Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-16 / 139. szám

AtsiËPÙJSÀG # 1982. június 16. Századunk zenéjét forradalmasítana iOO éve született Igor Sztravinszkij Igor Fedorovics Sztravinszkij századunk legjelentősebb, s legnagyobb hatású zeneszerző- klasszikusainak egyike, 1882. június 18-án, a Pétervártól nem messzi Oranieríbaumiban (ma: Lomonoszov) született. Édesap­ja a cári opera basszistája Pé- tervárott, zenei hatások így már gyermekkorában bőven érik Sztravinszkijt. Sorsdöntő élmé­nyeként emlékezett vissza ké­sőbb a parasztoktól hallott nép­dalokra és Glinka Ivan Szusza- nyin című operájára. Első zon­goratanára édesanyja'volt, ze­nei tehetsége korán megnyil­vánult. S bár szülei nem muzsi­kusnak szánták, megmutatta Rimszkij,-IKorszakovnak első ze­neműveit, s 1902-től nála foly­tatott zeneszerzői tanulmányo­kat. Századunk valóban új han­gú zeneszerzői közül Sztravinsz­kij az első, aki sikert arat. Míg Bartók, Arnold Schoenberg újí­tásait meg nemértés és gúny fo­gadja, Igor Sztravinszkij egy- csapásra meghódítja a közön­séget 1910-ben, Párizsban be­mutatott balettjével, a Tűz- madárral. Úgynevezett „orosz korszakának” első nagy hatású alkotása ez. Ekkor született meg a korszak tánoművészetét és zenéjét forradalmasító Orosz Balettel a kapcsolata. 1911-ben ez a társulat viszi sikerre a Petruskát, s mutatja be 1913- ban a zeneszerző talán legje­lentősebb művét, A tavaszi ál­dozat című, az orosz pogány kor atmoszféráját felidéző ba­lettjét. Az első világháború Svájc­ban éri. Egyértelműen sikeres alkotó, kortársai között egy sem akad, aki életében oly hírne­vet szerzett volna, mint ő. Az első világháború után meg­ismerkedett a dzsesszel, mely­nek hatásait éppúgy beépítette műveibe, mint korábban az orosz néozenét. 1920-tól a zene- történeti múlthoz fordul inspi­rációért. Ekkor fejezte be Per- golesi 18. századi olasz zene­szerző dallamai «lapján a Pul­cinella című táncjátékot. A ze­nei neoklasszicizmust nem ő teremtette meg ugyan, de ő emelte tökélyre. Hányán emle­gettek árulást, pálfordulást Sztravinszkij neoklasszicista mű­veinek hallatán, holott alkotó- módszerének lényege, amint ezt 1963-ban, utolsó budapesti lá­togatásakor oly szuggesztíven magyarázta Szabolcsi Bencé­nek, mit sem változott. Csupán annyi történt, hogy újabb mű­veinek alapanyagául nem ha­zája népzenéjét választotta, hanem Csajkovszkij, Weber vagy Rossini, Pergolesi vagy Bach dallamait és tedhníkáját — per­sze alaposan átértelmezve. Ze­néjének oroszos vonásai már neoklasszicista periódusában keletkezett műveiben is félre- ismefhetetlenek. ’1920-tól 1939-ig Sztravinsz­kij Párizsban élt. Európa bál­ványaként, Igor cárként emle­gették, egyik nagy kortársa, Bartók 1926-tól nyíltan vállalta és stílusába asszimilálta zené­jének hatásait, másik nagy kor- társa, Arnold Schoenberg sza­tírát komponált róla 1925-ben. Sztravinszkij pedig, aki ebben a periódusban saját művei zon­goraszólistájaként és karmes­terként is a nyilvánosság elé lépett, s századunk zeneszerzői közül elsőként készíthetett mű­veiből nagy számú hanglemez- felvételt, oly kedveltté vált, mint kortársai közül senki imás. 1939-ben, a második világ­háború elől az Egyesült Álla­mokba költözött, s Hollywood­ban telepedett le. Reá nem az a sanyarú sors várt, mint a korábban emigrált Stíhoenberg- re, vagy az 1940-ben az USA- ba költözött Bartók Bélára. Mű­veit széles kökben játszották, újabb megrendelésekkel való­sággal elhalmozták. 'Hihetetlen megújulóképessé­gének jele, hogy 71 évesen az 1933-ban írt Szeptettjében új, általa addig elutasított eljá­rást, a dodekafóniát is elsajátí­totta, s. kései alkotásaiban ha­sonló módon hasznosította, mint egykor a népdalt, majd neo­klasszicista mesterként az elő­dök üzenetét. 1971-ben halt meg a századunk zenéjét for­radalmasító klasszikus mester. Magyarországon négyszer járt Igor Sztravinszkij. 1911-ben az Orosz Balettet kísérte el Buda­pestre, a Tűzmadár előadásá­ra. 1926-ban és 1933-ban szer­zői estjein vett részt, s 1963- ban ismét szerzői estjének kar­mestereként köszönthettük. Az első világháború idején, egy genfi bárban, megismerkedett egy magyar cimbalmossal: Rácz Aladárral. Sztravinszkij való­sággal beleszeretett a cimba­lomba, hangszert szerzett ma­gának, s több művébe is írt Rácz Aladárnak cimbalomszóla­mot (A róka, 1915/16: Rag­Time, 19T8), a Menyegző című darabjának (1914—17) készült cimbalmos változata is; az ere­detileg négykezes zongora- darabnak készült Polkát 1915- ben Rácz Aladár számára cim­balomra átdolgozta. Sztravinszkij a 20-as évek elejétől a legtöbben játszott kül­földi zeneszerző volt Budapes­ten. Művei közül nem egyet Bartók Béla szólaltatott meg nálunk. A 20-as, 30-as évek szovjet zenekultúrája is nagy becsben tartotta, műveit ját­szották, s az első könyvet mű­vészetéről a leningrádi Borisz Aszafjev írta (1929). S amikor a világpolgárnak tartott 80 éves zeneszerző majd fél évszá­zados távoliét után, 1962 őszén hazalátogatott, kijelentette: „Az embernek egy szülőföldje, egy anyaföldje, egy hazája van — csak egy hazája lehet —, és születésének helye legfonto­sabb összetevője életének. Fáj­lalom, hogy a körülmények el­választottak az anyaföldtől, hogy műveimnek nem itt adtam életet, és főképp, hogy nem vol­tam itt, amikor segíthettem vol­na az új Szovjetuniónak új ze­néje megteremtésében.” BREUER JANOS-r Vízben, hídon, szigeten Ritka látványosságot ígérő plakátok invitálják cirkuszba a megyeszékhely lakóit. Porond­parádét és vízi revűt kínál az a valóságos cirkuszváros, amely a napokban két előadásra ér­kezett Szekszárdra. Az óriás- cirkusz sátrának befogadó- képessége 3000 néző. Ha el­indulnak 112 jármű jön moz­gásba, hogy a 126 tagú együt­test áttelepítse a következő fel­lépés színhelyére. Természetesen a hagyomá­nyos cirkuszművészet minden ágát felvonultatják, de az olasz vendégek tigris-., lovas- és csimpánzszámai a porondon csemegének számítanak. A vízi revűben a ponyva alá varázsolt tó és sziget ad helyet a műsorban fellépő tizenhat tagú tánckarnak és természe­tesen az egyetlen cirkuszból sem hiányozható bohócnak. Minden csillog, minden ragyog ez a cirkusz Dunántúlt napló Csupa, a kórházakkal kap­csolatban elcsépelt jelző jut eszembe: ragyogó tisztaság, áhitatos csend, fehér köpenyek és kékes fénnyel világító germi- cidlámpák, rejtélyesen csillogó műszerek, patyolattiszta ágyak... De ha egyszer ez az igazság...! És június kilencediké óta ez a természetes a megyei kórház Dischka Győző utcai szülészeti, nőgyógyászati osztályán. A progresszív betegellátás keretében mintegy 240 000 nő gondozását, gyógyítását hivatott ellátni ez a hányatott sorsú kór­ház, amely minden jel szerint a révbe érkezett ezúttal. Ponto­sabban akkor, mikor az emlé­kezetes tűzeset után a szükség­helyről, Pécsbányáról visszaköl­töztek régi helyükre. A 115 ágyas kórház, a 45 ágyas újszülöttrészleggel most már felszereltségét, személyi és tárgyi feltételeit tekintve is tel­jes mértékben alkalmas fel­adata ellátására. SOMOGYI"^ iBarcs és Letenye között újabb, s ezzel az ország déli határán a 17. határállomás nyílt meg a szomszédos országok kö­zött. A határállomásokról gya­logosan indulva a két ország nemzeti szalagjánál, d határ vonalában találkoztak a magyar és a jugoszláv avatók. Addigra már mindkét határállomás meg­telt meghívott és érdeklődő kö­zönséggel. Az ünnepélyes és kölcsönös szalagvágás és csere után a golai határállomáson kezdődött meg az ünnepségso­rozat. Három és fél évi munka utón, a két ország kölcsönös igényét kifejezve elkészültek - és zavarmentes működést bizto­sítanak — a határátkelőhely ob­jektumai. Jugoszlávia és Ma­gyarország az előző ötéves terv­ben kétmilliárd dollár értékű árucserét bonyolított le, s a jelenlegi ciklus terve 4,3 mil­liárd dollár. E cél eléréséhez, az áruforgalom lebonyolításá­hoz újabb lehetőséget teremt a most megnyíló átkelőhely. Hetényi István pénzügymi­niszter hangsúlyozta : a két or­szág közötti politikai, gazdasá­gi, személyes kapcsolatok gaz­dagodása és továbbfejlesztésé­nek igénye tette indokolttá e I êtes ítmé nyék m egszü let ését. Mint mondotta: ezzel a 17. át­kelőhely megnyitásával évente mintegy ötmillió magyar, jugo­szláv és más állampolgár lép­heti át a magyar—jugoszláv ha­tárt. — Szoros testvéri, baráti kapcsolat jelképe ez a létesít­mény — mondotta. — A magyar nép legjobbjai mindig arra tö­rekedtek, hogy szomszédos né­peink megértésben, jó barát­ságban éljenek, s bár ez szá­raz határ (közel a Drávához), a magyar irodalomban régről fel­fedezhető a HID A DRÁVÁN jelképes szándék és akarat. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Tizenöt év álmainak, vágyai­nak, terveinek, vitáinak és napi örömeinek, hét év megfeszített munkájának, legalább ötezer ember élete nagy élményét je­lentő alkotásának krónikája zá­rult le csütörtökön, valamivel éjfél előtt. A legkisebb zavar nélkül acélt csapolt a konver- teres acélmű második egységét képező II. számú konverter. A hatalmas berendezést derékma­gasságban körülölelő pódium most is megtelt érdekeltekkel és érdeklődőkkel, mint - nem egészen egy évvel ezelőtt — a legeslege'lső konverteres csapo­lásnál. Különbség mégis volt. Akkor szorongás ült az orcokon, csak nehogy valami rendkívüli dolog történjék. Most viszont büszke derűt sugároztak többé- kevésbé ugyanazok az arcok. Valóban. Az első konverter olykor erőltetett sürgetése, az aggodalmaskodók meggyőzése alapozta meg a mostani sikere­ket. Mindenekelőtt a kivitelező­ket, akik még a begyújtás pih lanataiban is találtak igazítani- valát a berendezésen, a beru­házókét, akik felszabadult öröm­mel nyugtázták, hogy egyedül­álló vállalkozásukra felkerült a korona, a KlSZ-védnökség ifjú önkénteseiét, akik a csapolás hírére is seprővel és lapátokkal vonultak fel, hogy a végső neki­futást se akadályozza elmaradt építési hulladék és természete­sen az acélgyártó szakembere­két, akik rövid idő alatt szerei­tek nagy gyakorlatot a ma is­mert egyik legkorszerűbb acél- gyártási eljárásban. A begyújtási, felfűtési, szárí­tási, beadagolási, fúvatási, vé­gül csapolási folyamatok pon­tosan, előírásszerűén történtek, mintha legalábbis a századik csapolás jubileumát ünnepelte volna a konverter Dunaújváros­ban. , * PETŐFI NÉPE Csütörtökön érkeztek az első zöldborsószállítmányok a Kecs­keméti Konzervgyárba. Ezen a napon 180 tonna - már kicsé­pelt - borsószemet küldtek a gazdaságok billenőplatós teher­gépkocsikon, ömlesztett állapot­ban. A terményt azonnal a fel­dolgozó berendezésekre irányí­tották, amelyekkel néhány órán át a nagyjavítási utáni üzem­próbát végezték. A karbantar­tóknak ugyanis ilyenkor nyílik módjuk a gépsorok végleges beállítására. A gyár összesen 9080 tonna zöldborsóra szerződött a megye­beli gazdaságokkal, de a fel­mérések szerint a kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt csak mint­egy 8000 tonna várható. Szer­vezett, ütemes szállításokra és feldolgozásra van tehát szük­ség annak érdekében, hogy mi­nél kisebb veszteséggel kerül­jön a dobozokba, illetve üve­gekbe a borsó. Máris el kellett rendelni az egyműszakos szombati munkát, mert erre a napra is csaknem 70 tonna zöldborsó érkezett, ami nem várhat hétfőig. A szezon ideje alatt, ha az áru minősé­gének megőrzése úgy kívánja, vasárnapi műszakokra is sor kerülhet. Napi borsófeldolgozó kapacitásunk 400 tonna. Egyébként elkezdődött már a szamóca feldolgozása is. A gaz­daságokkal 110 tonna termékre szerződött a gyár. A jövő hét elején elkezdik az idei termésű cseresznyebefőtt gyártását is. Nyári úttöröprogramok Rubik’s ... És Játék Öt nyelveb megjelenő új lap A Magyar Úttörők Szövetsége az idén több tucat nyári ren­dezvényt, programot kínál az ál­talános iskolás korú fiataloknak. Csillebércen június 17—21-e között rendezik meg a tudomá­nyos-technikai úttörőszemle or­szágos döntőit. A megyei, a bu­dapesti vetélkedők első három helyezett csapata vesz részt a természetkutató, a társadalom- kutató, a matematikai vetélke­dőkön, s összemérik felkészült­ségüket, tudásukat a nemzeti­ségi nyelvet beszélő és az esz­perantóul tudó. pajtások is. Az írásbeli és a szóbeli feladatok megoldása mellett szakjellegű ki ró nd u Iá sokon, i ntézm é ny Iá to- gatásokon vesznek részt a gyer­mekek, s a szabad idejükben változatos tábori programokon, játékokon, vetélkedőkön, sport- versenyeken szórakozhatnak. Az idén először hirdették meg a tudományos-technikai úttörő­szemle egyéni pályázóinak ver­senyét. A legjobb 360 gyermek kapott meghívást teljesítménye alapján szaktáborba, amelynek a balatoni úttörőváros, Zónka ad otthont június 15—28-a kö­zött. A táborozás idején a piros nyakkendős pajtások bemutat­ják eddig végzett munkájukat, s bővíthetik szakmai ismeretü­ket a számukra szervezett gyűi-- tőtúrákon, kirándulásokon, elő­adásokon és gyakorlatokon. Az úttörő-mezőgazdászok or­szágos versenyének döntőjét június 21-e és 25-e között Készt-* helyen tartják, s az ország min­den tójáról érkezett 69 úttörő verseng majd a helyezésekért. A versenynek a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem ad otthont. A gyermekeket felkészítő peda­gógusok számára szakmai ta­nácskozást rendeznek a vetélke­dő idején. A bűvös kocka meghódította a világot, és egyben megsok­szorozta az érdeklődést a logi­kai játékok iránt- Rubik Ernő találmányának rendkívüli sike­rén felbuzdulva egy új folyó­irat indult a játékos kedvű fel­nőtteknek és gyerekeknek. Már napvilágot látott az ... És Já­ték című negyedéves folyóirat, mely a RUBIK’S című nemzet­közi játékmagazin magyar nyelvű kiadása. A lap angol, francia, német és orosz nyelven is megjelenik. Rubik Ernő, a folyóirat fő- szerkesztője írja az első szám beköszöntőjében: „Remélem, sikerül elhitetnünk azt, ami sze­rintem maga az igazság, hogy a játék a legkomolyabb dol­gok egyike. Hogy akkor csiná­lunk valamit igazán jól, ami­kor játszva csináljuk, hogy ezt lehet nagyon komolyan venni anélkül, hogy elkomorodnánk". Ebben a szellemben — a já­ték örömét és a játék komoly­ságát egyaránt figyelembe vé­ve — állították össze az ... és Két olasz folklóregyüttes — a Gruppo Folkloristico „Santa Gorizia” és a szardíniái G. F. „Campidano” Assemini — tíz napig vendégszerepei ha­zánkban. A táncosokból, éne­kesekből, zenészekből álló 33, illetve 24 tagú csoportok elő­ször június 17-én, "21 órakor az egervári várkastély színpadán, az egervári esték '82 rendez­Játék első számát, amelyben tudomány, művészet és köznapi értelemben vett szórakozás jól megfér egymás mellett, hiszen összeköti e témákat a közös jellemző: a játékosság. Az első évfolyam első szá­mában riport mutatja be a bű­vös kocka föltalálóját. Egy má­sik cikk arról tájékoztat: mi­lyen előzményei voltak a kocka példátlan méretű sikerének, hogyan vált nagyüzemi tevé­kenységgé a magyarországi kockagyártás? A folyóirat oh vasói megismerkedhetnek a bű­vös kockával összefüggő fizi­kai és matematikai kérdések­kel, és válogatást olvashatnak azokból a — minden égtájról érkezett — levelekből, ame­lyeknek címzettje Rubik Ernő. Szó esik a mind jobban elter­jedő számítógépes játékokról is; s a szerkesztőség a folyó­irat későbbi számaiban rend­szeresen beszámol majd az itt­hon és külföldön működő koc­kaklubok tevékenységéről. vénysorozatának nyitóesemé­nyeként mutatják be közös mű­sorukat. Június 18-án Keszthe­lyen, 19-én Dunaújvárosban, 20-án Székesfehérváron, 21-én Fonyódon, 22—23-án Szanyban lépnek fel. Turnéjuk utolsó ál­lomása Budapest lesz, ahol 24- én, 19 órától a Vigadóban lát­hatják látványos programjukat az érdeklődők. Olasz folklóregyüttesek vendégszereplése lffizi cirkusz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom