Tolna Megyei Népújság, 1982. június (32. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-13 / 137. szám
a Képújság 1982. június 13. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mikor irtják ki a patkányokat? Telefonbejelentésre kerestük fel a szekszárdi Városi Tanács vb-titká'rát, dr. Ferincz Jánost. Telefonon azt kérdezték szerkesztőségünktől: Szekszárdon, a strandkifolyó környékén miért nem irtják ki_ az egyre szaporodó patkányokat? Mint dr. Ferincz János válaszából kiderült: ez a kérdés nemcsak olvasóinkat foglalkoztatja, hanem interpelláltak is már ez ügyben. Dr. Szabó Endre, a 44. számú választókerület tanácstagja nyújtott be interpellációt és kért intézkedést a Wosinsky lakótelep épületében és annak környékén a patkányfészkek megszüntetésére. A városi tanács vb-titkára levélben szólította fel a szekszárdi városgazdálkodási vállalatot a szükséges intézkedések megtételére. A szekszárdi városgazdálkodási vállalat igazgatója, Orbán György tájékoztatta szerkesztőségünket: — Vállalatunknak patkány- és rovarirtásra szerződése van a Pécsi Köztisztasági Vállalat szekszárdi részlegével. A szerződés értelmében a vállalatunk kezelésében lévő épületekben a Pécsi Köztisztasági Vállalat szekszárdi kirendeltségének szakemberei negyedévenként végeznek patkány- és rovarirtást. Az első negyedévben* a munkát elvégezték, a második negyedévi most esedékes. Remélem, hogy a munkák befejezése után hasonló panasz nem lesz. Ami a strandkifolyónál elszaporodott patkányokkal kapcsolatos kérdést illeti. arra válaszolni nem tudok, mivel a strand a vízmű kezelésében van. (Reméljük, Telefonszámunk : 12-284 hogy a vízmű is megteszi a szükséges intézkedéseket.) Hol van karateiskola? Sándor Csilla faddi olvasónk bizonyára sokat hallott és olvasott a karatéról. Kérdése ezzel kapcsolatos: „Mint már több olvasó, én is egy kérdéssel fordulok önökhöz. Azt szeretném megtudni, hogy Tolna megyében van-e karateiskola, ha van, hol, s mennyi a tandíj?" A kérdésre a legilletékesebb, Hercziq Gábor, a Tolna megyei Tanács V. B. Testnevelési és Sporthivatalának elnöke válaszolt: — Tolna megyében nincs karateiskola és a Tolna megyei Sporthivatal nem is tervezi egy ilyen iskola beindítását a közeljövőben. Miért tévesztik meg a vásárlót? Péter Ferenc bonyhádi olvasónk kérdezte: .,a bonyhádi villamossági boltban miért tévesztik meg a vásárlókat?” Kérdését arra alapozta, hogy: „A hordozható Junoszt tévé leértékelés után 3700 forintba kerül, a régi árat áthúzták rajta. Az áthúzott szám: 4200 forint. Kérdem: miért Írják rá ezt, hiszen a régi ár is 3750 forint volt. Ha leértékelik, akkor miért írnak rá magasabb régi árat? Szerintem ezzel becsapják a vevőket, akik a további leértékelésekkor bizalmatlanná válnak” Sólyom Zoltán, a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője a kivizsgálást követően tájékoztatta szerkesztőségünket. — A szóban forgó Junoszt hordozható televíziókészülék hivatalos árjegyzéki ára 4200 forint. A szaknagykereskedelmi vállalatok a készlethelyzet miatt különböző engedményeket adnak időszakosan az értékesítés fokozásának érdekében. Az idén több alkalommal is sor került ilyen akcióra és ezért egy korábbi időpontban valóban volt már a Junoszt tévé ára 3750 forint. Jelenleg, szintén átmeneti időszakra, 3700 forint az engedményes ára ennek a típusú tévékészüléknek. A bonyhádi villamossági boltban nem tévesztették meg és nem csapták be a vásárlókat, amikor a 4200 forintos árat áthúzták és helyette a 3700 forintos árat tüntették fel. Miért nem volt táp? Gravencz Nándor, Tolna, Batthyány u. 24. szám alatti olvasónk sok más tolnai érdekelt nevében írt szerkesztőségünknek: „Már hosszabb ideje problémás Tolnán a sertés-, malac-, süldő-, hizó-, valamint galambtápellátás. Az értékesítő mind gyakrabban válaszolja, hogy nincs. Az okát nem tudja megmondani. A nagyközségben igen sokan foglalkozunk sertés- és galambtenyésztéssel, természetesen szerződéses alapon. Mivel a környéken sok a nyugdíjas, nekik nehéz már távolabbi értékesítő helyeket felkeresni — ráadásul gyakori, hogy ott is hiánycikk az eleség. Gondot jelent tehát, hogy a Tolna, Deák F. utcai boltban nem kapnak tápot. Kérjük, szíveskedjenek válaszolni, mi az oka a táphiánynak?” A kérdéssel először □ Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatot kerestük fel, ahol a következő választ kaptuk. Az említett takarmány- tápbolt nem a vállalat kezelésében van. A boltot a Szekszárdi Kisállattenyésztő és Értékesítő Szövetkezet üzemelteti. A Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a Szekszárdi Kisállattenyésztő és Értékesítő Szövetkezetnek májusban a megrendeltnél több tápot szállított. A kisállattenyésztő 178 tonna keveréktakarmányt rendelt májusra, ténylegesen viszont 190 tonnát kapott a gabonaforgalmitól. Tóth Sándor, a Szekszárdi Kisállattenyésztő és Értékesítő Szövetkezet központi raktárának vezetője a következőket mondta el a tápellátással kapcsolatban. — Valóban voltak tápellátási problémák. Ez egyrészt abból adódott, hogy a bogyiszlói keverőüzem meghibásodott, emiatt innen nem kaptunk any- nyi tápot, amennyit rendeltünk, másrészt az is hozzájárult az említett táphiányhoz, hogy az áfész és a gabonaforgalmi értékesítőhelyein is hasonló problémák voltak. Emiatt azok, akik ezekben a boltokban szerezték be korábban a tápot, az említett időszakban a mi boltjainkból vitték az eleséget. Tápellátási problémák még mindig vannak, de úgy látjuk, hogy körülbelül eay hét múlva egyenesbe jövünk, és megszűnik a panasz nemcsak Tolnán, hanem másutt is. Ml VÁLASZOLUNK 4* A könyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szól a művelődési miniszter 5/1982. (V. 18.) MM. számú rendelete, amelynek hatálya — az ott megjelölt kivételekkel' — a művelődési miniszter ágazati irányítása alá tartozó munkáltatókra " és az azokkal munkaviszonyban álló dolgozókra terjed ki. A rendelet szeriint oktatási intézményben pedagógus, 'illetőleg oktatói munkakörben csak erkölcsi bizonyítvánnyal igazolt, büntetlen előéletű személy aikallmaz- ható. Figyelmet érdemel az a rendelkezés is, amely szerint oktatási intézményben a dolgozók évi rendes szabadságát elsősorban a nyári szünidőben kell kiadni. Ha a dolgozó a rendes szabadságát előreláthatóan hivatalos akadályoztatás m'iatt a nyári szünidőben részben vagy egészben nem tudja kivenni, akkor azt már a tavaszi, egyébként a téli szünetben, a téli szünet munkanapjait meghaladó szabadnapokat pedig még az esedékesség évében, a szorgalmi idő alatt kell kiadni. Kimondja a jogszabály azt is, hogy a pedagógus a kizárólag az oktatási intézményben ellátható feladatok végzéséhez szükséges időtartamon túlmenően nem köteles az oktatási intézményben tartózkodni. A rendelet a Magyar Közlöny f. évi 28. számában jelent meg, rendelkezéseit már 1982. évi január hó 1. napjától alkalmazni íkeW. Ugyancsak a Munka Törvény- könyve végrehajtásával kapcsolatos a Minisztertanács elnök- helyettesének 1/1982. (V. 24.) ME számú rendelete, amely egyes munkaügyi rendelkezések módosításáról szól, s amelyből itt csupán annyit idézünk, hogy: „A kollektiv szerződést, annak függelékét és módosítását a kihirdetéssel egyidejűleg meg kell küldeni a munkáltatónál szervezett munkaügyi döntőbizottságinak és a szakszervezeti j og se gé l ysz ol g á latnak. " A rendelet a Magyar Közlöny idei 29. számában olvasható. Ugyanitt jelent men a Minisztertanácsnak oz állami szervek magánszemélyektől és nem állami szervektől történő ingatlanvásárlásai szabályozásáról szóló 24/1982. (V. 24.) számú rendélete, amely szerint állami szerv ingatlant csak az állami ingatlanközvetítő szerv forgalmi értékbecslése alapján vásárolhat. Az ingatlan vételára az értékbecslésben meghatározott forgalmi értéket nem haladhatja meg. Al'ami szerv csak tehermentes vagy a vételárból tehermentesíthető ingatlant vásárolhat. Dolgozói lakásigényének kielégítésére állami szerv csak akkor vásárolhat lakóépületet, ha abban a városban (községben) e célra alkalmas, állami tulajdonban lévő lakóépület nincs, továbbá ha a megvásárolni kívánt lakóépületben levő lakások vállalati bérlakássá vagy szolgálati lakássá nyilváníthatók. Kihangsúlyozandó, hogy a felügyeleti szerv e rendélet szabályainak megtartását ellenőrizni köteles. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 11. számában megjelent — arra a t á j é k o z t a t ó j á r a , amely az egyetemi és főiskolai hallgatók őszi közhasznú munkavégzésének hatékonyabb előkészítéséről és megszervezéséről szól, s amely felhívja a megyei tanácsok vb mezőgazdasági és élelmezési osztályait, hogy az ez évi szerződéskötések előtt a helyszínen vizsgálják meg minden egyetemi vagy főiskolai hallgatót foglalkoztató, illetve fogalkoztatni kívánó gazdaságnál, vállalatnál a hallgatók elhelyezésének és ellátásának feltételéit. Ahol a rendeletben irt feltételek nincsenek meg és azok megteremtése 1982. őszéig nem oldható meg, ott a hallgatók táborszerű foglalkoztatását ne engedélyezzék. A tájékoztató szerint is az üzemek egy részében javítani kell a hallgatók és a tanárok munkájának anyagi elismerését, s olyan munkák elvégzésére célszerű megállapodni az egyetemi és főiskolái hallgatókkal, amelyek — normális erőkifejtés és a munkaidő fegyelmezett kihasználása esetén — legalább napi 100 Ft keresetet biztosítanak számukra. A hallgatók jogszabályban előírt gyakoriságú étkeztetéséről a foglalkoztató gazdaság az üzemi étkezésben részt vevő dolgozókra érvényes térítés ellenében köteles gondoskodni. A tájékoztató kimondja azt is, hogy a felső tagozatos általános iskolai tanulók és a középiskolások őszi közhasznú munkavégzését a fentiekhez hasonló rugalmassággal és önállósággal kell előkészíteni és megszervezni. DR. VEAK KONRÁD osztályvezető ügyész Munka Törvény A gyógyító köcsög Ponty helyett busa (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Valamikor, az első világháború előtt Tamásiban és Kop- pányszántón gyomor- és hasfájdalmak gyógyítására köcsögöt alkalmaztak. Tavasz végén fokozódott a munka, de még az étkezés télies volt, vagyis szalonnának, bőrkéknek, füstölt hájnak, túrónak, melegített „pörc"-nek, kolbásznak jelentős szerepe volt még az étkezésben. Ilyenkor fordult elő, hogy a legények vagy a fiatal emberek görcsös gyomor- vagy hasfájdalmakról panaszkodtak. Orvoshoz persze nem mentek. Hova is menték volna, hiszen orvos 10-20 kilométerre volt? Pénz sem volt orvosra, patikára, hívták hát a mindentudó „javasasszonyt”. Ez élet- tapasztalatokban bővelkedő, nélkülözésben megviselt, meg- vénhedt, szegény, mozgékony asszony volt. .Hívásra : „megyek lölköm, megyek, csak rám kapok valamit”... Persze, hogy ment, mert a qyógyításért egy kis . miegymást" kapott. A beteg fiatal az ágy szélén ült, nyögött, görnyedezett. Körül- állta az édesanyja, öregszülő, nagynéni, szomszédasszony és a kíváncsiskodó ráérő, nem fiatal „fehércselédek". Másokat nem engedtek be. Én azonban egy alkalommal, kiskoromban nagyanyám mellett suttyomban végignéztem egy ilyen gyógyítást. Az érkező javasasszony csendre intett. Ágyba fektette a beteget. Felhúzta ingét, nyomkodta, tapogatta a hasát, gyomrát, „vékonyát". Kimondta a véleményt: köcsögöt kell rakni a hasára. Kért egy szélesebb szájú cserépköcsögöt. Tamásiban közönséges tejes köcsögöt használtak. Ezután kétujjnyi széles, rövid kenyérhéjat vágott, kosárból elővett egy apró, karácsonyi gyertyadarabot. Valamit mormolva meggyújtotta azt, olvadékát rácsöppentette a kenyérhéjra és a kis gyertyát rá-, tapasztotta. A kenyérhéjat az égő gyertyával a beteg köldökére tette, ráborította a köcsögöt és rányomta. Közben mindig valami varázsigéket vagy imádságot mormolt. Majd megkérdezte a beteget, hogy szívja-e.- Szívja, de nagyon is szívja! — Na akkor jól van, meggyógyulsz! Azután leült az asztal melletti pad szélére és a fali órát figyelte. Ügy jó félóra múlva engedett a köcsög és levette a betegről. Lassan elszivárogtak a beteglátogatók. A javasaszszony meghagyta, hogy a beteg „jó kis ebédet" kapjon! Még egy kicsit elbeszélgetett, elrakta a „miegymás” járandóságot és elköszönt. Persze, a „kiszívás” fizikai törvényét ma a kisunokám is tudja... Ez a gyógyítási mód Biharban is szokásban volt, de kicsit másképpen... Szabó Pál parasztírónk 1931-ben megjelent Békalencse című kisregényében kétszer is említi és így mondja el: A főjegyző benézett az irodába, rosszkedvű volt nagyon és azt mondta, elrontotta a gyomrát az este. Ajánljanak orvosságot! Én ajánlanék főjegyző úrnak - ugrott le a bakter- né az ablakból —, de tudom nem fogadja meg.- Megfogadom én, fiam, csak használjon valamit.- Csuprot kell rá melegíteni. — Csuprot? Hogyan? — Ügy, hogy megmelegít egy vászoncsuprot üresen, és rá kell borítani a főjegyző úr ködökére, azt tudom, hogy kirántja belőle a nyavalyát! Hát én erre csak azt mondom a dunántúli „módon" jobb. Igaz, ha felforrósítják a köcsögöt, a meleg levegő tágul, de gondolom, hogy a beteg a forró köcsög szélének érintésétől legalább is „sziszereg". DR. KOPPÁN JÓZSEF (TUDÓSÍTÓNKTÓL) — A lehalászás mindig a legszebb - mondja Görcs Vilmos halásrmester -, mert ez bizonyítja munkánk eredményességét vagy eredménytelenségét. De, hogy legyen mit betakarítani, addig is sokat kell dolgozni ! — Milyen volt az elmúlt évi eredmény? — Egészen röviden: a lehalászáskor 818 mázsa piaci halat tudtunk átadni a kereskedelemnek. 350 mázsa pontyivadékot pedig továbbtenyésztésre a Balatoni Halgazdaságnak. Kb. 20 mázsa halat tartottunk visz- sza magunknak, hogy a tsz helyi üzletét hetente egyszer- kétszer friss áruval láthassuk el. — Ügy tudom, hogy termék- szerkezetet módosítottak. — Igen! Csatlakoztunk a Bi- kali Állami Gazdaság termelési rendszeréhez - veszi át a szót Bíró János, a kölesdi Egyetértés Tsz halászati ágazatvezetője. Tehát Bikáiról kapjuk a kb. 28 dekagrammos, továbbtenyésztésre alkalmas fehér és pettyes busaivadékokat, és a felnevelésükhöz szükséges technológiát. Egy év elteltével átlagosan egy kilogrammon felül lesznék, ekkor fogjuk ki őket. — Jobb ez, mint a ponty? — Jobb! Először is: a húsa miatt, mert nem zsíros! Másodszor: a takarmányozása olcsóbb, mert planktonevö hal. — És nekünk, most arról kell gondoskodnunk, hogy megfelelő mennyiségben szaporodjanak - mondja Görcs Vilmos. Ezt úgy érhetjük el, hogy trágyázzuk a tavat! Nem tévedés: trágyázzuk a vizet, mert ezzel tudjuk elősegíteni a planktonok gyors szaporodását! Lenyűgözően szép körforgása ez a természetnek! Trágyázunk híg szerves trágyával, és foszfát-karba- mid műtrágyával. Ágazatvezetőnk — Bíró János - elgondolása és térvei alapján készítettünk mindegyik csónakunkhoz egy béléstestet, és ebbe engedjük a híg szerves trágyát! A test első és hátsó felén nyilásvan. így az úszó csónakból az áramló víz valósággal kimossa a levet, megkönnyítve a mi munkánkat! Hetente egyszer, kétszer trágyázunk, a kívánalomnak megfelelően! — Mindig van munka? — Az unalomig még soha sem jutottunk el! - adja a magyarázatot Kiss Ferenc, a második halász. Éppen most fejeztük be a háló javítását. Aztán mi tartjuk rendben az egész partszakaszt, kaszálunk és töltést is javítunk. És még itt vannak a zsilipek is, és a telelők... de mégis, a legszebb a lehalászás! KONRÁD LÁSZLÓ Görcs Vilmos és Kiss Ferenc munkába indul
