Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-16 / 139. szám

2 tÜËPÜJSÀG 1982. június 16. T Mitterrand a gazdasági háborúról A Falkland-válság Az argentin csapatok fegyverletétele Az argentin érők közép-euró­pai idő szerint kedden -hajnal­ban megadták magukat a Falkland- (Malvin-)szigeteken. A két fél közötti tűzszünetet hét­főn este kötötte meg Menendez tábornok, az argentin erők fő- parancsnoka és Walters tábor­nok, a brit egyesített szárazföl­di erők parancsnoka. A harci műveleteket akkor beszüntették a térségben, és megkezdődtek a tárgyalások a fegyverletétel módozatairól. ' • A tárgyalások Walters brigád­tábornok és Menendez tábor­nok, a falklandi brit szárazföldi erők helyettes parancsnoka, il­letve az argentin védőik parancs­noka között folynak, illetve foly­tatódnak azután, hogy Menen­dez visszatér Buenos Airesből, ahjjçl a Juntát tájékoztatja a helyzetről. A brit hadügyminisztérium il­letékesei szerint a fegyverleté­n magyar—NSZK vegyes bizottság ülése Június 14—15-én Budapes­ten tartotta hatodik ülését a magyar—NSZK gazdasági, ipa­ri és műszaki együttműködési vegyes bizottság. Megvitatták a két ország közötti gazdasági kapcsolatok alakulását és to­vábbi lehetőségeit. A kétoldalú árucsere-forga­lom értéke tavaly meghaladta a 4,6 milliárd NSZK márkát. A.z áruforgalom dinamikusan fejlő­dött, de a magyar behozatal kivitelünket meghaladó növe­kedése révén passzívumunk to­vább emelkedett. Véleményt cseréltek a világ­kereskedelem helyzetéről. Hang­súlyozták, hogy mindkét ország a kereskedelmet korlátozó pro­tekcionista akadályok leépíté­sét szorgalmazza. Dr. Otto Schlechtet fogadta Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, és talál­kozott Veress Péter külkereske­delmi miniszterrel. teli tárgyalásoknak „semmikép­pen sem léhet” témája, hogy az argentinok esetleg fegyvere­ikkel együtt ‘ távozzanak. Nem világos azonban, hogy ilyen kö­rülményeik között a brit fél1 mi­ért ragaszkodik a „nem feltét­len fegyverletétel” minősités- hez. Buenos Airesben kedden ugyancsak hivatalosan bejelen­tették, hogy az argentin és brit katonai képviselők megállapod­tak a tűzszünetről' és a csapa­tok kivonulásáról. Az argentin egyesített katonai főparancsnokságé 165. számú közleménye a következőképpen fogalmaz: „Június 14-én talál­kozott egymással Jeremy Moore brit parancsnok és Mario Me­nendez tábornok, a Malvin-szi- getek katonai helyőrségének pa­rancsnoka. E találkozás során megfogalmaztak egy okmányt, amely meghatározza a tűzszü­BUDAPEST Kedden a városházán Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke fogadta a Kaarina Suo- nio asszony, finn oktatási mi­niszter vezetésével, a finn—ma­gyar barátsági hét alkalmából hazánkban tartózkodó politikai delegációt. A baráti hangulatú találkozón Szépvölgyi Zoltán tájékoztatta a vendégeket a főváros lakásépítési és lakóház­felújítási terveiről, az oktatás, a tömegközlekedés és a kereske­delem helyzetéről és fejleszté­si terveiről. A megbeszélésen jelen volt Osmo Väinolä, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. * Hazánkba érkezett a román nemzetvédelmi miniszter. Czi- nege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter meghívá­sára hivatalos baráti látoga­tásra katonai küldöttség élén kedden hazánkba érkezett Constantin Oltearru altábor­nagy, a Román Szocialista Köz­társaság nemzetvédelmi minisz­tere. A vendégeket a Ferihegyi netnek és a csapatok visszavo­násának feltételeit.” - hangzik a közlemény. Az argentin parancsnokság szóvivője szerint Argentína so­sem mond le a Malvin-szigetek fölötti szuverenitásáról, függet­lenül a harcok kimenetelétől. A nyugat-európai közösség kormányai már kedden érintke­zésbe léptek egymással, hogy megszüntessék az Argentína el­len hozott kereskedelmi tilalmi intézkedéseket, amelyeket a falklandi válság kapcsán Nagy- Britannia támogatására hatá­roztak el. A „tízek" külügyminiszterei hétfőn Luxemburgban összeül­nek, de az elnökséget betöltő BeIg i u m kü lü gymi nisztéri u mának szóvivője nem zárta ki, hogy az Argentína elleni intézkedéseket már előbb megszüntetik. Ezt el­sősorban Bonn és Párizs sür­geti. repülőtéren Czinege Lajos fo­gadta. Jelen volt Victor Bolo- jan, a Román Szocialista Köz­társaság budapesti nagykövete. * Losonezi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte rész­vétét Fahd szaúd-arábiai ural­kodónak Khaled király elhunyta alkalmából. (MTI) * A VI. magyar-finn barátsági ihét alkalmából Finnországot be­mutató fotódokumentációs ki­állítás nyílt kedden Budapesten a Pataky István Művelődési Központban. A háromévenként megismétlődő barátsági hét programja egyébként tegnap gálaesttel folytatódott. A ha­zánkban tartózkodó több mint 250 finn vendéq tiszteletére a KISZ Vörös Csillaq Érdemrend­del kitüntetett Művészegyütte­sének ének- és tánckara, vala­mint citerazenékara, s a Rajkó­zenekar adott műsort - ugyan­csak a Pataky István Művelődé­si Központban. A rendezvényen részt vették a hazai társadal­mi és kulturális élet képviselői Francois Mitterrand francia köztársasági elnök a The Wa­shington Post keddi számában megjelent interjújában határo­zottan fellépett az Egyesült Ál­lamok által a Szovjetunió el­len szorgalmazott „gazdasági háborúval” szemben. Franciaország „nem indít semmiféle gazdasági háborút a Szovjetunió ellen” — jelentette ki Mitterrand azokkal az áru­csere-korlátozásokkal és hitel- nyújtási megszorításokkal kap­csolatban, amelyeket Washing­ton abban a hiedelemben sür­get, hogy azokkal politikájának módosítására kényszerítheti a Szovjetuniót. — „Naavon óvatosnak kell lenni az ilyen intézkedésekkel, mert azok valódi háborúhoz vezethetnek. Ha a gazdasági embargó a háború első aktu­sa, akkor fennáll a veszély, hogy azt második lépés is kö­veti” — vélekedett Mitterrand. MOSZKVA A szovjet élelmiszerprogram­ról, végrehüjtásának feltételei­ről, egyes nemzetközi összefüg­géseiről beszélt Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ked­den Krasznojarszkban. Cser­nyenko kijelentette: a Szovjet­unió az élelmiszerorogram meg-' valósítása során fokozni kíván­ja az együttműködést a KGST tagállamaival. BECS Farncois Mitterrand francia köztársasági elnök — kormá­nya több tagjának kíséretében — ma kétnapos hivatalos láto­gatásra Ausztriába érkezik. Mit­terrand, akinek személyében 105 év óta először jár francia államfő Ausztriában, Kirschlö- aer szövetségi elnökkel, vala­mint Kreisky kancellárral meg­beszéléseket folytat a nemzet­közi helyzet leqegetőbb kérdé­seiről, és tájékoztatni fogja őket Franciaország nyugati szö­vetségeseinek vezetőivel — köz­tük az amerikai elnökkel — a közelmúltban folytatott tárgya­lásairól. PANORÁMA Száz éve született. Georgi Dimitrov J2.) Pernik munkásai emlékeznek A dimitrovi életút első je­lentősebb forradalmi állomása az 1906-os perniki bányász­sztrájk volt: a 37 napos mun­kabeszüntetést ő irányította és vezette győzelemre. Ebben a fontos bányavárosban alakult meg az első bulgáriai marxis­ta kör, amelynek tagjai- a leg­értelmesebb, legöntudatosabb bányászok közül kerültek ki. Amikor az 1905-ös oroszorszá­gi forradalom hatására Pernik- ben is nyugtalanság támadt, a kör tagjait letartóztatták. A helyi pártszervezet és a szak- szervezeti vezetőség sztrájkot hirdetett: a munkások nyolc­órás munkaidőt, a szervezke­dési jog megadását, az elbo­csátottak visszavételét követelve megszállták a bányákat. A szófiai rendőrség nagy erőkkel vonult ki Pernikbe. A sztrájkban részt vevők családját kilakoltatták. A letartóztatottak­kal szemben brutális erőszakot alkalmaztak, magát Dimitrovot is letartóztatták, sőt, amint a korabeli sajtó beszámolt róla, kétszer is merényletet kísérel­ték meg ellene. A sztrájkoló bányászok mögé felsorakozott az egész ország munkássága: Tüntetésekkel, petíciókkal til­takoztak az állami terror ellen, élelmiszerrel, gyűjtésekkel segí­tették a perniki bányászok csa­ládjait. Az országos összefogás és a pernikiek következetes harca végül is meghozta a győzelmet: a dolgozók követe­léseit teljesítették. Lenin egy­szer azt mondta: nehezebb egy szakszervezeti sejtet létrehozni, mint egy csatát megnyerni. Nos, Dimitrov a perniki sztrájkharc győzelmes -megvívása után ki­fogyhatatlan energiával látott hozzá a szakszervezeti mozga­lom, az Általános Munkás Szakszervezeti Szövetség szer­vezéséhez, a különböző szakmai szervezetek kiépítéséhez. Agitált, cikkeket, tanulmányokat írt. Pernik a felszabadulást kö­vető évtizedek során sokolda­lúan fejlődő ipari központtá vált. Az országos fontosságú feketeszén-bányászat mellett jelentős az acélipara és a gép­ipara. Százezer lakosa közül 28 ezer ipari munkás, 12 ezer bá­nyász őrzi híven a dimitrovi hagyományokat. Pernikben elkalauzoltak a „Kitüntetettek és munkában élen járók" klubjába, amely a város és környéke legjobb ipa­ri munkásait, bányászait tömö­ríti. Bulgáriában 68-an viselik a Szocialista Munka Hőse ki­tüntetést, közülük 28 Pernikben él. A klubtagság semmilyen ki­váltságot nem jelent, célja a tapasztalatcsere, a tudományos és technikai ismeretek elter­jesztése, a munkásutánpótlás kiválasztása és nevelése. A klubtagok száma 920, az elnök M. Gatev nyugdíjas műszerész, a Szocialista Munka Hőse. — Tízszer annyi itt a kiváló munkás, mint ahányon klubta­gok vagyunk — mondja. — Ebben a helyiségben ugyan csak ötvenen férünk el, de iga­zi tevékenységünk nem itt fo­lyik, hanem az iskolákban, üze­mekben, kultúrházakban. Az 1906-os harcosok közül már nemigen élnek Pernikben, de itt a klubban , több olyan idősebb bányásszal, kohó- és gépipari munkással találkoz­tam, aki személyesen ismerte Dimitrovot, többször találkozott vele a felszabadulás után. A. Angelov vájár például, aki 1951-ben kapta meg a Szocia­lista Munka Hőse kitüntetést, tagja volt annak a perniki mun­kásküldöttségnek, amelyet Di­mitrov hazatérte után 1945-ben elsőként fogadott. Egy másik klubtag, A. Sztoikov 1947—48- ban többször is találkozott a bolgár nép nagy személyiségé­vel. — Nagyon kedvesen foga­dott bennünket, valamennyiünk­kel kezet rázott, frissítővel kí­nált, dp aztán nagyon hamar rátért a lényegre — emlékezik vissza Sztoikov. „Adjatok több szenet, mást nem is kérek tőle­tek", mondta. Hát Pernik adott VASVARI FERENC (Következik: 3. Here a törpe vádlókkal.) A Szovjetunió elsőként nem alkalmaz atomfegyvert (Folytatás az 1. oldalról.) „Megállítani az egyre pusztí- tóbb fegyverfajtáik gyártásának véget nem érő fokozását, át­törést érni el a nemzetközi vi­szonyok javulása felé, megaka­dályozni a nukleáris katasztró­fát” — ebben jelölte meg Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke az emberiség legsürge­tőbb gondját napjainkban. Brezsnyev bejelentette: a Szov­jetunió ünnepélyes kötelezett­séget vállal arra, hogy nem al­kalmaz elsőként atomfegyvert. Brezsnyevnek az ENSZ-köz- gyűlés második rendkívüli le­szerelési ülésszakához intézett üzenetét kedden délelőtt New Yorkban Andrej Gromiko kül­ügyminiszter ismertette. Brezs­nyev az üzenetben ünnepélyes bejelentést tett: „A Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsé­ge kötelezettséget vállal arra, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert”. A kötele­zettségvállalás az ENSZ-köz- gyűlés szónoki emelvényéről tör­tént meghirdetését követően azonnal hatályba lépett. A szovjet államfő hangsúlyoz­ta: erre a lépésre a Szovjet­unió olyan pillanatban szántó el magát, amikor a NATO nuk­leáris hatalmai, köztük az Egye­sült Államok nem is titkolják: az ő katonai doktrínájuk nem­csak hogy, nem zárja ki az atomfegyverek elsőként való bevetését, hanem lényegileg éppen erre a veszélyes felté­telezésre épül. JE döntés meghozatalánál a Szovjetunió abból a vitathatat­lan és a jelenlegi nemzetközi helyzetben meghatározó tény­ből indul ki, hogy a nukleáris háború, ha egyszer elkezdődik, az egész emberi civilizáció megsemmisítését, s lehetséges, hogy az egész emberi élet megszüntetését jelentené a Föl­dön." Ilyen körülmények között a béke sorsa felett felelősséget érző politikai vezetőknek köte­lessége mindent megtenni an­nak érdekében, hogy a nukleá­ris fegyverek sohase kerülhes­senek bevetésre. „A világ népei joggal várják el, hogy a Szovjetunió dönté­sét válaszlépések követik más nukleáris hatalmak részéről” — szögezte le üzenetében az SZKP KB főtitkára. Hozzáfűzte: a Szovjetunió továbbra is an­nak figyelembevételével ala­kítja politikáját, hogy milyen magatartást tanúsítanak a töb­bi nukleáris hatalmak, hallgat­nak-e a józan ész szavára és követik-e a jó példát, vagy to­vább sodorják a világot lefelé a lejtőn, az atomháború szaka­déké felé? A szovjet kezdeményezés — hangsúlyozza Brezsnyev — egy­ben a bizalom szintjének nö­velését is szolgálja az államok közötti kapcsolatokban, s ez különösen fontos ó jelen idő­szakban, amikor ez a bizalom alaposan megrendült a Szov­jetunió feletti katonai fölény elérését és az enyhülési kor­szak eredményeinek megsem­misítését célzó törekvések miatt. üzenetének második részé­ben Leonyid Brezsnyev kijelen­tette: az atomfegyverek kölcsö­nös befagyasztása a jelenlegi szinten, mint e fegyverek csök­kentésének, végül teljes meg­semmisítésének első léoése, olvan elgondolás, amely közel áll a szovjet állásponthoz. A Szovjetunió tett is konkrét ja­vaslatokat. amelvek célja a mennyiséái és minőséqi nuk­leáris fegyverkezési hajsza meg­állítása. Véaül Leonvid Brezsnvev üze­nete felhívja a rendkívüli ülés­szak fiqvelmét a tömeqousztító feqvverek más tÍDUsainak qvár- tásából és felhalmozásából származó veszélvekre. különös tekintettel a veavi feqvverekre. „Mindent meq kell tenni an­nak érdekében, hoav a vegvi feaYver°knek nyoma se marad­ion a Földön. A Szovietunió ennek meaavőződés^s híve. Ké­szek vaavunk haladéktalanul meaállaoodni a veavi feavve- r**k +elies betiltásáról és a pnenlévő készletek semgsemmi- sitéséről." A szovjet államfő végezetül kifejezi meaqyőződését, hoqv az ENSZ-közayűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka hatékony ösztönzést ad a feayverkezési hajsza meaóllításához. a reá­lis leszereléshez vezető gyakor­lati lépésekhez. Leplezetlen célok Kedd esti kommentárunk. Tulajdonképpen senkit nem ért váratlanul Izrael támadá­sa Libanon ellen. Begin többször is kilátásba helyezte „jogos önvédelmi okokrá” hivatkozva az agressziót, s a palesztinok hetek óta jelezték a izraeli előkészületeket. Ami mégis váratlan helyzet elé állította a világot, az az agresz- szió mérete és nyíltan hangoztatott célja: a Palesztinái Felszabadítási Szervezet kiszorítása Dél-Libanonból, s a velük együttműködő baloldali erők szétzilálása. Ám mint mondani szokás, evés közben jön meg az étvágy, s úgy tűnik, az izraeli katonai vezetés — fölbátorodva kez­deti sikerein — a heves ellenállás ellenére folytatja akció­ját. Már önmagában abból a körülményből, hogy ezúttal 45—50 ezer főnyi inváziós hadsereg támadt Libanonra, a korábbi „megtorló lépéseknél” szélesebb körű manőverre lehetett következtetni. Még inkább erre utalnak a harcok legfrissebb hírei. A Bejrút térségéből észak felé tartó izraeli páncélos ék, valamint a libanoni főváros szárazföldi, ten­geri és légi blokád alá helyezése messzebb menő tervekről árulkodik. Mégpedig arról, hogy Tel Aviv elérkezettnek lát­ta az időt döntő csapást mérni a palesztin mozgalomfegy- veres erőire, kicsikarni Libanontól a PFSZ jelenlegi státusá­nak korlátozását. A további cél: az ország feldarabolása és pemzetközi — főleg amerikai — ellenőrzés alá helyezése. Jogos aggodalommal állapítja meg a szovjet kormány hétfő esti nyilatkozata: egyre világosabb, hogy az agresz- szió Libanon független és egységes állami létét fenyegeti. Márpedig, ami ott történik, az „óhatatlanul érinti" a Szov­jetunió érdekeit. A nyilatkozat hangneméből arra következ­tethetünk, hogy a szovjet kormányzat nemcsak a térség, hanem a világ békéje szempontjából is rendkívül veszélyes­nek ítéli meg a libanoni eseményeket. A nyilatkozat egyér­telműen leszögezi, hogy a Washington és Tel Aviv közötti stratégiai együttműködés kereteibe illeszkedő izraeli táma­dással szemben a Szovjetunió szilárdan az arabok, a pa­lesztinok ügye mellett állt. . A brutális támadás következtében az arab államok köré­ben ismét felerősödött a közös ellenséggel szembeni össze­fogás törekvése. Miközben a kairói kormány is elítélte Tel Avivot, fölélénkült az arabközi diplomácia. Izrael valószí­nűleg elszámította magát, amikor túlbecsülte Szíria és Irak, illetve Szíria és Jordánia ellentétét. Az Irakkal hadban álló Irán pedig fölajánlotta fegyveres segítségét a szorongatott Szíriának. Mindebből arra lehet következtetni: a katonai sikerek sem kelthetik Tel AVivban azt a reményt, hogy el­szigetelje a palesztin mozgalmat és döntő csapást mérjen fegyveres erőire. Az újabb invázió azt is tanúsítja, hogy a Biztonsági Tanács határozatai alapján haladéktalanul meg kell teremteni a közel-keleti rendezés feltételeit, a tartós és igazságos béke alapjait. GYAPAY DÉNES A Dimitrov-múzeum egyik részlete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom