Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-16 / 139. szám
1982. június 16. NÉPÚJSÁG 3 Szallolakok Beszélgetés a SZOT életszínvonal- és szociálpolitikai osztályán Munkásszállások. Van, aki évekig várta, hogy kitörhessen falai közül, más csak elmondásokból, kívülállóként formált képet a szállón lakók életéről. Am 80 ezer 800 embernek jelenleg is ez adja az ideiglenes otthont. Összesen 2283 munkásszálló működik hazánkban, 913 vállalat, intézmény tulajdonában. A szállók közül 501-ben nők, 174-ben családosok, a többiben férfiak élnek. Ezen túl az országos statisztikák arról is beszámolnak, hogy körülbelül 13 ezer a magántulajdonostól bérelt szállás, ebből 8 ezer a fővárosban található. Mindezt figyelembe véve 93 ezer 800 családjától távol élőnek vagy otthontalannak nyújt ideiglenes lakáslehetőséget a munkásszállás. Atomerőmű nélkül nem biztosítható az energiaellátás Szerelik az 500-as csővezetéket a 2. számú reaktorblokkban A Szakszervezetek Országos Tanácsa életszínvonal-, és szociálpolitikai osztályán Sáska Sándor és Mészáros János munkatársakkal beszélgetünk a munkásszállásokról, az ott élők körülményeiről.- Kezdjük a tényekkel. Ki is ez a közel 84 ezer ember? Hol dolgoznak, hogyan, milyen körülmények között élnek ideiglenes otthonaikban? — A szállón élők között az 1981-es adatok szerint 16 ezer a nő. Az összes 'lakó közel fele 30 éven aluli, de akadnak közöttük olyanok is, akik már több évtizede élnek ilyen körülmények között. Sőt vannak, akiknek nyugdíjas éveikre is az egvetlen lakhatási lehetőség a szálló. Ha népgazdasági áqak szerint vesszük szemügyre, láthatjuk, hogy munkásszállók tekintetében az építőipar vezet. Követi a mezőgazdaság — első- sóiban az erdő-, a fa-, a víz- gazdálkodás — harmadik helyen áll cf vasasipar, majd a vegyészek következnek. Jelenleg 111 ezer 800 személyt tudnak a munkásszállókon elhelyezni, ebből 38 ezret Budapesten. Minőségileg öt kategóriát különböztetünk meg, ami a lakószobák férőhelyeinek a számától, a tisztálkodási lehetőségektől, a komfortfokozattól és egyéb szociális körülményektől függ. Ma már a munkásszállók mintegy 50 százaléka megfelel a korszerű követelményeknek, nemcsak a lakhatás, hanem a szabad idő hasznos eltöltése szempontjából is.- A számadatok összevetéséből az derül ki, hogy jóval több a férőhelyek száma, mint a tényleges igénybevétel. Nincs ellentmondás az épülő új munkásszállók és az igények között? — Vannak szállók, ahol maximális — sőt már megközelíti a zsúfoltság határát is — a kihasználtság, másutt üresen tátonqa- nak a szobák. Az ide vonatkozó miniszteri rendelet értelmében: ;Az állandó munkásszállás kihasználatlannak tekinthető, ha a munkásszálláson elheMájusban megyénk közútjain harminchat személyi sérüléssel járó baleset történt, tizenkilenccel kevesebb, mint egy évvel korábban. A jelentős mértékű csökkenés ellenére is sajnálatos, hogy a tavalyi egy- gyel szemben az idén öt baleset követelt emberéletet. Tizenöt súlyos, míg tizenhat köny- nyű sérüléssel végződött, öt ember meghalt, tizenhaton súlyosan, huszonnyolcán könnyebben sérültek meg, összesen huszonnéggyel kevesebb, mint a múlt év azonos hónapjában. Noha az előző évi adatokhoz viszonyítva az ittasan előidézett balesetek száma is csökkent három és fél százalékkal, az okozók huszonkét százaléka ezúttal is alkoholos befolyásoltság alatt karambolozott, s ez a szám a korábbi hónapokéhoz képest emelkedést mutat. A baleseti okok közül változatlanul legtöbb volt a gyorshajtás és az elsőbbség meg nem adása, ezek miatt keletkezett a halálos balesetek többsége, de viszonylag sok szerencsétlenség előidézője volt a szabálytalan kanyarodás és a gyalogosok figyelmetlensége is. A baleseteknek csaknem ötven százalékát személygépkocsi-vezetők, huszonnyolc százalékát pedig az egy nyomon haladó járművek vezetői okozták. Amellett, hogy az iskolai év befejezésével útjainkon megsokasodnak a vakációzó gyerekek, lyezett dolgozók száma éves átlagban nem éri el az építési- műszaki norma szerinti férőhelyek 85 százalékát. A férőhelyek kihasználását a szállót fenntartó vállalatnak kell biztosítani.”- Hallottam olyan esetekről, amikor több vállalat fogott össze munkásszállásaik jó kihasználása érdekében. Miért nem lehet ezt az együttműködést általánossá tenni?- Igaz, társadalmi és gazdasági szükségszerűség a munkásszállások léte. Mégis a vállalatok saját 'pénzforrásokból építik, tartják fenn. Egy-egy férőhely fenntartási költsége a munkásszállás minőségétől függően 500-2500 forint között van. A térítési díj ugyancsak kategóriától függően 45—65 forinttól, 160-220 forintia terjed. Még ha áthárítja a szállót fenntartó vállalat a differenciát a bérlőre, akkor is megvan annak a veszélye, hogy ha szüksége lenne a helyre, nem tudja kitenni az ott fakó, másutt termelő dolgozót. — Nem fordulhat-e elő ugyanez a veszély, ha a saját dolgozó lép ki a vállalattól?- Elvileg, a szabályok értelmében a szállót is el kell hagynia. De előfordulnak — sajnos — nagyon különös esetek is. Egyik nagyvállalatunk munkás- szállójára több embert - szabálytalanul — több évvel ezelőtt, állandó bejelentővel vettek fel. Közülük nyolcvanon kiléptek a vállalattól, de a szállót nem hagyták el. Kijelentették: csak akkor hajlandók távozni, ha adnak nekik megfelelő .lakást. Képzeljük csak el, hogy egy kislakás átlagos ára 500 ezer forint. Óriási összeg. Természetesen a dolgozókat az utcára nem lehetett kitenni. Különféle utánajárásokkal - az új munkahelynél, rokonoknál történő bejelentkezésekkel — ötven embert sikerült kijelenteni a szállóról, de harminc továbbra is ott tartózkodik a vállalat munkásszállásán. Bírósági akikre már nem egyszer felhívtuk a járművezetők figyelmét, a jó idő több idős korút is utcára csal gyalog, vagy járművön egyaránt, ezért a nyári hónapokban megnő a KRESZ azon rendelkezésének a jelentősége, amely szerint „A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten... egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, illetőleg koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek biztonságának a megóvására.” Persze a közlekedési szabályok az idős emberekre is vonatkoznak és tőlük telhetőén azokhoz alkalmazkodni kötelesek gyalogosan is, még inkább, ha járművezetésre vállalkoznak. Május 18-án egy segédmo- toroskerékpár-vezető, 83 éves ember az „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblát figyelmen kívül hagyva hajtott a 6-os főútvonalra, ahol egy teherautó halálra gázolta. A vizsgálat során kiderült, hogy a tragikusan végződött baleset áldozata 45 évvel ezelőtt szerzett, érvénytelen vezetői engedéllyel közlekedett, az azótá megváltozott forgalmi szabályokat bizonyára hiányosan ismerhette, napjaink sűrű forgalmának következményeihez már koránál fogva' sem volt képes megfelelően alkalmazkodni, s mindez az életébe került. — Mit lehetne tenni az üresen maradt szállóhelyekkel? — Egy példát említenék, ami esetleg csökkentené ezt a gondot. A fővárosi építőpiari vállalatok létrehozták az ÉVM Szolgáltató Vállalatot, ezzel a fővárosban lévő, 18—20 ezer dolgozónak lakást nyújtó építőipari szállások egy kézbe kerültek. így tehát megoldható a dolgozók megfelelő elhelyezése, átcsoportosítása. Talán a munkásszállók iránti igény csökkenésével vidéken is megvalósulható lesz ez a fenntartási forma. Hiszen nem lehet érdeke egyetlen üzemeltetőnek sem, hogy félházzal tartson fenn egy szociális intézményt. — Említették, hogy működik 174 családos munkás- szálló is. Tudjuk azt is, hogy nagyon nehezen jutnak a fiatalok önálló lakáshoz. Nem lehetne-e a felszabaduló munkásszállások lakásait ideiglenesen, fiatal házaspárok részére, természetesen megfelelő jogi előkészítéssel bérbe adni? — Elképzelni el lehet, hiszen ma is laknak házaspárok a szállókon. Csepelen például 19 lakásban 38 család él. Nagyon jó indulás ez a fiatal házasoknak, hiszen nem kell drága albérletet fizetniük, takarékoskodhatnak, gyűjtögethetnek az önálló otthonra. De mi van akkor, ha kilépnek a szállót fenntartó vállalattól, és mást kellene felvenni a helyükre? Mi a garancia, hogy elhagyják a szállót? Talán akkor lehetne ezzel az elképzeléssel foglalkozni, ha nem a vállalatok lennének a szállók gazdái, hanem egy központi szervezet irányítaná valamennyit. — Mi lehet tehát a jövő útja a munkásszállók tekintetében? — A vidéki ipartelepítéssel, a dolgozók visszaáramlásával, a termelőfolyamatok korszerűsítésével valószínű, hogy tovább csökken majd a szállón élők száma. Következtethetünk abból is, hogy amíg 1975—76-ban 150 ezren éltek szállókon, ma már csak 80 ezer nyolcszázan. Kedvező folyamat ez, hiszen évről évre mind több ember számára szűnik meg a kétlaki élet, mind több család töltheti együtt a mindennapjait, élhet harmonikusabb, kiegyensúlyozottabb életet. Remélhetőleg a szállók nemsokára csak átmeneti lakásmegoldások lesznek a fiatalok életében. E szomorú esetből több tanulság is levonható. Igaz, hogy segédmotoros kerékpár az e járműre szóló vezetői igazolványon kívül bármely jármű- kategóriára érvényesített vezetői engedéllyel vezethető, de csak olyannal, amelyik jelenleg is érvényes, nem pedig közel fél évszázaddal ezelőttivel, amelyiket azóta már több ízben is újabbakra kicseréltetve érvényesíttetni kellett volna. Tény az is, hogy a segédmotoros kerékpárok vezetésének nem előfeltétele az egészségi alkalmasság orvosi megállapítása, de ettől függetlenül, korhatár nélkül mindenkire, így a segéd- motorosokra is vonatkozik a KRESZ azon rendelkezése, amely szerint „Járművet az vezethet, aki a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van.” Jogosan feltételezhető, hogy a jármű kezelésében, a szükséges figyelem kifejtésében, a vezetéssel együtt járó szellemi tevékenység akadálytalan végzésében az idős kor hátrányos tényezőként jelentkezhet. Mindenkinek önmagában, esetleg orvos véleményét is meg- hallgahta, reálisan kell mérlegelnie és eldöntenie, hogy előrehaladott korát tekintve eleget\ tud-e még tenni a járművezetőkre vonatkozó rendelkezéseknek, s hai úgy ítéli mea. hogy nem, mások és saját életének, testi épségének megóvása érdekében inkább mondjon le a járművezetésről. PIACSEK GYÖRGY Az egész világ energiagon- dokkai küszködik. Hogy milyen óriási ma már a világ energia- szükséglete, azt bizonyítja egy adat is: 8,‘5 milliárd tonna kőolaj-egyenértékű energiaihordozó szükséges ahhoz, hogy évente ki lőhessen elégíteni Földünk 4,5 milliárdnyi lakosának energiaigényét. Természetesen ez az adat csak a mára vonatkozik. Az általános gazdasági fejlődéssel együtt jár az energia- igények növekedése is. A növekedés üteme időszakonként és országonként változó, stagnálás vagy csökkenés csak átmenetileg képzelhető el, az is csak rövid ideig. Az energiaszükséglet átlagos évi növekedési ütemét világméretekben 3 százalékra, a- szocialista országokban 3,7, a fejlődő országokban pedig 4,4 százalékra becsülik az elkövetkezendő évtizedekben. Ha a világ energiaigényét fedező első rendű energiahordozók megoszlását vizsgáljuk a világban és hazánkban, akkor érthetővé válik: miért is* épül Magyarországon, Pakson is atomerőmű. A világ energia- igényét ma 45 százalékban kőolaj, 28 százalékban szén, 19 százalékban földgáz, 5 százalékban vízi energia és 3 százalékban atomenergia elégíti ki. Hazánkban is hasonló a helyzet. Magyarországon az energiaszükségletet 40—40 százalékos megoszlásban szénhidrogén és szén biztosítja. Hosszú távú energiaellátás ilyen összetételben elképzelhetetlen. A kőolaj részesedési arányának gátgt szab a magas ára, a korlátozott volta, a területi megoszlása, s ezáltal a hozzáférhetőség bizonytalansága. Hazánk olajkészletei nem fedezik szükségleteinket. Nagymértékű béhoratalra szorulunk. Igaz, az olaj döntő többségét a Szovjetuniótól vásároljuk, tehát a bizonytalansági tényező nem hat ránk, de az ár, a szénihidrogén korlátdíott volta bennünket is érint. A szénkészletek világszerte — hazánkban is — igen jelentősek. Ezek kiaknázása mindenütt, így nálunk is növekedni fog. Azonban a jelenlegi felhasználási mód — az eltüzelés — igen sók problémát jelent: 'óriási mennyiségeket kell szállítani, a keletkezett égéstermékek igen sok problémát jelentenek, de nem kis probléma a salakeltávolítás és -elhelyezés, a szénbányászat munkaigényeinek a kielégítése. Ezek a problémák véglegesen csak akkor oldódnak meg, ha a szénből kedvezőbb tulajdonságú energia- hordozókat állítanak elő, például szénelgázosítóssal, szintetikus tüzelőanyagok előállításával szénből. Amíg a kísérletekből nagyüzemi gyakorlat lesz, addig sok-sok év eltelik még. Az energiaellátást viszont addig is meg kell oldani. Új energiaforrásként jöhet számításba' a nap, a szél, a hévíz, a biomassza. Ezek az úgynevezett megújuló energia- források összességükben igen jelentősek, ennek ellenére az elkövetkezendő évtizedekben ezekkel nem lehet még jelentősen csökkenteni a világ energiagondjait. Miért? Szakemberek azt mondják: ezek teljesítménysűrűsége ma még-alacsony. Ez a szakkifejezés azt jelenti: a berendezésekhez felhasznált szerkezeti anyagmennyiség és munkaerő — illetve az ezekhez felhasznált energia — igen magas, más energiatermelő berendezésekhez viszonyítva. A legutóbbi, Ipari Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón példaként említették: egy négyzetméter napikollektor teljesítménye körülbelül 100 W. Egy szaporító atomreaktor aktív zónájában az egy négyzetméterre vonatkoztatott teljesítménysűrűség ennek mintegy 44 milliószorosa. Ez a példa is világosan mutatja: a tudomány és a tedhni- ka jelenlegi helyzetét figyelembe véve a világ, így hazánk energiabázisának nagyarányú kiszélesítésére csak a nukleáris energia kínál reális választási lehetőséget az elkövetkezendő évtizedekre. Pillanatnyilag ,nincs más elfogadható, megvalósítható lehetőség az energiafelhasználás' növekményének fokozására, mint az, hogy a növekmény nagyobb hányadát a hasadóanyagok által termelt energiával kell és lehet kielégíteni. A világon több mint húsz országban, több mint 250 atom- erőművi reaktor működik. További húsz ország szándékozik a közeljövőben atomerőművet létesíteni. Egy 1979-es kimutatás szerint a közeljövőben a Szovjetunióban a meglévő 31 reaktor újabb tizenkilenccel bővül. Az ÜSA-ban 87 működő reaktor van és megrendeltek, illetve építenek újabb ötvenegyet. Japán huszonnégy működő reaktorral rendelkezik jelenleg, de a tervekben újabb 36 reaktor építése szerepel. Atomerőművek épülnék a szocialista országokban is: Bulgáriában a meglévő két reaktor mellé újbb kettő épül, Lengyel- országban két, Romániában egy reaktor áll építés alatt, az NDK- ban a meglévő öthöz újabb két reaktor csatlakozik majd, hogy részt vegyen a növekvő energia- igények kielégítésében." Magyarországon két reaktor épül, kettőt megrendeltünk. A két reaktor közül az egyik már, az idén mintegy 300 millió kilowattóira villamos energiát termel majd. A paksi atomerőmű" első blokkja 688 ezer tonna kőolajat szabadít fel. Ezt a mennyiséget a jövőben nem fűtésre, hanem értékes kőolaj- termékek gyártására használhatják. Viszonylag rövid idő alatt lényeges változást jelent a paksi atomerőmű belépése az energiatermelésbe. Ma még az áramszükségletet hagyományos energiavivők felhasználásával biztosítjuk. A paksi atomerőmű 1985-ben az energiaellátásból 15, 1990-ben pedig már 22 százalékot vállal. Ez lehetővé teszi például, hogy 1990-ben a mai negyven százalék helyett 1990-ben már csak a villamos energia 29 százalékát állítják elő kőolaj felhasználásával. Az ezredfordulóra a villamosener- gia-tenmelésben 18 lesz a szén- hidrogén felhasználás, és azzal, hogy ekkor már a villamos energia negyven százalékát biztosítják az atomenergia fel- használásával, jelentősen csökkenteni lehet a villamosenergiaimportunkat is. A világon az elkövetkezendő tíz évben duplájára növekszik az atomreaktorok száma. Hasonló, sőt ennél nagyobb mértékű lesz a fejlődés Pakson is. Ez ,pedig azt jelenti, hogy hazánkban, mint a világ sok más országában, egyre nagyobb arányt képvisel az új energia. ügy lett belőle. NÓGRÁDI TÓTH ERZSÉBET így közlekedtünk... Idős korúak a forgalomban Innen irányítják az egyes blokk üzembe helyezését
