Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-09 / 107. szám
u Képújság 1982. május 9|. ON KERDEZ Dátum a csekkszelvényen Szerkesztőségünknek többen is feltették a kérdést: a családi pótlékot, illetve jövedelempótlékot mindig megkésve kapják. Amikor megkérdeztük a Tolna megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság igazgatóját, Nagy Zoltánt, kiderült, hogy hozzájuk is számtalan érdeklődő levél és telefonhívás érkezik ezzel kapcsolatban. — Mi ezekből arra következtetünk, hogy azok a családi pótlékra, illetve jövedelempótlékra jogosult biztosítottak, akik ellátásukat nem kifizető- helytől, hanem a Társadalom- biztosítási Igazgatóságtól kapják, tájékozatlanok a folyósítási . szabályokban. Mivel ez sok embert érint, szívesen tájékoztatom az olvasókat, hisz ezzel a mi munkánkat könnyít- jük és így mentesülhetnek az érintettek is a bosszankodástól. Az igazgatóságon keresztül folyósított családi pótlékot, vagy jövedelempótlékot minden esetben, a tárgyhónapot követő hónap 20.-a után adjuk postára. Ez azt jelenti, hogy például az 1982. áprilisában kézhez kapott ellátás március hónapra vonatkozik. Az áprilisra járó családi pótlékot. vaqy jövedelempótlékot majd csak május 20-a utón adjuk postára. A csekkszelvényen mindig feltüntetjük azt a hónapot, amelyre az ellátást kifizettük. Az április 20-a után postázott csekkeken tehát ez szerepel: 1982. március. Mikor osztják a házhelyet? Molnár Istvánné, Paks, Vásár u. 5. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: „Két éve adtuk be a bonyhádi tanácshoz a telekigénylésünket és eddig semmi érdemleges váTelefonszámunk : 12-284 laszt nem kaptunk azzal kapcsolatban, hogy mikor lesz a telekosztás. Állandóan azt a választ kapom, hogy ősszel, tavasszal, nyáron, vagy egykét hónap múlva. Ez így megy már két éve. Két kiskorú gyermekkel lakunk egy szoba- konyhás házrészben és nagyon szeretnénk elkezdeni az építkezést. A tanácsnál a földhivatalra hivatkoznak, hogy azok nem mérték ki a telket időben. A telekkimérés is megvolt, a telekosztás azonban még mindig nem történt meg". A kérdésre Sebestyén Lajos, a bonyhádi Városi Tanács V. B. műszaki osztályának vezetője válaszolta a következőket: — A folyamatos állami telekkínálat biztosítása és a magánlakás-építés elősegítése érdekében a műszaki osztály 1980. január 4-én rendelte el az északnyugati városrészben lévő, 53 családi lakóházzal beépíthető terület kisajátítási és házhelyosztási tervét. Akkor még tizenhét telekkel rendelkeztünk. — A műszaki munkarészeket 1980. augusztusa helyett 1981. novemberében kaptuk meg, ezért a kisajátítási tárgyalásra csak 1981. december 29-én, birtokba vételére pedig 1982. április 7-én kerülhetett sor. — A városi tanács végrehajtó bizottsága május havi ülésén dönt a telkek elosztásáról. Tekintettel arra, hogy jelenleg 48 telekigénylőt tartunk nyilván, valamennyi igénylőnek tudunk építési telket biztosítani. Ezúton is elnézést kérünk azoktól az építeni szándékozóktól, akiket több esetben — szándékunk ellenére — hitegetni kényszerültünk, ígéreteinket minden esetben a birtokunkban lévő megállapodásokra és az előkészítésben közreműködők nyilatkozataira alapoztuk. — Molnár Istvánné még néhány telekigénylő —, joggal tette szóvá a házhelyosztás késedelmét. Mentségül' még azt sem kívánjuk megjegyezni. hogy ez a közel két és fél éve tartó területelőkészítés egyedi eset. Ezt megelőzően és ezt követően legfeljebb egy évet vett, illetve vesz igénybe. Okulva az esetből, 1981. novemberében újabb családiházas terület előkészítését indítottuk meg Majoson. E terület kisajátítási és házhelyosztási tervei elkészültek, rövidesen sor kerül a kisajátítási tárgyalásig is. Használhatja-e a hegesztő- transzformátort ? Katona József, Póri, Kossuth u. 259. szám alatti olvasónk azt kérdezte: szabad-e háztartásban elektromos hegesztőtrafót használni? „Tudomásom nincs róla, hogy ez törvénybe ütköző cselekedet lennek. Mégis, amikor a bojlerórát cserélték, akkor a DÉDÁSZ dolgozója azt mondta: ha még egy bejelentés érkezik hozzájuk, akkor kikapcsolják az órámat, mert a hegesztőtrafó zavarja a tv-vételt. A lakásomba három fázis van beszerelve. A hegesztőtrafó egy kisiparilag gyártott, kétfázisú trafó. Amennyiben a használata nem tilos, írják meg, hogy a nap melyik időpontjában szabad vele munkát végezni?” A kérdésre a DÉOASZ siófoki üzemigazgatósága tamási kirendeltségének vezetője, Witzl Endre válaszolt. — Fogyasztónkkal 3 fázisú, 3x15 A-os csatlakozási áram- értékű háztartási általános és 1x10 A-os csatlakozási áramértékű éjszakai kedvezményes árszabású villamosenergiaellátásra kötöttünk villamos energia közszolgáltatási szerződést. A Pártban meglévő kis feszültségű hálózatunk 3x35 A üzembiztos átvitelére alkalmas. Ez a háztartási fogyasztóink vi I famose ne rg io - igé nyét fcielég í- ti. — A. hegesztőtranszformátor használata azonban olyan fe- szültségingdozást és rádiózavart idéz elő, hogy ezzel o környék többi fogyasztóját zavarják. Emiatt többen szóltak is. Szerelőinket arra kérték: tegyék lehetővé a zavartalan villamos- energia-ellátást. A villamos energia közszolgáltatási szabályzat 19. § (2) bek. g) pontja szerint szerződésszegésnek (szabálytalan vételezésnek) minősül a fogyasztó részéről, ha: ,,a villamos energia vételezésénél olyan terihelési és feszültségi viszonyokat, vagy egyéb olyan zavart idéz elő, aminek következtében a villamosenergiaszolgáltatást, más fogyasztó vételezését zavarja, a villamos energia ellátásának biztonságát veszélyezteti, a szabványok betartását akadályozza.” A szabályzat 20. § (1) bekezdés c) pontja szerint: „A szerződésszegés következménye: kizárás a vil lamosé ne rg ia- szó lg á Itatásból." Szerelőink a rendelet előírásának értelmében jártak el, amikor olvasójukat felszólították a szabálytalan vételezés megszüntetésére. A hegesztőtranszformátor minősítésére nem mi, hanem a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Ellenőrző Intézete Ml VÁLASZOLUNK Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 — és Egyes nyugellátásoknak és baleseti nyugellátásoknak, valamint egyes nyugdíj- szerű egyéb ellátásoknak a kiegészítéséről, továbbá a házastársi pótlék' összegének a felemeléséről szól a Minisztertanács 9/1982. (IV. 15.) számú rendelete, amely szerint havi 50 forinttal ki kell egészíteni — többi között — az 1971. január 1-e előtti időponttól megállapított saját jogú nyugellátást, baleseti rokkantsági nyugdijat, hozzátartozói és baleseti hozzátartozói nyuge'lá- tást. A kiegészítést az ellátásnak munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony és bedolgozói jogviszony miatti korlátozása vagy szüneteltetése idejére is folyósítani kell. Ugyancsak fel kel! emelni a) az 1970. december 31-e utáni időponttól megállapított nyugellátásihoz, baleseti nyugellátáshoz járó házastársi pótlék összegét havi 50 forinttal, havi 600 forintról havi 650 forintra, b) havi 2600 forintra, az 1982. évet követően pedig évenként 100 forinttal azt az összeghatárt, ameddig az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjhoz házastársi pótlék, megállapítható. Kihangsúlyozandó, hogy ntem lehet kiegészíteni azt az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, amelyet az 1975. évi II. törvény meghatározott rendelkezései alapján újból megállapítottak, ugyancsak nem léhet kiegészíteni e rendelet alapján a külföldre folyósított ellátásokat. A jogszabály rendelkezéseit 1982. április 1-től hivatalból, tehát külön határozat, értesítés hozatala nélkijl kell végrehajtani. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 10/1982. (IV. 15.) IÉVM számú rendelete módosítja a lakóépületek és a bérbeadás útján hasznosított más épületek központi lűtéséről és melegvíz-ellátásáról szóló korábbi jogszabályt, kimondja, hogy a korábbi jogszabályban említett melegvíz-díjtétel 11,20 Ft-ról 12,30 Ft-ra módosul. Lényegében ugyanebbe a körbe tartozik az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének a lakóépületek és a vegyes rendeltetésű épületek távhő- és melegvíz-ellátásának dijáról szóló rendelkezése, amelyből idézendőnek tartjuk, hogy: „A fűtés, illetőleg a meleg víz díját — ha jogszabály vagy helyi árhatóság eltérően nem rendelkezik — a szolgáltatás igénybevételének hónapjában egy összegben előre kell megfizetni." Kimondja a rendelkezés azt is, hogyha a fűtési, illetőleg a melegvíz- szolgáltatás egymást követő kettő vagy több napon ót szünetel, a fogyasztót a szünetelés időtartamára — a fogyasztó külön kérése nélkül — díjelengedés illeti meg. Szünetelésnek tekintendő az is, ha egymást követő kettő, vagy több napon át valamely fűtött helyiség tényleges belső hőmérséklete az előírt belső hőmérsékletnél 15 fokkal kisebb, vagy a meleg víz hőmérséklete 35 foknál kisebb. A fent írt jogszabályok a Magyar Közlöny 1982. évi 19. számában jelentek meg. A Kereskedelmi Értesítő idei 8. számában tájékoztató olvasható a kereskedelemben bevezetett új üzemeltetési tormák tapasztalatairól és a további feladatokról. A tájékoztató szerint vállalati szinten az egyik legfontosabb feladat a vállalkozási kedv fokozása, melynek érdekében az üzletek meghirdetését területileg, illetve szakmailag jobban kell koncentrálni, a hosszabb távú érdekeltség megteremtése érdekében indokolt a megállapodásokat 5 éves időtartamra megkötni, az átalánydíjakat reálisan meghatározni, a vállalatok éves munkájának átfogó értékelésekor pedig a felügyeleti szervek vegyék figyelembe az új üzemeltetési formák bevezetése és eredményes elterjesztése érdekében tett intézkedéseket és vállalati erőfeszítéseket. A Művelődési Közlöny f. évi 7. számában megjelent, a nyug- dijlolyósítás korlátozása alóli mentesítésből adódó egyes munkáltatói leladatokról szóló tájékoztatóból itt csupán az alábbiakat idézzük: „Csoportos mentesítés engedélyezése esetén — a nyugdijak indokolatlan letiltásának elkerülése érdekében — a munkáltató az egyéni adatlapok megküldésével a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot haladéktalanul értesítse.” DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Szekszárdon a Hotel Gemenc előtti kedves szarvas szennyvízből készül inni. A szobrocska vízmedencéje tele a beleszórt piszokkal. Nemrégiben valaki fáradságot nem kímélve, egy üres tejeszacskót is beléhajított. Ez a cseppet sem vigasztaló látvány adja az alapötletet ahhoz, hogy az egyik napon, amikor amúgy is dolgunk van a megye különböző pontjain, amolyan önkéntes őrjárat formájában figyelmet szenteljünk a szűkébb-tágabb környezetnek is. Benyomásainkat fényképeink tükrözik, itt csak összegezzük a lényeget. A t á - g a b b környezettel általában nincs szembeszökő baj, sőt előnyös változások is lencsevégre kaphatók. A szűkébb környezet szinte mindenhol kínálja az ellenpéldákat és azt a levonható tanulságot, hogy a környezet- védelem még távolról se vált a közgondolkodás részévé. iKiskajdacson a major legkö- zepén tallózhatnának a MÉH gyűjtői, de a vasúti töltés mellett, vagy éppen az őcsé- nyi határban szintúgy. Utóbibi helyen gondos traktoristák precízen körülszántották, él is fogasolták az útjukba eső kidobott tűzhelyt. Őrjáratunk másnapján hangzott el Gonda György államtitkár nyilatkozata az új, szigorúbb környezetvédelmi rendelkezésekről. Tanúsíthatjuk, hogy jogosan. O. I. Fotó: Cz. S. Egy jó példa — a sötétvölgyi tó Öcsényi határrészlet egy gondo san körülhatárolt tűzhellyel Feldúlt sírok Alsóhidvégen Környezetvédelmi őrjárat Ez a vonatablakból látható...
