Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-26 / 121. szám

A NÉPÚJSÁG 1982. május 26. Nagy Előd kiállítása Pakson A paksi munkásművelődési központ galériájában hétfőn nyitották meg a művelődési in­tézmények igazgatósága és a Paksi Atomerőmű Vállalat ren­dezésében Nagy Előd festőmű­vész kiállítását, mely június 13- ig tekinthető meg. A művész Pakson dolgozik a PAV ösztön­díjasaként, bár nemcsak ez ma­gyarázza a kiállított alkotások tartalmát. Nagy Előd vonzal­ma a munkásélethez nem Pak­son kelteződött, hanem jóval korábban. A tárlat anyaga gaz­dag, a művész képeinek hőse az az ember, mely egymagá­ban csak ritkán, társakkal an­nál többször hoz létre alkotá­saiban monumentálisát. Avar kori temetkezési szokások Az idei ásatási szezonban folytatják a tápi avar kori teme­tő több éve tartó feltárását a győri Xantus János Múzeum ré­gészei. A VII—Vili. századfor­dulóból való temető 265 sírját tárták fel mostanáig. A sírok­ból előkerült elkorhadt fama­radványok, vasszögek, pántok, fémcsatok arra utalnak, hogy az avarok halottaikat koporsó­ban helyezték a föld alá, ennek deszkáit fémpántokkal, csatok­kal erősítették össze. Ezentúl volt még egy jellegzetességük is: a koporsónak lábat ácsoltak, Erre az a körülmény derített fényt, hogy a sírgödrök széleit jóval mélyebbre ásták a köze­pénél. A használati tárgyakat egykori tulajdonosaikkal együtt temet­ték el. A következő két-három hét­ben további sírokat bontanak ki a szakemberek. Munkájukat az Iparművészeti Főiskola res­taurátor-szakos hallgatói segí­tik, akik szakmai gyakorlatukat végzik Tápon. A kutatástól azt remélik, hogy a még feltárásra váró sírok hozzásegítik őket az avar kori temetkezési szokások teljes megismeréséhez. Könyvheti előzetes Már országszerte kitelepített színes sátrak, pavilonok, alkal­mi árusítóhelyek jelzik, hogy küszöbön az olvasók és az írók, a kiadás és a terjesztés évenként ismétlődő eseménye: az ünnepi könyvhét. Hagyomá­nyos már, hogy ez a művelő­dési akció mindig május utol­só hétvégétől kezdődik: ezúttal 28-án — pénteken, 15 órakor — lesz az országos megnyitó- ünnepség Budapesten, a Vörös- * marty téren. Hubay Miklós, a Magyar (rák Szövetségének el­nöke köszönti itt a közönséget, a szerzőket, a könyvbarátokat, akik egy kollekcióban meg is tekinthetik az könyvhét vala­mennyi, összesen 112 — új ki­adványát a szomszédos Vigadó­ban megnyíló kiállításon. Ugyancsak itteni esemény lesz a „Szép magyar könyv ’81” verseny eredményhirdetése, il­letve a díjnyertes könyvszépsé­gek bemutatása. Odébb könyv­utcává változik most is a Váci utca: a Vörösmarty tértől a Kí­gyó utcáig nyíltszíni boltok, standok árusai fogadják az ér­deklődőket a kiadók friss ter­mésével. Természetesen ott lesznek a korábban megjelent kötetek is, hiszen a könyvhét — hagyományainak megfelelő­en — a kortársi literatúra, ezen belül is elsősorban magyar iro­dalom ünnepi seregszemléje. Az idei hétnapos könyvünnep „hivatalosan" június 4-ig tart majd, gazdag kínálata viszont aligha, hiszen az újdonságok között egész sor olyan kötet van, amelyet már régóta vár­nak az olvasók. összesen 12 kiadó kötetei ke­rültek az újdonságlistára. A könyvek átlagára most körülbe­lül 50 forint — alacsonyabb a tavalyinál. Az újdonságlistán vannak a Magvetőnek hosszú esztendők óta visszatérően a hazai irodalmi termést repre­zentáló antológiái: a „Szép versek" (ezúttal 1981-es válo­gatás nyolcvan mai poétától), a „Körkép ’82" (prózaíróink munkáiból) és a „Rivalda '80— 81” (új színművek gyűjtemé­nye). Az Akadémiai Kiadó új­donsága például „A magyar irodalom története 1945—1975”. A Corvina művészeti albumai közé tartozik a „Moholy-Nagy László”-album és „Az itáliai re­neszánsz művészet". Az Európa Kiadónál jelentkező szerzők névsorából Csingiz Ajtmatov, Saul Bellow, Alejo Carpentier, Truman Capote, Julien Green, Jack London; s e kiadónál új Goethe-sorozat is indul. A Gondolat Kiadó újdonsága Thor Heyerdahltól a „Tigris”. Kiss István szobrászművész al­bumával jelentkezik a Képző- művészeti Alap Kiadóvállalata. A Kossuth Kiadó új könyveinek szerzői: Hermann István, Pata­ki Ferenc, Szekér Gyula. Ismét publikálnak — a Magvetőnél — Berkesi András, Csoóri Sán­dor, Dobai Péter, Fejes Endre, Kolozsvári Grandpierre Emil, Moldova György, Sánta Ferenc, Vészi Endre. Két kiadvánnyal debütál az idén önállósult Ma­gyar Helikon Kiadó: Vasarely- albumot készített és könyvvé formálta a színpadon már sí­ként aratott „Csíksomlyói pas- sió"-t. Emlékünnepség Emlékünnepséget rendeztek, s emlékkiállítást nyitottak ked­den a Soproni Erdészeti és Fa­ipari Egyetemen, a magyaror­szági erdészeti felsőoktatás megteremtője, dr. Wilckens Henrik Dávid halálának 150. évfordulója alkalmából. Meg­koszorúzták az egyetem bota­nikus kertjében álló Wilckens- emlékművet, s méltatták a tu­dós professzor életét, munkás­ságát. Wilckens Henrik Dávid a né­metországi Wolfenbüttelben született 1763-ban. A filozófia és az orvostudományok dokto­ra a Selmecbányái bányászati akadémián az erdészet, erdő­műveléstan első oktatója volt. Az akadémián több mint két évtizeden át tanított. Az ő kez­deményezésére vezették be Selmecbányán, a mai erdészeti és faipari egyetem jogelődjé­nél, 1816-ban a hároméves er­dészeti tantervet. Nagy jelen­tőséget tulajdonított a gyakor­lati és szemléltető oktatásnak. Egyebek között tanulmányi er­dőket létesített, rügy-, lomb- és virággyűjteményeket állíttatott össze. Nagy hírű erdészeti szak- könyvtárunk alapjait is ő rak­ta le. A Dimitrov- múzeum A bolgár főváros egyik szép, modern épületében kapott he­lyet a szófiai Georgi Dimitrov Nemzeti Múzeum, amely évente mintegy 200 ezer látogatót fo­gad. A múzeum termeiben Dimit­rov életének, munkásságának dokumentumai, a lipcsei per anyagai, 1945-ben kapott Le- nin-rendje, valamint különböző családi vonatkozású relikviái láthatók. A múzeum vezetői idén má­jusban a szófiai Nemzeti Kul­túrpalotában rendeztek kiállí­tást. Ennek keretében több olyan dokumentumot, fényképet és emléktárgyat is bemutatnak, amelyeket eddig nem láthattak a múzeumlátogatók. így példá­ul kiállításra kerülnek olyan tárgyak is, amelyeket Dimitrov, mint a Komintern főtitkára és mint a Bolgár Népköztársaság miniszterelnöke használt. Szabadkőművesek Magyarországon A magyarországi szabadkőművesség történetét dokumentáló, páratlan gyűjtemény került a Magyar Nemzeti Múzeum birto­kába. A mintegy 1500 jelvényt, iratot, könyvet, metszetet, üvegpoharakat, fényképeket, textilt tartalmazó történelmi tárgygyűjteményt most dolgozzák fel a múzeum szakemberei. Képünkön Aczél Eszter muzeológus a szabadkőműves gyűlése­ken viselt bőrkötényekről méretet vesz. TflMEOBCKdfl npflBAfl Szovjetunióbeli testvérlopunk, a Tambovszkaja Pravda tudósí­tást közölt egy nővérvetélkedő- ról, amelyen nyolc kórház leg­jobb nővérei mérték össze tu­dásukat: egészségügyi elméleti és gyakorlati ismeretekben, de meg kellett mutatniuk, ki a legjobb háziasszony, ki táncol és ki énekel a legszebben. A kóríházba kerülő ember gyors segítséget vár. A nővére­ken sok múlik, hogy a beteg állapota milyen lesz. Az egyik ápolónő „beteggé" változott. Gyors segítségre volt szüksége. Vérátömlesztést rendelt el az orvos. A versenyzők munkához láttak. Három percet adtak az ápolónőknek. A legjobb ápoló­nő másfél perc alatt végzett ez­zel az életmentő munkával, de 9 többi versenyző is három per­cen belül teljesítette a felada­tot. Érdekes hír a következő is. Tambovban egy utca lakói em­lékeztek a múltra és ünnepel­ték a mát. Valamikor a Szov- jetszkaja utcát Nagy utcának nevezték Taáibovban. Ez az utca a főiskolák, technikumok, kulturális központok utcája. Má­jus elsején együtt ünnepelt az egész utca. Az ünnepélyen megjelentek az utca híres szü­löttei, régiek meséltek a múlt­ról. Különösen nagy sikert ara­tott az „élőújság”, amelynek lapjain az utca történelmi em­lékeit, a mát és a jövőt idéz­ték tneg. Dunántúlt napló Mind többen ajánlják fel nagyméretű lakásaikat. Lakás­csere-központtá válik az IN- KÖZ? Ingatlanbecslés reális ér­téken. Az ügyfelék egymásnak adják a kilincset. Már a címek is sok mindent elárulnak annak a tudósításnak a tartalmáról, melyet a Dunántúli Naplóban olvastunk. Szó ami szó, az JNKÖZ lakás­cserecsoportjánál dolgozók nin­csenek irigylésre méltó helyzet­ben. Az utóbbi hónapokban ugrásszerűen megnőtt a kilin­cset egymásnak adó ügyfelek száma. A heti három ügyfélfo­gadási napon kívül is több tu­catnyi cserélni szándékozó for­dul hozzájuk ügyes-bajos dol­gaival, eligazítást, tanácsot kér­ve, avagy megbízást adva az INKÖZ-nek: bonyolítsák le la­káscseréjüket. Pécsett hosszú ideje működik már az INKÖZ- iroda, korábban önálló szerve­zetként, egy idéje pedig a Pé­csi Ingatlankezelő Vállalat egyik osztályaként dolgozik. Munkájúk sokoldalú. Ők vég­zik az ingatlanbecslést. A vá­roslakók körében legismertebb tevékenységük az OTP-örökla- kások, szövetkezeti lakások visz- szavásárlásábon, illetve újra­eladásában való részvételük. Az utóbbi időben egyre na­gyobb részt vállalnak a taná­csi lakásgazdálkodásból azzal, hogy lebonyolítják a cseréket. A pénzügyi kormányzat rendel­kezései máris éreztetik hatásu­kat. E rendelkezések a lakás- tulajdonosokat arra késztetik, hogy a kihasználatlan, nagy alapterületű otthonaikat kisebb­re cseréljék. A csereigények az utóbbi hónapokban ugrássze­rűen megnőttek. A fél évvel ez­előtt létrehozott lakó scso port­hoz az első negyedévben öt­százötven csereigény futott be. a szabadforgalmú közvetítések száma pedig meghaladja a nyolcszázötvenet. Az INKŐZ mind határozot­tabb célja, hogy mielőbb Pécs lakáscsere-központjává fejlőd­jön. PETŐFI NÉPE Szilády Károly kecskeméti könyvnyomtató mester a nyelv­újító Kazinczy műveinek szedé­se köbben gondolt először a szakmai kifejezések magyarítá­sára. .Mégiscsak furcsa — gon­dolta, hogy a széphalmi mester intelmeinek sokszorosítása köz­ben winkelt, pincettát, abstan- dot emlegetnek. Jó-ljó, így értik meg egymást a vándorló nyom­dászok, így boldogulhat a ma­gyar, a cséh, az olasz szedő bárhol Európában, de ide­haza... Ahhoz, hogy magyarul be­széljen a magyar nyomdász, ki kellett találnia a mesterség ide­gen szavainak magyar megfe­lelőjét. Hozzáfogott. 1840. ja­nuár 16-án küldte el a művet a Tudós Társaság titoknokának. Toldy (Sdhédel) Ferenc így mél­tatta: „A könyvnyomtatás mes­terségének irodalma is tudtunk- kal a legelső magyar munkával fog gazdagíttatni... Óhajtjuk, bár a szerző minél előbb tenné közzé munkáját. Az nemcsak könyvkötőket és -nyomtatókat érdekel, hanem minden írót... végre a nyelvtudósokat és szó- gyűjtőket.” Sajnos kéziratban maradt a több száz szakkifejezést ma­gyarító munka. Leleményei kő­iül csak a kutatók ismerik az ősironyt (antikva), a szónokot (ciceró), a szögeilőt (kvadrát), de jó néhány műszava — pél­dáid az osztópenge, az ár — széles körben elterjedt. Amikor a kereskedelem disz­konttal és más szörnyűségekkel, néhány iparág szótorzókkal gyomosítja nyelvünket, legyen követendő példa a kecskeméti nyomdász tevékeny hazafisága. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP BNV-nagydíjas lett a székes- fehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalat ALBAPLAST elnevezésű nyílászáró és tér­határoló szerkezete. Mint Kiss József vezérigazga­tó elmondta: a CLASP licencé- vel új ismereteket és új tech­nikát vásároltak. Ez továbbgon­dolkodásra késztette a vállalat vezetőit, a fejlesztésben dolgo­zókat. Korszerű lakóépületek épülnek. E korszerű lakóépüle­tek fűtésére fordítja az ország az összes energiafelhasználás 40 százalékát. A feladat ebből adódott. Két éve sincs, hogy kiszámították: az általuk el­képzelt faalapanyagú, műanyag bevonatú ablakokkal a lakások fűtésére felhasznált hőmennyi­ség 30 százalékát meg lehetne takarítani. Gyorsította a fej­lesztést az 1981. január else­jén életbe lépett új rendelet, amely szabályozza az épületek hőtároló képességét. Gyorsan elkészült az ÁLBA termékcsalád első, műszaki bevizsgálásra al­kalmas néhány darabja, ame­lyet fél évig tartó kísérleti mé­rések alapján gyártásra enge­délyeztek, s felhasználását or­szágosan javasolták. Ez az új termék az országo­san forgalomban lévő és házgyá­ri termékekben felhasznált ab­lakok hőszigetelő képességét megduplázza. Műanyag bevo­nata miatt nem vetemedik, mé­rettartó marad és karbantartást nem igényel. Tavaly 12 ezer négyzetmétert gyártottak belőle, ami körülbe­lül 1200 házgyári lakáshoz ele­gendő. Tíz házgyár közül kilenc máris a vásárlójuk. Úgy terve­zik, hogy később a lakossági igényeket is kielégítik. Bizonyá­ra nagy sikere lesz a magán- építtetők körében is, hisz sok­oldalú tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy egy 54 négy­zetméteres házgyári lakásnál — a jelenlegi olajárakon számol­va, évente kilencezer forint megtakarítást eredményeznek ezek az ablakok. Szerény szá­mítások szerint harminc évig tartják meg jó tulajdonságu­kat, ami 270 ezer forint megta­karítást jelenthet államunknak. Azért az államnak és nem a bérlőnek, mert köztudott, hogy a távfűtési díjak emelése elle­nére is óriási állami dotációval üzemelnek a távfűtési rendsze­rek. Van egy másik szám is: ha öt év alatt százezer lakást épí­tenek ALBAPLAST-tal, akkor en­nek egyévi megtakarítása 900 millió forint. Harminc év alatt tehát több miHiórdos megtaka­rítás érhető el. SQMOG/I"^ Jó hírt olvastunk a Somogyi Néplapban. Különösen azokat az autósokat érdekelheti, akik utánfutót szeretnének vásárol­ni. A lap hírül adja: új termék­kel gazdagodott a nagyatádi Komfort Építő- és Szolgáltató Ipari Szövetkezet áruskálája. Építőipari tevékenységükön be­lül a szövetkezet saját műszaki brigádja tervezte és hozta létre azt az utánfutó típust, amelyből az első széria hamarosan el­készül. A Komfort 350 elneve­zésű személygépkocsi utánfutó gazdaságosan alkalmazható ömlesztett, rekeszelt, csomagolt, szálas anyagok, vagy egyedi rakomány szállítására, így külö­nösen a kistermelőknek hasznos mozgatási eszköz. Kempinge­zésre is alkalmas. Az utánfutót a Lada, a Moszkvics, a Polski Fiat, a Wartburg, a Volga és a Dácia személygépkocsik vontathatják, valamint minden olyan típusú személygépkocsi utón akaszt­ható, amelynek saját tömege meghaladja a 940 kilót. Rak­felülete igen nagy: szélessége 1,3, magassága 0,3, hossza pe­dig 2 méter. A nagyatádi utánfutót a BNV-n is bemutatják. A jövő­ben az igényeknek megfelelő mennyiségben gyártják. Cégéres utca Pécsett Cégéres utca lesz Pécs első sétálóutcája: az ódon hangu­latú, kis boltokkal és műhelyek­kel teli Sallai utca. Ügy állí­tották helyre, amilyen 150—200 éve lehetett, és most teljesen a gyalogosokat szolgálja. Járda nincsen, az úttestet faltól falig kőlapokkal burkolták, a házak előtt különleges kiképzésű kan­delábereket állítottak fel, meg­kezdték az épületek felújítását. A törekvés az, hogy az úgy­nevezett utcabútorok is beillesz­kedjenek a régi utca egyszerű stílusába, sajátos hangulatába. Kereskedelmi-szolgáltató jelle­gű utcáról lévén szó, nagy sze­repük van az üzletek és a mű­helyek portáljainak az utcakép végleges kialakításában. A ta­nács szorgalmazza, hogy az épületek helyreállításával együtt megszépüljenek a bol­tok, műhelyek ajtói és kiraka­tai. s odaillő cégérek kerülje­nek a homlokzatra. Most tehát új, művészi kivi­telű cégéreket készítenek, az elsők már meg is jelentek a vá­rosközpontban levő Jókai tér egyik helyreállított épületén. À Sallai utcában — utcahosz- szat - fémből formált, zsűri ál­tal jóváhagyott cégtáblákkal kívánják ellátni a boltokat és a műhelyeket A Sallai utca mintául szol­gál majd a „cégéresítéshez” Pécs más részein, elsősorban az ugyancsak sétálóutcának ki­jelölt Kossuth Lajos utcában. Daruk és falak az atomerőmű építésén

Next

/
Oldalképek
Tartalom