Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-09 / 107. szám

1982. május 9. NÉPÚJSÁG 3 A türelem olvasót terem ? (II.) Nemzetiségi könyvtáraink 1982 Ünnepség Dombóváron Kiváló a Vetőmag Tűnődve és bizakodva . .. A Hopp, hopp lovas „névje­gyén", azaz olvasójegyén majd mindenütt pedagógusok neve szerepel első helyen. Jahn Er­zsébet tanár szerint azért, mert a könyv kiváló segédeszköze a nyelvtanításnak és nemcsak az óvodákban, ahol ez idő szerint sokan foglalkoznak német cso­portokkal olyanok is, akik mun­ka mellett teszik le a nyelvvizs­gájukat, szereznek képesítést. Egyébként az első lépéseknél kiderült, hogy kellemetlenül ér­zik magukat a német szakosok, ha az újságíró arról faggató- zik magukat a németszakosok, németül? Sok kézben foroa a Neue Zeitung, valamint az NDK- ban megjelenő Die ABC Zei­tung és a kicsiknek szánt Bum- mi. Vizsgára készüve, igen. Ak­kor olvasnak, mindent, ami kö­telező. Később kevés az idő er­re. F^dia . . . hát persze, hogy az olvasás az anvagnyelvi kul­túra iqazi próbája a beszéd mellett. G. Lengyel Éva szerint jó lenne, ha többen beszélnék a németet a könyvtárosok közül is, mert fél tucatnyian, ha van­nak, akik tudnak németül, s ha azt számítiuk, hogy 32 letéti könyvtárunk van (számuk to­vábbi hárommal-néggyel nö­vekszik főleg az iskolákban méa ez évben), az öt-hat né­metül tudó könyvtáros igen ke­vés. Bizony nem valami lelkesítő ez az ötös-hatos „létszám", mert nem mindenütt olyan le­leményes a csak magyarul be­szélő könyvtáros, mint az ősz hajú Bábel Ernőné Nagymányo- kon, aki pályafutását 1954-ben még egyedül kezdte. A telepü­lés lakosságának 40 százaléka német és Bábelné úgy segített magán, hogv legszorgalmasabb sváb olvasóival lefordíttatta a könyvek címét és föliegyezte magának, magyarul. Újabban erre nincs már szükség. Ketten vannak könyvtárosok az isko­laihoz intearált községi könyv­tárban és Blandl Jánosné, Her­mész Mária - aki 1981-ben a bajai képzőben szerezte meg könyvtárosi kénesítését — jól be­szél németül. Blandl Jánosné a haavmányoki közséai és iskolai könvvtór történetét írta meg szakdolaozatóban.- Türelem kérdése a siker - mondja Bábelné mosolyogva, és fiatal társnője rábólint egyetér­tőén. Tavaly csaknem száz né­met olvasójuk volt. Igaz, hogy itt is a gyerekek-visznek több könyvet, de számítsuk csak, hogy a könyvek „pályafutása" is olyan a családokban, «lint az újságoké. Nem csak egy va­laki olvassa el őket. Az olvasók életkora? Megvan annak a ma­ga történelmi háttere, hogy a németül olvasók életkora 4-14 -18-ra tehető, majd 45-től 70 valahányra. Majoson Bechter Henrik nyugdíjas téesztag, tanácstag, a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége választ­mányi tagja arról beszélt, hogy 1945 előtt a Tolna megyei sváb- ságnak ugyanúgy megvoltak az olvasókörei, mint a magyar pa­rasztságnak és iparosságnak. (Ezt mondta tollba Nagymányo- kon Guth János is Blandlné Látogassa a könyvtárat! szakdolgozatához, az 1893-ban alakult polgári olvasókör egy­kori könyvtárosaként.) Sok kérdés, sok felelet és íme a kép. Valamelyest magyaráz­za, hogy miért találnak ma is még olyan nehezen a könyvek olvasókra. Az ötvenes évek ele­jén vizsgáltuk felül a különféle zászlók alatt működő olvasó­körök könyvállományát. Sajnos, nem túlzások nélkül. Sok he­lyütt ment a fürdővízzel a gye­rek is, inkább túlbuzgóságból, mint hozzáértésből. A bonyhádi városi, járási könyvtár vezetőjé­nek, Bertalan Istvánnénak a jóvoltából kerülhetett kezembe több, akkor állományon kívül­re helyezett kötet. Pl. Madách: Az ember tragédiája című mü­vének 1933-ban kiadott, egé­szen jó fordítósa. A „szanáló” gondolom nemcsak a gát betűk­ből látta „veszedelmesnek” drámairodalmunk gyöngyszemét, mert annak látta a harz-hegy- séqi meséket, de még a három- kötetes Ezeregy éjszaka meséit is. Nagymányokra valahogy visz- szakerült a polgári olvasókör piros vászonkötésű könyvanya­gának majd 80 darabja. Világ­irodalmi válogatás címen, ma teljesen ismeretlen nevű szer­zők műveivel. Mint mondják „li­monádékkal”. De ió könyvtáros e! tudja vezetni olvasóját a li­monádé élvezetétől az értéke­sebb olvasmányok élvezetéig, ha kaDCSolatteremtésre és -tar­tásra képes az a könyvtáros! Mórágyon — ahol az olvasó­mozgalom olyan asszony kezé­ben van, akit többek állítása szerint „sokszorosítani” kellene - Glöckner Jánosné beszélt az 550 kötetes nemzetiségi állo­mányról, illetve arról, hogy a gyerekek - és lévén sok a da­loskönyvük is — a hagyomány- őrző csoport tagjai és a néme­tet tanító pedagógusok elsősor­ban a haszonélvezői a német nyelvű olvasnivalóknak. Mórá­gyon találkoztam a 78 éves Kah Péternével, Éva nénivel, kinek hamarosan vendége kell legyek egy egész napon át tartó nótá- zásra. A bámulatos vitaIitású idős néni magyar és német nyelvű dalolás közepette vallot­ta be, hogy van kétszáz köny­ve otthon. „Mind szerelmes”, de ő már csak a szerelmeseket sze­reti. Elég, ha egyszer elolvas va­lamit, rögtön el is tudja mon­dani. A könyvtár? Ott csak olyan könyvek vannak, amiket őneki "nehéz olvasni. (Nem is tudom Éva nénit elképzelni pl. Lessing-kötettel a kezében!)- Van, aki azt kéri, csomagol­juk be neki a kikölcsönzött könyveket. Az asszonyok ma is félnek faluhelyen a megszólás- tól.. . Várdombon Hoffman Marika óvónő a könyvtár gazdája. Azt kérte, hogy ne írjunk rosszat a klubkönyvtárról. Jó „írnivaló” pedig nincs. Az egészen kicsik nek szánt képeskönyvek árulják csak el, hogy sokszor voltak és sok kézben. De van azért en­nek a felnőtt olvasókat nélkü­löző könyvtárnak is néha nagy pillanata. Wirth Mária főiskolai hallgató nemrég olyan könyvet talált meg itthon, a várdombi könyvtárban, amit kötelező nyelvgyakorlaton lévén, az NDK-ban se tudott megszerezni. Bonyhádon meghökkentően alacsony a német nyelvű köny­vek forgalma. Hovatovább a könyvtár saját halottjának kell tekintse azokat az idősebb em­bereket, akik betűszeretőek lé­vén, vegyesen és sűrűn vitték a magyar és német nyelvű olvas­nivalókat. Miért nem tesz vajon valamit nemzetiségi . klub és könyvtár közösen azért, hogy több olvasójuk legyen a német könyveknek? Váralja. A könyvtáros Lendvai Konrádné nyugalmazott tanító­nő. Az olvasókörök már említett revíziója után nem sokkal ide is kikerült ötven-hatvan német nyelvű kötet. Némelyik azóta már régen az állományon kívüli könyvek kategóriájába tartozik. Az új anyag olvasottsága? Cse­kély. Jó, ha van fél tucat, anya­nyelven olvasó felnőtt. Ezért a német anyag hamarosan átke­rül — természetesen szükség szerint kiegészítve — a váraljai alsótagozatos iskolába. De la­kossági kívánságra, Kismányo- kon is lesz rövidesen letéti könyvtár. Van az említetteken kívül a hálózatban forgalmazott és a saját könyvanyagnnk „sztárja" is? Igen. Az egyik valóságos, a másik reménybeli. Körülbelül 200 példányra lenne szükség abból az énekhangra és gitárra szerkesztett népdalkönyvbőJ, amit az NDK-ban adtak ki. Ötöt se sikerült szerezni belőle. Ab­ból a szép kiállítású nyelv­könyvből, ami 1977-ben Pozsony­ban jelent meg, összesen 500 példányt hoztunk be. A képes­könyvet a szerzők óvodáskorú­nknak és az általános iskolák 1-2. osztályosainak szánták. „Die Ferien von Klaus, Putzi und Mitzi” a címe ennelc a könyvnek, amiből sikerült Tol­na megye számára lekötni 160 példányt. Ősztől előreláthatóan hat iskolában vezetik be kísér­letképpen a könyv használatát. Csak Móráay beszerzett hét „Putzi Mitzit". Bizonyos vagyok benne, hogy a testes kötet leg­alább annyi örömet szerez majd a gyerekeknek, akit játszva ta­nulhatnak belőle, mint a fel­nőttnek, aki ilyen kiadványok­ban lapozva sajnálja, hogv any- nyira sietett megszületni. Kíván­juk mindannyian, hoqy a kisze­melt iskolák használják ered­ménnyel a „Putzi Mitzit" és a felnőttek körében is legyenek mind többen azok, akiket nem hasztalan buzdítanak olvasásra, anyanyelvi kultúrájuk karban­tartására. Ma, minden jó igye­kezet ellenére hasonlítanak ki­csit a nemzetiségi olvasómoz­galom ügyéért felelősek azok­hoz a megszállottakhoz, akik rostával hordanak vizet egy csaknem száraz folyómederbe. Bízzunk azért annak sikerében, amire pedagógusok és könyv­tárosok szövetkeztek. LÁSZLÓ IBOLYA Immár tizenegyedik alkalom­mal nyerte el a Kiváló Vállalat címet a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat. A cím eléré­sében részük van a dombóvári területi központ dolgozóinak is, akik ünnepélyes keretek között elevenítették fel azokat a sike­reket, amelyek végül a kiváló oím elnyeréséhez vezettek. Sza­kái László, a területi központ igazgatója ünnepi beszédében hangsúlyozta: 1981-ben rekord- mennyiségű, 21 214 tonna nyersárut tároltak a dombóvári központ kettes üzemében. Ez nagy gondot, feladatot jelen­tett, de megoldották és munká­juk eredményeként első Ízben haladta meg üzemük teljesít­ményértéke a 203 millió forintot. Az értékesítési tervüket 135 százalékra teljesítették. Az őszi kalászosokból a tervezett 23 000 tonnával szemben csaknem 31 ezer tonna vetőmagot forgal­maztak. A termelőüzemeknek hiánytalanul biztosították hib­ridkukorica-vetőmagból az op­timális érésarány eléréséhez szükséges vetőmagvakat. A területi központ dolgozói jó munkájának is köszönhető volt a jó zöldségellátás. Tavaly a három megye boltjaiba több mint négymillió tasak vetőma­got szállítottak. Az ünnepségen Kis Emil, a Vetőmagtermeltető Vállalat ve- zérigazgató-'helyettese köszön- tötte a dombóvári területi köz­pont dolgozóit, akik az országos munkaversenyben harmadikok lettek. Ezt követően kitüntetése­ket adtak át. Nyitás: május 15-én Szezonkezdet előtt Domboriban Hivatalosan a jövő hét szombatján kezdődik a szezon Domboriban, a lassan immár húszéves üdülőtelepen. Ugyan­is az 1963-ban elfogadott ren­dezési és beépítési terv alap­ján kezdődhetett el fejleszté­se, s ma már 42 vállalati és 556 egyéni üdülő áll itt, s az 54,5 hektáros terület 97 száza­lékosan beépített. A szezonkezdet előtt elláto­gattunk Dombodba, megtuda­kolni: hogyan készülnek az új idényre, miként várja majd e kedvelt hely a pihenésre, ki- kapcsolódásra vágyókat? * A terület északi részén né­hány parkoló személygépkocsit pillantottunk meg, s mint ki­derült: a KPM Közúti Igazga­tóság üdülőjében éppen hely­színi szemlét tartottak. Csatla­koztunk tehát az ht lévőkhöz, akik számba vették, hogy mi mindennel gyarapodott tavaly óta a harmadik szezonját kez­dő létesítmény. Nos, bőven volt szemlélni való, mert Pataki Józseftől, a szekszárdi üzemmérnökség ve­zetőjétől a következőket tud­tuk meg: lehetőséget teremtet­tek az úszáson, strandoláson, napozáson, horgászáson kívül vízi sportolásra, amit 1 vitorlás, 5 csónak, 1 kajak és 3 hullám- lovas-felszerelés szolgál. Ezen­kívül új stég, kis szigetecske, halsütőhely, aszfaltozott sport­pálya készült. Ez utóbbi egy­aránt alkalmas teniszezésre, kézilabdázásra, kispályás foci­ra. Mire e sorok megjelennek, valószínűleg használható álla­potba kerül a tekepálya, s az újdonságok közül nem marad­hat ki az sem, hogy nem kis földmunkával kempingező­helyet alakítottak ki. Emellett tetőtérbeépítés történt, part­rendezési munkák folytak, s mederkotrás is volt. — Ennyi újdonságról hallva az ember óhatatlanul a költ­ségekre gondol... — említet­tük meg. — A megye területén lévő üzemmérnökségeink mindegyi­ke magára vállalta egy-egy részfeladat megoldását, s dol­gozóink így összesen mintegy 2800 óra társadalmi munkát végeztek —- hangzott a válasz. Megtudtuk még: az ország minden részéből várnak ide vendégeket, ugyanis a megyei közúti igazgatóságok csere­üdültetést is folytatnak. Termé­szetesen a megyénkben stran- dolóknak, kempingezőknek, horgászoknak is — KPM-dol- gozóknak és családtagjaik­nak - egy-egy hétvégén jó programot adnak az itteni lé­tesítmények. » A faddi tanács titkára, Tóth Anna a közelmúltban írásos tájékoztatót készített az üdülő- területről, amelyben megfogal­mazta többek között: „Folya­matosan és tervszerűen való­sultak és valósulnak meg a szükséges közművek, elsősor­ban a vezetékes vízellátás (7500 méter vezeték, a kiépí­tetlen szakaszon gerincvezeték 3 kúttal és víztoronnyal), s 5500 méter úttal és 8000 mé­ter járdával rendelkezünk. Az egész telepen kiépült a vil­lanyhálózat, a KISZ-táboron kívül megépült két másik strand, valamint 40 öltözőka­bin, 161 ezer négyzetméter park, 3752 négyzetméter par­koló, s szolqáltatóház, benne posta, fodrász, orvosi váró­rendelő”. A jelentés tájékoztatott ar­ról, hogy az idegenforgalom lebonyolításában az 500 he­lyes kemping, s a 150 helyes szálloda és nyaralóház tölti be a legfontosabb szerepet, vala­mint „megvalósult az intézmé­nyes szemétszállítás'’. A vendéglátóipari egységek területe összesen 520 négyzet- méter, ami ilyenkor, szezon előtt természetesen bőségesen kielégíti az igényeket. De csak ilyenkor... A már április 15-én megnyílt Duna-bisztróban ott- jártunkkor nagyobb volt a sze­mélyzet létszáma, mint a ven­dégeké, s a felszolgálók — a pécsi Mecsekvidéki Vendég­látó Vállalat dolgozói — igen­csak várják a szezonkezdetet, a nyarat. Vatai László üzletvezető­helyettes a következőket mon­dotta : — Eddig 15—20 üdülőcso­port napi háromszori étkezte­tésére kaptunk megrendelést. Amint megkezdődik a szezon, bőven lesz munkánk a nem csoportosan üdülők, a hétvégi kempingezők ellátásában is, s biztosan megtelik majd a benti 90 és a teraszon lévő 100 hely. * A még szinte néptelen ut­cákon végigsétálva benyitot­tunk a ZÖLDÉRT ABC-áruhá- zába is, ahol mintegy 1 millió forintos készlet várja a vásár­lókat. Ám a vevők az elmúlt héten csupán fehérhollósze- rűen tűntek fel. Persze, ez a hasonlat túlzás, hiszen Gré- nus János üzletvezető elmond­ta: május 1-én több mint 10 ezer forint volt a forgalmuk, ami nem sok, de már jelzi a szezonkezdetet. Felkészültek a nagyobb „ostromra" is, s fő­szezonban a mostaninál hosz- szabb nyitva tartás is lesz, ter­mészetesen az eladói létszám függvényében. Körülnéztünk a polcokon: sok-sok konzervet, italt, tőke­húst, töltelékárut és más fi­nomságot láttunk, no meg többféle rovarirtót, szúnyog­riasztót, amire bizonyára szin­tén nagy szükség tesz. * A közeli parkolóban meg­álló Trabantból egy férfi szállt ki, horgászfelszereléssel a ke­zében. Tóth György gépmester a tolnai PATEX-nél, s mivel éjszakás, ezen a délelőttjén van ideje horgászni. — Volt már nagyobb fogása az idén? — Még nem, viszont igen sok törpeharcsát fogtam a fiammal. Ellenben éppen jön horgásztársam, Pauli József, akinek két napja 1 kiló 77 de- kás süllő akadt a horgára. — Tegnap pedig a párja, ugyanakkora súllyal — tette hozzá a szekszárdi 505-ös szakmunkásképző oktatója. De ízeknél nagyobb siker az az ötkilós nyurgaponyt, amit szin­tén ezen a tavaszon fogtam. * * Készülnek a főszezonra Domboriban, és az illetékesek remélhetőleg sokat tesznek azért is, hogy a korábbi évek­nél jobb legyen a kereskedel­mi ellátás, fejlődjön a kom­munális és a kulturális ellá­tottság. Ami pedig a köztiszta­ságot és a közlekedés rendjét illeti, e tekintetben sok múlik a Domboriba érkezőkön akik­nek az érdekében a kiépített parkokba most mintegy 40 ezer egynyári palánta is kerül. V. Z.—Cz. s. A KPM-üdülő stégjén E daloskönyvből kétszáz kellene Tovább bővítik az úttörőtábort

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom