Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-16 / 139. szám

1982. június 16.

Képújság 5

Piackutatás. S?k,éí S°*dasági .i.sgálat,

amelynek célja megbízható információk szerzése konkrét termékek, illetve szolgáltatások, jószágcsoportok piacának valamennyi fontosabb jellemzőjéről, a kereslet^

kínálat, illetve ezek összefüggéseit befolyásoló tényezőkről és hatásintenzitásukról, s mindezek alapján a piac felvevőképességéről, várható alakulásáról. (Közg. Lexikon.)

KSZE

AGROKER

Kétszázötven üzem képviseletében

A szekszárdi növénytermesztési rendszer, a KSZE 250 taggazdasága érdekében több mint egy évtizede hatékonyan funkcionál. Azzal a céllal hozták létre ezt a termelési rendszert, hogy iparszerű növénytermesztést folytassanak, a termeléssel kapcsolatos feladatokat egyeztessék, integrálják a gép- beszerzést - hazai és külföldi cégektől -, a hatóanyagpótlást és -vizsgálatot, megszervezzék a szervizelését a termelőeszközöknek. s végül segítsék az értékesítést.- A taggazdaságok érdekét ► képviseljük - mondja Perczel Mihály igazgatóhelyettes -, tag- gazdaságainknak pedig az az érdeke, hogy a termelést minél hatékonyabban végezzék, tehát a költségek úgy növekedjenek, hogy a megtermelt áru értékesítése révén a jövedelem ne csökkenjen. Azt nem várhatjuk el, hogy a termelési költségek rohamosan csökkenjenek, ha a költség szinten marad, már eredmény. Éppen ezért arra törekszünk, hogy a termelés technológiája gazdasáqos legyen, s ehhez Sokat kell informálódnunk, a piacon megélni pedig csak akkor lehet, ha távlatokban tudjuk, milyen gépek, műszerek kerülnek forgalomba, és várhatóan milyen áron. Amikor igazgató tanácsunk egy témában határoz, akkor elkezdjük a munkát, s felkutatjuk például a technológiába illeszkedő gépet először a hazai, majd a szocialista piacon, s ha találunk, azt ajánljuk tagqazdasáqunk- nak. Más kérdés hogy a folyamatos termeléshez szükséges qépi alkatrészek előteremtése is nagy feladat — egyben örökös gond is.

Nézzük kicsit közelebbről a kérdést! Az éves programok elkészítésekor felmérik, hogy a 250 taggazdaságnak mire van szüksége: erőgépek, munkagépek, szerszámok, alkatrészek és műtrágyaféleségek, valamint növényvédő szerek. Ha összeáll az első terv, akkor kezdődik csak az igazi munka: a taggaz- dasógoknak ajánlják - ismerve minden taggazdaság gépparkját, termőföldjét is -, hoqy a rendelkezésre álló területen használatos gépekhez, illetve növényhez miiven tartalék alkatrészt vegyenek, s a növénytermesztéshez mennyi' és milyen

összetételei „münőszert" használjanak fel.

A műtrágya esetében nem elég az igényt felmérniök, ha- 1 nem ismerik a hazai műtrágyagyárak tervét is. Tudják, hogy a taggazdaságokhoz közeli (!) gyárban milyen műtrágyát lehet beszerezni, s a partner, ezúttal a KSZE, ha több ezer tonnás tétellel lép a gyár elé, mindjárt könnyébb a tárgyalás, az egyezkedés. Mert ha a 250 taggazdasóg külön-külön adná fel rendelését, a gyár természetesen nem tudna minden igényt kielégíteni. így aztán a nagy partner, tehát a KSZE integrálja a beszerzést, és ami lényeges: a szállítás költsége így csökken, mert a felhasználóhoz közvetlen .a gyárból lehet vinni a műtrágyát, ugyanakkor raktározni is tudják, és a legjobb időben juttathatják el a felhasználási helyre. A biztonságos tárolás egyben termelési biztonságot is jelent. Tudjuk, hogy nem egy aíkalommaj a gyárak a termelést visszafogják raktározási gondok miatt, s ezért késhet egy-egy szezonra a megfelelő mennyiségű és összetételű műtrágya kiszállítása.

A kétszázötven taggazdaságban meglehetősen sok korszerű gépet használnak, amelyek harmincöt százaléka már tízéves. Tehát javításukra többet kell költeni. Az alkatrész beszerzése körülményes, minden taggazdaság nem küldheti el a Ráhagyó rba a beszerzőjét, nem indíthatja el az anyagbeszerző- kocsit valamelyik szocialista országba, vagy a nyugati cégekhez. A KSZE tavaly több mint 450 millió forint értékű alkatrészforgalmat bonyolított le taggazdaságai részére. Ezt a rengeteg árut magában foglaló összeget úgy kell értelmezni, hogy nem egyszerre fizették ki, hanem a rendelések teljesítésekor. Tehát ha a gépgyár megküldte az alkatrészt, akkor fizettek, ha a külkereskedelmi vállalat vagy a hazai nagykereskedelem leszállította a KSZE központi raktárbázisára.

így könnyebbé vált az alkatrészellátás finanszírozása is. A taggazdaság ugyanis, ha alkatrészigénye van, akkor a szekszárdi, jól felszerelt, korszerű és alkatrésszel jól ellátott raktárába küldi a szállítmányért emberét, s nem kell végigutaznia az országot. A gondosan készített anyagfelhasználási terv alapján — ismerve mennyi azonos típusú gép van a 250 taggazdaságiban - s mert tudják azt is, hogy ezen gépek melyik alkatrésze hibásodik meg leggyakrabban, megfelelő készletet tudnak tartani. így nem kell csapágyakat tartani minden den gazdaságban, hanem csak a központi raktárbázison.

Az alkatrészellátással kapcsolatos piaci munka több gonddal jár, mint a komplett erőgépek, munkagépek beszerzése. A piackutatás tehát kétirányú:

1. a gazdaságoktól beszerzett információkból megtudják - saját tapasztalatokat is felhasználva -, hogy egy évben menynyi és milyen alkatrészre van szükség. 2. A KSZE szoros kapcsolatot tart fenn a. gépgyárakkal, ismerik ‘ezek gyártási programját. A megfelelő tájékoztatáshoz tartozik az is, hogy a banki piacot is ismerjék, tehát a taggazdaságok milyen hitelt mennyi időre kaphatnak.

Éppen ezért nem is tartanak fenn külön piackutató osztályt, hanem minden osztályon foglalkoznak piackutatással. A gépészek a gyárakkal, az agronómia a növénytermesztési kutatóintézetekkel - s mindegyik kapcsolatot tart a hazai és a külföldi qépgvárakkal. illetve a meqfe- lelő külkereskedelmi cégekkel. Az osztályok munkájának piac- kutatási egyeztetése rendszeres.

A külkereskedelmi forgalom lébonyolítása érdekében a KSZE az Agrotek és a Komplex vállalatokkal van kapcsolatban. E cégeken keresztül is szereznek be gépeket, illetve sok alkalommal csak a KSZE-vel kapcsolatban lévő vállalatot nem megkerüli, hanem a külkereskedő vállalat tudomásával közvetlenül tárgyal a Claas-cég, például. Ez rövidíti az információcserét és végül a gép, alkatrész előbb érkezik meg a felhasználóihoz. Jellemző példa erre, hogy az elmúlt évben késett a külkereskedelmi' szállítás, sok ékszíj méq nem jött be az országba. A KSZE azonnal intézkedett, a partnergazdaságoktól érkező jelzés után repülőgéppel, három nap alatt behozatta a kombájnok alkatrészét, így mentesültek az egyes gazdaságok a beszerzés tortúrájától.

„Hz eladást szervezni kell, a vevőhöz megyünk...”

Jerkovics Hona fiatal közgazdász tavaly végzett Pécsett. Áruforgalmi szakon, a közgazdaságtudományi egyetem pécsi karán, most piackutató a Tolna megyei Tejipari Vállalatnál.

— Rövid ideje dolgozom a szakmában, de máris megtaláltam benne minden szépséget,, izgalmat és újat. Tavaly végeztem Pécsett, s itt Szekszárdon a vállalatom mindjárt igen fontos munkával bízott meg. Azt kaptam feladatul, hogy a ci- topánüzem évi termelését, azaz folyamaté bon is, adjam el, lehetőleg a környéken, hogy a szállítási távolság ne legyen jelentős, és a vevők használni tudják a kenyérsütéshez.

— Mi volt a piackutatás stratégiája?

— Az, hogy az új gyár üzembe állításárb lehetőleg az egész termelést lekössem. Ezért minden sütőipari vállalatot felkerestem. A dél-dunántúli városokat, községeket végigjártam, gyűjtöttem az információt, beszéltem az új gyár termékéről, elmondtam, hogy mire használható, szóval egyfajta ügynöki munkát is végeztem. Az első stratégiai feladót volt, hogy az 1983-as termelést lekössem. Ez sikerült. A távlati terv, 19®5-ig szól, az, hogy megszeressék a pékségek dolgozói a citopánt, s a felfutó termelésből eredő többlet citopánt is el tudjuk adni, a Balaton-iparti üzemeknek, illetve 'Budapestre.

Jerkovics Ilona

— És mennyi citopánt tudott eladni?

— Kereken 5700 tonnát, és 85-ig már 6100 tonnát tudunk évente eladni, tehát a termelés növekedése nem goficT értékesítés szempontjából. A kutató- intézetek azt mondják, hogy nyolcezer tonna citopánt bír gyártani ez az üzem, s körülbelül ennyit el is lehet a térségben adni. Ä munka, a piackutatás természetesen nem áll meg. Hiszen ha teljes üzemben megyünk, akkor a sok savót mind egy literig érdemes feldolgozni, s belőle citopánt készíteni. Amíg nem tudunk minden savót citopánra használni,

addig más jellegű felhasználási területet kell találnunk. Szóba jött például a savó gazdasági hasznosításának kérdése — most ezen dolgozom.

— Téhát az első feladatát, mint piackutató, jól oldotta meg.

— Úgy gondolom, ezt a főnökömtől, a kereskedelmi osztály vezetőjétől kell megkérdezni... Van azonban még egy szép munkám, amely ugyancsak kapcsolatos ’ a piackutatással, ízesített sajtokból tairtottunk 'bemutatót, s ezt dolgoztam fel: 130 személytől kértem véleményt. Ez a jól használható vevővélemény mint piackutatás nem új a szakmában, de nekem új volt, olyan örömmel csináltam, mintha ezen múlna gyárunk léte, nemléte. Én például nagyon örültem, mikor a sok jó véleményt hallottam a vevőktől és ezeket összegezve továbbítottam, hogy főnökeim értékeljék és áz én véleményemet is figyelembe véve határozzanak az ízesített sajtok gyártásának sorsáról.

— Szereti a piackutatást?

— Nagyon. Az élelmiszer- iparban különösen fontos ez a munka, hiszen a vevők véleményét kikérve ellátásuk tökéletesebb lehet. A terméket el kell adni. A terméket be kell mutatni a vevőnek, a vevőhöz megyünk, hogy véleményét hasznosítani tudjuk.

A kereslet és kínálat találkozása

Az Agrotröszt tavaly átalakult, azaz megszűnt. A megyei ellátó vállalatokat magában foglaló nagyvállalat megszűnt, s helyette a tizenkilenc megyében az önálló AGROKER- vállalatokat alakították meg. Ugyanakkor létrehozták a fővárosban az AGROTEK Vállalatot azzal a céllal, hogy a külföldi gépbeszerzéseket szervezze, s a mezőgazdaságnak szükséges növényvédő szereket is előteremtse, lássa el a megyei vállalatokat igényeik szerint, különféle anyagokkal. Illetve az is a cél, hogy az új vállalat a kurrens árukat úgy ossza el, s adja tovább értékesítésre, hogy a kevés gép, áru, szerszám stb a leghatékonyabban térüljön meg

— Az új helyzetben, tehát, hogy a megyei vállalatok önállóak lettek, alkalmazkodnunk kellett a pipcpolitikával is annak érdekében, hogy vevőinket még jobban tudjuk kiszolgálni — Biczó Ernő, a Tolna megyei AGROKER igazgatója mondta ezt.

S nézzük, hogy az új helyzetben milyen piackutató munkát kívánnak végezni.

„Piackutató-piacelemző munkaprogram. Az éves munka- programot előző évben olyan időpontra kell elkészíteni, hogy a vállalat éves gazdálkodási programjába külön fejezetként beépítésre kerülhessen. A munkaprogram összefüggően tartalmazza a

— bemutatók és tapasztalat- cserék tervét,

— vevők felkeresésének negyedéves ütemtervét,

— igényfelmérési és kereslet- változást -kutatást meghatározó teendőket,

— készletezésből (lassan mozgó és túlzott) és árualapnagyságból következő keresletbefolyásolási,

— kataszteri, vásárlóerő és egyéb adatgyűjtési,

— reprezentatív mérési,

— reklám- és propaganda,

— egyéb, piackutatással ösz- szefüggő, a vállalatvezetés és az áruforgalmi osztályvezetők által meghatározott teendőket.

Információ, beszerzése és nyújtása.

Kölcsönös információknak szállítói és vevői oldalról a következőkre kell kiterjedni:

— termelésfejlesztési irányokra, célkitűzésekre, a hozzájuk kapcsolódó technikára, technológiára, kemikáliákra, egyéb eszközökre és anyagokra, melyek a legjobb terméseredményhez vezettek, illetve vezetnek,

— előbbiekből következő várható kereslet-, állomány- és vállalati készletváltozásokra,

— kialakulóban lévő új tendenciák és körülmények feltárására, melyek vállalatunk előtt nem, vagy nem eléggé ismertek, de azokat eredményesen alkalmazták, bevezették az illetékes, vagy más gazdaságoknál, így a vállalat kínálatára és árualapjára azok hatása be fog következni,

— egy-egy cikk korszerűtlenné válási évének meghatározása, .

— beruházási anyagok megbontására, illetve a helyettesíthető cikkek meghatározására,

— realizálódó saját vásárlóerő összegére és hitelre,

— a nagyüzemek által tervezett összes beruházás következő megbontására: építés, építésből gép, technológia, építésből vállalati profilt érintő építőanyag és vázszerkezet, összes gépberuházás és abból vállalatunk profilját érintő ösz- szes gépberuházás összege,

— nem mezőgazdasági nagyüzemeket érintő kiskereskedelmi és közületi kereslet várható alakulása.

A felsorolt alapvetően mezőgazdasági ellátást érintő és befolyásoló ismereteket

— az AGROTEK illetékes főosztályaitól és osztályaitól,

— a megye állami és szövetkezeti mezőgazdasági nagyüzemeitől,

— a mezőgazdasági nagyüzemeket irányító megyei és járási, városi párt- és tanácsi szervektől,

— termelőszövetkezetek területi szövetségétől,

— agráripari egyesülésektől,

— termelési rendszergazdáktól,

— közületektől és kiskereskedelmi vállalatoktól,

— szaklapokból és folyóiratokból kell megszerezni és felhasználni.

Ezért fenti szervek vezetőivel jés illetékeseivel a kölcsönös jó munkakapcsolat kialakítása fontos, elsőrendű feladat."

A fentiekből kiderül tehát, hogy a vállalat sokirányú piackutató munkát végez, s mindig azt tartják szem előtt, hogy vevőiket jól szolgálják ki. A szekszárdi székhellyel működő AGROKER Vállalat azonban nemcsak így kutatja a piacot, hanem megszervezi, illetve közreműködik különféle társulatok szervezésében is. Áz eddig működők tapasztalatait hasznosítva, ajánlatokat tesz termelési körzetekben újabb egységek alakítására, s ebben nemcsak szellemi, szervezési munkával kapcsolódik, hanem tőkével is, például agrokémiai kombinát építéséhez pénzt is ad.

Jól felfogott érdek, hogy a vállalat forgalmának növelését így is segítse, másrészt pedig a beszerzési forrásokat állandóan derítse fel, és azok között válogptva a legjobb ajánlatot fogadja el.

Már köztudott, hogy a megyei ellátó vállalatok munkája — jó vagy rossz munkája — is megtestesülhet a körzet

gazdaságainak termelési eredményeiben, hatékonyságában.

Tavaly a szekszárdi vállalat 1,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított le. Csaknem ezer állandó vevőjük van. Ezek mind „nagy vevők”, azaz egy-egy alkalommal nem egy csapágyat visznek, hanem traktort, kombájnt. A múlt évi számlák száma meghaladta az 53 ezret, míg az értékesítési tételek száma elérte a 129 ezret. Ugyanakkor a beszerzés 19 ezer tételből állt — érthető ez az arány, hiszen a vállalat nagyobb tételben vásárol, s kisebben ad el.

A piackutatás a vállalatnál is a gépgyártó, a műtrágya- gyártó vállalatoknál és a külkereskedelemnél kezdődik. Ezek a cégek megfelelően informálják az AGROKER-t, ott pedig a piackutatás másik irányából körülbelül,tudják a vevők igényeit. Sajnos, a vevők között végzett piackutatás nem minden alkalommal megbízható. Ha begyűjtik az éves alkatrészigényt, nem mindig lehet rá számítani, mert a gazdaságok hozzávetőlegesen jelzik csak a szükségletet,

_s mivel több alk

alommal változik az állami támogatás mértéke és tartalma, így a gépek vásárlásánál is óvatosak a vevők A sokéves tapasztalat és a megyei géppark, termelési szerkezet ismeretében az AGROKER minden évben, a kockázatot is vállalva, több műtrágyát, növényvédő szert rendel. Sőt, forgalmának megtartása érdekében különféle kedvezményeket Is ajánl, ad ugyancsak saját kockázata terhére. így a termelő gazdaságokat megtartja vevőinek. S az is a termelők tájékoztatását szolgálja, hogy az új eszközökből, szerekből bemutatókat tartanak. E bemutatók mindig a speciális helyzethez alakulnak.'' Tehát ha dohánybetakarító gépet akarnak eladni, akkor azt nem Dombóvár, hanem Nagydorog térségében mutatják be, há palán- tázógépet, azt Tolna térségében, ha szőlőmegmunkáló gépeket, azokat a történelmi borvidéken.

Meglehetősen nagy gondot kell fordítani a szekszárdi AG- ROKER-nek arra, hogy minél pontosabban mérje fel a vevőpiacot, és ennek igényét tolmácsolja a beszerzési piacon. Az így összeálló kép aztán megmutatja a vállalat stratégiájának irányát. Úgy tűnik, hogy az új vállalati rendszer indulása kissé nehézkes volt — egy sor szabályozót későn kaptak meg —, de már az év derekán intenzívebbé vált a forgalom, a vevők száma szaporodik, s megtalálják a piacon a kapcsolatot, tehát a kereslet és a kínálat találkozik.

Az oldalt írta és szerkesztette Pálkovács Jenő rovatvezető. Fotó: Gottvald Károly.

A vevőket a rendelés alapján egy tételben szolgálják

Az erőgépeket átadás előtt gondosan átvizsgálják