológusok, pedagógusok és vöröskeresztes aktívák fáradoznak a gyógyulok újbóli társadalmi beilleszkedéséért, rehabilitációjukért, vissza­esésük megelőzéséért. Ugyancsak a megelőzést szolgálja, hogy a közrend védelme é-dekében a rendőri szervek fokozták az ital­mérő helyiségek ellenőrzését, a közúti közlekedés ellenőrzésében pedig az alkoholszondázást. Szigorú intézkedéseket vezettek be — a SZOT kezdeményezésére — számos munkahelyen, különösen a balesetveszélyes területeken, a munkahelyi italozás teljes fel­számolásáért, megelőzéséért, amiben fontos szerepe lehet — kell, hogy legyen — a munkahelyi vezetők személyes példamutatásá­nak, a szocialista brigádomozgalom nevelő erejének. A társadal­mi szervek — elsőso'ban a Vöröskereszt aktivistái — sajátos esz­közeikkel, így felvlágosító-nevelő munkával is aktívan segítik az alkoholizmus elleni küzdelmet, s a tudatformálásban a tömeg- tájékoztató eszközök ugyancsak fontos szerepet töltenek be. Végeredményben megállapítható, hogy az alkoholizmus vissza­szorítására tett eddigi állami intézkedések, a jogszabályok és szervezeti keretek megfelelőek, azonban az eredetileg is hosszú távra kidolgozott elgondolások végrehajtásában az eddiginél is fokozottabb összefogásra van szükség — az alköholizmus ellen! Nyári gyakorlat Bolgár, csehszlovák és NDK- beli szakmunkástanulók kezd­ték meg nyári gyakorlatukat hétfőn a vépi mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben. A testvériskolák diákjai —- összesen hatvanon — megis­merik a magyar mezőgazda­ság legkorszerűbb gépi eszkö­zeit, termelési módszereit. A tábor egyhónapos időtartama alatt budapesti és balatoni ki­rándulásokon is részt vesznek a külföldi diákok. A negyedik idei kommunis­ta műszakot tartották szomba­ton a szekszárdi bőrdíszmű­gyárban. A szekszárdi gyár összes, mintegy háromszázhat­van dolgozója felajánlotta, hogy felváltva, teljes napi mű­szakot tart négy szabad szom­baton, hogy annak munkabé­réből a hozott készételt mele­gítő és tálalókonyhát létesítse­nek az üzemben. A szombati utolsó műszak­ban az adminisztrációs, a mű­szaki és alkalmazotti létszám­ban lévők végeztek termelő- munkát, szabtak, varrtak a bri­gádokban. s valamennyi dol­gozó a négy alkalommal mint­egy ezer, különféle színű bőrön­döt és csaknem háromezer ka­zettát, vagy ismertebb nevén: diplomatatáskát készített ösz- szesen. A Rákospalotai Bőr- és Mű­anyagfeldolgozó Vállalathoz tartozó üzem neve egyébként egyszerűsödik: a Palota Bőr­díszmű szekszárdi gyára lesz a hivatalos elnevezése július 1- től. —ás Több építőanyag Az ÉVM építőanyag-ipari és szerkezetgyártó vállalatai a ke­resletnek megfelelően — a múlt év azonos időszakához viszonyítva — 2,5—3 százalék­kal bővítették termelésüket az év első öt hónapjában. Falazó­anyagokból a Tégla- és Cse­répipari Tröszt csak mérsékel­ten, 0,5 százalékkal növelte termelését, ám ezen belül a nagyobb érdeklődéshez iga­zodva a korábbinál 6 száza­lékkal több jó — hő- és hang- szigetelő — gázszilikát falazó­terméket szállított az építők­nek. Az építkezések befejező munkáihoz szükséges anyagok­ból az iparág 1,5 millióval több égetett tetőcserepet, 20 ezer tekerccsel több szigetelő fedéllemezt, s majdnem 20 százalékkal — csaknem 1 mil­lió négyzetméterrel — több azbesztcement hullámlemezt gyártott. Az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat 11.7 száza­lékkal bővítette termelését, s ezen belül főként az ablakok gyártását. Más vállalatokkal együtt végeredményben ebben az öt hónapban 36 százalék­kal több ablakot szállítottak az építkezésekre, mint egy év­vel ezelőtt. Az épületek erké­lyeit, teraszait, homlokzatait díszítő hengerelt üveg iránt különösen megnövekedett az érdeklődés. így ennek terme­lését az első öt hónapban 48 százalékkal bővítették, s ezen belül májusban majdnem két­szer annyit szállítottak, mint egy évvel korábban. Az átlagosnál dinamikusab­ban, 5—8 százalékkal Bővült a falburkoló és a kányha- csempe termelése. Szekszárdi öntözőberendezés A Szekszárdi Mezőgép Vál­lalatnál, az ország öntözőesz­köz gyárában a június 30-i határidőnél pár héttel előbb elkészültek a megrendelt ön­tözőberendezések. A nagy tel­jesítményű berendezéseket — köztük 60 csévélhető és 36 hidraulikus, tömlős magajáró öntözőberendezést — már el­küldték a megrendelő AGRO- KER vállalatoknak, s javában folyik a hagyományos öntöző­eszközök, csövek, idomok, szó­rófejek elszállítása is Szek- szárdról. Az idén a tavalyi tíz­millió forintnyihoz képest, csak­nem ötször'annyi értékű öntö­zőberendezést igényeltek a gazdaságok részére, ezenkívül a Lajta-hansági Állami Gaz­daság, à dunaszegi, a csen­ged és a szolnoki tsz egyedi megrendelésére elkészítették a vállalat új gyártmánya, a mű­bőr tömlős rét- és legelő-öntö­zőberendezés első négy, null- szériás mintapéldányát. Ez utóbbi új berendezés síkvidéki rétek, legelők és egyéb, nö­vényzettel sűrűn fedett kultú­rák energiatakarékos, felületi öntözésére szolgál, s az igé­nyek szerinti mennyiségben gyártják majd. B. L. Napelemes villanypásztor Betört a holnap technikája a nógrádi termelőszövetkezetekbe is: napelemes villanypásztor vigyázza a jószágot a litkei lege­lőkön. A napelemes villanypásztor nagy előnye, hogy élettar­tama csaknem korlátlan, a villamos energiáit 48 óráig tárolja, így néhány napig borús időben is használható. Elsősorban SOKFÉLE változáson ment és megy át a munkaverseny-imoz- galom. A lényege azonban so­hasem változott, sohasem válto­zik. A dolgozók aktivitásának egyik fontos alkotóeleme, amely kifejezésre juttatja új, szocialis­tává váló viszonyukat a munká­hoz — ezen keresztül - munka­társaikhoz, a társadalom poli­tikai, gazdasági céljaihoz. A szocialista társadalom lényegi vonása volt és marad, hogy a gazdasági célok megvalósításá-- ban és a társadalmi viszonyok fejlesztésében növekszik a sze­repe a dolgozó tömegek aktivi­tásának, cselekvő támogatásá­nak. A munkaverseny eddig is eredményesen segítette a ter­melőerők és termelési, társa­dalmi viszonyok fejlődését, hoz­zájárult azok szocialista jelle­gének elmélyítéséhez. Megőriz-, te a progresszív munkáshagyo­mányokat; a munkavégzés tisz­tességét. a szakmai önérzetet, a kultúra értékei és a közösség dolgai iránti érdeklődést, a fel­emelkedni akarást, mindazt, ami sajátja a dolgozó emberek többségének. A munkaverseny- mozgalom népünk felszabadu­lás utáni történetében nevelő­iskolának és a szocialista épí­tés jelentős eszközének bizo­nyult. Tömegméretekben kifeje­zésre futtatta, az azonosulást a szocializmus céljaival, a dolgo­zók politikai érettségének és cse'ekvökészséaének fontos mu­tatójává «ált. így von ez akkor is, ha tudiuk: a munkaversenv- ben voltak átmeneti visszaesé­sek, torzulások, fejlődése ma sem problémamentes. S még ma sem sikerült a lehetséges mértékben feltárni és hasznosí­tani azokat a tartalékokat, amelyek a mun-knversenv-moz- anlomban. a vállalatok, üzemek adottságaiban, az egyének és kollektívák alkotókészségében rejlenek. A MUNKAVERSENY irányítá­sa, szervezése és értékelése még ma is túlzottan központo­sított. Ma még nem vált általá­nossá, de egyre inkább ebben az irányban fejlődik, hogy a verseny - társadalmi jelentősé­ge mellett - elsősorban mun­kahelyi mozgalom. E fejlődést gyorsítják a gazdaságban és a társadalmi élet más területén jelenleg végbemenő változá­sok; különösen a gazdálkodás nehezebb és bonyolultabb kö­rülményéi, a teljesítményelv és a minőségi követelmények szé­lesebb körű alkalmazása, az ér­dekeltségi viszonyok ösztönzőbb hatása, a vállalatok növekvő önállósága és differenciálódó helyzete, az üzemi munkahelyi demokrácia fejlődése. Mindezek együttesen új helyzetet, meg­változott feltételeket teremte­nek a munkaverseny eddig ki­használatlan lehetőségeinek feltárását és a VI. ötéves terv célkitűzései megvalósításának szolgálatába állítását. E lehe­tőségek kihasználása érdekében sokat tehetnek a központi szer­vek, amelyek elősegíthetik a mozgalom tartalmának, irányí­tásának fejlesztését, qyakorlati igazodását a mai társadalmi, , qázdasáqi és tudati, viszonyok­hoz. A központi és helyi szer­veknél máris tapasztalhatók tö­rekvések a változtatásra. A mun- kaverseny-mozqalomban eavre naqyobb szerepet kap a dolqo- zák kezdeményezőkészségének kibontakoztatása., amely segíti feltárni és hasznosítani a qaz- HálUodásban mealévő belső tar­talékokat. Ma már egyre vilá- aosabban látszik: köznontilag a verseny középtávú oéliait. az Irányítás, szervezés, értékelés és elismerés elvi követelményeit szükséges csak meghatározni, a verseny konkrét irányítása vállalati feladat. Csak így va­lósítható meg a munkaverseny- szervezés és .a gazdasági terv szorosabb egysége. Egyre több példa van arra, hogy a dolgo­zók, a brigádok, a vállalati terv- feladatok és az ezeket alátá­masztó versenycélok ismereté­iben teszik meg vállalásaikat. A 'Bonyhádi Cipőgyárban, például a takarékos gazdálkodást segí­tik a brigádok. A kalkulációs üzemrészben a Táncsics Mihály és a November 7. brigád az anyaghibás termékek részará­munkahelyi mozgalom A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a kommu­nista műszakon végzett munkájukért járó bért lakásalapkép­zésre és azon gyermekintézmények támogatására ajánlották fel, ahová a vállalat dolgozóinak a gyermekei járnak. nyánok 10 százalékos csökken­tésére, valamint a felsőbőrök szabásánál az utalványozott normához viszonyítva 10 száza­lékos megtakarításra tett válla­lást. A Simontornyai Bőrgyár­ban a brigádok a minőség ja­vításával, a tőkés importból származó nyersbőr és más anya­gok megtakarításával összesen 17,7 millió forinttal szándékoz­nak hozzájárulni a vállalat eredményéhez. Ugyancsak itt tapasztalható egy új, jelentős kezdeményezés is. A Május 1. szocialista brigád tagjai vállal­ták; felújítják a használt alkat­részeket. a Jubileumi szocialista brigád tagjai pedig a bőrök konzerválásához használt sót regenerálják. Ezek 'a vállalások konkrétan az üzemi, vállalati feladatokból adódnak. A vállalat vezetői e vállalások alapján szervezhetik a munkát, biztosíthatják a munkafeltételeket, segíthetik a verseny kibontakoztatását, a vállalati eredmények javulását. MA MÁR követelmény, hogy a munkaverseny szervezeti rendszere, az eqyes versenyfor­mák alkalmazása ruaalmasan iaazodion a feladatokhoz, ösz­tönözzön az egyének, a brigá­dok és a nagyobb kollektívák aktív részvételére. A vállalást a munkahelyeken helyes ponto­san és differenciáltan értelmez­ni - figyelembe véve az eqves dolgozóktól, illetve kollektívák­tól elválható teljesítményszintet és a munkavégzés feltételeit. A feladatok a vállalatoknál is ugyanazok, mint az orszáq va­lamennyi üzemében. Csakhogy itt konkrétan jelennek meg. Itt konkrétan megfogalmazhatók ; mit kell tenni a minőséa javítá­sa, az önköltség csökkentése, az anyaggal és energiával való takarékos- gazdálkodás, a mű­szaki és a szervezési színvona-^ lat növelő újítások érdekében. A feladatok meghatározása ter­mészetesen itt is könnyebb, mint azok megvalósítása. A vál­lalati célok és a munkahelyi kezdeményezések összhangját ma még sokszor akadályozza a belső mechanizmus korszerűt­lensége, de fékezik a vállalá­sok teljesítését a munkaszerve­zésben és az anyagelfátottság- ban jelentkező gondok is. E gondokat mindenki a saját üze­mében ismeri a legjobban. Te­hát itt is tudják legjobban or­vosolni. Az üzemben úgy szer­vezhetik a munkát, s vele együtt a m’unkaversenyt, hogy a mun­ka és a munkaverseny feltételeit együtt biztosíthatják. A felada­tok változóak. Ez pedig azt je­lenti, hogy a munkaversenynek is rugalmasan kell alkalmazkod­nia az évközi tervmódosítások­hoz, feladatváltoztatásokhoz. Hogy milyenek ezek a változá­sok, erre a kérdésre is elsősor­ban az üzemben tudnak pontos választ adni. És, ha pontosan ismerik e változásokat, akkor a munkaverseny-mozgalom célki­tűzéseit is a megváltozott körül­ményekhez igazíthatják. MINDEN üzemben, minden nyárban konkrétak a feladatok. Tehát konkrétak kell, hoay le- qyenek a vállalások is. Ami a Tolnai Selyemgyárban feladat, nem biztos, hogv az egy másik qvárban is az. Bár a tolnaiak vállalásában is találhatók olyan elemek, amelvek másutt is' hasz­nosíthatók. A Tolnai Selyem- qyárban dolgozó szocialista briqádok vállalták, hogv felsze­relnek két rovingszövő gépet, ezek hiányzó alkatrészeit házi- laq legyártják, illetve bontott alkatrészekből felújítják. Ezzel mintegy tízezer forintot takarí­tanak meq a qyárnak. Ugyan­csak itt vállalták a brigádok a terjedelmesítőgépek elektromos alkatrészeinek hazaival való pótlását. Ez 100 ezer forint meg­takarítást jelent, míg azzal, hogy értékesítik a lapított karton, pa­pír és műanyag hulladékot 350 ezer forintot takarítanak meg. Hoqy milyen célok megvaló­sítására fordítsák a kommunista műszakok bevételét, ezt is első­sorban helyileg dönthetik el. A Simontornyai Bőrgyár Novem­ber 7. szocialista brigádjának kezdeményezésére a rokkantak nemzetközi éve keretében kom­munista műszakot szerveztek. Nyolcszázhuszonegy dolgozó vett részt ezen a műszakon. A központi számlára 64 ezer fo­rintot utaltak át. De csak ezzel nem elégedtek meg. Saját volt dolgozóikért is tenni akartak és tették is. A TMK brigádjai két tolókocsit készítettek két nyug­díjas mozgássérült részére. A FELADATOK tehát általá­nosak és konkrétak egyszerre. Az általános és konkrét feladat összhangját elsősorban az üze­mekben tudják biztosítani. Ha az általános és a konkrét fel­adatokat a vállalatoknál egy­aránt jól teljesítik, akkor ez nemcsak a vállalatnál jelentke­zik az eredményekben, hanem népgazdasági szinten is. így se­gíthet]» a munkaverseny, ez a nagy feladatok megoldására képes munkahelyi mozgalom, az országos feladatok megoldását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom