Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-08 / 106. szám

1982. május 8. Képújság Jugoszlávia Zöldség­es gyümölcsexport Jugoszláviának tavaly 200 millió dollár bevételt jelentett* kiváló zöldség- és gyümölcs- termékeinek exportja, 50 száza­lékkal nagyobb összeget, mint 1980-ban. A jugoszláv gyümölcslevek, kompotok, dzsemek és más ki­váló termékek keresettek a Szovjetunióban, a nyugat-euró­pai országokban — elsősor­ban az NSZK-ban, Ausztriá­ban, Svájcban, Svédországban — sőt, még az Egyesült Álla­mokban is. Az export további dinamikus fejlesztését segítik az évről év­re gyarapodó számú, korsze­rűen felszerelt élelmiszeripari üzemek. Jelenleg 54 zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzem, továbbá 140 hűtőház működik az országban. A szovjet gazdaság startja A gép megbízhatóságának a rossz út a próbája. 1981 nem­csak a tőkés országok számára volt nehéz év. Bonyolult gazda­sági helyzet alakult ki a Szov­jetunióban is, amit még foko­zott a rossz termés. Ennek elle­nére a Szovjetunió 1981-ben egészében véve jó gazdasági eredményeket ért el. Az ipari termelés például 3,4 százalék­kal, míg a fejlett kapitalista or­szágokban egészében véve 0,8 százalékkal emelkedett, Angliá­ban viszont 6 százalékkal, Fran­ciaországban 5, Olaszországban 2 százalékkal csökkent. Végső soron azonban a dolog nem ezeken a százalékokon múlik. A növekedési ütem fel- gyorsulásának vagy lelassulá­sának okai különbözők lehet­nek. így a termelési szerkezet gyökeres átalakításának és az extenzív gazdálkodási módsze­rekről az intenzív módszerekre való áttérésnek a viszonyai kö­zött. ami a Szovjetunióban nap­lóinkban folyamatban van, a fejlődés üteme nem is lehet túl­ságosan gyors. Elvi ielentőséaű, hogy a Szov­jetunió 1981 folvamán 3.3 szá­zalékkal növelni tudta az eav lakosra számított reáljövedel­met. Fontos, hoav a szovjet ál­lam, szembekerülve a aazdasági nehézséaekkel, leküzdi azokat a szociális programok megnyir­bálása nélkül. Lényeges ki­emelnünk a Szovjetunió állami költségvetésében a szociáliit intézkedésekre és a honvéde­lemre fordított kiadások ará­nyát. Ma ez 6:1-hez és állan­dóan a szociális programok ja­vára növekszik (1982-ben az ezekre fordított összeg 4,9 mil­liárd rubellel nő.) Milyen is hát a Szovjetunió gazdasági helyzete 1982 első hónapjaiban? A startra mint látjuk, nem a legkedvezőbb kö­rülmények között került sor. Először is meg kell birkózni a tavalyi év negatív következmé­nyeivel. Ráadásul erősödik más tényezőknek a hatása, amelyek megnehezítik az ország gazda­sági fejlődését a nyolcvanas években. Közéjük tartozik első­sorban a demográfiai okok ál­tal kiváltott munkaerőhiány; to­vábbá a nyersanyag, ezen belül az energiahordozók nagymérvű megdrágulása annak folytán, hogy a kitermelés fő központ­jai a gyéren lakott és nehezen megközelíthető északi és keleti körzetekbe (különösen Szibériá­ba) helveződtek át: végül a kör­nyezetvédelmi kiadások elkerül­hetetlen növekedése. Ide kell számítanunk méa azt a körül­ményt, hogy a működő vállala­tok jelentős része korszerűsítés­re, következésképpen további beruházásokra szorul. Ezekből a feltételekből kiin­dulva a Szovjetunió 1982. évi gazdasági és szociális fejlesz­tési állami tervében a növeke­dés ütemének csökkentését irá­nyozták elő, mint ahogy ezt a terv megvitatása során L. I. Brezsnyev megállapította: így a nemzeti jövedelemnek 3 száza­lékkal, az egy lakosra számított reáljövedelmeknek 2,1 száza­lékkal kell növekedniük. Emel­lett azonban a terv szigorúan a reális lehetőségekből indul ki. Persze, a gazdaság fejlődésé­nek jövőjét, még a legközeleb­bi jövőt is, matematikai pon­tossággal kiszámítani nehezebb, mint egy űrhajó pályáját. En­nek ellenére a Szovjetunlióban az utóbbi években a tervfel­adatoktól való eltérések általá­ban nem haladják meg a 2-5 századot. S ez a Szovjetunió­ban folyó állami tervezés egyik döntő előnye. A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint az 1982-es esztendő startja megerősíti ezt a tendenciát. így a szovjet ipar januárban egészében véve tel­jesítette a tervet, egyes muta­tókban, például a földgáz-ki­termelésben, túl is szárnyalta a tervmutgtókat. Az előirányzott mennyiségen felül kitermelt 600 millió köbméter földgáz egye­bek közt kompenzálja a szén- termelés némi csökkenését, ami a rossz bányászati-geológiai feltételekkel függ össze. A Szovjetunlióban 1982-ben 14 ipari minisztérium és főha­tóság (köztük az összes gép­gyártó tárcák) áttértek az in- tenzifikálás programjának meg­felelő új tervezési rendszerre. S jellemző, hogy ezekben az ága­zatokban a gazdasági mutatók minőségileg megjavultak. Így a tervezettnél több ipari robotot, automatizálási és számítástech­nikai eszközt sikerült máris gyártani, ami lehetővé teszi a nehéz és kevésbé termelékeny kézi munka kiszorítására ké­szült program gyors teljesülé­sét. Ez viszont segíti a munka­erőhiány enyhítését. S végül a tervezettnél gyor­sabb ütemben növekszik a tö­megfogyasztási cikkek gyártá­sa. így a kulturális és háztar­tási rendeltetésű cikkek átlagos napi előállítása a tavalyi év­hez képest 7 százalékkal, ezen belül a tv-készülékeké 5 száza­lékkal, a bútoroké 7 százalékkal nő. Éppen ez az árucsoport ör­vend megnövekedett fogyasztói keresletnek. Az eddigi jelzések arról ta­núskodnak, hogy a szovjet gaz­daság tartja a tervben 1982-re előirányzott ütemet. LEONYID KORENYEV Nagy hatású növényvédő berendezés A nagyméretű hajtatóházak növényvédelmét szolgáló, hatá­sos berendezést terveztek és szerkesztettek a kleinmachowi növényvédelmi kutatóintézet munkatársai. A KANEMA S/60 elnevezésű permetező-berendezés a bioló­giai folyamatoknak megfele­lően vezérelhető, s a növény­védő szereket ködszerűen ada­golja.. A gép a korábbi perme­tezési eljárásoknál hatéko­nyabb, korszerűbb és főként egészségesebb módszer alkal­mazását teszi lehetővé. A per­metezést eddig a hajtatóházak belső, zárt terében végezték, az új gép viszont kívülről vezé­relve adagolja a különböző növényvédő anyagokat és így a művelet nem veszélyezteti a gépkezelők egészségét. Az új gép a munka terme­lékenységét a hétszeresére nö­veli, a teljesítménye pedig a korábbinak a háromszorosa. A növényvédelem költségeit a ko­rábbi 35 százalékára csökken­ti. A régebbi 1—2,5 ezer liter hektáronkénti vízfelhasználás­sal szemben mindössze 50— 100 liter vizet igényel. Az utánozhatatlan „voroneti kék” A moldvai kolostorok a késő-középkori román művészet egyedülálló otthonai Bajkáli omulamaréna A Pinar del Rió-i dohányország Kétségtelen, hogy a kubai dohány és az abból gyártott szivarok a világon a leghíre­sebbek. A dohány Kubában már ősidők óta honos, míg az ország más jelentős mezőgaz­dasági növényéi, mint a cukor­nád és a kávé, távoli területek­ről származnak: a spanyol gyarmatosítók hozták magukkal. Kubában az indiánok már azelőtt dohányoztak, hogy Ko- lulmbusz felfedezte a szigetet. Nagy hagyománnyal rendelke­ző fő termesztési területek Pi­nar del Rio és Havanna tarto­mányok. A tájat ezekben a tar­tományokban végeláthatatlan dolhányültetvények jellemzik. A hőség, a nap és a levegő nagy nedvességtartalma ideális ter­mészeti feltételeket teremtenek. A learatott leveleket, mielőtt a további feldolgozás során világihírű „Havanna szivar", vagy cigaretta lenne belőlük, szárítóbázakban, hosszú zsine­gekre akasztják fel. A karibi szigeten összesen 67 100 hektá­ron termelnék dohányt. Az el­jövendő években a kubai tudó­sok által nemesített új, ellen­ál lóbb és értékesebb dohány­fajták, így az „Escambray 70” is hivatottak a hektáronkénti hozom fokozására. A legutób­bi 30 000 tonnás rekordtermést a szigeten a múlt év május— júniusában takarították be. Az új kübai ötéves terv tervszámai 1985-re 50 000 tonnás éves dohánytermést irányoznak elő, A betegséggócok és az olyan csapások megakadályo­zására, mint amilyen 1980-iban a kékpenész volt, amely a ter­més 90 százalékát megsemmi­sítette, az elmúlt hónapokban a kubai mezőgazdasági minisz­térium vezetésével kidolgoztak egy intézkedési programot. A parasztok és a tudósok közös erőfeszítéséi révén a szövetke­zeték és az egyéni parasztok továbbra is a világ legjobb dohányát termesztik. Románia legészakkeletibb csücskében, ahol Moldva terü­lete északi részébe, Bukoviná­ba megy át, állnak a híres moldvai kolostorok. Ezek min­denekelőtt 500 éves külső fal­festményeik révén váltak híres­sé. Az UNESCO egy szintre he­lyezte őket az egyiptomi temp­lomokkal, Adshanta barlang­jaival, a görögországi bizánci mozaikokkal, és más műkin­csekkel, és világméretű műal­kotásoknak nyilvánította őket. A XV. század végén és a XVI. század elején eredetileg többnyire erődítményként épí­tett kolostorok vastag falaikkal, mély árkaikkal és lőrésekkel el­látott tornyaikkal hamarosan Moldva szellemi, kulturális köz­pontjaivá fejlődtek. A szakértők a templomokon azok építészetét is megcsodál­ják — a moldvai harántíves boltozatot, a csillag alakú fa­lazaton álló tornyot, az ügyes felosztást előcsarnokra, előha- jóra, sírkamrára, főhajóra és kórusra. A laikusra a legmé­lyebb benyomást azonban az a tarka mez teszi, amelybe ezeket Új színfolttal gazdagodik a VSZK fővárosának. Hanoinak a kulturális élete. Befejezéséhez közeledik a Munkás Kultúrott­hon építése. A korszerű — méltán kultúr­palotának nevezett — létesít­ményben naponta ötezer láto­gató fordulhat meg. Az öthek- tárnyli területen létesített kultúr- központban 1200 személyes színházterem és 1500 négyzet- méter területű ismeretterjesztő centrum várja majd az érdek­A földrengések némely em­ber szervezetére bizonyos kö­rülmények között már kitörésük előtt hatnak. Erre a megálla­pításra jutottak bolgár tudósok. Teljesen egészséges emberek­nek a földlökések előtti első és hatodik óra között megala­pozatlan félelemérzetük, fejfá­a templomokat teljesen bebur­kolták. E templomok mindegyikének megvannak a sajátos festmé­nyei, emellett egy valami közös bennük: az ismeretlen közép­kori mesterek, akik ezeket a ki­fejező műalkotásokat létrehoz­ták, a sugárzó tarkaságban ábrázolt bibliai történetet szo­rosan összekapcsolták a nép életével. A figurák gyakran pásztorok vagy moldvai harco­sok alakját öltik, a pokolban senyvedő bűnösökön pedig vi­lágosan felismerhetők az or­szágra támadt törökök és tatá­rok vonásai, a halottakat har­sonák helyett pásztorsípok kel­tik fel, Dávid király nem hár­fán játszik, hanem a moldvai „kobsán”, egy tízhúros lanton. Még máig sem sikerült ma­radéktalanul kideríteni, hogy az akkori festők hogyan tud­tak olyan színeket előállítani, és azokat a külső falakra úgy felvinni, hogy azok a szél és a nap, az eső és a köd ellenére semmit sem vesztettek fény­erejükből. lődőket, a tanulni és szórakozni vágyó fővárosiakat. A kultúrpalota a Szakszerve­zetek Központi Tanácsának - az AUCCTU-nak - az ajándé­ka a vietnami nép számára. A berendezést a Szovjetunióból kapják, ahonnan már eddig is sokféle felszerelési tárgy érke­zett a jövendő kultúrpalota ré­szére. Egyébként az építkezés­ben is segítséget nyújtottak a szovjet szakemberek. Az intézmény előreláthatólag 1983-ban nyílik meg a nagykö­zönség előtt. jósuk, szívdobogásuk, szédülé­sük van és gyengeséget érez­nek. Az egyes megkérdezettek fülzúgásról panaszkodtak, és megdagadt, illetve száraz nyelvről. Az esetleges okokat feltehetően az infrahangok ha­tásában vagy a Föld mágne­ses terének rendellenességében kell keresni. Az ínyencek azt állítják, hogy a bajkáli omulamaréna a világ egyik legízletesebb hala. Az omulamaréna vég­nélküli halászata oda vezetett, hogy már a század elején meg­csappant ennek az értékes hal­fajtának az állománya. Nagy károkat okozott a folyón törté­nő faúsztatás is, ahova ezek a halak íváskor mennek. A szovjet tudósok fejleszteni kívánják ennek az értékes hal­fajtának az állományát a Baj- kálban. Külön határozat szüle­tett az omulamaréna halászati tilalmára. 1975-ben, 10 évvel a hatá­rozat után, végezték el'az első Az ősi táncművészet mai tolmácsoiója Az egyik legnépszerűbb ko­reai táncosnő, Hong Dzsong Hva, 42 éves kora ellenére is felveszi a versenyt a fiatalokkal, és ő a táncot értő közönség kedvence. A művésznő, a phen- jani zene- és táncművészeti fő­iskola volt növendéke, nemcsak kitűnő előadó, elsőrangú ko­reográfus is, aki maga állítja össze magánszámai nagyobb részét. tudományos-gyakorlati felde­rítést. Ennek során meg kellett állapítani az. állomány hozzá­vetőleges számát, súlyát és életkorát. Az eredmények arra utalnak, hogy jelentősen nőtt a halállomány, a tó és a bele- ömlő folyók partját mintegy kétezer kilométer hosszúság­ban megtisztították a kitermelt fa hulladékaitól és az omula­maréna visszatért megszokott ívási helyeire. A természetes újratermelésen túl a tudósok megszervezték az omulamaréna inkubálását is. A Bajkál menti bolserecsenszki halgazdaság évente körülbelül félmillió hal­Az űrrepülés során készített fényképeket is hasznosítják a Mongol Népköztársaság első egységes talajtérképének elké­szítésénél. Mongol tudósok szovjet kollégáikkal együtt ér­tékelték a felvételeket, és az egyéb adatokat, amelyek segí­tik az új térkép szerkesztését. A Mongol Tudományos Aka­démia állásfoglalása szerint a talajtérkép nemcsak a különfé­le talajok osztályozását, az ikrát gyűjt be az inkubátorok­ba, az itt kikelt növendékeket, amikor elérték a megfelelő nagyságot, kiengedik a Baj- kálba. A tudósok számításai szerint a közeljövőben az omulamaré- nák száma annyira megnöve­kedhet, hogy ésszerű határok között ismét megindulhat halá­szatuk. A bajkáli omulamaréna sza­porodásáról való gondoskodás — egyike azoknak az intézke­déseknek, amelyek e tó — Szi­béria gyöngyszeme — növény- és állatvilágának megóvására irányulnak. ezeknek megfelelő termelési módok bevezetését teszi lehető­vé. Módot nyújt a mongol föld kincseinek fokozottabb kiakná­zására, védelmére is. Az űrfotók mindemellett még érdekes — eddig csak részben, vagy egyáltalán nem ismert — eróziós jelenségekre is felhívták a szakemberek fi­gyelmét, ösztönzést adva a szükséges intézkedések megté­telére. A hanoi kultúrpalota A földrengés hat a szervezetre Omulamaréna a bolserecsenszki halgazdaság neveltetőjében Mongólia Talajtérkép űrfelvételek alapján WÊÊÊSÊÊÊÊÊÊÊÊttÊSM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom