Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-26 / 121. szám

1982. május 26. ‘ïvIÉPÜJSÀG 5 Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet Harminc év változásai Tizenkilenc férfi- és női fod­rásznak köszönhető, hogy 1951- ben megalakult a mai Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szö­vetkezet jogelődje, a Fodrász Szövetkezet. Kilenc év múlva már Szolgáltatóipari Szövetke­zet néven dolgozott tovább, ami változást akkoriban nem jelentett, a szövetkezet tovább­ra is csak a fodrászattal fog­lalkozott. A változás 1970-ben történt, amikor a szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy a lakossági szolgáltatásokat kibővítik; sokszorosító, mű­anyag-feldolgozó, gépjármű, javító, olajkályha-javító üzemek létesültek. Ekkor a szövetke­zetben már 312 ember dolgo­zott, a termelési érték elérte a 14 és fél millió forintot a kez­deti, 1951-es évi 300 ezer fo­rintos árbevétellel szemben. Három esztendővel később lét. rejött egy fémnyomó, egy film­nyomó és egy fémtömegcikk­részleg mellett a háztartásigép­javító részleg, valamint bádo­gos-, órás- és üvegesrészlegek. 1976-ban villanyszerelő, 77- ben mérlegjavító, míg 1979- ben antennaszerelő, ipari hűtő­gépjavító részlegek is alakul­tak. 1980-ban a szövetkezet 650 dolgozóval 65 millió forintos termelési értéket produkált. — Harminc év alatt volt bő­ven változás — mondja Pá­linkás István, akinek irodájá­nak falán ott díszlenek a di­csérő, elismerő oklevelek, a szoba sarkában pedig kis rú­don a legutóbb elért elisme­rés, a KISZOV vándorzászlaja. — Tavaly a folytonos létszám- növekedésünk megszakadt, csökkent létszámmal, hatszáz­harminchárom dolgozóval még­is sikerült 66 millió forintos termelési értéket elérnünk. A szövetkezet elnöke külön kiemeli, hogy az elmúlt évben a tagság már nem élvezhette az állami preferenciaként nyúj­tott 2 millió 800 forint előnyeit, s ennek ellenére, csökkent lét­számmal, az előző évihez ké­pest egymillió forinttal maga­sabb termelési értéket sikerült hozni. — Ma száznegyven üzletünk, részlegünk van Tolna megyé­ben — igy az elnök —, vala­mennyi városunkban, járási székhelyen, járásban. Hogy a szövetkezet sem ma­rad ki az új gazdasági rendel­kezések adta lehetőségek ki­használásából, az természetes. — A rendelkezések tették le­hetővé, hogy száznegyven dol­gozónk önelszámoló, gebines egységbe kerülhessen át. Első­sorban a lakossági, úgyneve­zett személyi szolgáltatások­ban, fodrászatban, fényképé­szetben, háztartási gépjavítás­ban. De már azt is elújságol­hatom, hogy július elsejétől Tolnán, szövetkezetünk ipari szolgáltató üzeme kisszövetke­zetté alakul át. Mint kisszövet­kezet a korábbinál lényegesen egyszerűbb gazdálkodási for­mával, kevesebb adminisztrá­cióval, s kevesebb költséggel dolgozhatnak majd a szolgál­tatásokat nyújtók. A Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet a VI. ötéves terv végére, 1985-re hetvenöt- millió forintos termelési érté­ket szeretne elérni, az 1980. évi hatvanötmillió forinttal szemben. Sá— A korszerű motorszerviz nemrégiben készült el A mérlegjavitó műhely Magánépítőknek; is Térzsalus építési rendszer fejlesztésére kötött társulási szerződést a Budapesti Lakás­építő Vállalat — mint gesztor ■—, továbbá a Heves megyei Építőipari Vállalat és a Zala megyei Állami Építőipari Vál­lalat. Ők hárman úgynevezett betéti társulási keretben kí­vánják a TÉR-nek nevezett épí­tési rendszert megalkotni. A tagok valamennyien al­kalmazták idáig is az alagút­zsalus technológiát. Ezen építési mód lényege, hogy az egymás mellé sorolt, emeletmagas, for­dított U alakú fém zsalutáblák közé — a vasalás és a villany­szerelvények elhelyezése után — az építés helyszínén öntik a betont. Az egyszerre készülő falak és födémek — az úgy­nevezett alagutak — stabil monolit vasbetonszerkezetet adnak. Miután a zsaluk fesz- távolsága és mélysége tág ha­tárok között változtatható, így élénk, változatos homlokzatú, variálható alaprajzú és külön­böző magasságú épületek ké­szülhetnek e technológiával. A gesztorvállalat — amely a 60-as évek végén a francia Outinord cég közreműködésé­vel meghonosítója volt ha­zánkban az alagútzsalus épí­tési módnak — szinte kizáró­lag lakóépületeket készített ve­le. A másik két vállalat többek közt szállodák, óvodák, böl­csődék építése során is alkal­mazta mór. A jövőben kizáró­lag a Heves megyei vállalat szabadalmát, a PEVA alagút- zsalut használják. A technológia előnyeivel él­tek a tervezők is, és mi taga­dás, az igy készült épületek külső megjelenése szebb a pa­nelházakénál. Ami viszont hát­rányuk: körülbelül egynegyed­del, egyharmaddal több hely­színi munkát igényelnek ama- zokénál. E többletmunka egy részére — ha pontos és jó mi­nőségű lenne a szerkezetépí­tés — nem volna szükség, ám a másik hányad csak úgy csök­kenthető, ha a technológiát rendszerré fejlesztik. Vagyis megalkotják az előregyártott, és az épületeken Szerelőmun­kával elhelyezhető, csereszaba­tos komponenseket, alrendsze­reket. Ilyenek lehetnek például a homlokzatot lezáró, burkoló függönyfalak, a későbbiekben áthelyezhető válaszfalak, a könnyen cserélhető gépészeti berendezések. A kifejlesztett és gyártott rendszer előnye lesz, hogy a házgyárhoz képest jóval kisebb eszközhátteret igényel, az al­rendszereket pedig akár a tár­sult vállalatok, akár a koope­ráló partnerek is gyárthatják. A társulás az értékesítést, sőt távlatilag az exportot is cél­nak tekintve, a magánépítő­ket is segíti, akár szerkezet, akár kulcsra kész épületek ké­szítését vállalja. A budapesti vállalat már a múlt évben fel­épített egy 4 lakásos alagút­zsalus sorházat a Beregszász úti mintalakótelepen. A zalai vállalat pedig — egy általuk kiírt tervpályázat eredményeit hasznosítva — hamarosan ha­sonló vállalkozásba kezd. N. K. G. Erősödik a levéltető-fertözés A gyümölcsöskertekben az utóbbi napokban - különösen a fiatal starking típusú alma­fák csúcshajtásain - erősödött a levéltetű-fertőzés. A jól kezelt, bőségesen nit­rogén műtrágyázott kertekben a zöld almalevéltetű komoly károkat okoz, ha nem védeke­zünk kellő időben ellene. A nagy kiterjedésű levéltetű- telepekben könnyen felismerhe­tők a kártevő fűzöld színű fe­kete potrohesövű nőstényei. A faj gyors terjedését a fekete fe­jű és torú, zöld potrohú, hát­oldalán négy sötét oldalfolttal díszített szárnyas nőstények biz­tosítják. Ellepik a hajtásokat és a leveleket, s a főerek mentén szívogatnak. A károsított leve­lek hossztengelyük mentén be­sodródnak, a hajtások növeke­dése leáll. Ha azt tapasztaljuk, hogy az eddig jól bevált 0,1 százalékos Bi 58 EC nem irtja kellő haté­konysággal a levéltetveket, ak­kor más hatóanyagú készítmé­nyeket kell kipermeteznünk. Speciális levéltetűölő készít­mény a 0,05 százalékos PIRI­MOR 50 DP, mely gyors tag­lózó hatása révén, rövid idő alatt elpusztítja e veszedelmes kártevőt. A PIRIMOR komplex hatású szer, mert érintő, lég­zési és felszívódó — nedvkerin­gésbe bejutó — szerként, még a levélfonákon szívogató egye- deket is elpusztítja. Ha gyümölcsösben köztes nö­vényként zöldségféléket ter­mesztünk, azokat is lepermetez­hetjük, mert a zöldségfélék, sőt a dísznövények levéltetvei ellen Az uborka A kiültetett korai szabadföldi uborkát három lombleveles ko­rától kell kezelnünk réztartal­mú készítményekkel a baktériu­mos szögletes levélfoltosság el­len. A tünetek az uborka leve­lein apró barna, szögletes fol­tok formájában jelentkeznek. A foltokkal szemben a levél alsó részén gumiszerű anyag válik ki, ami a baktériumok tö­megét tartalmazza. Hasonló foltosodás a szárrészen és a termésen is kialakulhat. A bak­tériumok részben sérüléseken, részben a légzőnyílásokon fer­tőzik a növényt. E kórokozót a rovarok is terjeszthetik. « Jó hatású készítmény a bak­tériumos szögletes levélfoltos­ság ellen a 0,5 százalékos bor­dói lé vagy a 0,4 százalékos Rézoxidklorid 50 WP. Az utóbbi években — szomorúan tapasz­talhatták a termesztők, hogy egy eddig szinte csak üvegház­ban károsító rovar, az üveghá­zi molytetű is sanyargatja a szabadföldi kultúrában nevelt növényeket. Az eredményes és gyors védekezést megnehezíti, is jó a PIRIMOR; s mivel csak hét nap az élelmezés-egészség­ügyi várakozás ideje, a kezelést követő hét nap elteltével a zöldségféléket szedhetjük és nyugodtan fogyaszthatjuk. Szintén hétnapos élelmezés­egészségügyi várakozási idővel rendelkezik a DECIS 2,5 BC, melyből 0,03 százalékos per- metlevet kell készíteni. A DECIS érintő hatású rovarirtó szer, ezért a kijuttatáskor nagyon kell ügyelni arra, hogy film­szerű permetlébevonattal töké­letes fedettséget biztosítsunk. A növényen mozgó és szívogató levéltetvek érintkeznek a szer­rel, illetve táplálkozásuk során elfogyasztják azt és rövidesen elpusztulnak. A szer hatástar­tama az időjárási viszonyoktól függően egy-három hét között ingadozik. Mivel kis gőznyomá­sa van, így magasabb hőmér­sékleten is minimális a párol­gási vesztesége. Ha a növé­nyen nincs már megfelelő kon­centrációban, halálos dózisban a szer, még akkor is „rovar- űző" — taszító hatású — a kár­tevőkre. Naqyobb dózisban 0,04 százalékban jól pusztítja az almamolyt és az almalevél-ak- názó molyt, sőt 0,06 százalék­ban a kaliforniai pajzstetű el­len is hatékony. A gyümölcsösben általánosan használt szerekkel keverhető, de célszerű keverési és permete­zési próbát végezni a perzselé­sek elkerülése végett. Kombi­nált permetezés esetén először a por formulációjú szert kever­jük be, s csak ezt követően ad­juk hozzá a szükséges mennyi­ségű DECIS-t és keverjük a per­medébe. gondozása hogy a molytetvek kártétele ele­inte nem elég szembetűnő. Csak később észlelhető, hogy szívo- gatásuk következtében a leve­lek sárgulni kezdenek. A fertő­zött tő fejlődése megáll, súlyo­sabb esetben teljesen elpusz­tul. A kártévők ragacsos méz­harmatot ürítenek, amelyen o korompenész is megtelepedhet. Az üvegházi molytetű rendkí­vül életerős faj, ezért az ellene felhasználandó szereket válta­kozva kell alkalmazni. A 0,1 százalékos Unifoszt a követke­ző permetezésnél célszerű 0,1 százalékos Bi 58 EC-vel felvál­tani. A legújabb szerek közül spe­ciálisan az üvegházi molytetű ellen kísérletezték ki az Actel- lic 50 EC megnevezésű készít­ményt. Ezt a kemikáliát 0,2 szá­zalékos töménységben kell ki­permetezni a hőmérséklettől függően 5—7 naponként. Mivel e szer csak mérsékelten mér­gező, ezért élelmezés-egészség­ügyi várakozási ideje is igen rövid, mindössze két nap. Miről ír a Kertészet és Szőlészet? Sokat vitatták egy időben, kell-e a sárgadinnyét metszeni. A szabadföldi termesztésben a válasz egyértelműen nemleges. A hajtatásban más a helyzet. Ebihez kaphatnak tanácsot a sárnyadinnye-termesztők a Ker­tészet és Szőlészet e héten meg­jelenő számában. A tömlős áztató öntözés jól bevált a szántóföldi, valamint a rét-, legelőtermesztésben. Siker­rel alkalmazzák a gyümölcsö­sökben és a szőlőkben is. Újabban a zöldséglhajtatásban is tért hódít. Előnye, 'hogy még a legérzékenyebb kultúrákban is használható, mert az egyéb­ként hideg öntözővíz a tömlő­ben fölmelegszik, s így nem ve­ti vissza a fejlődő' palántákat. Erről is olvashatnak az érdekel­ték a lap e heti számában. A szőlőiperanoszpóra vissza­visszatérő gondja a szőlősgaz­dáknak. A permetezéseken kí­vül a különböző mértékben re- zisztens fájták új távlatokat nyitnak e veszedelmes gomba­betegség leküzdésében, erről tájékoztat a lap egyik cikke. A mák érzékeny a szélviha­rokra. A helytelen gyakorlattól eltérően a mákot az uralkodó széliránnyal egyező irányban érdemes vetni, tanácsolja a lap egy másik cikke. A sorvetés a helyi adottságoktól függően az uralkodó széliránytól 30—35 fok­ban terhet el. A dombvidék speciális szőlő­fajtáiról, a házilag készíthető szerves trágyáról, a kertekben is megjelenő kullancsok irtásá­ról olvadhatunk még cikkeket a lap legújabb számában. Egy mai szalon Bonyhádon... Fodrászüzlet 1951-ben Szekszáidon a Garay téren

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom